Nógrád Megyei Hírlap, 2008. január (19. évfolyam, 1-26. szám)
2008-01-21 / 17. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2008. JANUÁR 21., HÉTFŐ Fogadónap Salgótarján. Csépe Marianna január 22-én 15 órától adó ügyekben várja az érdeklődőket az MSZP salgótarjáni irodáján. Grafikai érintések Salgótarján. Grafikai érintések a visegrádi négyek között címmel kiállítás nyílik a Nógrádi Történeti Múzeumban a magyar kultúra napján, január 22-én, kedden 14 órakor. Az alkotásokat Stefanovits Péter, grafikus- művész, a Magyar Grafikáért Alapítvány elnöke ajánlja a jelenlévők figyelmébe. Indul a tréning Salgótarján. Első foglalkozását tartja január 22-én 15 órától az ifjúsági információs és tanácsadó iroda relaxációs csoportja. Az intézmény pedagógusok, szociális munkások számára szervezte az ingyenes tréninget, melynek során a résztvevők tizenhárom alkalommal tanulnak, gyakorolnak Godó Anna irodavezető, mentálhigiénikus oktató vezetésével. Ráadás és ajándék Salgótarján. A Harlekin Bábszínház produkcióját ismét műsorra tűzi a József Attila Művelődési és Konferencia-központ: január 22-én kedden, 13 órától láthatják az érdeklődők a társulat produkcióját Rózsa és Ibolya címmel. Szintén ezen a napon, a magyar kultúra napja alkalmából a bábszínház és a művelődési intézmény 15 órakor kezdődő ajándékműsorára várják a kicsiket és nagyokat. Bál a játszótérért Érsekvadkert. Jótékonysági farsangi bált szervez a község ön- kormányzata január 26-án 18 órától a művelődési házban. Az összejövetel bevételét a játszótér felújítására fordítják, amelynek megvalósítására, már egyéb rendezvényeket is szerveztek. „Madách megtanított hinni a feltámadásban" (Folytatás az 1. oldalról)- Mélyen tisztelt Madách Imre! Hálásan köszönjük önnek a ránk hagyott szellemi örökséget. Szerény tudásunk szerint igyekszünk hozzátenni. És megígérhetjük, hogy továbbra is úgy vigyázunk rá, mint a szemünk fényére. Jó gazdaként gondozzuk, és folyamatosan merítünk belőle. A magyar nép egyébként régóta megfogadta tanácsát: küzdünk és bízunk! - zárta szavait Becsó Zsolt. Ezt követően dr. Szigethy Gábor irodalomtörténész osztotta meg a Tragédiával kapcsolatos gondolatait a jelenlévőkkel, részletesen rámutatva: Madách Imre művével kapcsolatban rengeteg bölcs gondolatot, rengeteg sületlenséget, de rengeteg gálád támadást is megfogalmaztak már. Ha azonban nem a százötven éve „belénkvert” félreértés alapján olvassuk, miszerint Az ember tragédiája a történelemről szól, nagyon másképp is értelmezhetjük a művet: az emberek bűneit, s az emberek ellen elkövetett bűnöket ábrázolja.- Madách minden korszakot, s minden emberi bűnt úgy mutat meg, hogy a jelenet végén Ádámban mindig feltámad a remény, mindig bízik abban, hogy a világ megváltoztatható, érdemes tovább élni és keresni a lehetőségeket. Bármi történik velünk, bármilyen mélyre süllyed egy ország, egy ember, mindig van remény: a remény feltámadásáról szól ez a darab. Adjunk hálát Madách Imrének, hogy megtanított hinni a feltámadásban! - hangsúlyozta dr. Szigethy Gábor. A Horváth Endre képzőművészeti díjat Medvácz Lajos, Balassagyarmat polgár- mestere Merczel Péter grafikusművésznek adta át. A Madách-díjat idén a pozsonyi Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma - amelyet Jarábik Gabriella igazgató képviselt az ünnepségen - és Lencsés Zsolt festőművész érdemelte ki. A kitüntetetteket dr. Kovács Anna irodalomtörténész, a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet vezetője, illetve Csemniczky Zoltán Munkácsy- díjas szobrászművész, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ igazgatója méltatták. Végezetül Becsó Zsolt egy oklevél át- nyújtásával „hivatalossá” tette, hogy szű- kebb hazánk tiszteletbeli jószolgálati nagykövetévé fogadta Alessandro de' Mediát A Madách-ünnepséget a Trambulin Színház pódium-előadása, továbbá Csábi István, Halmosi Tímea, Kozák Katalin és Perneczky Zsolt, valamint a Lajtorja gyer- mek-néptáncegyüttes balassagyarmati csoportja és az Üsztürü zenekar fellépése színesítette. Horváth Endre-díj Menzel Péter 1956-ban született Balassagyarmaton. Az általános iskolát szülővárosában végezte. A képző és iparművészeti