Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-11 / 9. szám
4 2008. JANUAR 11., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Frontálisan ütköztek, könnyebben sérültek Bátonyterenye. Egy salgótarjáni férfi a 21-es számú főúton, Salgótarján irányába haladt autójával kedd este, amikor egy előtte kanyarodó jármű előzésébe kezdett. Áttért a menetirány szerinti bal forgalmi sávba, ahol a jeges úttesten megcsúszott és összeütközött egy szemből érkező személygépkocsival, amelynek sofőrje - egy karancskeszi férfi - és nyolcéves utasa könnyű sérülést szenvedett. Ingyenes jogsegélyszolgálat Bátonyterenye-Pásztó. a Magyar Szocialista Párt ingyenes jogsegélyszolgálatot indít Bátony- terenyén és Pásztón. Minden hónap első keddjén Kisterenyén a Zrínyi úti általános iskolában, minden harmadik kedden Nagy- bátonyban, a Kossuth út 2. szám alatti pártirodában, illetve minden negyedik kedden Pásztón a Fő út 20. szám alatti MSZP-iro- dán dr. Bakó Miklós 14 és 16 óra között várja az érdeklődőket. Tiszteletdíj felújításra Szécsény. A benczúrfalvai Kele- csényi László, Szécsény Város Ön- kormányzata településrészi bizottságának tagja lemondott az éves tiszteletdíjáról, azzal, hogy azt a benczúrfalvai közösségi ház felújítására fordítsa az önkormányzat A tiszteletdíján kívül felajánlotta, hogy a klubhelyiség padlózatát felújítja, a meglévő rossz állapotú burkolat helyett lerakja a szalagparkettát valamint a helyiség oldalfalait burkolattal tatja el. A reiujnasi munkák értéke közel 200 ezer forint. A településrészen lakó fiatalokkal együtt szeretnék, ha megindulna a klubélet, mely kulturált együttlétet biztosítana a kikapcsolódni vágyó benczúrfalvai emberek számára. Mindenképpen előny a határnyitás Pár héttel ezelőtt csatla- 1 koztuk a schengeni öve- | zethez. A határnyitást so- | kan várták, sokan tartót- I tak az esetleges következményektől. Czene Árpád, Cered és Molnár Gyula, Tajti polgármestere osztotta meg velünk eddigi tapasztalatait és elvárásait. H. B. Cered-Tajti. A két vezető szerint a határnyitásnak köszönhetően tovább erősödhet a két község vállalkozói között kialakult együttműködés is, melynek eredményeként eddig mintegy tizenöt szlovák állampolgár talált munkahelyet Magyarországon.- A schengeni határnyitás a turizmust is elősegíti, hiszen a szlovák települések karnyújtásnyira lesznek az egri, illetve a bükkszéki strandoktól, gyógyfürdőktől, mi pedig könnyebben eljuthatunk az Alacsony-Tátrába- fogalmazott Cered polgármestere. Majd hozzátette: mindkét faluban tartanak a bűnözés növekedésétől, a falu vezetője azonban bízik abban, hogy a kialakult helyzetet a rendvédelmi szervek közti jó együttműködéssel kezelni tudják.- Előny a határok légiesedése a pályázatok, fejlesztések területén- nyilatkozta Czene Árpád. Hozzátéve: konkrét pályázati igény a vízrendszer összekötése, amely kölcsönösen előnyös lenne mindkét falunak, hiszen Cered jó minőségű ivóvízhez juthatna Szlovákiából, Tajti pedig a szennyvízháló- /.at kiépítése után csatlakozhatna a Cered, Zabar és Szilaspogony ön- kormányzata által működtetett rendszerhez. Molnár Gyula kiemelte, a csatlakozás után Salgótarján munkalehetőség és tanulás szempontjából Czene Árpád örömmel fogadta a határok „légiesedését” jelentőssé válhat a tajtiak szemében.