Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-31 / 26. szám

4 2008. JANUÁR 31., CSÜTÖRTÖK SALGÓTRAJÁNI LAP A magyar kultúra napja alkalmából mintegy ötven művész tanár alkotá­sából nyílt kiállítás a Gagarin Általános Iskolában Salgótarján. A várossá nyilvání­tás 86. évfordulója és a magyar kultúra napja alkalmából a me­gyeszékhely önkormányzata városi ünnepséget rendezett ja­nuár 24-én Salgótarján több pontján. A Madách Imre Gim­názium és Szakközépiskola au­lájában a Madách-hagyomány Ápoló Egyesület ünnepi össze­jövetelén a költő alkotó módsze­réről Bárdos József főiskolai ok­tató, a Madách Irodalmi Társa­ság tagjának előadását hallgat­hatták meg az érdeklődők. A Jó­zsef Attila Művelődési és Konferencia-központban pedig megnyílt a Magyar Alkotók Or­szágos Egyesülete megyei tagja­inak kollektív képzőművészeti kiállítása. 1998 óta a Madách-hagyo­mány Ápoló Egyesület az önkor­mányzattal, a Madách Imre és a Bolyai János Gimnáziummal együttműködve a költő január 21-i születésnapja alkalmából A művelődési központban az évforduló és a kultúra napja tisz­teletére rendezett városi ünnep­ségen köszöntőt mondott Székynédr. Sztrémi Melinda pol­gármester.- Kiemelt köszönet illeti meg azokat, akik áldozatos munká­jukkal hozzájárulnak a kultúra ápolásához, megújításához. Kö­szönet azoknak, akik Salgótar­jánban, Salgótarjánért tesznek közösségükért, városukért, a kultúráért. Ilyen embereket és közösségeket köszönthetünk ma a városi ünnepségünkön, azo­kat, akik átveszik a városi kitün­tető címeket, díjakat - hangsú­lyozta Székyné dr. Sztrémi Me­linda, aki kívánja, hogy mindig legyenek olyan emberek, közös­ségek, akik, ha kell áldozatos munkával, önzetlenül teszik a dolgukat, mert hisznek abban, hogy küldetésük van: átörökíte­ni a jövő nemzedéke számára nemzeti identitásunkat, kultú­Városi ünnepség a Kohász Művelődési Központ előtt a várossá nyilvání­tás 86. évfordulója alkalmából minden évben koszorúzási ün­nepséget rendez Varga Imre Ma- dách-szobránál. A rendezvény ünnepi szónoka, Varga Judit, a Madách Imre Gimnázium és Szakközépiskola igazgatója sze­rint a költő fő műve, Az ember tragédiája az életcélját kereső ember-alakját jeleníti meg. A mű főszereplője, Ádám mindig csa­lódik, de mindig megtalálja lété­nek értelmét. Az igazgató sze­rint Az ember tragédiája a célja­inkat elemzi, de mint az emberi­ség lelkiismerete, emlékeztet hi­báinkra és erényeinkre. ránkat, mert ez fennmaradá­sunk egyetlen záloga.- Ilyen ember volt a megye- székhely első polgármestere, dr. Förster Kálmán, aki vallotta, hogy az épített környezet önma­gában nem elég, a városi élet kö­tőszövetét, minőségét annak kul­túrája jelenti - mondta el a pol­gármester. A város első vezetője által ránkbízott egyik örökség - Székyné dr. Sztrémi Melinda szerint - az az erő és hit, amelyet dr. Förster Kálmán így fogalma­zott meg: „én hiszem, hogy a vá­ros közönsége még gondozott, fa­„Salgótarján Díszpolgára” címet vehetett át Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármestertől Herold László „Kétségbeesésre nincs ok" 86 éve város Salgótarján soros utcákon fog sétálni, mo­dern színházba fog járhatni, mo­dern kórházban fogja betegeit gyógyítani, kétségbeesésre azért nincs ok addig, amíg erőt érzünk magunkban és hitet a jövőben”. A polgármester szerint a vá­ros kialakulásának sajátossága sokáig nélkülözte az igazi város­jelleget adó közös kulturális ar­culatot.- Voltak iskolák, olvasóegyle­tek, tánctermek, olykor könyv­tárak is a bányai és gyári kolóni­ákban, a rimamurányi salgótar­jáni vasmű, a városi kőszénbá­nyák, az üveggyárak telepein - fejtette ki Székyné dr. Sztrémi Melinda. Majd hozzátette: a kul­turális tevékenységet az elkülö­nültség és a szétdaraboltság, esetenként pedig a konkurencia és a szembenállás jellemezte. Véleménye szerint városi kultu­rális közélet, nyitottság és nyil­vánosság, széles körű választék, a művelődési tevékenységek kö­zössége azonban nem létezett. A polgármester kijelentette a Jó­zsef Attila Művelődési Központ volt az első, az egész lakosságot szolgáló, közös kulturális intéz­mény. A város vezetője szerint a JÓZSI” megérkezése meghatá­rozó szerepet játszott a megye- székhely kulturális atmoszférá­jának megteremtésében és ezzel hozzájárult a városiasodáshoz. Ezért Székyné szerint a művelő­dési központ nem csupán egy a közművelődési intézmények kö­zött, hanem a közös városi kul­túra első fecskéje és ezáltal a vá­ros egységének jelképe is.- A sikeres és fejlődő Salgótar­jánnak szüksége van jól működő kulturális intézményhálózatra, aminek a létét nem lehet meg­kérdőjelezni sem a pénztelenség­gel, sem valamiféle zavaros ér­tékrenddel, hiszen a digitalizált könyvtárból sem lehet kiiktatni a könyvet és könyvtárost, az internet világa sem pótolhatja az élő színházat, a hangversenyeket - mondta a polgármester. Január 27-én szintén az évfor­duló alkalmából a Kohász Mű­velődési Központ előtt, a város­sá nyilvánítás helyszínén rende­zett ünnepséget a közgyűlés. Az akkori városi tanács 1922-ben ezen a napon nyilvánította vá­rossá Salgótarjánt. A Kohász fa­lán található emléktábla előtt Székyné dr. Sztrémi Melinda mondott beszédet. - Salgótarján történetét mára úgy tűnik, hul­lámvölgyek és hullámhegyek rit­mikus váltakozása jellemzi. Ha hinni lehet ebben a ritmikában, akkor hinnünk kell abban is, hogy most már hullámhegynek kell következnie - mondta el a polgármester. Hozzátéve: a kül­ső uniós források igénybevétele óriási lehetőség a fejlődés meg­valósításában, melyek kiaknázá­sával új korszak indulhat el. Ugyanakkor belső összefogás nélkül a támogatások mit sem érnek. Szükség van a tarjám pol­gárság és politikai réteg együtt­működésére - fejtette ki Székyné. - Tudom, hogy meg tudjuk tenni, mert hiszünk ab­ban, hogy itt van az otthonunk és akkor itt van a jövőnk is - hangsúlyozta a város vezetője. Az ünnepi beszéd után a megje­lent szervezetek képviselői meg­koszorúzták az emléktáblát. A Sotto Voce kórus énekelte el a városi ünnepségen a Himnuszt A kitüntetettek „Pro Űrbe” díjjal jutalmazták Valiskó Ferencet „Pro Arte” díjat kapott Alapi István

Next

/
Thumbnails
Contents