Nógrád Megyei Hírlap, 2007. december (18. évfolyam, 278-299. szám)
2007-12-01 / 278. szám
2 2007. DECEMBER 1., SZOMBAT AGRARIUM A Berényi-Nyilas Kft: a pikáns palóc ízek specialistája Kollégámmal kedvenc hét végi bevásárlóhelyem, a salgótarjáni vásárcsarnok előtt találkozom, hogy aztán együtt keressük fel „piaci partnerünket”. Beszélgetőtársunk ezúttal a karancsberényi Nyilas László, a 2005-től már városszerte jól ismert Berényi- Nyilas hentesüzlet gazdája, a hasonló nevű családi vállalkozás tulajdonosa, a helyi húsos szakma elismert embere, a finom és pikáns palóc húsok és húsféleségek szakavatott készítője. Eleve „jóízű” beszélgetésünkbe olvasóinkat is beavatjuk. Baráthi-id. Sipos Salgótarján. Az általános iskola elvégzése után, szakmunkás- képzőben hentesnek tanultam tovább, húsipari szakmunkás bizonyítványt szereztem, amit a mai napig sem bántam meg, sőt a szakma szívszerelmem lett. 1978-tól 1998-ig, jó húsz 20 éven keresztül dolgoztam a sajátos palócos jellegű készítményeiről a megye határain túl is jól ismert Karancshús vállalatnál, ahol különböző beosztásokban dolgoztam, 7 vagy 8 évig voltam a vágócsarnok és bélüzem vezetője, sőt a szakmunkástanulók oktatója is - mondja egy szuszra, mintegy bemutatkozásképpen is a jó arcú, igazi hentes fizimiská- jú „házigazdánk”.- Beszélne pályájának főbb állomásairól, vállalkozásának sajátos jegyeiről?- Régi munkahelyemet a „becsődölés” után kellett otthagynom. Utána közel három évig állattenyésztéssel foglalkoztam. Én egyébként már a Karancshús „végnapjaitól”, 1996-tól kezdődően tudatosan készültem, hogy majd vállalkozóként találjam meg a számításomat. 2000-ben csináltam meg a kisüzemet, akkor lettem egyéni vállalkozó. Ebben az évben alakultunk át kft.-vé, amelynek egyenlő arányban vagyunk tulajdonosai a feleségemmel. A vömmel és még két alkalmazottunkkal öten „visszük a hátunkon” a céget. Itt van a csarnokban a bérelt üzlethelyiségünk, a saját tulajdonú telephelyünk pedig Karancsberényben, ahol a feldolgozást végezzük és a termékeinket is készítjük. Ennek megfelelően egyre inkább bővülő vevőkörünk döntően Salgótarjánban és a környékbeli településeken élő családokból kerül ki.- Kaphatnánk a termékeikből egy kis kóstolót, étvágygerjesztő ízelítőt?- Szívesen. Gyakorlatilag mindössze néhány terméket állítunk elő, mert nálam a minőség a lényeg, nem a mennyiség. Csak közvetlen értékesítésre termelünk, raktárra egyáltalán nem, így mindig friss áruval állunk kedves vásárlóink rendelkezésére. Jelesül a herényi termékekkel, a sütőkolbásszal, hurkával, abá- rolt szalonnával; a csécsi paprikás szalonnával, meg a füstölt termékekkel, amelyekből több féleség is van. A sajátos ízeket a fűszerek és az alkalmazott egyedi eljárás adják - igen, van bennük fokhagyma, azaz fokhagymagra- nulátüm is - a technológiát még a volt munkahelyemen tanultam és örökítettem át. A termékeimet a palóc hagyományok szerinti ízesítéssel, különleges pácolással, sajátos érleléssel, „kemény” füstöléssel - amit kizárólag csak gyümölcsfa égetésével állítok elő - készítem. Ez adja a jellegzetes ízét a herényi kolbásznak, amit már megszoktak és el is várnak a vevőim. Ehhez - a végső ízek kialakításához, eltalálásához - kell az igazi szakértelem! - mondja Nyilas úr, láthatóan nem kis büszkeséggel, majd hozzáteszi: természetesen mindent megtesznek a vásárlói igények maximális kielégítése érdekében. Ezután - kollégám kérdése - beszélgetőpartnerünk kifejtette, szerinte a legnagyobb gond - a sertésállomány drámai csökkenése. A ’80-as években még mintegy 10 millió sertés volt az országban, szemben a mai 3 milliós állománnyal, és ennek egyik következménye az import ugrásszerű növekedése, ami sok szempontból rendkívül hátrányos a magyar tenyésztők számára. Visszatérve saját vállalkozására, elmondta Nyilas László, hogy ő csak magyar sertéshúst vásárol, EU-s tanúsítványokkal rendelkező hazai vágóhidakról, elsősorban is a megyéből, a