Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-06 / 282. szám
4 2007. DECEMBER 6., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE „Ránk húzta a vizes lepedőt" Horváth B. Salgótarján. - Skuczi Nándor fideszes frakció- vezető legutóbbi nyilatkozatában ránk húzta a vizes lepedőt, szerinte mindenért mi vagyunk a felelősek és a városvezetésnek ezernyi ötlete van, amit az MSZP-nek támogatnia kellene - mondta el a lapunkban megjelent írással kapcsolatban Dóra Ottó. Az MSZP városi frakciójának vezetője szerint két dolgot szeretne mindössze az önkormányzat: a Kodály Zoltán Általános Iskola felújítását és a városközpont felújítása második ütemének megvalósítását.- Információim szerint illetékesek szeretnék megkurtítani az oktatási intézmény felújítását és a Gagarin iskoláéhoz hasonló fércmunkát végezni - jelentette ki Dóra Ottó, majd hozzátette: frakció- vezetői ülésen kérte Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármestert, hogy ne faragjanak a költségekből, kérésével a város vezetője egyetértett.- A városközpont felújításának második ütemén 2004 óta dolgoznak az ön- kormányzat illetékesei - mondta el a frakcióvezető. Hozzátéve: szomorú, hogy három év alatt nem jutottak előre a tervezésnél.- Szívesen támogatnánk ötleteket, városfejlesztési elképzeléseket, de ezek híján ezt nem tudjuk megtenni - hangsúlyozta Dóra Ottó. Kistérségek hátrányos helyzetben Sz. A. Balassagyarmat. Egy 2004- es kormányrendelet a balassagyarmati és a rétsági kistérséget a hátrányos helyzetűek közé sorolta. A jelenlegi, novemberi rendelet alapján azonban ez a besorolás csupán a jövő esztendőben érvényes, 2009-től a két kistérség kikerül a hátrányos helyzetűek közül. Bállá Mihály országgyűlési képviselő elmondta: meglehetősen zűrzavarossá teszi a helyzetet az, hogy a miniszterelnök 28 hátrányos helyzetű kistérségről beszélt, s a támogatásra rendelkező öszszeget 120 milliárd forintban határozta meg, míg Bajnai Gordon önkormányzati és területfejlesztési miniszter már negyvenhét hátrányos helyzetűvé minősített kistérségről és 180-200 milliárd forintnyi támogatásról szólt.- A két kistérség 14 százalékos munkanélküliséggel küszködik, ami duplája az országos 7,3 százalékos átlagnak. Ráadásul 2008-ban a normatív, központi támogatások összege nem változik, az önkormányzatoknak viszont tíz százalékkal több lesz a kiadásuk. A balassagyarmati és rétsági kistérség hátrányos helyzetből való kikerülésének semmi indoka nincs, viszont elveszítik a pályázatoknál az önrészre vonatkozó kedvezményt, így öt- tíz százalékkal nagyobb önerőt kell majd felmutatniuk, ha egyáltalán pályázhatnak, hiszen a lehetőségeik így 2009-től meglehetősen beszűkülnek - fejtette ki a képviselő, aki azt is hozzátette: a kormányzat célja nem a felzárkóztatás, hanem egyszerűen lejjebb vitték a mércét a besorolásnál.- A megye mutatói a foglalkoztatás és a támogatások terén egyre inkább romlanak - szögezte le Bállá Mihály. Csach Gábor, Balassagyarmat alpolgármestere kiemelte: a két kistérség 2009-ben kiesik majd a kedvezményezett önrésszel bíró pályázati körből, ezért arra szeretnék felhívni a regionális fejlesztési tanács figyelmét, hogy a jövő évi pályázati elbírálásoknál kiemelten kezeljék a balassagyarmati és rétsági kistérségi projekteket.