Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-20 / 294. szám
4 2007. DECEMBER 20., CSÜTÖRTÖK NOGRAD MEGYE Tanulmányi verseny esla Pásztó. Sok éves hagyományhoz hűen a közelmúltban tanulmányi versenyt rendeztek a Mikszáth Kálmán Gimnáziumban a 8. osztályosok számára matematikából, magyar nyelvből-szö- vegértésből, angol és német nyelvből. A közel kétszáz kisdiák nagy izgalommal vett részt az írásbeli és a szóbeli versenyen, ahol számot adhattak a tantárgyi tudásuk mellett logikai és kommunikációs képességeikről is. A versenyen részt vevő gyerekek örültek annak a lehetőségnek, hogy ha bekerülnek a gimnáziumba akkor amellett, hogy a idegen nyelveket (angol és német) és az informatikát magas óraszámban tanulhatják, választhatnak a nagyobb óraszámú természettudományos illetve társadalomtudomány tan- tárgybiokkos oktatás között. Erre eddig nem volt lehetőségük a Mikszáthos gimnazistáknak. A verseny eredményét január első felében ismerhetik meg a kisdiákok. Pillanatkép az eseményről Ötéves Suzuki-láz Pádár Zsófia Salgótarján. Ötödik éve már, hogy a „Mi autónk” szerelmesei együtt randevúznak. Az elmúlt hét végén megyénkbe érkezett a suzukis konvoj, s a végállomás a Medves Hotel volt. A zord időjárás ellenére is közel hatvanan gyűltek össze a természetközeli szálloda parkolójában, ahol a különleges autócsodák mellett azért fellelhetőek voltak a régebbi, extrák nélküli járgányok is. A Suzuki klubok egyesületének tagjai szerint azonban nem csupán a gépkocsik, sokkal inkább a már összeszokott banda miatt érdemes évente többször is találkozni a suzukisokkal. Polvár Viktor, az országos egyesület elnöke arról beszélt, hogy évente olykor tucatszor is összejön a csapat. Mint mondta, sok szervezést igényel egy-egy Az egyik legkülönlegesebb darab: „Zanussi” SX4-e, milliónyi értékű kiegészítőkkel | összejövetel, leginkább a min- s denkinek megfelelő időpont egyeztetése nehézkes, de az autós szerelmesek végül minden helyszínen szép számmal kéf> viselik az egyesületet. Kordkovits Tamás titkár beszámolt arról, hogy az öt év alatt Magyarország számos pontján megfordult már az összeková- csolódott csapat. A suzukisok többek között jártak már Győrben, Tiszafüreden, Zánkán, Veszprémben, meglátogatták a Velencei-, s a Szelidi-tavat is.- A programszervezésen túl azért marad idő a jótékonykodásra is - mondta a titkár, aki elmesélte, hogy tavaly ők is beálltak az adományozók sorába és több autósklubbal karöltve pénzt gyűjtöttek egy beteg kisgyermek megmentésére. A vezetők elmondták, hogy hálásak az egyesületet támogató gyáraknak, szervezeteknek, s mindezek mellett azoknak a lelkes, segítőkész tagoknak, akik felejthetetlen emlékek garmadával töltik meg a Suzuki találkozókat. Soha nem látott mennyiségű Suzuki a Medves Hotel parkolójában Elsődleges az ellátás biztonsága Óriási port kavart fel a hétfőn késő este elfogadott egészségbiztosítási törvény. Demonstráció, sztrájk, szakszervezeti, szakmai tiltakozás, társadalmi felháborodás. Az ellenzéki képviselők az emberek kisemmizé- séről, kórházak további bezárásáról, az ellátás szegényekre és gazdagokra való szakadásáról, s egy szűk érdekcsoportról beszélnek, mely rá akarja tenni a kezét az egészségbiztosítási kassza milliárdjaira. De hogy mit is takar valójában az átalakítás, azt nagyon kevesen értik. Erről próbáltunk tájékozódni Borenszki Ervin és Lombos István országgyűlési képviselőktől. Szabó Andrea- Egy biztosító, több pénztár, így szokták összefoglalni az egészségbiztosítás tervezett, új magyar modelljét. Miért van szükség területi felelősséget vállaló, a biztosítottakért versengő pénztárakra? Borenszki Ervin: - Azért, mert a rendszerváltás óta eltelt 17 évben a működési formától függetlenül az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nem volt képes az egészségügyre szánt közpénz hatékony felhasználására. Az új szereplők, a pénztárak vegyes tulajdonú szervezetek, amelyekbe a magánszereplők szolgáltatást szervező, ügyfélbarát kultúrát hoznak az ellátás Szervezettségének, színvonalának javítása érdekében. A kisebbségi tulajdonnal rendelkező magánszereplőkkel és a meghatározó állami többséggel a ma működő társadalom- biztosítás alapelvei maradéktalanul érvényesülnek, az egészségügy finanszírozása a jövőben is az egységes nemzeti kockázat- közösségen alapuló, szolidaritáselvű, kötelező társadalombiztosítás keretében történik.