Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-29 / 299. szám
10 AGR ARIUM 2006. DECEMBER 29., SZOMBAT Tisztelt Olvasó! Baráthi Ottó \ Repül az idő, amit talán leginkább az év végén, a karácsonyi ürme-; pék és közelgő új év közötti időszakban vesz észre az ember. „Megint öregebbek lettünk egy évvel!” Ám az idő múlása más jelenségekből, tapasztalatokból is érzékelhető. Magam a minap számítógépem klaviatúráján matatva konstatáltam, hogy lapunk immár tizedik mezőgazdasági mellékletét szerkesztem, vagy - ha úgy tetszik - a tizedik „agrárium” oldal kerül olvasóink kezébe. Augusztus 18-án debütált az első agrárszakmai mellékletünk, amelyben többek között jeleztük, hogy a kétheti megjelenéssel elsősorban a mezőgazdaságban dolgozókat kívánjuk - rövid hírekkel, szakmai tájékoztatókkal és más írásainkkal - elérni. Nos, aki beleolvasott a tíz közül bármelyik mellékletünkbe - meggyőződhetett róla, hogy a megjelenést és a szerkezetet illetően vállalásunknak megfeleltünk. Azt pedig mezőgazdasági szakemberektől és olvasói visszajelzésekből is tudjuk, hogy a megcélzott olvasótábort elérni és - így vagy úgy - „megérinteni” is sikerült. Ám nem gondoljuk, hogy „eredményeinkkel” megelégedhetünk. Sőt, javíthatunk is „teljesítményünkön”, hiszen 2008-ban minden második héten újra jelentkezünk. Amit jó szívvel ígérhetünk, hogy törekszünk a sokszínűségre, az igényes szakmai munkára. Ehhez várjuk olvasóink ötleteit, észrevételeit, javaslatait, a szakemberek aktív segítségét és támogatását, amelyekből eddig is volt szerencsénk meríteni és táplálkozni. Köszönjük kreatív közreműködésüket! Most, az év végén engedjék meg, hogy - munkatársaim nevében is - kívánjak minden kedves olvasónknak - és a rajtuk keresztül a megye minden jóakaratú lakosának - egészségben, eredményekben és örömökben gazdag új esztendőt! Erényük az innovatív gondolkodás A legutóbbi mezőgazdasági rovatunkban megkezdett, ' a Páltelek Kft. nevével fémjelzett palotási nagyüzemi gazdaságot bemutató sorozatírásunkat Harmos Ferenccel és Deák Gézával készített interjúval folytatjuk. Beszélgetésünk során - amelynek középpontjában a növénytermesztés állt - a két szakember mélyebb - lényegében azonos megítélésen alapuló - szakmai elemzésre vállalkozott. Az alábbiakban a részletekbe is menő diskurzusunk lényegére rövidített, szerkesztett változatát ajánljuk olvasóink figyelmébe. Dr. BARATHI 0. - SIPOS A.- Melyek voltak a gazdálkodás főbb jellemzői a jövedelmezőség oldaláról?- A két gazdaság - a Páltelek és a Dengeleg Kft. - művelése alatt álló 3300 hektár földterület 100 százalékban bérlemény, ami - a magas bérleti díjak miatt - nagy terhet ró a gazdaságra. Ugyanakkor a bejövő forrásaink is nőttek, elsősorban a területalapú és egyéb támogatásoknak köszönhetően. Egyrészt tehát a támogatások nagyban hozzájárulnak a jövedelmező gazdálkodás megteremtéséhez. Másrészt az agrárpiac is jelentősen változik. A korábbi időszakban a felvásárlási árak igen nyomottak voltak, az idei év viszont jelentős árrobbanást eredményezett a mezőgazdasági termékek körében.- A piaci kereslet hogyan érinti az önök gazdaságát?- Az amerikai földrészen visszaesett a gabonakészletek volumene. Ez jó nekünk, mert jelentős piachoz juthatunk az EU országain kívül is. Reményeink szerint tehát a gabonatermékeink biztosan eladhatóvá válnak. Ugyanakkor megnőtt az energiacélú növények ázsiója. Ismert, hogy a repce és a napraforgó a biodízel és az étolaj, a kukorica pedig a bioetanol-gyártás alapanyaga. E növények iránt már a jövő évi tőzsdei várakozások is kedvezőek, azaz növekvő lehet a kereslet irántuk. Ezzel ellentétes az a tendencia, hogy a kukorica vetésterületét az állattenyésztés megszüntetése miatt csökken- tenünk kellett, továbbá ez a kultúra a legérzékenyebb az aszályra, miközben a termésbiztonsága is a legrosszabb.- Gazdaságuk ismert a vet& magtermesztéséről, a fajtabemutatókról is.