Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)

2007-12-05 / 281. szám

2 2007. DECEMBER 5., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Szent Miklós és mai követői M. J. ___________________ Sze nt Miklóshoz, Kis-Ázsia püspökének életéhez kötődik a gyerekek számára máig legked­vesebb ünnep, a Mikulás-nap. Miklós Patara városában, gazdag családban látta meg a napvilá­got, de korán árván maradt A pa­pi hivatást választotta, s a szegé­nyek önfeláldozó patrónusaként már életében nagy tisztelet övez­te személyét Vagyonát a gyere­kek és a nélkülözők megsegítésé­re szétosztogatta. 270-ben Anato­lia fővárosában, Myra városában avatták püspökké, tanított és a szeretetet hirdette, s amikor csak tehette, adományozott, legtöbb­ször anélkül, hogy kilétét felfed­te volna. Miklós püspök rendsze­resen megajándékozta a gyere­keket édességekkel, de nem csak a végtelen önzetlenség megtes­tesítőjének tartották: csodákat is tulajdonítottak neki. A keresz­tényüldözések őt is utolérték, megkínozták, de az életét megkí­mélték, s hosszú, békés öregkor után távozott az élők sorából. A Szent Miklós-legendához fű­ződő szokások a XVII. században honosodtak meg az Újvilágban. Európában az ötvenes évektől - amerikai mintára - a mosolygós, jótevő bácsika küllemű Mikulás indult el hódító útjára. A Dunán­túlon, Csallóközben és az Ipoly mentén helyi szokásokkal ötvö­ződve alakult ki ez az ünnep. Ma érkezik Snitt. A község művelődési há­zába december ötödikén ló óra­kor érkezik a Mikulás, aki meg­ajándékozza a tizennégy évnél fiatalabb gyerekeket. Az óvodá­sok és az általános iskolások műsorral készülnek a napra, a Szuhai Fiatalok Egyesületet pe­dig a Mikulás kesztyűje című mesejátékkal kedveskedik a ki­csiknek. Az önkormányzat teá­val és szendviccsel vendégeli meg az apróságokat. Egy falu, négy Nagyszakállú Hosszú évek hagyo­mánya már a községben, hogy Mikuláskor a 14 éven aluliakat ajándékkal lepi meg az önkor­mányzat: idén is négy helybéli apukát szerveztek be, hogy a nagy napon örvendeztesse meg az apróságokat. Természetesen úgy válogatták össze a férfiakat, hogy mindenki más utcában alakítsa a Nagyszakállú szere­pét, mint ahol lakik, elkerülen­dő a lebukás veszélyét. A 120 gyermekkorú összesen 36 000 forint értékben kap ajándékot az önkormányzattól. Ez nem nagy tétel az egész éves költség- vetést tekintve, a gyerekek örö­me pedig mindenképpen megér ennyit! Joulupukin, a finn Télapó R. P. ____________________________ A k őbányai HóShow-n hivatalosan volt je­len a Mikulás. Az öreg Nagyszakállú, vagy ahogyan hivatalos finn nevén szólítják, Joulupukin, Lappföld fővárosából, az északi sarkkörön fekvő Rovaniemiből érkezett hoz­zánk, mint mondta, azért, hogy ne csak évente egyszer találkozhasson a magyar gye­rekekkel. A jóságos Mikulás a sok-sok gyer­mekkívánság meghallgatása közben még ar­ra is talált egy kis időt, hogy exkluzív inter­jút adjon a Nógrád Megyei Hírlap számára.- Mr. Joulupukin, azon munkája meglehe­tősen szezonális jellegű. Mit csinál az év töb­bi részében?- Nos, valóban úgy tűnhet, hogy az én munkám tipikus idénymunka, ez azonban távolról sincsen így. A gyerekek a világ min­den sarkából elárasztanak engem leveleik­kel az év minden szakában, így nyáron is akad munkám bőven. Ezenkívül, természe­tesen az év minden napján figyelem kis ina­saimmal együtt, hogy a gyerekek valóban jól viselkednek-e szerte a nagyvilágban. •- Nehéz elképzelni, hogy hogyan tudja ön körbejárni egyetlen éjszaka alatt az egész Föl­det. Például ide, a kiállításra több mint egy őrá alatt lehetett csak kijutni a városból, ak­kora volt a dugó, így számunkra, egyszerű emberek számára úgy tűnhet, hogy egy éjsza­ka még ahhoz is kevés, hogy egy kerületet kör­bejárjon az ember.- Szakmai titkokat nem szívesen árulok el, de annyit azért elmondhatok, hogy mind­ebben legkedvesebb, piros orrú rénszarva­som, Rudolf van a segítségemre. Az ő mun­kája nélkül én sem tudnám körbejárni a vi­lágot. Ugyanakkor, szerencsére azért nem Mr. Joulupukin, azaz a Télapó csinos segédjével érkezett Magyarországra kell a Föld minden pontjára egyetlen éjsza­ka alatt eljutnom. Ide,-Magyarországra pél­dául december hatodikán jövök, a világ leg­több helyére 24-én, de a pravoszláv orszá­gokba, mint Oroszország, csak január hato­dikán kell ellátogatnom. Mindez nagy kön­nyebbséget jelent.