Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-13 / 288. szám
2 2007. DECEMBER 13., CSÜTÖRTÖK NÓGRÁD MEGYE Gazdasági teljesítmény: továbbra is ellentmondásos Hiába a kiemelkedő eredménnyel dolgozó cégek, a megye teljesítménye továbbra is ellentmondásos (KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ) BARÁTHI OTTÓ _________________ |j m&W Az idei év első fél évében Nógrád megye gazdasága - elsősorban a kiemelt ágazatok teljesítőié- | nyének értékelése alapján - továbbra sem szárnyal, nem is színes, legfeljebb csak tarka képet mutat. Legalábbis ez derül ki a KSH Miskolci Igazgatóságának („statisztikai tükör”, 2007/74) jelentéséből, amelynek alapján - és egyéb információink felhasználásával - alábbi összeállításunk készült. Mezőgazdaság: megfelelő A gabonaféléken belül a búzáé a vezető szerep, amit több mint 136 ezer hektáron vetettek. A kukorica vetésterülete 7,5 százalékkal nagyobb az előző évinél, miként az őszi és a tavaszi árpáé is 14,1, illetve 38,7 százalékkal. A napraforgó területe csökkent, a repcéé nőtt. A burgonya és a cukorrépa vetés- területe növekedést mutat. A Nógrád Megyei MGSZH jelentései szerint a termésátlagok elmaradnak az előző évitől, de a búza beltartalmi értéke jó. A lehullott csapadéknak köszönhetően a talaj- állapot megfelelő. A talaj-előkészítési munkák felgyorsultak, minőségük jó. Ipar: jeleskedő A termelés volumene az I. negyedévben 18,6, a II. negyedévben 15,4 százalékkal bővült. Az értékesítés volumene 8,4 százalékkal magasabb, mint 2006.1. fél évében, ezen belül belföldre minimálisan kevesebbet, külföldre 15 százalékkal többet értékesítettek. A feldolgozó- iparban jelentősen nőtt a produktum az előző év első feléhez képest. Úgy tűnik, az előző évi megtorpanás után erőre kap a gépipar, ami a felét adja a megyéi produktumnak. Az export egyötödével növekedett, a belföldi értékesítés azonban 3,5 százalékkal elmaradt a 2006.1. félévitől. Építőipar: földszintes A megyei székhelyű legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások termelési értéke közel 1/10-ével maradt el a 2006. I. félévitől. Valamennyi alágazatban negatív tendencia érvényesült, azonban a volumencsökkenés mértéke igen eltérően alakult. A termelésből legkisebb súlyt képviselő „építési terület előkészítése” alágazatban figyelhető meg a legnagyobb (több mint 42 százalékos) visszaesés, míg a befejező építésben a legkisebb. A volumenváltozás létszámkategóriánként differenciált. Turizmus: ellentétes tendenciák A kereskedelmi szálláshelyeket 11,5 százalékkal kevesebb vendég kereste fel az előző év azonos időszakinál, a vendégéjszakák száma közel egytize- dével maradt el a 2006.1. félévitől. Az átlagos tartózkodási idő 2,2 éjszaka volt a vizsgált időszakban, a kismértékű növekedés teljes egészében a belföldi vendégek átlagos tartózkodási idejének emelkedéséből adódott. A KSH jelentése nem tartalmazza a falusi vendéglátás adatait, amelyek tendenciájukban dinamikus fejlődést mutatnak, így Nógrád turizmusának totálképe lényegesen kedvezőbb a bemutatottnál. Vállalkozások: gyarapodó társaságok Az egyéni vállalkozások tendenciózus fogyását a bővülő társas vállalkozói kör nem kompenzálja. Nógrád megyei székhellyel az első félév végén 15,7 ezer vállalkozást tartottak nyíl ván, több mint 760-nal kevesebbet az egy évvel azelőttinél. Az aktivitás mutatója alacsony, ezer lakosra 74 vállalkozás jut, 44-gyel kevesebb, mint az országos, és 5-tel, mint a régiós átlag. A társas vállalkozói kör egy év alatt 2 százalékkal, 5,3 ezerre gyarapodott a megyében, melyek döntő hányadát a kft.-k és bt.-k adják. Utóbbiak jövője egyre bizonytalanabb és mindinkább külső tényezők függvénye. Beruházások: békaszínvonalon A megyei székhelyű 4 fő feletti létszámot foglalkoztató gazdasági szervezetek ez év első felében 9,7 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, amely folyó áron több mint 1/10- del elmaradt az egy évvel korábbitól. Ez az észak-magyarországi régió befektetéseinek 12, míg az országos beruházásoknak csupán 0,7 százalékát jelentette. Egy lakosra vetítve több mint 45 ezer forint beruházási teljesítményérték jutott, ami nem egészen 1/3-a a hazai és héttizede a régiós átlagnak. A fajlagos mutató tekintetében Nógrád az utolsó a megyék rangsorában. Összefoglalás: nem rózsás a kép Nógrád