Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)

2007-12-14 / 289. szám

4 2007. DECEMBER 14., PÉNTEK Januárban ötszázalékos nyugdíjemelés Kistérségi fórum Salgótarjánban Novemberben több pénzt hozott a postás a nyugdíjasoknak: a havi ellátás mellett megkapták a tíz hónapra járó emelési külön­bözeiét és a 13. havi nyugdíj második részgt. A 13. havi nyugdíj 200 milliárdot jelent, de megmarad. Kétszeri kifizetésével pedig az volt a cél, hogy márciusban könnyítse a téli közüzemi számlák kifizetését, most pedig egy kicsit nyugodtabbá, gondtalanabbá te­gye a közelgő ünnepeket. Az is igaz, hogy 2 százalékkal emeli az idén kifizetett nyugdí­jakat. Folytatódik a nyugdíjkorrekciós prog­ram, amelynek célja a nyugdíjrendszeren belüli igazságtalanságok mérséklése. Erre az elmúlt 17 évben egyetlen kormány sem tett kísérletet. Megmarad a méltányossági nyugdíjemelés lehetősége és a 65 éven felü­liek utazási kedvezménye. Demográfiai kihívás Mindezekről dr. Korózs Lajos, az Országos Idősügyi Tanács titkára beszélt azon a salgó­tarjáni kistérségi tanácskozáson, amelyet a Nyugdíjasok Nógrád Megyei Közalkalmazott és Köztisztviselők Szakszervezete, a Nyugdí­jasok Nógrád Megyei Képviselete és a Sréter Ferenc Népfőiskolái Egyesület szervezett a me­gyeszékhelyen december 6-án. A továbbiak­ban-azt elemezte, hogy az ország - mint Eu­rópa is - komoly demográfiai kihívás előtt áll, a népesség száma évről évre csökken, szerke­zete folyamatosan változik, nő az idősek, a nyugdíjasok aránya. Gyakorta elhangzik az aggodalmas kérdés: mi lesz a társadalombiz­tosítási alappal? Ki fog itt járulékot fizetni? Ma 2 millió 760 ezer nyugdíjas van. A rok­kant nyugdíjasok száma 806 ezer, közülük 460 ezer még nem érte el az öregségi nyugdíjkor­határt. Döntő többségük valóban indokoltan kap rokkantsági nyugdíjat. Mintegy harma­duk azonban állapotát meghazudtolva dolgo­zik, jórészt feketén. Közelíti a milliót az özve­gyek száma, s döntő többségük - 836 ezer - nő. Sokuknak nem volt módjuk, vagy nem kel­Korózs Lajos tájékoztatóját tartja lett dolgozni, saját jogon nem szereztek nyug­díjeveket De a munkanélküliség, a feketemun­ka most is töredezetté teszi sok ember életpá­lyáját, nincs elegendő szolgálati idejük, nem fi­zetnek tb-járulékot, s amikor eljönnek a nyug­díjasévek, jogosultságuk kétségessé válik. Szükséges a reform Mit lehet, mit kell tenni a biztonságos nyugdíjasévekért - tette fel a kérdést Korózs Lajos, azért, hogy a nyugdíjrendszer tovább­ra is rugalmas, finanszírozható, fenntartha­tó legyen. Válaszában fontosnak mondta, hogy a társadalomnak olyan időspolitikája legyen, amellyel a munkaerőpiacon, vagy egyéb területen megtartsa az idős emberek aktivitását. Növekedjen a munkahelyek és látványosan csökkenjen a munkanélküliek, a feketemunkások száma. Szükség van a nyugdíjrendszer reformjá­ra, hogy hosszú távon - 2050-ig tervezi a kormány - biztonságot nyújtson az idős em­bereknek. Megnyugtató módon rendezni szükséges az adó- és járulékfizetést. Ma kö­zel négymillió munkavállaló van, de adót és járulékot mindössze egymillió-nyolcszáz­ezer fizet. Ilyen mértékű aránytalanságra egyetlen európai országban sincs példa. Tár­sadalmi méretű szemléletváltoztatásra van szükség abban is, hogy a nyugdíj nem szo­ciális juttatás, hanem szolgálati idővel és já­rulékfizetéssel megszerzett jog. Azokat ille­ti és olyan mértékben, akik ennek eleget tesznek. Folytatódó korrekció Januárban - az inflációt meghaladó mér­tékű - ötszázalékos lesz a nyugdíjemelés. A korrekciós programnak megfelelően, továb­bi kétszázalékos emelést kapnak azok, akik 1991-96 között mentek nyugdíjba. Annak pedig, aki 29 évnél több szolgálati időt szer­zett, évenként még fél százalékkal nő a nyug- díja, de a növekedés nem haladhatja meg a tíz százalékot. Ez olyan nyugdíjkorrekció, amelyet tisztességes szándék vezényel, ame­lyet vállalni