- Mióta végzi ön ezt a rendkívül felelősség- teljes munkát?- Erre sajnos, nem tudok pontosan vála­szolni, mivel amikor én fiatal pályakezdő voltam, a naptár még nem is létezett. De úgy kétezer éve már biztosan.- Mondana pár szót a szülőföldjéről?- Nagyon szívesen. Hosszú évezredek óta Finnországban, Lappföld fővárosában, Rovaniemiben élek. Lakásom pontosan a sarkkörön található, egy igazi; mesebeli Mi­kulás-ház. Nálunk nyáron hosszú hetekig le sem megy a Nap, éjfélkor is gyönyörködhe­tünk a fényében. Ugyanakkor ilyenkor már vastag hótakaró borít mindent, annak fehér­sége, csillogó fénye segít valamennyit enyhí­teni a hosszú téli éjszakák sötétjén. Pont most van a szezonja a sarki fénynek is, mos­tanság minden éjszakán csodálatos égi fény­játéknak lehetünk a szemtanúi.- Kedves Mikulás, végül szeretném megkér­dezni, hogy mit üzen a Nógrád megyében élő gyerekeknek?- Természetesen azt, hogy legyenek jók, fogadjanak szót, tanuljanak szorgalmasan, és készüljenek szeretettel és várakozással az év legszebb napjaira! Mit hoz a Mikulás a gyermekotthonokba? Pádár Zsófia Nógrád Megye. A gyermekek nagy örömére megállíthatatla­nul közeleg Mikulás napja. Az apróságok otthonaikat díszítik, verseket tanulnak és igyekez­nek a hátralévő időben jól visel­kedni, hogy a Télapó puttonyá­ból előkerülhessenek a hőn áhí­tott csomagok, ajándékok. Kí­váncsian várják a napot, amikor kiderül: jutalmat vagy virgácsot rejt a Mikulás hatalmas zsákja? Az ünnepek közepette azon­ban hajlamosak vagyunk megfe­ledkezni azokról a csöppségek­ről, akik család híján otthonok­ban töltik az év legszebb napja­it. Vajon a kis lakók hogyan ké­szülnek az ünnepre? A felsőpetényi gyermekotthon vezetője, Bocskayné Tóth Katalin elmondta, hogy a harmincöt cse­mete minden évben lelkesen ké­szül az év legszebb napjaira. Van, aki tánccal, van, aki próza­vagy versmondással kedveske­dik a Télapónak. Az egyéni mű­sorok után közös szerepléssel zárul az este, majd ünnepi va­csora koronázza a jó hangulatú délutánt. A szátoki Százszorszép Diák- és Gyermekotthon gondozói negyvenhárom gyerkőcöt nevel­nek, s készítenek fel a nagybe­tűs életre. A gyermekek „anyu­kája”, Antalné Péter Melinda örömmel mesélt az ünnepre va­ló készülődésről. Mint mondta, év vége közeledtével az aprósá­gok esténként, a vacsoránál is a Mikulásról és a Jézuskáról fag­gatják nevelőiket és már decem­ber elején készítgetik az ablak- és asztaldíszeket, a hatalmas pa­pírból készült hópelyheket. A kis cipők egytől egyig csillog- nak-vülognak a várva várt estén, de reggelre egyik sem marad üresen.- Mikulás ünnepét, a lelkes készülődést egy jó hangulatú, zenés bál zárja, ahol a fiatalok örömmel, jó kedvvel mulatnak - mondta a vezető. A salgótarjáni Jövőért intéz­mény tizenegy gyermek és ifjú számára jelenti az otthont. De­cember hatodika náluk benső­séges, családias hangulatban te­lik, amikor mindannyian össze­gyűlnek, társasoznak, játsza­nak.- A Mikulás érkezésére min­dig nagy örömmel készülnek az itt lakók - mondta Vemyikné Fe­kete Erika, az otthon vezetője, hozzátéve: ilyenkor az aprósá­gok verset mondanak, s egy kö­zös dallal hívják a „nagy szakál- lú Télapót”. A decemberi ünne­pek mindig összekovácsolják a kis csapatot, akik bár van köz­tük felnőtt korú is, nagyon sze­retik egymás társaságát - zárta gondolatait a vezető. A gyermekotthonokban a Mi­kulásnak - az ajándékcsomagok kiosztása mellett - egyéb felada­tai is vannak. Ilyenkor a nevelők észrevételei, tapasztalatai alap­ján minden gyermek éves mun­káját értékeli a Télapó, megdi­cséri, bátorítja, jóra buzdítja a kis lakókat. December hatodikán egy pil­lanatra gondoljunk a gyermek- otthonokban élő gyermekekre: azokra, akiket gondoskodó, sze­rető emberek vesznek körül az év minden napján. S gondoljunk azokra is, akik minden nap azért fáradoznak, hogy pótolják a pótolhatatlant. Akik egy csa­pattá kovácsolják a lakókat és az ünnepek meghitt, bensőséges hangulatában az összetartozás érzését erősítik a fészkeikből ki­pottyant