Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-28 / 23. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2008. JANUÁR 28., HÉTFŐ Jelképes főhajtás Rákóczi kurucai előtt Romhány. - Különleges nap volt 1710. január 22-e községünk történelmében. Azt, hogy a Rákóczi-szabadságharc emlékei nem vesztek ki Romhány lakóinak emlékezetéből, annak a szájhagyománynak köszönhetjük, mely már lassan háromszáz éve különleges értelmet ad azoknak a szavaknak, hogy mogyorófa, vérhegy és majdnem egy évszázada annak is, hogy turul. 2007-től pedig egy helyi mester által megformázott szobor előtt is tiszteleghetünk a fejedelem emlékének - fogalmazott Molnár Sándorné, a kulturális bizottság elnöke a romhányi csata évfordulójára emlékező ünnepi testületi ülésen a művelődési otthon zsúfolásig megtelt dísztermében. A község 2003-ban a Varietas Pódium Színház előadásával nyitotta meg a Rákóczi-szabadságharc háromszáz éves évfordulójának ünnepségsorozatát, melynek keretében 2011-ig minden évben sor kerül az ünnepélyes tisztelet- adásra. A helyi iskola is hűen ápolja az emlékeket, s a Börzsöny-Cserhát iskolaszövetségen belül a tagintézmények csapatainak részvételével Rákóczi-ve- télkedőt tartottak immár negyedik alkalommal a jeles napon. Délután a turul emlékmű megkoszorúzásakor jelképesen fejet hajtottak a fejedelem előtt a rétsági kistérség vezetői, a környező települések polgármesterei, a Rákóczizéri sikerei mögött ott kell látnunk Zrí- kólában tanított, majd 1968-tól 2002-ig szövetség, a hadtörténeti intézet és múzeum munkatársai, a lengyel testvérváros küldöttsége, Bállá Tibor, a szécsényi Rákóczi Városa Alapítvány elnöke, s megtisztelte jelenlétével az ünnepet Bállá Mihály országgyűlési képviselő is. Az ünnepi ülésen elsőként Termán István polgármester szólt az egybegyűltekhez., aztán a felemelő zászlóbehozatalra került sor: a romhányi iskola II. Rákóczi Ferenc címerét viselő zászlaját, a nemzeti zászlót és Romhány zöld-kékezüst zászlaját hozták be a terembe, melyen a zöld a reményt, a kék a küzdést, az ezüst pedig a Lókos-patak ezüstcsíkját jelképezi. Dr. Négyesi Lajos alezredes, a hadtörténeti intézet és múzeum munkatársa elmondta:- Mint minden történelmi eseménynél, a Rákóczi-szabadságharc esetében is fontos, hogy ne túlheroizált, idealisztikus képekben gondolkodjunk, hanem a valóságos emberek, áldozatvállalását és átlagon felüli erőkifejtését lássuk. II. Rákóczi Ferenc hadszervezői és hadvenyi Miklós hadtudományi munkásságát, aki már a XVII. században megfogalmazta a magyar haderő felállításának tervét, amit a fejedelem igyekezett megvalósítani. A romhányi csata egyike a szabadságharc legjelentősebb csatáinak, melynek emlékét megőrizni kötelességünk és mindent meg kell tennünk a jövőben a helyszín és az események pontosabb megismerése érdekében. Kovács Istvánná Rákóczi imáját adta elő, majd egy francia hadmérnök visz- szaemlékezéseit idézte fel Kaliczka Tamásné, a kortárs magyar álláspontot pedig Hajdú Éva tolmácsolta. A zeneiskola kamarakórusát követően Molnár Sándorné azt a reményét fejezte ki, miszerint a romhányi csata háromszázadik évfordulóját legalább olyan méltóan sikerül majd megünnepelnie a megyének és az országnak, mint ahogyan azt a szécsényi országgyűlés háromszázadik évfordulóján tette. Az ünnep kiemelkedő pillanata a Romhányért-díj átadása. Sagyibó Sándorné a volt kollégák nevében méltatta Murányi János nyugalmazott pedagógus munkásságát. A Léva mellől származó tanár családját 1946-ban telepítették át Magyarországra, ahol 14 éves koráig Legénden élt. A tanítóképzőt elvégezve tíz évig a mátranováki istörténelemre oktatta a romhányi ifjúságot a helyi iskolában. Tizenöt évig működött a község futballcsapatának edzőjeként, s csapata területi bajnokságot is nyert, illetve a Szabad Föld Kupát szintén megkapta.- Negyven éve élek itt. Romhányinak érzem magam - vallotta meg a tanár úr. A Szózat hangjaival véget érő ünnepi ülést a lengyel testvérek jelenléte még emelkedettebbé tette. Romhány ön- kormányzata 2004 novemberében kötött együttműködési szerződést a lengyelországi kistérségi központtal, Lutomierskkel. A település polgármestere, Borkowski Tadeus kifejtette: 2004 tavaszán, egy polgármesteri küldöttséggel járt először Romhányban. Azóta folyamatosan erősödtek a kulturális kapcsolatok énekkari vendégszereplések, szüreti mulatságok, cseretáborozások révén.