Nógrád Megyei Hírlap, 2008. február (19. évfolyam, 27-51. szám)

2008-02-22 / 45. szám

4 2£)08. FEBRUÁR 22., PÉNTEK NÓGRÁD MEGYE Van ami nőtt és van ami csökkent A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Észak-magyarországi Regionális Igazgatóság 2007. évi tevékenységéről Az igazgatóság 2007. évi tevékenységében prioritást ka­pott a július 1-jén hatályba lépő, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény és azok vég­rehajtási rendeletéiben foglalt feladatok végrehajtása. Adjunk együtt nevet Tarján új hídjának! Salgótarján múlt év végén át­adott impozáns belvárosi fölül- járója megérdemli, hogy nevet is adjunk neki. Ez a megfonto­lás vezette lapunkat, amikor az érdekeltek egyeztetésével elin­dította névadó kampányát. Kér­jük, írják meg ötleteiket, s küldjék be február végéig szer­kesztőségünk címére: (3100 Salgótarján, Alkotmány út 9., vagy nmedia.szerk@axels.hu) A híd nevét a legtöbbet bekül­dött elnevezések közül vá­lasztjuk ki, közösen Salgótar­ján város önkormányzata, a Magyar Közűt Kht. és az építő konzorcium képviselőinek be­vonásával. Három szerencsés beküldő között a kiírók aján­dékcsomagjait sorsoljuk ki és adjuk át március elején egy kis ünnepség keretében. En­nek részleteire még visszaté­rünk. Ne feledjék: ünnepi híd- avatás márciusban! Régi csínytevésekről évtizedek elteltével Dorogháza. Nem mindennapi eseménynek adott otthont a kö­zelmúltban a település polgár- mesteri hivatala: negyvenhét éves osztálytalálkozóra gyűltek össze a településen élő és el­származott hajdani diákok. Az egykori csapatból tizenheten vettek részt az összejövetelen, egy társuk nem tudott eljönni, öten pedig már elhunytak. Rendhagyó osztályfőnöki órán mesélték egymásnak az eltelt évek történéseit, meghatódva idézték fel a régi csínytevése­ket és emlékeket. A találkozón a hajdani igazgató, Tóth László és felesége Harangi Julianna ta­nítónő is részt vett, akik ugyan­csak beszámoltak életútjukról. Az „osztály” a jól sikerült ösz- szejövetelt követően úgy hatá­rozott, hogy három év múlva új­ra összegyűlnek és megünne­pelik ballagásuk ötvenedik ju­bileumát. Miskolc. Az új idegenrendészeti jogszabályok hatályba lépését követően igyekeztek gördüléke­nyen, az ügyfelek számára opti­mális mederben áttérni az új el­járásrendre és kialakítani az egységes jogalkalmazási gyakor­latot. Magyarország teljes jogú schengeni taggá válása időpont­jától, 2007. december 21-étől a harmadik országbeli állampol­gárok beutazásáról és tartózko­dásáról szóló jogszabályok mó­dosítása, valamint a schengeni vívmányok teljes körű alkalma­zása következtében módosultak a három hónapot meg nem hala­dó tartózkodás szabályai, illetve változtak a tartózkodási engedé­lyek kérelmezésére és kiadására vonatkozó szabályok is. Az ügyintézés során töreked­tek arra, hogy kérelmezőket csak a legszükségesebb esetek­ben kötelezzék személyes meg­jelenésre. Az érdemi, engedélyezéssel já­ró ügytípusokban benyújtott ké­relmek számadataiban azonban 2006. évhez képest 11,5 százalé­kos emelkedés mutatkozik. A 2006: év folyamán benyúj­tott EGT tartózkodási engedély- kérelmek száma, a 2007. év első félévében ezen ügytípusban elő­terjesztett, illetve a 2007. év má­sodik felében benyújtott regiszt­rációs igazolás iránti kérelmek összesített adatait egymáshoz vi­szonyítva 125 százalékos növe­kedést (733-1649) mutatnak, mely változás egyértelműen az EGT államok körének 2007 ja­nuár 1-jei kibővülésének követ­kezménye. Román (774) és bol­gár (159) állampolgárságú kérel­mezők részére állították ki az összes EGT igazolvány 57,8 szá­zalékát (1614-933). Az új EGT tagállamokból érkezett kérelme­zők jellemzően munkavállaló­ként vagy családtagként kíván­nak hazánkban élni. Magyar állampolgár harma­dik országbeli családtagjaként összesen 114 kérelmező nyújtott be tartózkodási kártya kiállítá­sa iránti kérelmet. A kérelme­zők 43 százaléka ukrán állam­polgár. EGT állampolgár harmadik or­szágbeli családtagjaként tartóz­kodási kártya iránti kérelmet két fő terjesztett elő. Az állandó tartózkodási kár­tyáért 162 ügyfelünk folyamo­dott. A kérelmezők 39 százaléka román