Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)

2007-12-07 / 283. szám

2 2007. DECEMBER 7, PÉNTEK NOGRAD MEGYE Izzó, fehér liliom volt ő Szent Imre születésének ezredik évfordulójára emlékeztek Advent, a várakozás ideje Serfőző Bernadett . Szent Imre her­ceg születésének ezredik, évfor­dulója alkalmából december ele­jén a Szent Imre Keresztény Ál­talános Iskola és Gimnázium ün­nepséget rendezett. Az esemény helyszíneként „Mária a Szentlé- ' lek Mátkája” katolikus templom szolgált Balassagyarmaton. A műsor célja az volt, hogy a mai emberekhez közelebb vigye Szent Imrének mindig aktuális, és mindig a teljes életet tanító üzenetét. Bevezetőként egy, a magyar if­júság védőszentjéről szóló him­nusz hangzott el, majd dr. Stella Leontin kanonok-plébános elő­adást tartott Szent Imre herceg magyár szentek között elfoglalt különös szerepéről. „Az a sze­rep, melyet rövid életével vívott ki, az emberi élet teljességére el­jutott” - hívta fel a közönség fi­gyelmét az atya. „A herceg ki­vívta belső szabadságát, megta­nult parancsolni önmagának, tu­dott és mert feladatot vállalni és azt teljesíteni. Szent Imre szelle­me a teremtő nyugtalanság, sza­badság, s szolgálat szelleme. Ezért fontos, hogy a mai fiatalok elé is oda állítsuk, mint ezer éven keresztül mindig tettük.” Ezt követően az iskola tizen­kettedik osztályos tanulói emlé­keztek meg Szent Imre életéről, történelmi szerepéről, rejtélyes haláláról. Az előadások is azt bi­zonyították, hogy a herceg életét nem könnyű követni, mivel leg­nagyobbrészt a krónikák és le­gendák csekély adataira va­gyunk utalva, s a legendák az ő alakját is elhomályosították. Amint hallhatta a közönség: már gyermekkorában is szor­galmas őrködés alatt nevelked­ve fejlődött. Erőteljes fiatalem­ber volt, aki a maga férfiasságá­val tudott példát adni minden korok minden jóra törekvő em-. herének. Izzó, fehér liliom volt ő, „a születő haza Tündöklő csil­laga.” Korai halála után Imre sírja körül alakult ki először egy szentként tisztelt személy kultusza Magyarországon. Az előadásokat Benkó János Szent Imre a történelemben, Herfort Mariann A Szent Imre-legenda és Szűcs Gábor Szent Imre halá­la címekkel tartották Meloné Varsi Ágnes tanárnő felkészíté­sével. A műsor befejezéseként az ér­deklődők - akik közel három­százan gyűltek össze ezen a je­les megemlékezésen - az iskola tanárai és tanulói előadásában tekinthették meg A jövő remény­sége című színdarabot, melyet Nagy Ervinné írt Szent Imre éle­téről és haláláról és Orosz Gábor rendezett. Ezáltal sikerült egy árnyaltabb képet kialakítani a névadóról, s már nem csupán a „tragikus sorsú királyfi” jelent meg a színpadon, hanem a ke­reszténységet igazán megélő, ka­tolikus és közéleti erényekben ékes ifjú képét is a nézők elé ál­lították. „Az élet gazdagabb lesz, ünnepibb és emberibb, ha meg­töltöd a hétköznapok percét a rendkívülivel, az emberivel, te­hát az ünneppel.” Ezt tette ezen a napon a Szent Imre Keresztény Általános Isko­la és Gimnázium is, ünnepet for­mált egy hétköznapból, ha csu­pán pillanatokra is. Hiszen tud­juk azt, hogy találkozás egy jel­lemmel, valódi sajátságaival, a legnagyobb emberi élmény, melyben részünk lehet. Talán jó érzés volt azok számára, kik együtt emlékeztek egy olyan szentre, aki ezer év távlatából is időszerű példát tud adni minden korok, minden emberének. Ön­zetlenség, jóság, felebaráti szere­tet, állhatatosság. Ezekre a las­san már kiveszőfélben lévő eré­nyekre lenne szüksége a mosta­ni világnak. Advent a Szent András ünnepéhez legközeleb­bi eső vasárnappal, illetve annak előestéjével kez­dődik. Négy hétből áll, a negyedik többnyire cson­ka. Liturgiái színe a lila, kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor szabad rózsaszínt használni. A szó a latin adventusból származik és jelentébe