- Gazdasági téren is szeretnénk bővíteni együttműködésünket - szögezte le a polgármester. Mivel a fejedelem buj- dosásának első éveit Lengyelországban töltötte, s kétszer is felajánlották neki a lengyel koronát, talán még szimboliku- sabb értelmet nyert az, hogy lengyelek és magyarok együtt emlékeztek történelmünk egyik legnagyobb alakjára Romhányban! Szabó Andrea „Sokrétű a feladatunk a közutakon"- mondta el lapunknak Ürmössy Ákos, a közútkezelő megyei igazgatója Nincs könnyű helyzetben napjainkban a Magyar Közút Kht. egyetlen munkatársa sem, hiszen hol a jég és a hó okoz gondokat, hol meg a nyomában maradó kátyú. A tél még korántsem ért véget, így van esély rá, hogy az újságok is gyakrabban kérdezik a fenti problémák kapcsán Ürmössy Ákost, a közhasznú társaság Nógrád megyei igazgatóját. Az országos közhasznú társaság nemcsak az útfenntartás nehézségei miatt kezdett eseménydúsnak ígérkező évet, hanem a cég közelgő átalakulása miatt is. Ezért is látogattunk el a közútkezelő salgótarjáni főhadiszállására, hogy a részletekről érdeklődjünk.- Kezdjük talán azzal, miért nem történt meg az átalakulás január elsején, mint ahogy azt a sajtó hírül adta? Másrészt, milyen következményekkel jár a társaság átalakulása, s kihat-e a változás a személyi állományra?- A Magyar Közút Kht.-nak a módosított 2006. évi IV. törvény alapján legkésőbb 2009. június 30-ig kell a jelenlegi közhasznú társasági forma helyett más, nonprofit gazdasági társasági szervezeti formát kialakítania, tehát nem vagyunk elkésve. A társaság központjában többen dolgoznak ennek szakszerű előkészítésén. Tudomásom szerint ez a törvényi előírásnak megfelelés önmagában nem jelenti a személyi állomány változását. Biztos vagyok benne, hogy kollégáim a társaság egészének legkedvezőbb megoldást dolgozzák ki, az adott külső körülmények között az országos közutakat leghatékonyabban kezelő, üzemeltető és fenntartó versenyképes szervezetet létrehozva.- Folytassuk talán egy kis aktualitással. Hogyan állnak a tél ellen vívott küzdelemben?- Mint a bevezetőben említette, valóban sokszor keresnek meg újságíró-kollégái hóeltakarítási, síkosságmentesítési és kátyúzási kérdésekkel. Az ilyen kérdések nagy részét továbbítom a Magyar Közút Kht. Középmagyarországi Regionális Főmérnökségének, hiszen ezeket az alapfeladatokat üzemmérnökségeink végzik, az alapfeladatok irányítása pedig ennek a főmérnökségnek a hatásköre 2007 április elejétől. Megyei igazgatóságunk párhuzamosan működik a regionális főmérnökséggel, mindkét egységet érintő kérdés esetén velük egyeztetve nyilatkozom a médiának. Ez a tél jobban próbára teszi a Nógrád megyei kollektívát is, mint a tavalyi, de az üzemmérnökségek még minden problémás esetben az Országos közutak kezelői szabályzatában és a társaság belső téli üzemeltetési szabályzatában előírt beavatkozási időn belül végezték el a síkosságmentesítést és a hóeltakarítást.- Sok szó esik mostanság arról, hogy a sózás veszélyes környezetünkre. Mi lesz, ha még a sót sem használhatjuk, talán jobb nem is belegondolni... Vagy van kiút?- Társaságunk honlapján (web.kozut.hu) „Miért a konyhasó?” címmel részletes ismertetés olvasható az alkalmazott sí-, kosságmentesítési technológiáról és annak hatásairól, ebből röviden idézek: A Magyar Közút Kht. a téli síkosságmentesítéshez tiszta NaCl-ot, annak előnedvesítéséhez CaCl2 oldatot, sóval kevert anyagokat (homok), valamint zúzalékot alkalmaz. A korszerű gépek ellenőrzött formában, csak a szükséges mennyiségű sót juttatják ki, annak érdekében, hogy a környezetet kevéssé terheljék. A közútkezelő rendszeresen végez kísérleteket alternatív olvasztóanyagokkal, de eddig ipari méretekben egyik sem tudta elérni azt az olvasztóhatást és kezelhetőséget, amelyet a NaCl használata biztosít. Minden eddig kipróbált olvasztóanyag valamilyen ipari tevékenység mellékterméke, környezetre gyakorolt- hatásuk kiszámíthatatlanabb, olvasztóképességük pedig gyengébb a jelenleg alkalmazott nátrium-klo- ridnál és kalcium-klorid oldatnál. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a kiszórt sómennyiség nem okoz környezeti ártalmat az út menti flórában és faunában (egyébként is ez az ásvány a természetben megtalálható, a talajvízben feloldódva hamar kiürül a gyökérzónából). A vízi állatokra és a növényekre nem jelent veszélyt, mert a toxikus határ magasabb, mint a mért érték. A lombos fák 10 m-es környezetben érzékenyek, a talajszennyezés mértéke csökken az úttól távolodva; novemberben 30 cm mélységben az úttól 3 m-re a só kimutathatatlan, míg áprilisban - a síkosságmentesítés időszakának végén - az úttól 1 m távolságon kívül nem mérhető a határértéknél nagyobb szennyezettség.