Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)

2007-12-08 / 284. szám

2007. DECEMBER 8., SZOMBAT KOZELET Nyugdíj, tb-reform, sztráj Jövő héten folytatja a kormány a tárgyalást a Ligával és a munkástanácsokkal a december 17-re hirdetett sztrájk elkerülésére, ehhez újabb szakértői anyagokat ad át nekik. Ezt vállalta Csizmár Gábor munkaügyi államtitkár, a kormányzati tárgyalócsoport vezetője tegnap. Budapest is megbénulhat: a BKV is sztrájkolni akar. mrmivm Tankerbaleset Dél-Korea partjainál A dél-koreai parti őrség fél nap után megszüntette az olajömlést abból az óriás tar­tályhajóból, amely péntek reggel szenvedett balesetet a távol-keleti ország nyugati partjainál. Hozzáláttak az olajfolt eltakarításához is. Mintegy tízezer tonna'nyers­olaj került a Hongkongban bejegyzett tankerből a ten­gerbe, miután ütközött egy daruszállító uszállyal. Az SZDSZ három nemmel szavaz a népszavazáson három nemmel voksol majd az SZDSZ - mondta tegnap Kóka János. A liberálisok el­nöke közölte, az SZDSZ a parlamentben támogatni fog­ja a népszavazás ügyét - a két ellenzéki frakcióval együtt igennel fog szavazni -, annak ellenére, hogy kampányukban a három kérdésre adandó „nem” vá­lasz mellett érvelnek majd. Elege lett a móri ügy bírájának lemondott Varga Zoltán, az Országos Igazságszolgálta­tási Tanács elnökhelyettese. Ő volt az, aki életfogytiglan- ra ítélte a móri ügyben Kaiser Edét. Miután kide­rült, abban nem ő és társa a bűnös, Vargát egy szűk cso­port egyre élesebben tá­madta, összekapcsolva tes­tületi tagságát az ítéleteivel. Lomnici Zoltán főbíró meg­próbálta maradásra bírni Vargát, sikertelenül. Vargát sorozatosan támadták Ideér majd az orosz gázvezeték ága Zubkov Budapesten Kerülték a kínos kérdéseket, pedig akadna néhány Eléri Magyarországot a Déli Áramlatra átkeresz­telt földgázvezeték - ígér­te meg Budapesten Viktor Zubkov orosz kormányfő. Az ellenzék szerint a la­kosság nem profitál a teg­napi konzultációból. Tibay Gábor Pragmatikus - így jellemezte Magyarország és Oroszország kapcsolatát Gyurcsány Ferenc a tegnapi magyar-orosz kormány­fői találkozót követően. A fenti, „gyakorlatias” megközelítést a magyar kormányfő szerint úgy kell érteni, hogy míg gazdasági, kulturális szempontból szélese­dett a két ország közötti együtt­működés, addig a magyar állás­pont számos helyen - azaz a tár­sadalmi, demokráciát illető kér­désekben eltér az orosztól. Gyurcsány nem is mondhatott mást, és aligha lehetett könnyű dolga, ha meg akarta találni az egyensúlyt az orosz féllel való ba­ráti viszony ápolása, valamint - az Európai Unió tagjaként - a hét­végi orosz alsóházi választásokat ért uniós és EBESZ-bírálatokhoz való csatlakozás között. Míg ugyanis magyar részről Göncz Kinga külügyminiszter az EU- államokhoz hasonlóan elítélte a megfigyelők által tapasztalt sza­bálytalanságokat, addig a tegna­pi találkozón Viktor Zubkov orosz kormányfő már azt közölte: min­den a legnagyobb rendben, a nyu­gati demokráciáknak megfelelő­en zajlott a Putyin elnök listájá­nak győzelmét hozó voksolás. Ami pedig a tegnapi találko­zót illeti: a kínos kérdések kerü­lése érdekében a terítéken en­nek megfelelően az energetika, a közös határterületek, a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari fejlesz­tések