- A Páltelek Kft. megalakulásától kezdve célul tűzte ki vetőmagtermesztést. Ehhez a technika, a gépesítés, a felszereltség is adott volt. A Páltelek-ma- jor már a ’80-as években két vetőmag-előállító gépsorral és a hozzátartozó technikával rendelkezett, amit azóta sikerült fejleszteni is. Miként a szakemberállományt is: jelenleg egy gépész- és három agrármérnök dolgozik a szakterületen, közülük kettő növényvédő-képesítéssel is bír. Ezért is rendezhetjük meg a hagyományos sáválló fajtabemutatókat Palotáson, amelyek például a búzát, repcét, napraforgót, kukoricát is érintik. Célunk a legmegfelelőbb növényfajták kiválasztása, a vetőmag szaporítása. Jelenleg mintegy 300 hektárnyi területen foglalkozunk vetőmagtermesztéssel, s szeretnénk a térségben és azon kívül az integráció keretében is minél több termelőt, illetve gazdaságot jó minőségű, fémzárolt vetőmaggal ellátni. Szántóföldi bemutatóink eredményesek voltak, ezt igazolták a részt vevő nógrádi, hevesi és Észak-Pest megyei gazdák visszajelzései. Az új fajták, illetve a hibridek megjelenése pontos technológiai fegyelmet, precíz tápanyagellátást és növényvédelmi technológiát követel. A nemesítés során egyes tulajdonságok kiemelésével más tulajdonságok romolhatnak. így például csökkenhet a növény állóképessége, a hőtűrése vagy a fogékonysága bizonyos gombabetegségekkel szemben, amit megfelelő agrotechnikával lehet kiegyensúlyozni. Ez hozza meg azt a pluszt, amire a hagyományos fajták már nem képesek.- Mire lehetnek még büszkék, miben jobbak más gazdaságoknál?- Sok mindenre büszkék vagyunk, itt csak néhány praktikus példát mondhatok. Gazdaságunk aranykorona-értékben kifejezett földminősége jóval magasabb a megyei és valamivel még az országos átlagnál is. Ennek is köszönhetően az egykori híres pásztói malom lisztellátását a palotás térségi búza mintegy 70-80 százalékban biztosította. Ugyanez a helyzet ma a napraforgóval kapcsolatban is, több beszállító közül a mi napraforgónk olajtartalma a legmagasabb. Büszkék vagyunk elért eredményeinkre, köztük is a terméseredményeinkre. Arra, hogy Palotás - az idei rendkívüli aszályos évet kivéve - mindig az országos átlag felett volt minden növényi kultúra termésátlagát tekintve. Mindez az általunk kísérletekben kipróbált új fajtáknak köszönhető. Büszkék vagyunk a minőség terén elért eredményeinkre, a munkakultúránkra, magasan képzett szakembereinkre, elkötelezett munkatársainkra.- Milyen terveik vannak, melyek a főbb stratégiai célkitűzéseik?- Nem vagyunk eltelve magunkkal, ezért minden területen előbbre kívánunk lépni. A növénytermesztésben a kalászosok és a napraforgó létjogosultsága az elkövetkezendő időkben is megmarad, sőt ezeket tekintjük vezérnövényeinknek. A klímaváltozás eredményeként a szélsőségek erősödnek és ezzel is számolunk és erre is felkészülünk. Stratégiai célkitűzésünk, hogy a térség meghatározó agrárgazdasági társasága maradjunk továbbra is. Mindenekelőtt a termelési integráció erősítésével, úgy, hogy a jól gazdálkodó kistermelőket integrátorként összefogjuk és magunk mellé állítsuk. Szeretnénk .a jó minőségű termékeinket minél nagyobb mennyiségben, elérhető áron NÉVJEGY piacra vinni. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy legjobb tudásunk és lehetőségeink szerint szolgáljuk a térségi kisgazdákat. Ehhez megvannak az adottságaink, a raktár- kapacitásunk, a gépi technikánk és a szakemberállományunk, kiterjedt kapcsolatrendszerünk. így például tagja vagyunk a Mátramag termelési értékesítő szövetkezetnek. Figyelembe vesszük az EU követelményrendszerét, a környező országok fejlődését technológiában és az emberi tényezőkben egyaránt. Ezért olyan korszerű technológiai fejlesztéseket is tervezünk eszközölni, ami számítógépes rendszer beiktatásával történik. Létesíteni kívánunk egy internetes meteorológiai állomást, amely növényfajokra lebontva képes időjárási előrejelzésekre. Nyitottak vagyunk minden újra, törekszünk az innovatív gondolkodás belső erővé tételére, terjesztésére. Meggyőződésünk, hogy csak ez lehet a járható, a jobb jövőbe vezető út. Harmos Ferenc, 46 éves agrármérnök, 1982 óta dolgozik Palotás agrárgazdasági nagyüzemeiben, az alapításától a Páltelek Kft.