Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)

2008-01-24 / 20. szám

2008. JANUÁR 24., CSÜTÖRTÖK 5 NÓGRÁD MEGYE Éjszakai engesztelő zarándoklat a Szent Margit-kápolnához Somoskőújfalu. Pár napja tartott még a bokáig érő, kásás hó a Karancs oldalában. A Somoskő­újfaluból induló éjszakai engesz­telő zarándoklat harminckét résztvevője - közöttük e sorok írója - Varga András salgótarjá­ni plébános vezetésével vágott neki a Karancsnak. Úgy kétórás kapaszkodás után jutottak fel a Kápolna-hegyre - ez a sötétséget és a havat figyelembe véve nem is olyan hosszú idő. A körülmé­nyek pedig már nem is lehettek volna jobbak! A kerekedő hold megvilágította az erdőt, a hó, ha január 18-a, halálának évfordu­lója. Mivel az Árpád-házi király­leány a legtöbbet vezeklő szen­tek közé tartozik, emlékére, tiszteletére, Magyarország lel­ki megújhodásáért vállalták a résztvevők a meglehetősen ne­héz éjszakai túrát. Az közismert, hogy 1241-42- ben a mongol-tatár seregek elől menekülő IV. Béla és családja Dalmáciában talált menedéket, majd a király és felesége az ost­rom előtt álló Trau várában megfogadta az Úrnak: az idő tájt született leánygyermeküket lapota - ha nem is romokon építkezünk, mint a mongol hor­dák támadása után - hasonla­tos a tatárjárás utánihoz. A leg­alapvetőbb emberi érték, a csa­lád válságba jutott, az erkölcsi romlás felmérhetetlen károkat okoz és okozott, megtisztulás után kiált a közélet... Ezt lehet­ne csak igazán hosszan sorolni! A kaptatókon pedig gyorsan fogyott a levegő - kinek, mikor, testsúlytól és hegymászógya­korlattól függően - lemaradni azonban nem maradt le senki. Az útvonal jó ismerői a menet Aztán a kápolna szélvédett ha­jójában körbeállva a résztvevők előbb megismerkedtek a XIII. századi alapokon álló kegyhely rövid történetével, majd együtt imádkoztak Varga András atya vezetésével. Szerepelt a kis szer­tartáson Szent Margitra emléke­ző vers, közös imádság és egyhá­zi énekek sora. A liturgia a pápai, a magyar és a székely himnusz eléneklésével zárult, végül a meglepetés sem maradt el: az an­gyalkák pogácsával, szaloncu­korral és meleg teával vendégel­ték meg résztvevőket. Az éjszakai engesztelő zarándoklat résztvevői - a fotó készítőjét kivéve - a kápolnában a liturgia után néhol eljegesedve csúszott is, jól mutatta az ösvényt és egyáltalán nem volt hideg - nem csak a me­redélyek miatt, hanem a január közepén szokásos időjáráshoz képest sem. Még a mennybeliek is segítették az este hétkor indu­ló csapat szándékait! Mik is voltak azok a szándé­kok? Azt bizony hosszan lehet­ne sorolni. Szent Margit napja, Istennek ajánlja, ha az ország megmenekül. így kezdődött az ugyancsak dalmáciai Kiissza várában napvilágot látott Ár­pád-házi Szent Margit mennyei elhivatása. Béla király Isten ke­gyelméből visszakapta Szent István országát, a pusztulás után sikerült a talpraállás - kö­szönhetően Szent Margit életál­dozatának is. Az ország mai ál­elején és végén haladva, néha egy kis pihenőt is beiktatva te­relgették a meredekebb szaka­szokon egyre hosszabbra nyúló menetet a csúcs irányába. A kápolnához elsőként érke­zők megkongatták a harangot: „Zarándokok érkeztek” - szállt alá a hang a Karancs völgyeibe - és persze felfelé, a mennyei­ekhez is. A visszaúton már nem volt olyan nehéz a terep, mint hegy­menetben. A zarándokok emel­kedett lélekkel, az országért és a magyarság megmaradásáért ho­zott áldozat emlékével tértek vissza Somoskőújfaluba. Még a mennybeliek is segítették az es­te hétkor induló csapat szándé­kait: az idő másnapra elromlott... Faragó Zoltán Visszaveri a gyertyák ég felé emelkedő füstje a vaku fényét Zarándokok a Péter-Pál napja tiszteletére rendezett búcsún az Ipoly Er­dő Zrt. által ajándékozott haranglábnál. 