- Szociális, gazdasági és egészségügyi téren egyaránt romlott a nyugat-nógrádi régió helyzete, arról nem is beszélve, hogy Balassagyarmat évek óta vezeti az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatok listáját - tette hozzá az alpolgármester. Költségvetés és körforgalmi szökőkút Horváth B. Salgótarján. - a jövő évi költségvetési tervezetből nem derül ki, mi a város szándéka 2008-ban, a fontos területeken mit kívánnak tenni, milyen összegből - mondta el a legutóbbi közgyűléssel kapcsolatban Dóra Ottó, az MSZP városi frakció- vezetője. Majd hozzátette: nem ismert az sem, hogy Salgótarján mit kíván tenni a közszolgáltatásokkal. Mint megtudtuk: meghiúsult a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. eladása. A frakcióvezető megjegyezte: Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármester a közmeghallgatáson egy lakossági kérdésre válaszolva elmondta, hogy a polgári városvezetés nem privatizálja a vízmüvet. Utóbbi más politikai erő érdeke.- A polgármester asszony nyilván ránk gondolt, ehhez csak annyit szeretnék hozzátenni, hogy ha ilyen szándékunk lenne, akkor sincs hozzá többségünk, illetve, ha a város vezetése nem akarta privatizálni a vízmüvet, akkor nem értjük, hogy Székyné dr. Sztrémi Melinda gazdasági tanácsadója, Tusják György miért járt többször az MSZP képviselőcsoportjánál, győzködve minket arról, hogy a vízmű eladásával mennyivel jobb helyzetbe kerül mind a kft., mind az ön- kormányzat - fogalmazott Dóra Ottó. A költségvetési tervezet alapján a nemzeti ünnepek műsorán, illetve a József Attila Művelődési és Konferencia-központ „alapjáraton” történő működésén túlmenően a város semmilyen áldozatot nem kíván hozni a kultúrát illetően - az MSZP szerint.- Nem a Fidesznek és az MSZP-nek kell Salgótarjánban versenyeznie, hanem a városnak kellene összemérnie erejét a régióban lévő hasonló településekkel: Gyöngyössel, Hatvannal vagy Ozddal - jelentette ki a frakcióvezető. A Salgó úti körforgalom szökőkútjával kapcsolatban Dóra Ottó elmondta: Ahelyett, hogy rákényszerítettük volna a magyar államot, mint tulajdonost, hogy megfelelő forrásokkal tartsa rendben a körforgalmakat, inkább átvettük tulajdonba mind a négy körforgalmat, annak minden terhével együtt. Beruházásként rákölt a város 14 millió forintot és becsléseink szerint évente karbantartásra kiadunk további hatmilliót, miközben a város teljes parkfenntartási költsége hatvanmillió forint - részletezte a frakcióvezető. - Fel vagyok háborodva, hiszen ha rendelkezünk felesleges 14-15 millió forinttal és idegen tulajdonra akarjuk költeni, akkor lehet, hogy a „kolduspalotákban’’ élő salgótarjáni embereket kellett volna azzal segíteni, hogy elvégezzük az épületek külső renoválását - hangsúlyozta Dóra Ottó. Egészségügy és közbiztonság Gulyás E. Mátraverebély. „A Nagy Párbeszéd” fórumsorozat keretében látogatott el a községbe Juhász Gábor országgyűlési képviselőn. A találkozó elején Nagy Attila, a település polgármestere tájékoztatást adott az elmúlt év eseményeiről, fejlesztéseiről, valamint ismertette jövőre vonatkozó elképzeléseit és a pályázati lehetőségeket. A beszélgetésen közel ötven helyi lakos jelent meg, és főleg az egészségügyi ellátásról és a közbiztonságról szerettek volna többet megtudni. Feltették a kérdést, hogy miért volt szükség a vizitdíj bevezetésére, és milyen eredményei vannak. Juhász Gábor kifejtette, hogy bevezetése óta az ellátórendszer