szakközépiskolában érettségizett 1975-ben. 1976-ban a Magyar Televízióhoz került díszletfestőként, munkáját 1977-ben szcenikai nívódíjjal ismerték el. A Magyar Képzőművészeti Főiskola Alkalmazott Grafika Szakán 1984-ben szerezte meg diplomáját, azóta szabadúszóként dolgozik. Számos hazai és külföldi kiállításon vett részt. Munkái főleg Budapesthez köük, de 1984- ben illusztrációi jelentek meg a Balassagyarmati Honismereti Híradóban, s 1986-ban ő készítette a Madách Imre irodalmi és színjátszó napok plakátját, ami jelenleg is védjegye, lógója a rendezvénynek. Balassagyarmaton eddig öt alkalommal mutatta be kiállításon munkáit. A 2003-ban rendezett tárlaton a 80-as, 90-es évek fordulóján készült filmplakátok voltak láthatók. Ezeknek a nyomatait a városi képtárnak ajándékozta a művész, s itt látható a Sárkányok vacsorája című egyedi technikájú grafikája, valamint a Palóc Nike című rajza is. MadácMíj A Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma legfőbb feladata a szlovák magyarság tárgyi és szellemi kultúrájának kutatása. Gyűjtő és tudományos kutatómunkát, dokumentációs és módszertani tevékenységet folytat. 2003-tól a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumához tartozik az alsósztregovai Madách-kastély, valamint a szklabonyai Mikszáth-emlékház is. Alsósztregován a Madách-emlékkiállítás mellett Zichy Mihály, Kass János és Nagy Zoltán Tragédia-illusztrációi láthatók. Felújították a kastély parkjában található Madách Imre síremlékét Minden év januárjában és októberében színvonalas programokkal emlékeznek Madách Imre munkásságára. A másik nagy magyar és nógrádi író, Mikszáth Kálmán szülőhelyén, Szklabonyán található emlékház szintén felújításon, helyreállításon esett át. Az új emlékkiállítás 2005-ben nyílt meg falai között, emlékezve a nagy palócra. Céljuk az, hogy a Madách név, a hozzáfűződő Tragédia, s annak szellemisége, valamint a mikszá- thi életmű újra a középpontba kerüljön Szlovákiában. Lencsés Zsolt 1960. április 28-án született Balassagyarmaton. Első művészeti sikereit a nyolcvanas években aratta. 1983-ban a Magyar Néphadsereg grafikai biennáléjának kü- löndíját kapta. Itthoni munka és tanulmányok után 1986-1990 között szerte Európában dolgozott és képezte magát. 1991-től freskófestészeti tanulmányokat folytatott Milánóban, Rómában és Lamezia Termében. Felélesztett és kifejlesztett egy korszerű, természetes anyagokat felhasználó, környezetbarát technológiát, amellyel új utakat nyitott a murális festészeti alkotások létrehozása számára. Egyre szaporodnak freskómunkái szerte Olaszországban, Szlovákiában és itthon, Magyarországon is. Elévülhetetlen érdemeket szerzett az úgynevezett „antikmeszes” falfestés Kárpát-medencei elterjesztésében és a technika szakképzésének balassagyarmati megteremtésében. A kilencvenes évektől üvegmunkákat is készít. Lamezia Terme, Róma, Caposuvero és Őrbottyán épületei őrzik fontosabb munkáit. Peregrinusként szülőföldjéhez mindig hűséges volt. Alapító tagja a Terényben működő ARTTÉKA, Művészet Határok Nélkül Egyesületnek. Mozgatómotorja a községi istállógalériának, az Akolatelier művészeti alkotóműhelynek és konferencia-központnak. Elévülhetetlen érdemeket szerzett Nógrád megye és Balassagyarmat város nemzetközi kulturális kapcsolatrendszerének gazdagításában, főként Olaszország és Szlovákia tekintetében. Nagy palóc díjazottak (Folytatás az 1. oldalról) iparművész, aki 2003-ban Mezőkövesden rendezett kiállításon komoly szakmai elismerést ért el. Városában szakköröket vezet, részt vesz a hímzőtáborban. A 80 éves szaktekintélynek Frisch Oszkár, az MDF országos választmányának a tagja adta át a díjat. Paranai Józsefné, a -Bükkaljai Mesterek Népművészeti Egyesületének a titkára számos zsűrizett terméket tudhat magáénak. Tudását örömmel adja át az érdeklődő fiataloknak. Részére a díjat Smelkó István, a helyi művelődési ház igazgatója adta át. A nemti Pethőné Szabó Piroska népi iparművész, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének alapító tagja, alelnöke számos hazai és nemzetközi kiállításon mutatta be termékeit. Tevékenysége igen sokoldalú, néptáncoktató, díszítő művészet, hímző és szövő, népi játékok és