Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-22 / 296. szám
2007. DECEMBER 22., SZOMBAT 2 00 7 í> KARÁCSONY „Azt kell keresnünk, ami összeköt” Római katolikus hit: aki imádkozik és dolgozik, annak van helye ezen a földön! A karácsonyi ünnep valódi üzenetéről, a balassagyarmati római katolikus hitéletről, az országra, a jövőre vonatkozó gondolatairól beszélgettünk dr. Stella Leontin kanonokkal, a Szentháromság-plébániatemplom lelkipásztorával.- Látom, hogy szinte percre be van osztva az ideje, szobájában majdnem folyamatosan csörög a telefon. Hogyan telnek egy katolikus pap karácsony előtti napjai? civódást, a különböző társadalmi nehézségeket félretéve, egy picit úgy, mint a betlehemi istállóban, egymásra tudjunk találni ezekben a napokban. Hasonló találkozási helyeket szeretnénk megteremteni a templomban is, vagy ott, ahová mi, lelkipásztorok járunk. A karácsony tartalma és valódi mondanivalója: békesség a földön az embernek és dicsőség az Istennek. Hiszem, hogy ha nincs meg a dicsőség az Istennek, nem tudunk leborulni előtte, nem tudjuk imádni, nem tudunk felfelé és előre nézni, nem vagyunk szere- tetben, akkor sajnos békesség sem lesz közöt tünk.- Nem volt könnyű az átmenet. Tizenkét évig dolgoztam titkárként, lelkipásztorként Vác városában. Lelki vezetőjeként munkálkodtam az akkor még nagy létszámú váci kis- papneveldé- nek, szeminá- i riumnak. Sok- / rétű munkám W volt tehát. Sem a „palóc országot”, sem Nógrád megyét, sem BaV»Dr. Stella Leontin- Az évnek talán a legsűrűbb napjai ezek, hiszen nagy ünnepet várunk, Jézus születése napját. Ilyenkor minden hajnalban szentmisét mondunk hat órakor, készülődünk a pásztorjátékra, városi ünnepségeken veszünk részt, s a börtönbe is megyünk egy kis karácsonyi hangulatot csempészni az ott lakók szívébe. Nagyon szép feladatok ezek. Erre persze nem csak most készülünk, hanem hetek, hónapok óta készítjük magunkat lelkileg is, szellemileg is. Égni kell annak, aki gyújtani akar. Ha szeretnénk adni valamit, akkor nekünk is föl kell töltődni. Jó lenne, ha ebben az időszakban hívőnek, hitetlennek is valami többletet tudnánk nyújtani. Mi, lelki- pásztorok felelősek vagyunk azért, hogy békében, nyugodt hangulatban, igazi egyetértésben, szeretetben, a politikai- Inkább az inspiráció vagy a felkészültség dominál egy-egy karácsonyi szentbeszédben?- Mind a kettő. 27 éve vagyok pap, előtte szemináriumba jártam, tehát nagyon sokat kellett olvasni, képezni magunkat. Valamifajta ismeretanyag biztos, hogy van már a szívünkben, a gondolatunkban. Ezt viszont állandóan frissíteni kell, mert a tegnapi gondolatokkal holnap már nem nagyon lehet megélni. Meg kell újulni nekünk is, és meg kell újítani a ránk bízottakat. Az inspiráció mindenképpen megvan, hogy ha látom a hívek érdeklődését. Húzza az embert, ha úgy érzem, ők „veszik a gondolatot”.- Mindenki tudja, hogy Vácról érkezett a városba. Milyennek találja a balassagyarmati hívő közösséged lassagyarmatot nem ismertem. Elmondhatom viszont, hogy nagyon jól érzem itt magam. Sok szeretetet kaptam. Úgy érzem, hogy nyitott, jó szándékú, istenkereső emberek laknak ebben a városban. Rengeteg barátot szereztem, nagyszerűek a közvetlen munkatársaim is, akik nélkül légüres térben mozognék. A templomi látogatottság növekedett, s az előadásainkra, programjainkra is elfogadják az emberek a meghívást. Közösség alakul. Mit ér a templom, ha nincs benne hívő közösség? Szeretném viszont még jobban kinyújtani a kezünket a más vallásúak, a keresők, az elesettek, a szegények, a látszólag hitetlenek