közeli apci és pásztói partnerektől. Semmiféle segéd- és adalékanyagot nem használ a termékeihez, például és többek között „csak” konyhasóval ízesíti a termékeit Mint hangsúlyozta, csak természetes anyagokat alkalmaz, ha úgy tetszik neki filozófiája, hogy jó minőségű magyar árut, csak eredeti magyar és természetes alapanyagokból lehet és lenne szabad előállítani. Megtudtuk azt is, hogy a biztonságos, és az európai elvárásoknak megfelelő húsélelmiszer előállításához nagy figyelmet fordít a higiéniára, a HACCP-rendszer működtetésére, az élelmiszer-biztonság nemzetközi követelményeire. Sőt nagyon fontosnak tartja a helyi hatósági ellenőrzést is, amit mindig elfogad és segítő kéznek fog fel.- Melyek a legközelebbi tervei?- kérdeztük végül beszélgetőpartnerünktől- Éppen egy nagyszabású beruházásra készülünk a karancsberényi telephelyünkön, hogy a feldolgozás minden fázisát a legkorszerűbb módszerekkel és körülmények között, a magyar hatósági előírásoknak és az EU követelményrendszerének is megfelelve végezhessük, már hiNÉVJEGY Nyilas László, 47 éves, húsipari szakmunkás, karancsberényi vállalkozó. Családos ember, felesége Zsuzsanna egyben üzlettársa és első számú segítője is. Két lányuk közül a nagyobb, Zsuzsika 22 éves, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola hallgatója már férjnél van. A kisebb lányuk, Eszter, 18 éves, cukrászként „alkot” és édesíti a dolgos család mindennapjait. A szaktudásáról, munkabírásáról és megbízhatóságáról is ismert családfő nagyon kevés szabad idejében is leginkább „csak” a famíliának és szakmájának él. vatalosan regisztrált üzemként. Ennek műszaki-technikai, szakmai technológiai, élelmiszerbiztonsági és higiéniai feltételei is adottak most már, hiszen mint említettem, tudatosan készültem erre, tervszerűen építkeztem, és mondhatni apránként, de folyamatosan szereztem be az eszközöket, berendezéseket, a daráló- és töltőgépektől kezdve a minden munkafolyamathoz szükséges technikáig, a szükséges hatósági engedélyekig, tanúsítványokig. Ez nagyon fontos nekem, hiszen ez a szakmám, erre tettem fel az életem. Befejeződött a mezőgazdasági összeírás Amint arról korábban már tájékoztatást adtunk, a 229/2006. (XI. 20.) sz. kormányrendelet alapján a Központi Statisztikai Hivatal 2007. november 12. és november 30. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti ösz- szeírást (mgö) hajtott végre. Célja volt a 2005. évi összeírás óta bekövetkezett változások nyomon követése, hiteles tájékoztatás az EU, a hazai gazdaság- irányítás és a gazdálkodók részére. Információink szerint az uniós tagországok számára kötelező összeírást a KSH munkatársai Nógrád megye 41 településén lényegében zökkenőmentesen végrehajtották. Az adatok számítógépes feldolgozásra történő előkészítése megkezdődött és folyamatosan történik meg. A KSH megyei szakemberei köszönetét mondanak mindazon felkeresett gazdálkodóknak, akik készségesen segítették a kérdezőbiztosok helyszíni munkáját. Ismerje meg az EUREPGAP rendszert! Lapunk korábbi mellékletében felsoroltuk a mezőgazdaságban alkalmazható szabványokat és tanúsítványokat. Ezek közül elsőként az EUREPGAP rendszerre irányítjuk a figyelmet. Ez a szisztéma egyfajta globális partnerség a biztonságos és fenntartható mezőgazdaságért, egy olyan szabvány, amely a mezőgazdasági termékek tanúsíttatására vonatkozik és végül egy globális minőségbiztosítási rendszer is, melynek alapja a „Jó Mezőgazdasági Gyakorlat”. Ilyen szabványt dolgoztak ki eddig a zöldséggyümölcs termesztésre, a virág és dísznövénytermesztésre, a szántóföldi növényekre, az állattenyésztésre, a haltenyésztésre, a kávécserje termesztésre. S, hogy miért van szükség az EUREPGAP rendszerre, arra álljon itt csak néhány nyomosabb érv:- folyamatosan nő az igény az élelmiszeripari termékek minőségével szemben;- vevőközpontú társadalomban élünk, ahol a vevő diktál, a fogyasztó igényeit kell maximálisan kielégíteni, elégedettségét