gyermekekben. Hiszen az otthonok lakói - ha jelképe­sen is - egy szerető, nagy család tagjai. MIHALIK JULIA Díszcsomagolásban Időben soha olyan korán nem indult el egymáshoz az ünnepi kínálat és maga az ünnep, mint az idén. amikor soha nem látott drágaság „édesíti” az életet Úgy látszik, itt mindenki nagyon is jól ismeri a képletet: ha hasznot akarsz, kezdd minél hamarabb a vásárlásra csábítást Kezdetben - november legelején - csak a hagyományos díszcsomagolás, a piros ruhás édességek ármádiá­ja vonzotta a tekinteteket, a má­sodik hullámban már a „csak most” vagy a „most érdemes” mottókat is bevetették. És mi saj­nos, lépre is megyünk. Megvesz- szük, eltesszük, kipipáljuk, felsó­hajtunk vagy megelégszünk. Boltból van minden, ami sokba kerül, és csak bolton kívül van, ami igazán értékes: egészség, re­mény, nyugalom, család, türe­lem, otthon, öröm. A szeretetet már nem is említem, mert az nem puszi, nem hátbaveregetés, nem is színlelt kedveskedés és nem pénzköltés. Egészen más, minta kampányszerű együttérzés és Megsegítés. Sokkal inkább csendes ráflgye- lés, mint például jókívánság. Kö­zelebb áll hozzá a szép téli tájjal 'üzenő képeslap, mint a terefere- csomagos személyes „hogy vagy?”-fecsegés. Nem tárgyiasít- ható lételem, amivel manapság túl kevesen élnek. Igen, így decemberben min­denki kapni akar. Leginkább pénzt, drága dolgot, márkát, ele­meset, csecsebecsét. Pedig de so­kan vágynak egészen másra: meghittségre, lelki békére, ün­nepi illatra, otthoni sütemény­sütésre, kisgyerek-kacagásra, fe­nyőillatra, pár igazi gyertya lángjára, szívbeli angyalcsenge­tésre. Semmibe sem kerülő ma­ma .mosolyára, együtt éneklés­re, simogatásra. Ezek híján min­den más csak fogyóeszköz - díszcsomagolásban. Ajándékosztás Matranovak Az Együtt Mátra- novákért Egyesület és az önkor­mányzat Mikulása december 5- én az óvodába és az általános iskolába látogat el ajándékaival. Evek és emlékek - Városról a városnak kelje, ami mögötte van - köszöntőjében M.J. ____________________ Egy különleges kiállításnak ad helyet tegnaptól a Nógrádi Történeti Múzeum. Évek és emlékek címmel a nyolcvanötéves Salgótarján múltjából so­rakoztat fel látnivalókat, mégpedig össze­fogás eredményeként. A Csináljunk együtt múzeumot című felhívásra a lakók segítségével összegyűjtött dokumentumo­kat, tárgyakat tárja a látogatók elé. A ren­dező történeti múzeum gyűjteményeinek darabjaival egészítette ki a nyolcvanöt éves városmúltat idéző tárlatot, amely a közös munkának köszönhetően sajátos értékeket hordoz. Hiszen salgótarjániak jóvoltából, az elmúlt évtizedek Salgótar­jánjáról a ma itt élőkhöz szólnak legin­kább a személyes relikviák.- Minden városlakónak fontos, hogy időnként visszanézzen, áttekintse, érté­így ajánlotta a jelenlévők figyelmébe a ki­állítást dr. Kovács Anna múzeumigazga­tó. Székynédr. Sztrémi Melinda polgármes­ter ünnepi beszédében történelminek ne­vezte a pillanatot, a városköszöntő, látvá­nyos visszatekintést, az intézmény és a salgótarjániak együttes munkáját. Majd áttekintette az elmúlt évtizedeket, kiemel­ve a fejlődés szemszögéből meghatározó állomásokat, méltatta a salgótarjániak és a múzeumiak tevékenységét. Jelezte: a gyűjtés folytatódik, a látnivalók sorát gya­rapítani szeretnék. Városszületésről, a sportoló, a tanító, a kikapcsolódó Salgótarjánról a brigádmoz­galomról, színjátszásról, de egészségügy­ről és klubok tartalmas működéséről egy­aránt szól ez az alkalmi gyűjtemény. Lát­hatók itt Förster Kálmán egykori polgár- mester aláírásával ellátott iratok, megte­kinthető korabeli várostérkép, sakkóra- készlet, az acélgyári olvasóegylet díszzászlaja. A színlapok nem csupán egy-egy előadásról, hanem arról is „mesél­nek”: fontos szerepe volt a színjátszásnak azokban az időkben. Részben megsárgult példányokkal, plakátsorozat adja hírül az ünnepeket, megmozdulásokat. Itt vannak a Chmely-hagyaték darabjai, ezek egy pe­dagógusdinasztia múltját, jeles napjait, ezen keresztül szintén a helyi közösség életét villantják fel. A jövő év március 30-áig látható kiállí­tás megnyitásán a város első középiskolá­ja, a Madách Imre Gimnázium diákjai ad­tak műsort.

Next

/
Thumbnails
Contents