túlterheltsége - a teljesen indokolatlan orvos-beteg találkozások számának mérséklődésével - húsz százalékkal csökkent, arról nem is beszélve, hogy a háziorvosok jövedelme átlagosan havonta közel száznyolcvanezer forinttal nőtt, hiszen a vizitdíj ott marad, ahol gyógyítanak, az állam nem vesz el belőle egyetlen forintot sem. Közvetve a betegek pénztárcáját is kíméli a díj: minden ötödik beteg arról számolt be, hogy nem, vagy kevesebb hálapénzt ad az orvosnak. Mit tud tenni Juhász Gábor a település közbiztonságáért? - érdeklődtek a jelenlévők. A képviselő arról adott számot, hogy a rendőrség és a határőrség integrációjának eredményeként a Bátonyterenyei Rendőrkapitányság állománya több mint tíz fővel bővül és Bakos Attila, a kapitányság vezetője szeretné, ha Mátraverebélyben két körzeti megbízott is jelen lenne jövő januártól. A faluban működő polgárőrséggel együttműködve ettől várhatóan javul a közbiztonság. Befejeződött a HEFOP képzési projekt a Tarjánhő Kft.-nél 2006 márciusában a Humánerőforrásfejlesztési Operatív Program keretében elnyert képzési projektünk 2007. december 31-én lezárul. Az elmúlt másfél évben 23 képzést valósítottunk meg. A képzéseken, tréningeken, tanfolyamokon 67 fő munkatársunkat képeztük ki, amely a foglalkoztatott állomány 95 %-át érintette. A képzések többsége a munkavállalóink munkaerő-piaci értékét növelő képzés volt, kisebb számban a társaságnál bevezetett minőség- és kön nyezetirányítási rendszert érintő tréningek, ismeret-felújító tanfolyamok voltak, melyekről ez év februárjában és júliusában már számot adtunk. 2007 második felében a HEFOP program támogatásával az alábbi képzések valósultak meg:- minősített hegesztő vizsgát szerzett 2 fő,- munkavédelmi képzés 8 órában 59 fő részére,- tűzvédelmi képzés 8 órában 57 fő részére,- minőség- és környezetirányítási képzés ■ 8 órás 51 fő részére,- környezetirányítási munkatárs 4 nap 2 fő részére,- minőségirányítási belső auditor 3 nap 2 fő részére,- mérlegképes könyvelők továbbképzése 2 nap 4 fő részére,- vezetés, tervezés, időgazdálkodás tréning 3 nap 19 fő részére. A támogatási szerződésben rögzített 16,5 MFt-os összköltségű projekt 48,8 %-a, mintegy 8,0 MFt ösz- szegű a támogatás. A pályázat feltételrendszere támogatta a munkaidőben történő képzést és kompenzálja annak egy részét cégünknek. Ez azt jelenti, hogy a valóságban társaságunk számára a képzések idejére egyébként is kifizetésre kerülő bér- és járulékterhek közel 50 %-a a támogatásból megtérül. Összegezve a HEFOP képzési projekttel kapcsolatos tapasztalatokat, elmondhatom, hogy azt a munkatársak döntő többsége rendkívül hasznosnak tartotta és éltek a projekt nyújtotta lehetőségekkel. Örömmel tölt el bennünket, hogy a közel kétéves időtartamú projektünket sikeresen és eredményesen valósítottuk meg. Azt is el kell mondanom, hogy az irányító hatóság, az ESZA Kht. az Európai Unió által megkövetelt részletes és mindenre kiterjedő projekt előrehaladási jelentéseket kér, aminek elkészítése nem kis feladat. Ehhez külső segítséget is igénybe vettünk, amely rendkívül hasznosnak bizonyult. Örömteljes számomra, hogy sikeresen és eredményesen zárultak a képzések, ezzel is hozzájárulva ahhoz, hogy társaságunk hatékonyabban folytathassa tevékenységét és munkavállalóink hosszabb távon is megőrizhessék munkahelyüket. ■ Authné Bolyós Mária projektmenedzser