megye gazdasági helyzete a kiemelt ágazatok teljesítménye alapján vizsgálva nagyon összetett és differenciált - korántsem rózsás - képet mutat 2007.1. fél évében. Az iparban mindkét létszám-kategória produktuma kedvezően alakult, miközben az építőipari vállalkozások termelésének volumene mérséklődött. A megye idegenforgalma a 2006.1. félévinél kevesebb vendéget fogadott. Az egyéni vállalkozói kör szűkülése a regisztrált gazdasági szervezetek számának további mérséklődését eredményezte. Nem folytatódott a beruházások első negyedévi élénkülése, a folyó áras teljesítményérték 2007. I. fél év során több mint tizedével maradt el az egy évvel korábbitól. A megye gazdáságá- nak élénkülése várat magára, miközben a lakosság életminősége - amiről majd legközelebb írunk - romlik. Allianz (flu Minőségi életet vittek a falvakba Pályakezdőként szinté beleszületett a szövetkezeti mozgalomba - írták róla egyhelyütt, érdemeit ecsetelve. Dóra Gyula, a Salgó Center Coop Zrt. vezérigazgatója a vidéki ellátásban elért eredményes munkájáért négy évvel ezelőtt megkapta a Nógrád Gazdaságáért díjat, tavaly a Salgótarján Kereskedelemfejlesztéséért emlékplakettet, idén pedig az ÁFEOSZ által adományozott legmagasabb elismerést, a gróf Károlyi Sándor Gazdaságfejlesztési Nagydíjat. TNL _____________________ WÓg rád negye. Dóra Gyula 1958-ban a Szövetkezetek Nógrád Megyei Szövetségénél élelmiszer-főelőadóként kezdte pályafutását 1964-től a Belkereskedelmi Minisztérium megyei kereskedelmi felügyelőségén folytatta szakmai munkáját, főelőadóként. 1972-ben került jelenlegi cége jogelődjéhez, a Salgótarján és Vidéke Áfész-hoz, ahol az első évben kereskedelmi főosztályvezetőként, majd az igazgatóság tagjaként, illetve elnökhelyettesként dolgozott. Az akkori időkben az áfész forgalma 35 millió forint volt, s rendkívül szerteágazó tevékenységet folytatott. Dóra Gyula vezetésével nagyszabású kereskedelemfejlesztési beruházások kezdődtek, illetve a több lábon állás kényszerében megkezdődhetett az élelmiszer-ipari tevékenység kialakítása is. 1992-ben választották meg a fogyasztási -szövetkezet elnökévé, s ebben az időszakban még dinamikusabb hálózat fejlesztés jellemezte az általa irányított áfészt. A rendszerváltás idején sikeresen alakították át coop-tár- sasággá a szövetkezetei, amelynek vezérigazgatója lett. Az átálDóra Gyula lás időszaka sem törte meg a dinamikus fejlődést, a Salgó Center Coop Zrt. mára a kistérség egyik legjelentősebb foglalkoztatójává vált, s a hálózat mintegy negyven boltját coop szintre fejlesztették. Dolgozói létszáma folyamatosan gyarapszik, jelenleg megközelíti a 360 főt. Ma már Salgótarján mellett Ka- rancsberényben és Karancs- lapujtőn összesen hét gépsoruk működik, amelyeken a közkedvelt sós pálcikát, tallért és perecet gyártják. Az évek alatt ez a tevékenység 15 fő helyett immár 100-nak ad megélhetést.- A politika minden időszakban azt hirdeti, hogy erősíteni kell a vidék, a falu megtartóképességét - mondja a vezérigazgató. - Mi nemcsak beszélünk róla, hanem meg is tesszük. Más kérdés, hogy ebbeli törekvésünket kevés támogatás kíséri. Nem ingyenpénzt szeretnénk, hanem esetleg egy célzott pályázati lehetőséget, amely a falvakban működő- boltok megőrzését, színvonalának további emelését segítené. Nem kis gond megoldásáról van szó, hiszen a mi esetünkben 40 boltunkból 28 található kistelepüléseken, Zabartól Etesig. Immár tizenkét éve, hogy beléptünk a coop-hálózatba, s legnagyobb partnerünkké vált az Észak-Kelet Pro-Coop Zrt. Minden tekintetben jó döntés volt a coop-hálózat kialakítása, amelyben mi az északi régió raktárbázisához kapcsolódtunk, tulajdonosként is. Enélkül a fogyasztási szövetkezetek nem lettek volna életképesek. Az ár, a minőség és a szállítási fegyelem terén sokat javultunk, s ma már úgy érzem, felvesszük a versenyt a legkeményebb multikkal is. Ugyancsak a coopnak köszönhetjük, hogy nem kellett feladnunk a kistelepülések ellátásában vállalt szerepünket. Az áfész-hagyományok folytatásaként a zrt. is felvállalta a sport és a kultúra támogatását, amely Dóra Gyula szívügye. Kispályás focicsapatuk évről évre a városi bajnokság élén végez, s ugyancsak támogatják a karancsberényi Ropi Kupát, amely a Karancs-völgyében élők közös népünnepélye sokféle sportolási és kulturális lehetőséggel.