csipkekészítő végzettséggel rendelkezik. Szívügyének tekinti, hogy a fiatalok megismerjék a népi kultúránkat. A díjat Török Jánostól, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének elnökétől vette át. A szlovákiai Gömörsidén él, a Motolla kézműveskor tagja, az igen sokoldalú dr. Benkó Pál. Foglalkozik kabakdíszítéssel, tojásfestéssel, gyékényfonással, csipkeveréssel. Részére a díjat dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgár- mestere adta át. Az ünnepség második részében a Bástya panzió kisgalériá- jában nyílt meg a kitüntetettek alkotásaiból rendezett kiállítás. Török János, a Palócföldi Népi Iparművészek Egyesületének elnöke megnyitójában többek között azt mondta. - Kérés volt, hogy a díjazott alkotók néhány remekművét kiállítsuk. A művészek egy kis ízelítőt adnak önmagukból, a parasztművészetből, népi iparművészetből, kultúránkból. Mindnyájan a tájegységük kultúráját képviselő hiteles tárgyakat állítottak ki - majd megköszönte a Paradizó vezetőjének, Borik Zsuzsannának és férjének a kiállítás lehetőségét. Rákóczira emlékeznek Romhány. A hagyományoknak megfelelően idén is megrendezik a településen a Rákóczi-emléknapot január 22-én. Az egész napos programsorozatot a balassagyarmati művész-tanárok hangversenye nyitja 11 órakor a művelődési otthonban, majd 14 órakor veszi kezdetét a Rákóczi-verseny, amelyen a környező települések és a helyi általános iskola diákjai mérik össze tudásukat. A Turul-emlékműnél koszorúznak 15.30 órától, amelyen a lengyel testvérvárosból, Lutomierskből érkező vendégek is részt vesznek. A művelődési otthonban 17 órától műsorral és ünnepélyes testületi üléssel emlékeznek meg a fejedelemről, majd Bereczky-emlékgyűrűt adnak át Murányi János nyugdíjas tanárnak munkássága elismeréséért, valamint azért, mert sokat köszönhet neki a település. A lengyel vendégek a nap folyamán látványos disznóvágáson vehetnek részt, és ennek „eredményeként” a Fáradt Vándor panzióban disznótoros vacsorával várják a meghívottakat. A programsorozathoz kapcsolódóan fáklyás menet indul január 19- én 17 órakor a Kossuth úton található felső kereszttől a várhegyi kuruc kereszthez, ahol a Rákóczi-csatára és az elesettekre emlékeznek. Illusztrációk nógrádi lelkülettel A megyei Madách-nap méltó nyitányaként nyílt meg Réti Zoltán Madách Mózeséhez készített akvarellkiállítása a megye egyik legszebb, legpatinásabb kiállítótermében, a Palóc Múzeumban. Szabó Andrea Balassagyarmat. A tárlat hangulatát a művész lányának és vejének, Réti Emőkének és Kanyó Andrásnak cselló- és fuvolajátéka alapozta meg, majd dr. Matits Ferenc művészettörténész szólt az egybegyűltekhez. - Réti Zoltán első önálló kiállítását is e falak között mutatták be 1965-ben - mondta a méltató, aki a jelenlegi tárlatról szólva kiemelte: ezen illusztrációk nem egy konkrét mű leképezései, hanem egy nagy alkotás által inspirált gondolatfolyamok. - A tízparancsolat kultúránk, s a mai jogrend alapja is, de láthatjuk a képeken a Bibliából jól ismert tíz csapást, az Egyiptomból való menekülést, a Vörös-tenger szétnyílását, a pusztában való bolyongást. A Tragédia arról beszél, mi történik az emberrel a történelem folyamán. 1988-ban, a dráma színpadi ősbemutatójának századik évfordulója alkalmából 16 lapot állítottak ki a Nemzeti Színházban Réti Zoltán Mózes-akva- relljeiből dr. Kerényi Ferenc irodalomtörténész ajánlásával. A művész folyamatosan bővíti a sorozatot, melyből most 28 lapot mutat be. Egy biztos: valódi nógrádi alkotó hozta létre egy egyetemes nagyságú nógrádi költő művének illusztrációit, igazi nógrádi lélekkel, a tájhoz, a régióhoz való mély lelki kötődéssel - fogalmazott Matits Ferenc, aki feltétlenül albumra érdemes sorozatnak tartotta a hallatlanul expresszív, utána olvasásra késztető akvarelleket. Réti Zoltán szólt édesanyjának a csesztvei Madách-kúriában történő egykori szolgálatáról, s kifejtette azt: a Mózes című dráma az emberi kapcsolatok boncolgatásával igazán közel állhatott az örök töprengő Madách szívéhez. - A mű megérdemli azt, hogy foglalkozzanak vele. Gyönyörű teremtés volt az ak- varellek megszületése - vallotta meg a festőművész. Dr. Matits Ferenc és Réti Zoltán