-ben, ahol a kezdetekben termelésirányítóként, 2003-tól ügyvezetőként tevékenykedik. Családjával Palotáson él, 3 leánygyermekük van. Szabad idejében sokat olvas. Deák Géza, 60 éves technikus, a palotási nagyüzem elsősorban technológiai fejlesztésekkel foglalkozó szakembere. Salgótarjáni családjában 3 gyermeke és 4 unokája színesíti az életét. Szinte hobbija a rendszeres testedzés, szabad idejében szívesen horgászik és vadászik. keserű szájízzel Gyakran belátogat szerkesztőségünkbe nyugdíjas új ságíró-kollégánk, Venesz Károly. Legutóbb elmondta, egy méhész szakemberrel, a karancsbe- rényi Fodor Balázzsal beszélgetett, akinek jelenleg is 100-120 család mé- he van. Ráadásul a sokoldalúságáról is ismert szakember a méhész szakcsoport megalakulásától kezdve ellátja a méhészeti egészség- ügyi feladatokat is. Karcsi bácsi kérésének (közöljük le az interjút) most teszünk eleget kézirata - terjedelmi korlátáink miatt - némileg rövidített, szerkesztett közreadásával.- Ön intenzíven méhészkedik. A vándoroltatás is szerepel a programjában?- Igen. Elsősorban Kecskemét környékét keresem fel, de voltam már Bács-Kiskun megye bajai részén is a méhcsaládjaimmal.- Ismeri a méhészeti szakágazat helyzetét. Hogyan vélekedik róla?-Nem tudok egyértelmű választ adni, mert a méhésztársadalom, a méztermelés és -értékesítés helyzete is nehezen áttekinthető. Mind nagyon sok tényező függvénye, elég, ha csak az időjárásra, a méhek egészségi állapotára, vagy éppen a méz alacsony árára utalok. Ez utóbbi a legnagyobb gondja ma a méhésztársadalomnak, annak ellenére, hogy a magyar méz világszerte keresett. Olyannyira, hogy a nyugati alacsony minőséget a miénkkel javítják fel.-Mit vált ki az alacsony ár a termelőkből? Beszélik, egyesek hígítják a mézet.- Felelőtlenül cselekszenek a gyors meggazdagodás bűvöletében, a jó minőséget adó méhészek lejáratásával. Sokan pedig eladják méhcsaládjaikat. Szerencsére, akik megveszik, az alacsonyabb ár ellenére abban bíznak, hogy jobb lesz a méz ára. Az alacsony árat a felvásárlók a túlkínálattal indokolják, mondván: lehetetlenség eladni a magyar mézet.- Mit hozottá brüsszeli méhészdemonstráció? Ki képviselte megyénket?- ígéreteken kívül mást nem kaptunk. Nógrád megyét Fekete József, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület vezetőségi tagja képviselte, képviseli. A támogatás reményében bízva, szerintem nem pénzre, hanem gyógyszerre van szükségünk, mert azt biztosan a méhek kapják meg.- Mit vár az országos hatáskörű szervtől?- Mindenekelőtt azt, vizsgálják meg az új értéket teremtő méz árát. Ezzel együtt azt is, hogy fogják össze jobban és képviseljék a méhész szakemberek érdekeit. Fodor Balázs Az őszi káposztarepce intenzív termesztése Sorozatírásunk negyedik, egyben befejező részében a vetőmagcsá- vázás kerül középpontba. Ma a repcetermesztésben már általánosan alkalmazott vetőmagé sávázás a kis vetőmagnormával vetett állományok kedvező keléséhez és fejlődéséhez elengedhetetlen. A vetőmagcsávázás a repce esetében kizárólag az őszi védelem része, hatása nem húzódik át tavaszra. A kijuttatott igen kis hatóanyag-mennyiség (5-30 gramm/ha) csak a csírázó és kelőfélben lévő állományt, annak legföljebb 2-4 lombleveles fejlettségéig védheti. Főként a csírázó növényke maggal terjedő - és a talajból fertőző - illetve támadó károsítok elleni védelmét szolgálja. A csíranövényt és a kelő növényállományt leggyakrabban a drótférgek, a repcebolha, a repcedarázs károsítják. Alkalmazott rovarölő hatóanyagok: béta-ciflutrin, imidakloprid, tiametoxam; alkalmazott gombaölő hatóanyagok: fludioxonil, mefenoxam (metalaxyl-M), karboxin, thiram (TMTD). Az esetek jelentős részében a csávázás a rovarölő hatását a növény- állomány 4-6 leveles korában elveszíti, amit esetenként állománykezeléssel kell kiegészíteni, pl. repcedarázs ellen. Erre a célra számos rovarölő szer alkalmazható: alfametrin, diklórfosz és mások is. A repcetermesztés sikerességét intenzív termesztési viszonyok között a gombakórokozók is fokozottabb mértékben veszélyeztetik, és az intenzívebb tápanyag-adagolás, valamint érzékenyebb fajták és hibridek előretörésével ennek kockázata fokozódik, különösen csapadékos, mérsékelten meleg ősz beálltával. Hazánkban az aridabb klíma és a kontinentalitás fokozódásával inkább a száraz nyár vége és hidegebb téli hőmérséklet okozhat problémát, a fentebb említett tendenciák előretörése miatti gomba-fertőzésveszély mellett. Forrás: Tóth Ágoston szakcikke a www.agronaplo.hu weboldalon