- Mit jelent ez a gyakorlatban ? Lombos István: - Azt, hogy a jövőben is biztosított lesz mindenki, aki eddig az volt. Vagy azért, mert járulékot fizet, vagy azért mert az állam fizeti a járulékot helyette. A biztosítás - mint eddig is - kötelező lesz, a biztosításból kizárni, a jövedelemarányos járulékát egyénileg emelni senkinek sem lehet. Az egyén kora, neme vagy egészségi állapota alapján a biztosítottak között nem lehet különbséget tenni, mindez nem befolyásolhatja a járulék mértékét. A járulékfizetés az új modellben is jövedelemarányos lesz és nem kockázatarányos. Nem jöhet létre gazdagok és szegények egészségügye. Az állam továbbra is kulcsszereplő marad. A kisebbségi tulajdonú magánszereplőre szolgáltatásszervezőként ugyan szükség van, de közreműködői jogát jelentős befektetés ellenében szerezheti csak meg, és az állam részvétele korlátozza a profitérdeket és garantálja a törvényi keretek betartást.- Hogyan szerezhet meg egy- egy pénztár egy régiót vagy egy megyét? Borenszki Ervin: - Sehogy. Legföljebb az egészségbiztosítási pénztár kisebbségi, azaz 49 százalékos részét szerezheti meg. Fontos hangsúlyozni, hogy a pénztárak nem nyernek el megyéket, csupán a kötelezettséget, hogy azokat, akik nem választottak pénztárt és a megye területén élnek, a pénztár tagjai közé felvegyék. Szakértők szerint a magántőke bevonásával mintegy 100-120 milliárd forintnyi forrás kerülhet az állam kezébe, melyből a pénztárak alapítása és a biztonsági tartalékképzés mellett egészségügyi fejlesztések finanszírozhatók. Ha tetszik, ez a 100-120 milliárd lesz a magyar emberek első haszna, mely már az egybiztosítós-több pénztáras modellnek köszönhető.- Egy laikusnak nemigen van tapasztalata az egészségbiztosítókról. Mi alapján válasszunk? Lombos István: - Választhatunk a lakóhelyünk szerint és a pénztárak kínálata alapján. Tájékozódhatunk arról, hogy az adott pénztárral mely szakorvosi rendelők és kórházak állnak szerződésben, és ezek milyen színvonalon dolgoznak. A rendszer lényege és legnagyobb biztosítéka a nyilvánosság: a pénztárak összehasonlíthatók lesznek. Ha valaki mégsem dönt egy adott pénztár mellett sem, akkor az automatikusan a lakóhelyén, a megyéjében megalakuló pénztárhoz fog tartozni, de ha a működéssel nem vagyunk elégedettek, jogunk van átlépni. Elsődleges szempont az ellátás biztonsága, mindenki által va'ó hozzáférhetősége, ezért a szocialisták nem engedtek abból az elvből, hogy a magántőke ne kerülhessen többségbe: mégis szerepet kell adni a magánbefektetőnek, mert egy tisztán állami szervezet csak nehézkesen, vagy egyáltalán nem tud megküzdeni a pazarlással.- A várólisták ügyét hogyan fogja befolyásolni az új modell? Borenszki Ervin: - A várólista olyan tipikus mutatója lesz az egészségügyi pénztáraknak, ami alapján a tagok mérlegelni fogják, hogy' melyikkel kössenek szerződést. Az intézmények mellett a pénztárak is vezetik a várólistát és segítenek a betegnek, hogy akár más egészségügyi szolgáltatót keressen meg. Ez tehát az a verseny, amely végső soron arra fogja sarkallni a kórházakat, szak- rendeléseket, hogy rövidebbre húzzák listájukat, vagyis még hatékonyabban lássák el feladatukat. A sürgősségi ellátás minden embernek jár, a biztosítottak pedig ugyanazt az ellátási csomagot kapják a járulékokért, mint ma. A pénztárak nem válogathatnak a betegek közül, s nem is áll érdekükben a szelekció. Az idős, beteg emberek után ugyanis több pénzt (fejkvótát) kapnak.- Vajon megéri-e a pénztáraknak a drága technológiákat alkalmazni, ha automatikusan megkapják ügyfeleiket? Lombos István: - A biztosított lecserélheti a pénztárát, ha elégedetlen vele, de a pénztár ezt egyetlen ügyfelével se teheti meg. A verseny abban áll, hogy a rossz minőségű szolgáltatásra nem kell szerződni, s lehet és lesz is verseny a beteg sorsáról való gondoskodásban, az általuk kínált ellátásszervezésben, a legrövidebb várólistában. A pénztárak versenyre kényszerítik az egészségügyi szolgáltatókat. Lesznek olyan intézmények, melyekkel minden pénztár szerződni fog, s amelyeket nem választ senki, tönkremennek, ha nem képesek javítani megítélésükön. A területi ellátási kötelezettség nem változik. Ha egy pénztár úgy dönt, hogy bizonyos műtétet az adott kórházban nem finanszíroz, gondoskodnia kell, hogy a pénztártag egy másik kórházban az ellátást megkapja.- Mi a garancia arra, hogy a rendszer működőképes lesz? Borenszki Ervin: - Az Európai Unióban 27 tagállamnak 27 különböző, egyedi egészségfinanszírozási rendszere van. Közös azonban az, hogy akár adóból, akár járulékból fizetik az egészségügyi közkiadásokat, érvényesül a szolidaritás, a méltányosság, a minél szélesebb hozzáférés elve. Ennek a magyar egészségbiztosítási reform is megfelel, melynek során előtérbe kerül a költséghatékonyság követelménye. A visegrádi országok esetében mindegyik hasonló irányba megy, s ez az irány megegyezik az új magyar modellével, ahol az állami szereplők mellett szerepet kaphatnak a magánkezdeményezések is.