fokozni;- a rendszer a mezőgazdaság hosszú távú fennmaradásának biztosítéka;- a nemzetközi kereskedelem folyamatosan növekszik éá egyre nagyobb az igény arra, hogy az élelmiszerbiztonság kérdéseit nemzetközileg együttműködve oldják meg. Forrás és bővebb információ: www.agrarkapu.hu Az őszi káposztarepce intenzív termesztése Az intenzifikálás első lépéseit előző számunkban ismertettük, az alábbiakban pedig az alapvetőén fontos tápanyag-gazdálkodásról lesz szó. A repcetermesztést úgy kell az adott táblára megtervezni (termőhely-megválasztás, elő- vetemény, talaj-előkészítés, tápanyag-visszapótlás), hogy nem szabad a kedvező őszi és téli időjárásra számítva elhagyni a kardinális technológiai elemeket. Ilyenek eredménye a beéredett talaj, ülepedett, apró- mojzsás, kertszerűen előkészített magágy. Kedvező időjárású évjáratban az ilyen tábla előnyt jelent a mostoha talajelőkészítésben részesített, ex- tenzív szemlélettel vetett állománnyal szemben, kedvezőtlen évjáratban pedig csak így kelhet megfelelő tőszám a megfelelő eloszlásban a termőhelyen. A tápanyag-visszapótlás színvonala is módosult az intenzifikálás tükrében. Masz- szív fejlettségű, kiegyenlített állomány csak jó táperővel bíró talajban fejlődik ki á tél beálltáig. (A jó begyökeresedést a nitrogén tápelemen kívül a foszfor segíti elő, de annak lassú feltáródása miatt már a talaj-előkészítés viszonylag korai szakaszán érdemes kijuttatni.) Az egyenlőtlen, vagy elégtelen, de nitrogén túlsúllyal jellemezhető tápanyag-gazdálkodás őszi túlfejlődésre, téli kipállás- ra, aszályérzékenységre hajlamosít. A kálium pedig meghatározó fontosságú a télállóságban és az aszálytűrésben is. Legközelebb a vetéstechnológia kerül terítékre. Forrás: www.agronaplo.hu Közgazdasági információk A Nógrád Megyei MGSZH szakemberei - az MGSZH és az MVH közötti együttműködési megállapodás alapján - heti ütemezés szerint vettek részt az intervenciós gabonaraktárak helyszíni ellenőrzésében. Végezték az intervenciós gabona leltározását és segítették a bel- és külterületi szőlő- és gyümölcsültetvényekben bekövetkezett 2007. évi tavaszi fagykár enyhítésére kidolgozott támogatások igény- bevételét. A 88/2006 (XII. 28) FVM-rendelet alapján 54 agrárkár-enyhítési szerződés (2006 évben 11,2007-ben 43) megkötésére került sor. A bekövetkezett elemi kárról készített elszámolást - azjjktóber 20-i határidőig - 45 fő adta be. A 113/2007 (X. 10) rendelet alapján benyújtott többlettámogatási igény: 34 db. A 106/2007 (IX. 27) FVM-rendelet- re hivatkozva a hivatal felhívta a gazdálkodók figyelmét - ameny- nyiben 2006-ban a jogosult személyében változás következett be - a történelmi bázisjogosultság igénylésének lehetőségére. . ’ A falugazdászok munkájáról Nógrád megyében 21 falugazdász látja el feladatait, amelyek közül az ügyfélfogadás nagy részét a körzeti irodákban végzik, minthogy egyre kevesebb a lehetőség a településenkénti ügyfélfogadásra. A falugazdász szakemberek - a fentebb említett ellenőrzési és leltározási munkákon túl és többek között - hathatósan segítették az agrárkár-enyhítési támogatási kérelmek MVH-hoz történő továbbítását, társellenőrként részt vettek az állatjóléti támogatások ellenőrzésében. Elkészítették az őszi betakarítási, talaj-előkészítési és vetési munkákról szóló havi jelentést. Tájékoztatták a termelőket az anya- tehén-tartási támogatási kérelmek hiányosságainak kijavítási lehetőségeiről. Segítették a gázolaj jövedéki adó visszaigénylését. Tájékoztatást adtak a 2008 januártól kötelezően elrendelt elektronikus bevallásról. Érvényesítették az őstermelői igazolványokat, illetve szükség szerint újakat állítottak ki. 2007-ben (szeptember 30-ig) 443 db új igazolványt adtak ki, 7628 őstermelő váltott értékesítési betétlapot. A hivatal jelentést készített - az itt nem említettek mellett - az őstermelőkről is az MGSZH-központba. Forrás: Nógrád Megyei MGSZH 2007. októberi információi