eljövetel, mégpedig kettős értelem­ben: Jézus Krisztus megszü­letése Betlehemben és második eljövetele az idők végezeté­vel. Az advent időszaka a Krisztus utáni V. század­tól is­in e r t. Terje­delme a liturgia történeté­ben válto­záson ment át: míg kezdet­ben Jeruzsálem­ben csak egy ad­venti vasárnapot ünne­peltek a keresztények, ad­dig a VII. században Nagy Szent Gergely pápa négyben állapította meg azok számát. A XI. századtól kezdve az adventi liturgia jelen­tősége Rómán kívül is megnőtt, a négy vasárnap­ból álló adventi időszakot 1570-ben V. Pius pápa tette kötelezővé az egész egyházban és ez a ren­delkezése ma is érvényben van. Kivétel egyedül a milánói egyházmegye, ahol az advent hat vasár­napból áll. Ilyenkor az oltár díszítetlen, az orgona legfeljebb az éneket kíséri: ezek a visszafogottság, a várakozó komolyság jelei. Régen advent kezdetét és az egyházi év kezde­tét éjféli harangzúgás jelezte. A vallásos emberek szigorú böjtöt tartottak ezen idő alatt, falun hajna­li misére (roráte) jártak, amit a középkorból ere­deztetett kifejezésekkel angyali, vagy aranyos mi­sének is hívtak és Szűz Mária tiszteletére ajánlot­tak. Advent idején, karácsonyig lakodalmat, tán­cos összejövetelt nem tartanak. Az advent jelképe az adventi koszorú, amelyet rendszerint fenyő­gallyakból fonnak, négy gyertyát helyeznek rá és ezekből minden vasárnap meggyújtanak egyet- egyet. Az Úr érkezése nagy esemény, amelyre készül­nünk kell. A bennünket körülvevő sötétség ellenére fel kell éb­rednünk és magunkra ■Éji kell ölteni a világos­HL ság fegyvereit. A világunkat szétszórt hit és hitetlen­ség, kiáb­rándulás, szenve­dés jel­lemzi. Tegyük fel ma­gunkban a kérdést: nekünk mit jelent az advent? Meg­térés? Önmegta­gadás? Testi fegye­lem? Keresztény em­berhez méltó élet, szeretet? A választ pedig Szent Pál apos­tol így fogalmazza meg: „Testvéreim! Itt az óra, hogy felébredjünk álmunkból! Üdvösségünk köze­lebb van, mint amikor hinni kezdtünk! Mólóban az éjszaka, elközelgett a nappal. Vessük hát le a sötétség tetteit és öltsük fel a világosság fegyvere­it. Éljünk becsületesen, amint az a nappalhoz il­lik, ne lakmározva és részegeskedve, ne kicsapon­gásban és érzékiségben, ne civakodva és viszály- kodva. Öltsétek inkább magatokra Jézus Krisztust s a testi fegyelmet, hogy ne a bűnös vágyak sze­rint cselekedjetek”. (Róm 13,11-14) Várakozzunk és készüljünk örömmel, mint egy adventi ének tárja elénk: Jöjj, a bűn éget, jöjj, várunk téged Jézus, Istenünk! Isteni gyermek, ó hozz kegyelmet, Hozz békét nekünk! Berki József teológus Mátrai képek pályázaton SíljitlljÉk Nógrád megye általános és középis­kolás tanulói számára hirdetett képzőművésze­ti pályázatot Mátrai képek címmel a Váczi Gyu­la Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A té­ma Kodály Zoltán Mátrai képek című vegyes kari művére, illetve a Mátra hegységre utal. Az iskola azt szeretné megtudni, hogy a gyerekeket milyen élmények, hangulatok, gondolatok fű­zik a zeneműhöz vagy a hegyvidékéhez. 2008. január 24-éig az intézménybe kell eljuttatni az alkotásokat, amelyek legfeljebb A/2 méretűek legyenek. Komplex közelítés, szakszerű elemzés, színes megjelenítés Készül a Nógrád megyei vállalkozások 2007. évi TOP 50 kiadványa Az APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósá­ga, a Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, va­lamint lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap a megyénk­ben is jelentkező igényekre reagálva, más térségek eddigi kedvező tapasztalatait felhasználva, néhány új­szerű kezdeményezéssel is szolgálva - figyelemmel a megye nagyságrendjére és gazdasága szereplőinek számára is - még ez évben elkészíti a Nógrád megyei vállalkozások TOP 50 című kiadványát. Baráthi Ottó Az összeállítás gerincét jelen­tő adóhivatali