szerepeltek. A miniszterel­nökök tárgyaltak a kiégett nuk­leáris fűtőelemek Oroszország­ba szállításának felújításáról, és hat gazdasági, illetve kulturális megállapodást írtak alá. Mint várható volt, a középpont­ban a gázellátással kapcsolatos Moszkva ambíciói az EURÓPAI ellátás javításá­ra két, egyelőre csak tervszin­ten létező projekt versenyez: az uniós Nabucco és a Déli Áramlat (Kék Áramlat) veze­tékek. Orosz szempontból a tét az, vált-e az EU: a Na­bucco ugyanis lehetővé tenné az iráni földgáz behozatalát, míg a Déli Áramlat az els& sorban Moszkva szempontjá­ból gyenge pontnak tartott Ukrajnát és Belorussziát ke­rüli ki - orosz gázt szállítva. Moszkva szempontjából elen­gedhetetlen, hogy rajta tartsa a kezét az európai gázcsa­pon: a kontinens ellátásának 40 százaléka orosz forrásból érkezik, az ország jövedelmé­nek ugyanekkora hányadát teszi ki a gázbevétel. Moszk­va nagyhatalmi törekvéseit a földgázellátás kontrolljával kívánja érvényesíteni az „akié az energiahordozó, azé a hatalom"elvén. A Gazprom ennek megfelelően kíván ér­dekeltséget szerezni a közép­európai térségben. Maradnak a műkincsek noha kulturális kérdések­ről is.folyt tárgyalás, vélhe­tően kínos volta miatt nem érintették a második világhá­ború után a Szovjetunióba hurcolt magyarországi mű­kincsek kérdését. A Gyur- csány-kormány másfél éve nagy sikerként könyvelte el, hogy visszakerültek hazánk­ba a sárospataki könyvtár el­hurcolt muzeális könyvei, emellett azonban további leg­alább harmincezerre becsü­lik a dokumentálhatóan ki­került műkincsek számát. Az orosz törvények szerint ezek azóta orosz tulajdonba kerültek. Visszaszerzésükhöz nemzetközi perre lenne szük­ség, ilyet azonban mindeddig egyik kormány sem indított. Zubkov kormányfőnek Gyurcsány meséli el, hogyan kaptuk vissza a koronát. Más műkincsekről nem volt szó. kérdések álltak. Mivel Magyaror­szág jelenleg egyértelműen az orosz földgáztól függ, gondolko­dik a több lábra álláson - mond­ta Gyurcsány. Tény: az országot jelenleg egyetlen vezeték látja el gázzal - a miniszterelnök szerint éppen ezért fontos a mentesítő útvonalak kidolgozása, legyen szó akár az EU-s Nabucco, vagy az ennek alternatívájaként emle­getett Déli Áramlat (korábban: Kék Áramlat) támogatásáról. Ez utóbbi, noha szintén orosz gázt szállítana, elsősorban orosz­olasz együttműködésben épülne meg a Balkánon és a Fekete-ten­geren átvezető útvonallal. Viktor Zubkov ígéretet tett rá, hogy a vezeték északi ága eléri majd az országot. Emlékezetes: Gyurcsány Ferenc az év elején az International Herald Tribune- nak adott interjújában elsősor­ban ezt a megoldást támogatta az uniós Nabucco-projekttel szemben: állásfoglalása akkor nagy vihart kavart. A Fidesz szerint magyar szem­pontból sikertelenül végződött a konzultáció. Bállá Mihály képvi­selő azt kifogásolta, hogy Gyur­csány Ferenc meg sem próbálta elérni, hogy az orosz gázipari óriás, a Gazprom ne a szokásos­nál is drágábban adja Magyaror­szágnak a gázt. Bállá feltette a kérdést: „Mi volt az oka a közös kormányülésnek, amelyen a nemzeti érdeket a magyar félnek nem sikerült érvényesítenie?” Nem került szóba az amerikai rakétapajzs ügye sem, holott orosz források szerint Budapest ad otthont a jövő héten a külügy­miniszter-helyettesi