lehet - hangsúlyozta az idős­ügyi tanács titkára. A tájékoztatót követően élénk eszmecsere bontakozott ki olyan kérdésekről, mint a nyugdíjkorhatár emelése, a nyugdíjszámítás változása 2008-ban, az önkormányzatok adósságkezelő programjáról, a szociális segé­lyezés rendszerének kívánatos változásáról. Elhangzottak személyes jellegű kérdések is, amelyre Jászberényi Lászlóné, az észak-ma­gyarországi régió nyugdíjbiztosítási igazga­tóságának osztályvezetője adott választ. Karácsony a Karancs alján Karácsonyra készülnek a karancsberényi Reménység nyugdíjasklub tagjai. Az idős asszonyok most is összefogtak az egész évben példásan együtt­működő óvodásokkal és a falu közösségi házában réges-régi mesterségeket tanultak a gyere­kek. Fodor Gézáné segítségével mézeskalács virágokat, szívecs- kéket, csillagokat formáztak, sü­töttek, hogy aztán körbe kínál­ják az anyukákat, nagymamá­kat. Fodor Balázsáénál szép, for­más gyertyákat „tekertek” a vi­aszlapokból, s az apró alkotók boldog mosollyal nyugtázták a sikert. Egy csapat gyerek meg - egy apuka segítségével - patto­gatott kukoricából fűzött láncot, amellyel a közös karácsonyfát díszítették. A. fa alá ajándék is került, a nyugdíjasklub adomá­nya az óvodának. Fábián Gyuláné Karancslapuj- tőről rándult át Berénybe, hogy adventi koszorút készítsen a ki­csikkel. Hazajött édesanyjához. FodorLajosné, a mama régi, szép karácsonyi szokások tudója.- Egyik-másik még most is él közülük. Összefogtunk néhá- nyan, asszonyok, férfiak és es­ténként körbevisszük a faluba- a szent családot, mint régen. Aho­vá bekopogunk bebocsátást kér­ve, mindenütt szívesen fogad­nak bennünket, borral, kalács­csal kínálnak. Imádkozunk, éne­kelgetünk, aztán továbbállunk - meséli. • Eszébe ötlik a történet Mária utazásáról, amelyet még a nagy­mama énekelgetett neki gyerek­korában. A módos kovácsról, aki nem szívesen adott szállást az utazóknak. Az istállóban, ahol a szent család meghúzta magát, megtörtént a csoda. A kovács vak és béna lánya kinyitotta sze­meit és felemelte karjait, ben­nük a gyermekkel.- Megöregszik, megváltozik az ember... A régi dolgok meg­maradnak benne. Valamikor a templomtól az alvégig ért a falu és el tudom mondani ki hol la­kott, honnan származott. De az nem biztos, hogy eszembe jut mi történt tegnap, vagy tegnap­előtt... - szavaiban nyoma sincs a szomorúságnak, inkább csen­des derű bujkál bennük. így folydogál a beszélgetés, ré­gi karácsonyokról, a régi étkek­ről, a gombás káposztáról, a má­kos gubóról, a mákos ferentőről. Közben a terem lassan megtelik férfiakkal, asszonyokkal, fiata­lokkal, idősebbekkel. Kezdődik a pásztorjáték. Karácsonyi csen­gő csilingel, majd a terem ron­gyos istállócskává változik. An­gyal - Kovács Sándorné, a nyug­díjasklub vezetője - hozza a hírt a pásztoroknak, hogy indulja­nak köszöntést mondani - a já­szol-bölcsőben nyugvó baba Jé­zuskának. Négy kicsi óvodás an­gyalka kísérte. Közben a nyugdí- jasok kórusa karácsonyi dalokat énekelt, meghitt békés hangula­tot varázsolva a terembe. Csabainé Freistag Erzsébet, a műsoros délután „szóvivője” mondja, hogy a nyugdíjasklub si­kerrel pályázott, s nyert 200 ezer forintot. Azt már Kovács Sándorné teszi hozzá, hogy a si­ker részben három fiatal segítő­jüknek, így Csabainé Freistag Er­zsébetnek is köszönhető. Ők írták a pályázatot és szívesen segítenek a nyugdíjasoknak, amiben csak tudnak. A pénz egy része a kará­csonyi készülődésre ment. Másik részéből pedig kamerát vásárok tak, hogy megörökítsék rendez­vényeiket, szokásaikat, hagyomá­nyaikat, mielőtt veszendőbe men­nének. Abban a reményben te­szik, hogy a fiatalok is értéknek tekintik majd és vigyáznak rá. Karácsonyt idézve, karácsony­ra várva megint közelebb kerül­tek ehhez a Karancs alján. A fa­lu összekapaszkodott, munká­ban és gondban őszült asszo­nyok megfogták a kicsiny gyer­mekek kezét és mutatták nekik a munka, az