felé. Hiszem, hogy minden ember születésénél fogva jó. A jóságot és a szeretetet kell kiemelni, táplálni, erősíteni. Minden más mellékes. Mátraverebély-Szentkút kegytemploma a kisebb bazilika rangot viseli, nem csak a Palócföldön, hanem az egész Felvidéken, sőt, még Lengyelország déli részén Is ismert búcsújáróhely. A fontos dolgokban egységesek, a kevésbé fontos dolgokban szabadok kell, hogy legyünk, és ha szeretet van közöttünk, akkor a városból egy békés, jó hangulatú, reménykedő, jövő felé néző, jó kis közösség válhat. Én ezt szeretném szolgálni, segíteni és ezért imádkozom karácsony szent éjszakáján a betlehemi Jézuska mellett.- Sokan panaszkodnak arra, hogy ebben a fogyasztói társadalomban, a vásárlási hajszában épp az ünnep lényege vészel...- Kellenek az ajándékok, bizonyos jelképek, hiszen azok a szeretet megnyilvánulásai. De bennünket nem valami, hanem valaki tehet boldoggá. Az anyaghoz kötött dolgok csak szimbólumok. Én azon vagyok - és ebben szeretnék jó példát mutatni a híveknek - hogy inkább időt szánjunk a másikra. Az egymással való foglalkozás, egymás meghallgatása a legnagyobb ajándék. Elmegyünk, elfutunk egymás mellett, és ebben a rohanó, kapkodó fogyasztói társadalomban beleveszünk az anyagba, dolgokba, tárgyakba. Megfulladunk bennük és a lényeges dolgokra nem marad időnk. A mosolyra, az élet örömére, a derűre, a közös játékra, a baráti kéznyújtásra. Meghallgatni, hogy a másiknak mi a baja, mi az, ami a szívét nyomja. Szüleim élnek még, húgaimnak három-három gyereke van, és karácsony másnapján én is hazamegyek Budapestre. Azt beszéltük meg, hogy nagyon kevés ajándékot veszünk, jelképesen inkább a gyerekeknek, viszont mindenki előad valamit. Énekel, szaval, zongorázik, ad valamit önmagából, a szívéből, a leikéből.- Ebben a politikailag rendkívül feszült időszakban, amikor a magyar lett a magyar ellensége, lát-e valami reménységet a jövőre nézve?- Azt kell keresnünk, ami összeköt bennünket. Emberek vagyunk, magyarok vagyunk. Egy sorsot élünk, egy cipőben járunk. Itt kínlódunk, vergődünk a megtépázott, lovakkal, tankokkal végigszántott Kárpát-medencében. Ha az őseink szép nyomdokán, Szent István útján tudunk járni határozottan és kitartóan, akkor talán megtaláljuk egymásban azt, hogy a másik is ember, anya szülte. Csak egy életünk van. Visz- sza kell fognunk a hatalom és a pénz imádatát, mert a hatalomról és a pénzről szól a világ. Hiszem, hogy a magyar emberben annyi jó, annyi spirituális tartalom van. Olyan tehetséges a magyar nép, annyi mindent túléltünk már. Ne uralkodni, hanem a szolgálni akarjunk! Jézus sem a fejét mosta meg az apostoloknak, hanem a lábát. Lássuk be: a másiknak is lehet igaza, a másikban is működik valamifajta igazságkeresés. A magyar népben erő van. Túl tud élni mindent és talpra tud állni. Én, mint római katolikus pap, vallom azt, hogy a keresztény Magyarországnak van jövője. De Magyarország mindig befogadó volt a más vallásúak, a bevándorlók felé. Itt mindenkinek helye volt, aki dolgozott és nem lopott, aki megpróbálta a másikat elfogadni, tisztelni, becsülni, akinek nem a gyűlölet, a gonoszság és a hazugság volt az ereje , hanem a tisztesség és a becsület. Aki imádkozott és dolgozott, annak volt és van helye ezen a földön, ebben az országban... Szabó Andrea 4 Bár templomaink között a fiatalabbak közé tartozik százesztendős múltjával, a karancssági római katolikus templom a Ménes-völgy legfeltűnőbb épülete Cserhátsurány római katolikus templomának nyolcszögletű tornya a XIV. századból maradt fenn, igazi különlegesség