- Váltsunk ismét témát! A napokban jelent meg egy gazdasági cikk, amelyben az volt olvasható, hogy az útpénztár idén már nem tervez új fejlesztéseket, a befejezéshez érkezettek között van viszont a salgótarjáni tehermentesítő út Ez azt jelenti, hogy rosszabbra fordul az amúgy sem rózsás útállapot Nógrádban?- Az idézett hír pontos, de ebből még nem következik az, hogy a salgótarjáni tehermentesítő út befejezését jelentő fejlesztésen kívül Nógrád megye országos közúthálózatán nem történik más beavatkozás. Még de-. cemberben lezajlott egy közbeszerzés, melynek eredményeképpen három mellékútszakaszon összesen 6,1 km hosszon burkolatfelújítás készül el az első fél évben. Múlt évben több újságcikkben szerepelt, hogy a regionális operatív program támogatásával jelentős mennyiségű mellékútjavítás készülhet el 2013-ig Nógrádban is. Ennek első ütemű megvalósítása érdekében folyik az előkészítés, a tervek átdolgozása, illetve új tervek készíttetése. Ebben az évben a kivitelezésére vonatkozó közbeszerzés is várhatóan lebonyolítható. Közlekedésbiztonsági pályázatot nyert négy önkormányzat (Bátonyterenye, Rétság, Szalmatercs és Szécsény), ezeken a településeken az idén forgalomcsillapító szigetek épülhetnek, gyalogátkelőhelyek létesülhetnek, valamint a sebességhatárok betartására figyelmeztető készülék szerezhető be az elnyert összegekből. A sikeres pályázatok elkészítése az önkormányzatok érdeme, önrészt is biztosítanak, a létesítmények megvalósításában közreműködünk.- A tehermentesítő út építéséhez kapcsolódik az a közös felhívásunk, amelynek eredményeképpen szeretnénk nevet ad(at)ni az új salgótarjáni felüljárónak. Eddig számos kedvező észrevétel, ötlet érkezett kezdeményezésünkkel kapcsolatban. Ön hogyan vélekedik erről, tudván, hogy a közelmúltban országos szakmai konferencián foglalkoztak a hidakkal?- A névadási kezdeményezést örömmel fogadtam, ez is jelzi, hogy a közvélemény, a közlekedők fontosnak tartják a már működő műtárgyat. Az épülő tehermentesítő út eddig elkészült, a felüljárót is tartalmazó szakasza mintegy másfél hónapja használható, a tapasztalatok kedvezőek, jelentősen mérséklődött a torlódás a belvárosban, ennek köszönhetően a jelzőlámpák nagy részét éjszakára sárga vil- logós üzemmódra tudtuk állítani. A múlt év októberében tartott hídmérnöki konferencián bemutathattuk az országból ösz- szegyűlt szakembereknek a tehermentesítő út három legjelentősebb felüljáróját. A konferencia másik fő témája az Ipoly-hi- dak ügye volt, ismertettük a hidak előkészítésének helyzetét. A konferencián még csak reméltük a pösténypusztai és ráróspusztai hidak újjáépítéséről szóló egyezmény aláírását, ez 2007. november 16-án Párkányban meg is történt. Az aláírást követően a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal (KKK) együtt azonnal megkezdte az egyeztetést a hidak építéséhez szükséges további lépésekről, ennek köszönhetően a megvalósítás várhatóan felgyorsul.- Végezetül, milyennek képzeli az idei évet, pontosabban: mikor lenne elégedett egy év végi in terjú- ban?- 2008. évi tevékenységünket akkor tudom eredményesnek tekinteni, ha partnereinkkel és társszerveinkkel (néhányat megnevezve a teljesség igénye nélkül: megyei önkormányzat, települési önkormányzatok, KKK, Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt., Nemzeti Közlekedési Hatóság, Nm.-i Regionális Területfejlesztési Tanács, megyei, illetve regionális fejlesztési ügynökség, rendőrség) korrekt és eredményes munkakapcsolatot tudunk biztosítani minden ügyben. Szükséges még, hogy befejeződjön a salgótarjáni tehermentesítő út építése, javulást tudjunk elérni a meglévő hálózaton (főutakon és mellékutakon egyaránt), s a két Ipoly-híd építése megkezdődjön. Utóbbiak részben rajtunk múlnak, részben külső körülmények határozzák meg. Szerződéses partnerként vállalkozói szerepkörben megrendelőink megelégedése igen fontos számunkra, megbízóként pedig feladatunk a legjobb teljesítés elérése. Ösz- szefoglalva: ebben az évben is az adott körülmények között a leghatékonyabb közútkezelői munkavégzésre törekszünk, ehhez kollégáim szakmaszeretete, tapasztalata és kitartása a biztosíték.- Köszönöm a beszélgetést! T. Németh László