alkotás, az egymás­sal törődés örömét. Öltöztetik a fenyőt. A díszes ruhát az óvodások maguk készítik. Beszélgetés a városról Ispán András lett az idősügyi tanács elnöke Ispán Andrást választotta el­nökének - az elhunyt Kovács László helyett - Salgótarján idősügyi tanácsa, november vé­gén tartott ülésén. Majd Székyné dr. Sztrémi Melinda polgármes­ter asszony a város költségveté­si koncepciójáról tájékoztatta a tanácsot. A koncepciót már megtárgyalta és elfogadta az ön- kormányzat, s erre alapozva februárig elkészül Salgótarján konkrét költségvetése is. Az önkormányzat a két legfon­tosabb feladatra koncentrál: megtartani a város működőké­pességét és elvégezni a legfonto­sabb fejlesztéseket, befejezni a már elkezdett beruházásokat. Többek között elhangzott, hogy az 1,3 milliárdos költségvetési hiányból sikerült „lefaragni” az idén. Sikeresnek mondta a pol­gármester asszony az egészség- ügyi és szociális ágazat kistérsé­gi szintre szervezését, amelynek eredménye a háromnegyed éves „elszámolás” alapján 54 milliós megtakarítás. Az oktatási szférá­ban 248 millióval olcsóbb volt a működés. A gondos munkára, a takarékosságra 2008-ban is szükség lesz, hiszen a tavalyi­nál 150 millióval kevesebb költ­ségvetési támogatást kap Salgó­tarján. Ami a városfejlesztést illeti, az idén 90 milliót költöttek útfelújí­tásra, nagyrészt pályázati pénz­ből, s a munka tovább folytató­dik. Átadták a távolsági autó­busz-pályaudvart és a várost el­kerülő út egy részét, mindkettőt még az előző önkormányzat „in­dította el”. Az iskolafelújítások tovább folytatódnak, elindul az acélgyári városrész rekonstruk­ciója és tervezik egy turisztikai­idegenforgalmi „csomagba fog­lalni” a várost és környékét. A kiemelt fejlesztést azonban a vá­rosközpont második ütemének előkészítése, indítása jelenti, ré­szeként a hosszú távú városfej­lesztési elképzeléseknek, ame­lyet szakértők készítenek el. Ezt követően hasznos és tanul­ságos beszélgetés kezdődött a városról. Az idősügyi szerveze­tek képviselői sürgették a még meglévő kolónialakások korsze­rűsítését, felszámolását, a baglyasaljai idősotthon mellett a zagyvarónai iskola helyzeté­nek rendezését, idősotthonná alakítását, a városban a terve­zett civil közösségi ház mielőb­bi létrehozását. Szóba került a kolóniák ürügyén is a hátrányos helyzetű családok szocializáció­ja, mindenekelőtt munkalehető­ség teremtése számukra és a hajléktalanok helyzete is. A továbbiakban Eötvös Mi­hály alpolgármester adott tájé­koztatást a város karácsonyi ké­szülődéséről. A sokszínű ese­ménysorozatot látványos, tízez­res példányszámú füzetben je­lentették meg. Az idősek sürgették a zagyvarónai iskola idősotthonná alakítását Zagyvarónán ünnepeltek A zagyvarónai életmódklub, a nőklub és a Zagyváért klub ked­ves meghívására mentem Zagy­varónára december 1-jén. Kö­szöntötték az időseket és ekkor emlékeztek meg az András-nap- ról is. A megemlékezés Szent Andrásnak, templomuk védő­szentjének szólt. Richler Katalin, a városi önkor­mányzat képviselője köszöntötte a résztvevőket kedves szavakkal, majd Varga Gyuláné mondta el ünnepi gondolatait az idősekről, Teréz anyát idézve. A színvona­las műsorban fellépett Sándor Zsombor versekkel, Kubinyi Ibo­lya népdalokkal, a Nógrád tánc- együttes három párja pedig fer­geteges tánccal. Az összejövete­len három nemzedék „fogott ke­zet”, mert az óvodás gyermekek, szüleik és a három klub tagjai­nak tarka'műsorában gyönyör­ködhettek a nézők. A színes mű­sort szíves vendéglátás követte, a klubtagok készítette finomsá­gokkal, majd vidám táncot rop­hatott az, akinek a talpalávaló ze­ne megmozgatta lábait. A zsúfolásig telt kultúrházban megjelentek vidám szívvel, jó ér­zéssel távoztak. Köszönet illet mindenkit, aki segített az össze­jövetel megszervezésében. Nagy Ferencné Nyugdíjasok Nógrád Megyei Képviseletének alelnöke

Next

/
Thumbnails
Contents