- A bűnözéssel kapcsolatban problémát jelent a körzeti megbízott és a polgárőrség hiánya - mondta el Tajti polgármestere. Majd hozzátette: szükség esetén megpróbálják elérni, hogy a hat magyar nyelvű településen megszervezzék a polgárőrséget, illetve egy körzeti megbízott alkalmazását Molnár Gyula szerint pályázatok, fejlesztések tekintetében a schengeni csatlakozás elősegítheti a határon átnyúló kapcsolatokat. Mint kiderült, a szlovákiai faluból többen tanulnak és dolgoznak hazánkban az egy évvel ezelőtti döntésnek köszönhetően, amikor a gyalogos- és kerékpárforgalmat megnyitották Cered és Tajti között Összefoglalva, Czene Árpád és Molnár Gyula is úgy véli, a határnyitás mindenképpen előnyökkel járhat, hiszen jelentős időt és pénzt spórolhatnak meg a helyiek, valamint felerősödhetnek a két község közötti kapcsolatok mind a kultúra, mind a sport, mind a hétköznapok terén. Molnár Gyula, Tajti polgármestere is hisz a csatlakozás előnyeiben Tízéves a Palóc néptáncegyüttes (Folytatás az 1. oldalról) akik kiváltunk a Nógrád tánc- együttesből - emlékezett vissza Öze János. A csoport művészeti vezetője Hájas Tibor, vezetője Őze János. Zenei kísérőjük a Kincsér zenekar, de több alkalommal kísérte őket a Dűvő együttes is. A koreográfiákat Hájas Tibor, Hájasné Nagy Anikó, Szabóné Simon Zsuzsanna és Őze János készítették és készítik. A Palóc néptáncegyüttes pályája szépen ívelt felfelé. Nevük egy év alatt ismertté vált a megyében. Ezt követően állandó résztvevői voltak a Nógrád megyei nemzetközi folklórfesztiválnak. Egyre több hazai és külföldi fesztiválon léptek fel. Évente több alkalommal meghívást kaptak Lengyelországból, Szlovákiából. A legnagyobb sikert 2003- ban Lengyelországban a Besz- kidek nemzetközi fesztiválon érték el, ahol ők kapták meg a fődíjat. Nagy sikerrel szerepeltek Franciaországban, az uniós országok folklórfesztiválján, amelyen több mint 4 ezer táncos és zenész vett részt Krakkóban a főtéren, a városi fesztiválon 1,5 órás műsort adtak. Elvitték a Palóc- föld kultúráját, a kis városuk hírnevét Belgiumba, Törökországba, Romániába. Ma rangot, elismerést jelent a Palóc néptáncegyüttesben táncolni. Tagjai között, a szécsényiek mellett megtalálhatók a környező települések néptáncosai is, de van táncosuk Őrhalomból, Balassagyarmatról, Ipolyszögről. Legnagyobb támogatójuk az 1999-ben megalakult Szécsény Népművészeti Egyesület, melynek elnöke Majoros László. Komofy anyagi támogatást kapnak a Palóc Coop Rt- től, anyagilag segíti fellépésüket a városi önkormányzat. 2008 őszén egy nagyszabású jubileumi gálaműsorral lépnek a közönség elé, amelyre meghívják az együttes eddigi valamennyi táncosát. Tanulj fiam, hogy dolgozhass! A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke Salgótarjánban interjú. Másodszor járt Salgótarjánban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a kézműves-kollégium elnöke, Juhász József. Az alkalmat erre az adta, hogy a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara kézművestagozata negyedszer rendezte meg a kézműves vállalkozók és népi iparművészek kiállítását és vásárát december elején. A színes forgatag egy csendesebb perceiben beszélgettünk.-vg___________■ . . A r égi fény- Miért tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a rendezvényen?