állampolgár, 25 százalé­ka ukrán állampolgár, akik több­nyire családegyesítés alapján ké­relmezik ezen tartózkodási en­gedélyfajtát, de jelentős azon EGT állampolgár kérelmezők száma is, akik a korábban meg­szerzett bevándorlási, illetve le­telepedési kérelmük cseréje so­rán kaptak állandó tartózkodási kártyát. Az igazgatóságon megjelent jogsértő külföldiek száma tavaly 73 fő volt, közülük 40 főt állítot­tak elő a rendőri és a határőri szervek, 33 fő pedig idézésünkre, illetve önként jelent meg az ide­genrendészeti eljárás lefolytatá­sa céljából. A tavalyi év azonos időszakában 268 fő jelent meg a különböző szervezeti egysége­inknél, közülük 237 főt állítottak elő. Az összes megjelent jogsértő külföldi száma tehát 72,7 száza­lékos csökkenést mutat. A csökkenés oka egyértelmű­en Románia európai uniós csat­lakozásának tudható be, hiszen a korábbi években az előállítot­tak legnagyobb hányadát az igazgatóság illetékességi terüle­tén engedély nélküli keresőtevé­kenységet folytató román állam­polgárok tették ki. Idegenrendészeti kiutasítást kilenc külföldivel szemben ren­deltek el, míg a tavalyi év vizs­gált időszakában 122 fő, főként román (110) állampolgár kiutasí­tására került sor. A statisztikai adatokat tekint­ve megállapítható, hogy illeté­kességi területükön csekély számban fordul elő harmadik or­szágbeli állampolgárok által el­követett idegenrendészeti jog­szabálysértés. Az engedély nél­küli keresőtevékenységet folyta­tó külföldiek többsége építkezé­seken dolgozott, illetőleg az ügyvezetői tevékenységet meg­haladóan saját gazdasági társa­ságában végzett munkát. Rendszeresen visszatérő el­lenőrzéseket folytattunk az Ille­tékességi területen található kí­nai üzletekben, vendéglátóhe­lyeken. Az ellenőrzéseink ered­ményeként 12 engedély nélküli keresőtevékenységet folytató kí­nai állampolgár előállítására ke­rült sor, minden esetben méltá­nyoltuk azonban a több éves jog­szerű magyarországi tartózko­dást és a jogsértés csekély sú­lyát Csekély számban előfordult továbbá az ukrán állampolgárok részéről a „C” típusú, rövid idő­tartamú beutazóvízumban enge­délyezett tartózkodási idő túllé­pése. 2006. évben 142, 2007-ben 107 külföldi ellen indított bünte­tőeljárásról kaptunk értesítést a nyomozó hatóságoktól. A tárgyidőszakban kiszabott közrendvédelmi bírság összege (890 000,- forint) az előző évhez képest jelentős csökkenést (­69,3 százalék) mutat. A tavalyi évben 11 foglalkoztatót bírságol­tunk összesen 2 900 000,- forint összegben, míg 2007-ben hat foglalkoztatót szankcionáltunk ilyen módon. A csökkenés szin­tén Románia európai uniós tag­ságára, valamint a jogszabályi környezet változására vezethető vissza. Tekintettel arra, hogy ta­valy július elsején hatályba lé­pett új jogszabályok csak a há­rom hónapot meghaladó tartóz­kodás esetén teszik kötelezővé a keresőtevékenység folytatása céljából kiadott vízum vagy tar­tózkodási engedély beszerzését, a harmadik országbeli állampol­gárt három hónapot meg nem haladóan engedély nélkül foglal­koztató személyt nem állt mó­dunkban közrendvédelmi bír­sággal szankcionálni. Az együttműködés a régióban működő állami és civil szervek­kel folyamatos és zökkenőmen­tes volt. A határőrséggel közö­sen végzett ellenőrzési feladato­kat az előírt rendszerességgel végezték. Az év végén kapcsolatba lép­tek az illetékességi területükön működő igazságügyi hivatalok­kal. December hónapban Bor- sod-Abaúj-Zemplén, Heves, va­lamint Nógrád megye igazság­ügyi hivatalai és az igazgatóság együttműködési megállapodást kötött. Tavaly az alapokat lerakták, idén már építkeznek Megújulása óta első közgyűlését tartotta Salgótarján­ban a Rendvédelmi Nyugdíjasok Bajtársi Egyesülete, közismertebb nevén a RENYUBE. A Borbély Lajos Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium éttermében az egyesület támogatóival, a meghívott vendégekkel majd kétszázan foglaltak helyet. PA Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés elnöke négy főbb gondot ismertetett Salgótarján. A közgyűlést leveze­tő Gordos Tibor, az alapszabály előírásainak megfelelő formasá­gokat követően először Becsó Zsolt országgyűlési