Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)
2007-11-26 / 273. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. NOVEMBER 26., HÉTFŐ Hangolja lelkünket az orgonamuzsika őszinte imádságra! Szécsény. Vasárnap délelőtt zsúfolásig megtelt a római katolikus templom. Az ünnepi szentmisét dr. Beer Miklós váci megyés püspök mutatta be, s egyben felszentelte a ferences templom új orgonáját. A megjelenteket, közöttük Beer Miklóst, aki ebben az évben harmadik alkalommal jár Szécsényben, a szász ferences rendtartományból érkezett, Norbert és Georg atyákat, az ország számos településéről jelenlévő ferences rendiket és más egyházi személyiségeket, Zalán atya, plébános köszöntötte. Fr. Varga Imre Kapisztrán atya, házfőnök az 1921-ből származó katolikus lapból idézett, mely szerint Szécsényben a ferences rendi templomnak új orgonája van. Azt mondta: 2007-ben a templomunkban, új orgonaszentelésre kerül sor. A szász ferences rendtartomány, az egykori münsteri ferences templom 1982-ben épült orgonáját, a magyar ferences rendtartomány 675 éve alapított szécsényi kolostortemplomnak ajándékozta. A házfőnök köszönetét mondott mindazoknak, akik valamilyen formában hozzájárultak ahhoz, hogy Szécsényben november 25- én az orgonaszentelésre sor kerülhetett. A szász ferences rend- tartománynak, a váci egyházmegyének, az Egyesült Államokban lévő Kapisztrán Ifjúsági Alapítványnak; dr. Nagy Andor országgyűlési képviselőnek, Nóg- rád Megye Önkormányzata Közgyűlésének, Becsó Zsolt elnöknek és Varga Béla alelnöknek, a Szilágyi Erzsébet Nőegylet vezetőjének, Lipthay Erzsébetnek, a szécsényi Palóc Coop Rt. egyesület vezérigazgatójának, Hal- mosi Györgynek; a Magyarok Nagyasszonya ferences rendtartományának, Déri András orgonaművésznek, Fábián Tibornak, Lantos Dezső' asztalosmesternek, Őze Jánosnak, a város főépítészének, Sánta Zsolt gondnoknak, Szajkó István kántornak, Tő- zsér Bálintnak, Hajdók Judit orgonaszakértőnek, Hajducsek János KÖH régióvezetőnek, Kle- nóczky Sándor műemlék-felügyelőnek és minden szécsényi lakosnak, akik anyagilag támogatták, munkájukkal hozzájárultak ahhoz, hogy a templomnak új orgonája van. Azt mondta: Amikor megszólal, emeljük fel lelkünket, erősítsük meg szívünket, hitünket. Az új orgonával nemcsak a ferences templom, a városi is gazdagabb lett. Majd felolvasta Paskai bíborosnak az orgonaszentelésre küldött levelét. Norbert atya arról szólt, hogy tartományukban, a templomot már lebontották. Örül, hogy az orgona Szécsényben szolgálja tovább a hívőket, a város kulturális életét, hirdeti Isten dicsőségét. Beer Miklós az egyház nevében németül köszönte meg a jelenlévő adakozóknak az ajándékát. Krisztus király ünnepén bemutatott szentmisén a szentbeszédben az örök Isteni értékekről szólt. Azt mondta: Szükségünk van arra, hogy lézus Krisztus személyén keresztül meglássuk mi a fontos, mi az érték, felfedezzük magunknak a legnagyobb értéket, Isten sze- retetét. Amikor Beer Miklós kíséretével a kórusra ment, hogy megáldja és megszentelje az új orgonát, minden tekintet a kórusra irányult, kitárultak a szívek, lelkek, a várakozás, a Jiálaadás áhítata, csendje ült a templomban.- Uram, hallgasd meg könyörgésünket, megszentelő áldásodat kérjük az új orgonára... Bölcsességeddel teremtetted a világot, hangolja lelkünket az orgonamuzsika őszinte imádságra, az egymás iránti szeretetre, békességre - mondta többek között, miközben megáldotta és megszentelte az új orgonát. Majd megszólalt az orgona, hangja betöltötte a templomot és az emberi szíveket. Amikor elhallgatott, a felemelő csendben feltört a taps, így köszöntötték a jelenlévők a templom új orgonáját és megköszönte, Varga Kapisztrán atyának és mindazoknak a munkáját és segítségét, akik hozzájárultak, ehhez a szép, felemelő pülanatoz. A szentmise után Kecskés Mónika orgonaművész adott hangversenyt. ■ Szenográdi Ferenc Nem felejtünk! Megemlékezés a karancslejtősi ellenállásról Karancsalja-Gusztav-akna. Minél jobban nőtt a háború elvesztésének réme, a németek annál agresszívabbak lettek, annál nagyobb terrort vezettek be a