orosz-ame­rikai tárgyalásnak. A hírt tegnap nem tudtuk megerősíttetni. Régi értékek a Fidesz új programjában erős Magyarország Ma bemutató - Vissza akarják hozni a külföld bizalmát is Ma mutatja be a Fidesz az Erős Magyarország programját, amely a januárban kezdődött társadalmi vitafórum, a Jövőnk tapasztalatain alapuló munka. A rendezvényen Orbán Viktor pártelnök és Navracsics Tibor frakcióvezető mellett több uniós ország politikusa is felszólal. „A modern politikában folyama­tos kampány van” - mondja Ju­hász Attila politikai elemző azon kérdésünkre, hogy nem korai-e bő két évvel a választási kam­pány előtt programot alkotnia a legnagyobb ellenzéki erőnek. Lapunk tegnap már közölt részleteket a gazdasági program­pontokból. Ma szakértőket kér­deztünk erről. „Az Erős Magyarország elké­szülte válasz azokra a korábbi vá­dakra, miszerint a Fidesznek nincs programja. Másik oldalról pedig klasszikus konzervatív ele­meivel - új Széchenyi-terv vagy a családbarát adózás - alternatí­vát nyújt a 2006-os ideológia nél­küli választási programmal szemben, amely mindenkinek azt ígérte, amit hallani akart”- állítja a Political Capital munkatársa. Juhász Attila szerint a Fidesz új imázst kezd kialakítani magáról, amelynek kedvez, hogy a választókban összeomlott az a kép, miszerint a kormány tud­ja, mit akar. Ezenkívül a párt a programmal vissza kívánja sze­rezni a gazdasági szereplők és a külföld bizalmát is, utóbbihoz kapcsolódott Orbán Viktor ame­rikai és Navracsics nyugati útja. „Ha tartani akarjuk a költségve­tési hiány tervezett mértékét és a konvergenciaprogramot, akkor a következő két-három évben nincs lehetőség többletkiadásokra”- mondja Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Zrt. ügyvezetője. Úgy látja, olyan elképzelés, mint a Széchenyi-terv felélesztése azért sem reális, mert a kis- és középvállalkozások­nak elsősorban a bel­ső piaci kereslet élénkülése kedvez, s ennek hiá­nyában éppen ezen cégek növeke­dése esett vissza. ■ M. L. Népszavazás: a bíróság átengedte a kérdéseket Ahogyan az várható volt, tegnap megtámadták az Országos Vá­lasztási Bizottság (OVB) a Fidesz népszavazási kérdéseit jóváha­gyó szerdai döntését. A Legfel­sőbb Bíróság azon­ban még pénteken át­tekintette a felülvizs­gálati kérelmet, és helybenhagyta a ha­tározatot. Az OVB az ellenzéki párt három kérdését - kórházi napidíj, vizitdíj, tandíj eltörlése - hagyta jóvá, és a végzéssel továb­bíthatja a dokumentumokat Szili Katalin házelnöknek. A népszavazási kérdéseket H. Zs. ügyvéd támadta meg: beadvá­nyában azt közölte, nem tartja elégségesnek az aláírás-ellenőr­A Legfelsőbb Bí­róság lesöpörte a kifogásolást. zésnél használt statisztikai-mate­matikai módszereket. A Legfel­sőbb Bíróság mindezt azzal utasí­totta el, hogy a felülvizsgálati ké­relem nem volt alapos. Az Orszá­gos Választási Iroda szerint a vizitdíj kér­désében legkevesebb 254 425, a tandíjnál legalább 254759, a kórházi napidíjnál minimum 252 852 hiteles aláírás gyűlt ösz- sze. A referendum kiírásához kérdésenként legalább 200 ezer szignó kell. A hitelességet „99 százalékos valószínűséggel”, öt- százalékos matematikai mintavé­tellel állapította meg a Közigazga­tási és Elektronikus Közszolgálta­tások Központi Hivatala. ■ Z. M.

Next

/
Thumbnails
Contents