képviselő­nek, a megyei közgyűlés elnöké­nek adott szót, akit ez után hiva­talos elfoglaltsága szólított el. Becsó Zsolt négy fontos - aho­gyan ő mondta, nyomasztó - kér­dés köré csoportosította monda­nivalóját. Az első, amelyre min­denképpen megoldást kell talál­ni, a befektetés-ösztönzés, mun­kahelyteremtés, a második a turizmus kérdése, a harmadik sajátos identitásunk, ennek a csodálatos megyének a szeretete, a negyedik pedig egy új dimen­zió, ez pedig a szlovák-magyar, ezen belül a besztercebányai és nógrádi kapcsolatok kérdése. Hangsúlyozta, hogy a decem­ber 21-én teljesen átjárhatóvá vált magyar-szlovák határ létre hozta a határokon átívelő nemzeti újra­egyesülést. Az új helyzetben Nóg­rád megye és Besztercebánya me­gye fontos dokumentumot írt alá, amelyben meghatározták, hogy a következő hét évben milyen konkrét fejlesztéseket akarnak el­indítani, megvalósítani. A két nép békés egymás mellett élésének ez az egyetlen lehetséges útja. Ezt erősítik a szlovák területeken élő magyarok és a megyében élő szlovákok. Köszönetét mondott az egye­sület eddig végzett munkájáért, amelyet példaértékűnek tart más egyesület számára is. Sze­retné a jövőben is támogatni az egyesületet, valamilyen rendez­vény anyagi lehetőségének biz­tosításával. A közgyűlés résztvevőinek Ju­hász István elnök mondta el ki­egészítő beszámolóját az írásban kiadott idei programjavaslathoz. A múlt év az egyesület alapo­zásának éve volt. El kellett ké­szíteni az új alapszabályát, nevet változtattak és a KIÉG megszű­nésével tartózkodási helyet is kellett változtatni. A programok beindulásával megnőtt az egye­sület népszerűsége, növekedett a taglétszám, erősítették a kap­csolatot a katona nyugdíjasok­kal, rendőrökkel, határőrökkel, vámosokkal, tűzoltókkal és a ka­tasztrófavédelem dolgozóival. A kezdeti alig 60 fős egyesület lét­száma napjainkra 200 fölé emel­kedett. Az év során hagyomány- őrző asszonykórus is alakult az egyesületben, amely szereplése­ivel tovább színesítette program­jaikat. A Losonci 25-ös gyalogezred salgótarjáni emlékmű-avatási ünnepségén fogamzott meg ben­nük a gondolat, hogy létrehoz­zák az egyenruhás hagyomány- őrző csoportot Egyed Rezső' nyug­állományú alezredes vezetésé­vel. A doni katasztrófa áldozata­inak emlékére Egyházasgergén tartott évfordulós szentmisén és koszorúzáson már részt is vet­tek a csoport első egyenruhás tagjai. Több alkalommal meglátogat­ták a beteg tagtársakat, szerény ajándékcsomaggal kedveskedve nekik. Az elhalálozott tagtársak, illetve hozzátartozójuk temeté­sén koszorút helyeztek el. A klub krónikájának megőr- * zését Grexa Julianna egyesületi titkár az utódok számára készü­lő naplóban örökíti meg. Juhász István elnök hangsú­lyozta: az egyesületi alapokat si­került lerakni, azonban az épít­kezés most kezdődik. Sok min­den hiányzik a színvonalas munkához. Az egyesületnek nincs irodahelyisége, nélkülözik az adminisztrációhoz szükséges irodai technikai berendezéseket, nem tudják hol elhelyezni az őr­zést igénylő irataikat, nem tud­ják hol fogadni a hozzájuk fordu­ló tagokat. A heti klubfoglalkozá­soknak helyet adó megyeházi büfé átépítése miatt onnan ki­szorultak, s jelenleg a rendőrka­pitányság klubjában húzzák meg magukat. Mindezek mellett is bíznak legnagyobb bázisuk, a rendőr- ségtovábbi támogatásában, s ab­ban is, hogy az együttműködési megállapodások alapján a többi rendvédelmi szervvel is sikerül gyümölcsöző kapcsolatot kiépí­teni. Beszámoló hangzott el az egye­sület 2007. évi gazdálkodásáról, pénzügyi helyzetéről, valamint javaslat a 2008. évi pénzügyi tervre. Az ellenőrző bizottság múlt évi tevékenységének ismer­tetését követően megválasztották a BEOSZ küldöttértekezletének helyi delegátusait. Az egyesüle­tet Juhász István elnökön kívül Gordos Tibor és Somoskői Mar­git képviseli az egyesületet a má­jusi országos értekezleten. Az elnök végül elismeréseket nyújtott át a múlt évben kiváló munkát végzett tagoknak, majd a tagság anyagi hozzájárulása alapján közös vacsora és szóra­kozás következett. A schengeni határok átalakulása jelentős változásokat hozott

Next

/
Thumbnails
Contents