- Mondhatnám azt is, hogy a hagyománytisztelet hozott el ismét Salgótarjánba. Mert ahol negyedszer rendeznek kiállítást és vásárt a kézműveseknek, az garancia arra, hogy lesz további folytatás, a kétkezi munkások, a kézművesmesterek bemutatkozása hagyománnyá nemesedik. A gyermekeknek tartott kézműves-foglalkozások pedig felkelthetik a fiatalok érdeklődését a kézművesszakma, az értékek iránt és késztetést éreznek, hogy ezt továbbvigyék. Csak a legnagyobb tisztelet hangján tudom megköszönni azok munkáját, fáradozását, akik elhozták termékeiket Salgótarjánba. Köszönet jár azoknak is, akik áldozatos munkájukkal segítették a kiállítás létrejöttét, személy szerint is a-nógrádi kézműveskamara elnökének, Szarvas Sándornénak. A rendezvényt azért is fontosnak tartom, mert manapság sokat hallunk az állam, a civil szervezetek szerepéről, ami természetesen nem baj. De az már igen, hogy csak kevés szó esik a kézművességről. Valamikor a jó mesterembernek neve, tekintélye volt a faluban. Ezt fejezte ki, hogy meghatározott helye volt a templomban, a kocsmában. Mára a kétkezi munka, a kézművesség régi fénye megkopott. Régen a családban az a mondás járta, tanulj fiam, hogy ne kelljen dolgoznod. Azóta sokat változott a világ. Csak valahogy nem vesz- szük eléggé figyelembe, hogy a régi mondás is módosult: tanulj fiam, hogy dolgozhass! Feladat és felelősség-Az is dolgozhat, aki kézműves vállalkozásra adja a fejét?- Én ma azt látom, hogy a kézműves vállalkozók rétege a leginkább kiszolgáltatott. A többnyire egy-két személyes vállalkozások jelentős része anyagi gondokkal küzd. Nincs tőkéjük a fejlesztésre, új, korszerű gépek beszerzésére. Nem bírják a versenyt a nagyobb vállalkozásokkal, korszerűbb üzemekkel, csődbe mennek, feladják a vállalkozást.- Milyennek látja az utánpótlás- nevelést, a tanulóképzést?- Hasznosnak tartanám, ha a tanulók nevelése újra a kézművesmesterek feladata és felelőssége lenne. Aki ma tanulókat nevel, az áldozatot vállal, s ezt a tevékenységet jobban meg kellene becsülni. így állhatna vissza a régi rend, a képzés folyamata, amelyet aztán a folyamatos munka követne. A tanulóból segéd, a segédből pedig mester lenne. A tanuló jól megtanulná a szakmát, a segéd jól gyakorolná azt, a mester pedig példájával is tanítaná, nevelné azokat, akikért felelősséget vállalt. Azt gondolom a gazdaság hasznára válna a több jó szakember. Az életnek tanulni- Mit tesznek, tehetnek a tanulóképzésért a kamarák?- A kamarák 27 szakma oktatásának gazdái lettek, szakmai programokat dolgoznak ki, az elméleti és a gyakorlati képzésben igyekszenek meghonosítani az új, korszerű technikai eljárásokat. Ezt a munkát kellene jobban megtámogatni állami pénzzel. Pályázati lehetőség szakképzésre természetesen most is van. Az elmúlt 6 év alatt az észak-magyarországi régióban - Borsod, Heves és Nógrád megyékben - a pénz 30 százalékát fordították különböző eszközök vásárlására, 70 százalékát pedig a szakiskolai oktatás fejlesztésére. Létezik a kézműipari kollégium, amely a 23 kereskedelmi és iparkamara alelnökeiből tevődik össze és feladata a szakképzés. S a régiókban léteznek a szakképzési fejlesztési tanácsok, amelyekben a megyei kamarák „adnak" társelnököt. Sok múlik a tanulókon, a szülőkön is. Ma még sokszor az történik, ha a gyereket nem veszik fel a kiválasztott iskolába, elmegy inasnak, szakmunkásiskolába. Olyan irányú szemléletváltozásra van szükség, amely a céltudatos pályaválasztásra, folyamatos tanulásra, gyakorlati munkára készteti a fiatalokat. Mert ha jól megtanulja a szakmát, az életben is megállja a helyét.