elemzés az észak­magyarországi régió és Nógrád megye gazdasági teljesítményé­nek különböző mutatókon, számszerű adatokon - hozzá­adott érték, nettó árbevétel, fog­lalkoztatott létszám - alapuló ér­tékelése mellett részletesen fog­lalkozik a legjelentősebb társas vállalkozások gazdasági folya­mataival, alapvetően a társasági- adó-bevallások adatainak tükré­ben. A kiadvány elemző része bemutatja a kötetbe bekerült vál­lalkozások megye gazdaságában betöltött teljesítményi részará­nyát, hozzájárulásukkal nevesít­ve is az egyes gazdálkodó szer­vezeteket. A főbb gazdasági jel­lemzőket az adóhivatal szakem­berei tovább bontva árnyalják a gazdaság egészének állapotát és a vállalkozások helyzetét. A TOP 50 magazin mindazok munká­ját kívánja segíteni, akik érdek­lődnek a megye gazdasága és legjelentősebb vállalkozásainak eredményei iránt. A megyénk gazdasági életét részletesen bemutató TOP 50 ki­advány egyik legérdekesebb fe­jezete az, hogy az igazán sikeres vállalatok elismerten sikeres ve­zetői miként vélekednek a siker titkáról. Figyelemre méltó, hogy bár a megkérdezettek a gazdasá­gi élet legkülönbözőbb területe­it képviselik - a vegyipartól kezdve, a gyümölcsfeldolgozá­son keresztül, az ital-nagykeres- kedelmig bezárólag -, abban jó­szerivel egyetértenek, hogy egységes és összefogott csapa­munka, a kollégák kreatív köz­reműködése, szervezeti elkö­telezettsége nélkül a legjobb topmenedzser munkája sem lehet sikeres. S miként vallanak erről konkrétan is a cégvezetők? Álljon itt csak két rövid pél­da előzetes illusztráció­ként, ha úgy tetszik, kedv csinálóként. Az egyik termelő cég vezetői azt vallják, hogy elért eredmé­nyeiket elsősorban a szorgalmas munkának köszönhetik, üzleti filozófiájukban a megbízható­ság, a minőség és a vevőközpon­túság áll. A nyitottság, az önkor­mányzattal való szoros kapcso­lat építése és ápolása, a szponzo­rálási tevékenység a tulajdonosi mentalitás szerves része. Egy szolgáltató társaság menedzsmentje szerint a cég az igényesség, a tisztesség, a ma­gas szakmai és erkölcsi színvo­nal alapítástól képviselt érték­rendjét megőrizve, megerősítve - egyben igazolva, hogy ezekkel az erényekkel is lehet sikereket elérni - kíván hosszú távon a szolgáltató szféra meghatározó szereplője lenni. Erre garancia a professzionális szak­ember-menedzsment, a kiváló kollektíva, a becsü­letes csapatmunka. Mert - ahogy vallják a vezetők - nem elég tisztességesnek látszani, annak is kell lenni. Amint az már a fentiekből is érzékelhető: a több fejezet­ből álló, komplex közelítésű, a fentebb említett szervezetek szakembereinek sokoldalú és átfogó elemzésén alapuló, a cégvezetők önértékelését is tar­talmazó, a legkorszerűbb tipog­ráfiával előállítandó, színes ol­dalakon, gazdag képanyaggal megjelenítendő, ízléses kiad­vány várhatóan Nógrád megyé­ben is hatékonyan járul hozzá a megye gazdasági teljesítményé­nek minden eddiginél részlete­sebb és megalapozottabb bemu­tatásához, elemző értékelésé­hez, a vállalkozói szféra legjobb­jainak megismertetéséhez, ada­lékként pedig a jövőbeni dönté­sek meghozatalához, a korszerű vállalkozói szemlélet terjeszté­séhez is. A kiadvány készítői már itt is szeretnének köszönetét monda­ni azoknak a cégvezetőknek, akik örvendetes módon, a leg­nagyobb készséggel - támoga­tásukat is felajánlva és biztosít­va - járultak hozzá a kiadvány megjelenéséhez, felismerve sa­ját jól felfogott érdekeiket: köz­tük az elemző összeállítás jelen­tős reklám- és marketingérté­két. A kiadvány megjelenéséről és ünnepélyes keretek között történő bemutatásáról termé­szetesen időben tájékoztatjuk az érdekelteket és lapunk olva­sóit is. Jöjjön el, ismerje meg elsőként a TOP 50 kiadványt: 2007. december 11., 14 óra Megyeháza, díszterem, Salgótarján, Rákóczi út 36.

Next

/
Thumbnails
Contents