2007-ben mintegy ezren jöttek ki a hegyre, zömmel hét környékbeli településről <3 : A Hírlap postaijából Ar A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a ! • beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. bk pf-jtíy A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség ‘ á; , .....-- ­nem f eltétlenül ért egyet. Sírjuk hol domborul? A Rákóczi-szabadságharc halottainak emlékére Gondolati kutatásaim, helyi ismereteim - hisz Romhány szü­lötte vagyok - és szájhagyo­mányok sem adnak választ a fel­tett kérdésre: hol vannak elte­metve a romhányi csata halot­tal? Nagy tisztelettel adózom dr. Szabó István tanárnak, a „Romhány története” írójának, aki írt az 1710. január 22-i, Rá­kóczi utolsó csatájáról, de a kér­désre ő sem ad választ. írásából tudom, hogy mindkét küzdő fél - győztes, vesztes - el­hagyta a küzdőteret, így nem va­lószínű, hogy a csapatok meg­maradt harcosai gondoskodtak volna halott társaik elhantolásá- ról. Romhányban ekkor talán 500 fő lakott, a faluban pestis- járvány dúlt, tehát a csatában el­esettek temetéséhez sem lelki, sem testi erejük nem lehetett, hi­szen közel ezer ember holttestét kellett volna elföldelniük. A falu lakossága bezártságuk és a har­ci események rövidsége (egy-két óra) miatt sem tudhattak sokat az eseményről. Akkor hát hol van a kuructe­mető, a sírdomb? A kérdés megválaszolásához valószínű­síteni kell, hogy a holtakat nem vihették távolra a harcmezőtől és azt is, hogy a terület akkor mocsaras volt, ezért nagy mé­retű sírgödör ásása elképzelhe­tetlen volt. Maradt a természe­tes hely, a Petres-dűlő dombjai közötti völgy, völgyfő, mint le­hetőség. Ha Romhányban járunk, és néhány percre megállunk a Rá- kóczi-emlékmű előtt, annak ke­leti oldalánál, mely oldalon Rá­kóczi domborműve van, és in­nen keleti irányba átnézünk a Lókos-patak hídja fölött, akkor mögötte pár száz méterre egy szabályos kenyér formájú dom­bot látunk. Az idősebb helyi la­kosok ezt találóan „Kenyér­domb ”-nak nevezték. A fold felszínt alakító kéreg­mozgásai ilyen kicsi, szabályos formátumot, domborzatot szin­te soha nem alakítanak ki. Úgy tűnik, hogy a domb mesterséges forma. A domb talaja is eltér az észak-déli irányban lévő szom­széd dombok talajától. Valószí­nű, hogy e domb földjét a „Vér­hegy” oldalából hordták ide ta­karóföldként, miután a halotta­kat ide, a völgyfő területére ösz- szehordták. Ezen munkálatok a területen nyomokban megfigyel­hetők. Mindezekből arra követ­keztetek, hogy a kurucok sír­hantja a „Kenyérdomb”. Kérdés, van-e bizonyíték, állí­tásom valódiságára. Nincs! De majd 300 év múltán is lehetsé­ges, hogy van. Hogyan? Nem kell a dombot elhordani, de néhány olcsó kutatófúrással bizonyságot lehet találni. Ez érdeke a község­nek is, hiszen történelmi és ide­genforgalmi értéke is lehet. A romhányi csata történelmi emlékeinek feltárása jelenkori kötelezettség, tisztesség II. Rá­kóczi Ferenc fejedelem és a har­coló, elesett kurucok iránt. 2010. január 22-én lesz 300 éve, hogy II. Rákóczi Ferenc fejedelem megpróbálta megmenteni a ma­gyar hazát a magyaroknak. Te­gyük hozzá mi is a magunk buz­galmát! Nem nagy áldozat az ősökért. Túri János Balassagyarmat I^VínISSBK^I m ikm TtIDA & RAKTÁRON A NISSAN I RAK ajánlatai» 4 •spektívát Nissan Akciós Hét A képek illusztrációk. Jelen reklámban közölt adatok és tények kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szerződéskötési ajánlatnak. január 19-től 27-ig Nissan modellek várják, hogy a legkedvezőbb áron találhassák meg új gazdáikat! Látogasson el márka- kereskedésünkbe és érdeklődjön az ajánlatok részleteiről! www.nissan.hu NÓGRÁD NISSAN 3100 Salgótarján, Budapesti út 66. 06 32 520 520 SHIFT expectations

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents