Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-17 / 291. szám
2007. DECEMBER 17., HÉTFŐ 5 GAZDASÁG Csak a növényi termékek ára nőtt jelentős mértékben A Központi Statisztikai Hivatal gyorstájékoztatója szerint a mezőgazdasági termékek termelői- ár-szintje az idei októberben 34,4 százalékkal volt magasabb, mint tavaly ugyanebben a hónapban. Ezen belül a növényi termékek árszínvonala 63,1, az állati termékeké és az élő állatoké viszont csak 6,7 százalékkal emelkedett. ■ Az állattartók nem élvezték a termelői árak növekedésének előnyeit. Ha az első tíz hónap összesített adatait vetjük össze az előző év hasonló időszakával, akkor pontosan 20 százalékos ter- melőiárszint-növekedést kapunk. A növényi termékek 38,1 százalékos, az állati termékek és élő állatok pedig 2,0 százalékos árnövekedést mutatnak. A gabonafélék ára csaknem duplájára emelkedett az olajnövények 50 százalékos árnövekedése mellett. A burgonya termelői árának növekedési üteme októberben ugyan mérséklődött (19), a zöldségféléké pedig gyorsult (31,5 százalék). A zöldségen belül a zöldpaprika ára csaknem kétszer akkora volt októberben, mint tavaly ilyenkor. Az általános árszintnövekedés ellenére nehéz helyzetben vannak az állattartók. A vágóállatok termelői árai egyenesen alacsonyabbak voltak, mint egy éve, az árindex növekedését az állati termékek, így a tej és a tojás okozzák. A vágósertés ára például 15 százalékkal csökkent egy év alatt. Csökkent a vágómarha ára is; egyedül a baromfitenyésztők jártak jól, de a takarmányárak növekedése őket is sújtja. ■ Az agrártermékek éves árszintnövekedése (október) % Gabonafélék 99,7 Ipari növények 22,5 Olajnövények 50,4 Friss zöldségek 31,5 Virágok ' 10,5 Burgonya 19,4 Gyümölcsfélék 59,8 Vágómarha-16,3 Vágósertés-15,0 Vágóbaromfi 25,6 Tej 22,1 Tojás 25,8 FORRÁS: KSH Kinek lesz jó a borreform? európai unió Sok ezer hektár magyar szőlőültetvény jövője a tét A magyar borok minősége jó, ráadásul nincs túltermelés, mert a fogyasztás is kielégítő. Kár lenne az ültetvényeket kivágni! cukor hozzáadásával történő fee kozását. Ez a déli országok borait juttatta volna előnyhöz, nem tiltva meg nekik, hogy a borok savtartalmát külső adalék anyaggal fokozzák (az északiak ugyanis cukroznak, a déliek pedig savaznak). A parlamenti döntés szerint a „cukor hozzáadása továbbra is megengedhető azokban az övezetekben, amelyekben ezt az 1970. május 8-án hatályos jogszabályok alapján hagyományosan gyakorolták”. Ez tehát megfelel a magyar borászoknak, bár a hozzáadás felső határa alacsonyabb lesz, mint a nálunk most megszokott. Magyar szempontból fontos kérdés a kivágási támogatások ügye. A vitában egyaránt felszólaló Glattfelder Béla néppárti és Tabajdi Csaba szocialista képviselő szerint ez számunkra igazságtalan, mert nem ott vezet a területek, csökkenéséhez, ahol a túltermelés jellemző, hanem az új tagállamokban (mert a szegényebb gazdáknak vonzó). A magyar képviselők lapunkhoz eljuttatott nyilatkozatukban nehezményezték, hogy a kivágási koncepció benne maradt a reformban, bár a rendszer működését háromról öt évre javasolta csökkenteni az EP. ■ További kompromisszumokat várunk a tanácstól. Az EU szerepe a nemzetközi borpiacon Ma Brüsszelre vetik vigyázó szemüket Európa bortermelői. Az agrárminiszterek tanácsa végső szót mondhat a borreformról, hacsak el nem halasztják a döntést. Bálái F. István Az Európai Parlament (EP) az elmúlt héten magyar szempontból kedvezőbb javaslatokat fogadott el a borreformról a bizottságnál, de a végső szót a tanács ma mondja ki. Az EU alig követhető döntési mechanizmusa szerint ugyanis az EP-nek csupán konzultációs szerepe van borügyben, ami nem köti a szakminiszterek tanácsát. Érdemes áttekinteni, hogy az EP végül hogyan foglalt állást. A kiindulópontot a bizottság (az EU-biztosok testületé) álláspontja jelentette, amelyet hazai szempontból súlyosan hátrányosnak értékeltek a magyar képviselők, pártállástól függetlenül. Sértette a magyar érdekeket, hogy a bizottság be akarta tiltani a borok alkoholtartalmának az európai unióban található a világ bortermő területeinek 40 százaléka, ezzel vezető szerepet játszik. Több mint másfél millió gazdaságban összesen 3,4 millió hektáron termelnek borszőlőt, ahol a világtermés 65 százalékát állítják elő. A világon termelt bor 57 százalékát az EU-ban isz- szák meg. Az unió országai a világ borexportjából 65 százalékban részesednek. 2006- ban a közösség exportja 17,8 millió hektoliter volt, behozatala pedig 11,7 millió. A túltermelésre berendezkedett nagy bortermelő országoknak a jövőben sokkal kevesebb lepárlási támogatást juttat a parlament, ez magyar szempontból üdvözölhető. Az EP szerint a hazánk számára kedvezőtlen „történelmi referencia” nem lehet a fő, hanem csak az egyik kritérium az úgynevezett „nemzeti borítékok” elosztásánál. A parlament álláspontja tehát a magyar érdek felé mozdult. Végső kompromisszumként viszont nekünk az lenne jó, ha kétharmad arányban a terület és a termelési mennyiség, és csak egyharmad arányban a történelmi referencia alapján osztanák a pénzt. Az unió legnagyobb bortermelői (ezer hl) Ország 2005 2005 Olaszország 53 135 50426 Franciaország 57386 51344 Spanyolország 43148 35505 Németország 10107 9256 Portugália 7481 7254 Románia 6166 5750 Magyarország 5272 3567 Görögország 4 540 4371 FORRÁS: EURÓPAI PARLAMENT HÍESÁV Libamájpástétom tömés nélkül London Az angol Waitrose áruházlánc olyan libamájpástétomot hozott forgalomba, amely az állatok tömése nélkül készül. A termék felerészben szabadban tartott liba májából készül, amelyet ugyanannak a szárnyasnak a zsírjával kevernek össze. Azt állítják, hogy a pástétom íze és konzisztenciája a libamájéhoz hasonló. A tömött libák májának forgalmazását az állatvédők akadályozzák. Több tejet vihetnek piacra a gazdák Brüsszel Az Európai Bizottság javaslata szerint a 2008-09-es időszakban 2 százalékkal megemelkedhet a tejkvóta, ami rövid távra lehet jó válasz a jelenlegi nagy keresletre. Ősszel húsz ország miniszterei nyilatkoztak a kvótaemelés mellett. Magyarország messze nem használja ki a jelenlegi kvótát sem. Mehet a lengyel hús Oroszországba Moszkva Oroszország a mai nappal feloldotta a lengyel húsokra érvényes behozatali tilalmat - a baromfi kivételével. A szárnyasok importját a lengyelországi madárinfluenza miatt tiltották be. A lengyel-orosz húsvita hátterében állategészségügyi és politikai okok álltak. Ez sújtotta a magyar sertéspiacot, ahol így csökkenhet a lengyel kínálat. Reklámozni kell az agrártermékeket! Brüsszel Az Európai Parlament a legutóbbi ülésén a mezőgazdasági termékek reklámjával is foglalkozott. Bogdan Golik képviselő jelentéséhez hozzászólt Harangozó Gábor magyar szocialista képviselő is, aki szerint támogatni és növelni kell az az agrártermékek reklámköltségvetését az unión belüli kereskedelemben is. A franciákra figyeltek a magyar gazdák agrárlobbi A fiatalok között mindig éles a.vita, ha érdekvédelemről van szó Sokat költhet a közösség az állatbetegségekre Az európai fiatal gazdák nem fogták vissza magukat, hiszen az érdekeik érvényesítéséről volt szó - mondta Szász Péter, a CEIA alel- nöke, amikor megvonta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatával (Health Check) rendezett konferencia mérlegét. A rendezvényt a közelmúltban tartották a szlovéniai Dobmában. Különösen a franciák szólaltak fel többször keményen, éles vitába keveredve a bizottság görög nemzetiségű agrárhivatalnokával - mondta a 31 éves magyar agrármérnök, aki egyike a CEIA (Fiatal Gazdák Európai Tanácsa) négy al- elnökének, s egyben alelnöke a magyar tagszervezetnek, az Ag- ryának is. - Ez érthető, hiszen az agrárpolitika tervezett módosítása várhatóan azokat a hagyományos és nagy agrárországokat, így a franciákat érinti majd hátrányosan, akik eddig a legtöbb támogatást kapták az EU-tól.- A fiatal francia gazdák szervezete nagyon sok tapasztalattal rendelkezik az érdekérvényesítésben, s vezetőik, akik maguk is gazdálkodnak, nagyon felkészültek, s otthonosan érzik magukat a nemzetközi agrárdiplomáciai parketten is. Leszögezték például, hogy a tejkvóták várható eltörlése után a francia tejgazdaság a mérete és korszerűsége révén uralni tudná a piacot. Ám nem ellenzik, sőt szükségesnek tartják, hogy a később belépett országok tejgazdasága is fennmaradjon. Végül az „egészségesebb termelési megoszlás” kifejezés kapta a hangsúlyt a CEIA állásfoglalásában - folytatta Szász Péter -, amit a kelet-európaiak úgy értelmeznek, hogy növelhetik termelésüket az EU-n belül, de ennek a kifejezett kijelentése ellenállást váltott volna ki a régi tagországok képviselői között. A fiatal gazdák állást foglaltak a versenyképesség és jó minőség, a piaci orientáció mellett. Felléptek a történelmi bázisú támogatáselosztás ellen is. ■ B. F. I. Az Európai Bizottság a közelmúltban hagyta jóvá azt a támogatási borítékot, amely 2008-ban 187 millió eurót tartalmaz a különböző állatbetegségek felszámolására és ellenőrzésére. A borítékban 200 különböző program támogatása található. A tíz legfontosabb állatbetegség felszámolására 61 projektet támogatnak. Ezek közé tartozik például a brucellózis, a tuberkulózis és a veszettség felszámolása, ami összesen 71 mü- lió eurós támogatásban részesül, lelentős forrásnövekedés lesz a juhok „kéknyelv-betegségének” felszámolására, amelyhez megemelik a kiegészítő támogatásokat. A kergemarhakór megszüntetésére és ellenőrzésére 2007ben 62 millió euró jutott, jövőre azonban 88 millióval lehet számolni. Ezen belül főként a felderítést segítő gyorstesztek kapnak nagyobb támogatást - a szarvas- marha-, juh-, kecske- és szarvasfélék esetében egyaránt. A hústermelő és tojótyúkok szalmonellabetegsége elleni küzdelemre 30 millió eurót szánnak. A háziszárnyasok és vadmadarak madárinfluenza-betegségé- nek ellenőrzésére 4,4 millió euró jut jövőre az Európai Unióban. A programok részben évesek, részben több esztendőt fognak át. Céljuk, hogy csökkenjen az emberi és állati egészségvédelem területén még meglévő számos probléma. ■ Közelkép szász Péter 197ó-ban született az erdélyi Számos- újváron. 1990-től él Magyarországon. 2000-ben szerzett környezetgazdálkodási agrármérnöki diplomát Gödöllőn. A Toulouse-i Ecetemen is hallgatott egy évet Franciául, angolul és románul beszél. 22 hektáron gazdálkodik, szaktanácsadóként is tevékenykedik 2005-től a CEJA alelnöke.