megszállt országokban, így Magyarországon is. A salgótarjáni szénmedencét 1944 őszén szállták meg a német hadsereg egységei és a Gusz- táv-aknához tartozó karancslejtősi bányászok azt a parancsot kapták, hogy vonuljanak el tankcsapdát ásni. A bányászok megtagadták az értelmetlen háborús parancsot és november 23-án mintegy háromszázan bevonultak a bányába, csatlakozott hozzájuk több szökött katona és megszervezték az ellenállást. Harcukat azonban feladni kényszerültek és a megtorlás sem maradt el,A hét mártír a szabadságért harcolt a fasizmus ellen, bátran szembenézve a hallál- lal is. adott hangot, hogy a józan gondolkodású emberek - pártállásuktól függetlenül - nem engedhetik meg, hogy országunkban, Európa országaiban újjáéledjenek az emberi értékeket, életeket fenyegető ordas eszmék. Széles társadalmi összefogással gátat vethetünk terjedésüknek, pusztításuknak. Nem felejtünk - mondta. Szavai összecsengtek a stilizált lejtősakna bejáratának homlokzatára írott égő vörös betűkkel. Az emlékmű talapzatán a tisztelet az emlékezés koszorúit helyezték el a karancsaljai önkormányzat, a BDSZ, a bányászszakszervezet, a Nógrád megyei nyugdíjas bizottsága és az alapszervezetek képviselői. Tisztelgett a MEASZ, az ellenállás ma is élő képviselői, Salgótarján önkormányzata, valamint a Magyar Kommunista Munkáspárt, a Munkáspárt 2006 városi és megyei képviselői. Bányászok, barátok, ismerősök sokasága tisztelgett Gusztáv-aknán a bányászellenállás résztvevői, az áldozatok emléke előtt Minderről Lantos Sándor, Karancsalja polgármestere beszélt azon a hagyományos megemlékezésen, amelyet a bányászszakszervezet nyugdíjasbizottsága, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Nógrád Megyei Szervezete, valamint Karancsalja önkormányzata szervezett az egykori lejtősakna bejáratánál emelt emlékműnél, a hét végén. A megemlékezésre sokan eljöttek a környékbeli településekről, hogy tisztelegjenek a bányászok helytállása, a hősök emléke előtt. Ott volt az emlékezők között a több mint 80 éves Barta István és Rideg János is, akik 63 évvel azelőtt részt vettek az ellenállásban. Eljött Gusztáv-ak- nára Hámori István Péter, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének alel- nöke is. Patinszki Lajos, a MEASZ Nógrád Megyei Szervezetének elnöke a bányászellenállók, a mártírok példáját méltatta, mának szóló üzenetét elemezte beszédében. Hangsúlyozta: a bányászok a fasizmus ellen léptek fel életüket is kockáztatva. Bizakodásának A kisterenyei bányászkórus régi bányászdalokat énekelt és az emlékezés a bányászok himnuszával zárult. Nemes gesztus volt, hogy a karancslejtősi bányászellenállás évfordulóján avatták fel Mahinyák Józsefnek, az ellenállás egyik mártírjának a síremlékét az albertaknai sírkertben. Ott ahol több bányásgtársa és szülei is nyugszanak. Páles Lajos mondott avatóbeszédet, aki többéves kutatómunka után megírta a karancslejtősi ellenállás történetét, könyve 2005-ben jelent meg. Méltatta a bányászok bátorságát, hősiességét, Mahinyák József hűségét a bányász-, a baloldali mozgalomhoz és eszméiért feláldozta fiatal életét. A síremléket közadakozásból állították. Páles Lajos köszönetét mondott a közel 80 adakozónak. Többnyire nyugdíjasok, barátok, ismerősök és tisztelők adakoztak, többek között Albertaknáról, Etesről, Karancsaljáról, Baglyasaljáról és Zagyvapálfalváról, de érkezett támogatás a szomszédos Szlovákiából is. Nem bújnak az apró betűk mögé Stabil működésével megbízható partner a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet A Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet 2007. november 10-i közgyűlése megválasztotta küldöttgyűlésének tagjait. Az ország egyik legjobban gazdálkodó takarékszövetkezetének megtartott tagértekezletén elhangzott: tíz százalékkal növelni tudták a hitelkihelyezést, tisztes nyereséggel és stabil gazdálkodással működnek. Gondjuk, amit az ügyvezető elnök, Holes Imre fogalmazott meg, az, hogy nem fejlődik a vidék, a házakat is legfeljebb tatarozzák, újakat alig-alig építenek.- Nálunk minden rendben van - ezzel a látszólag érdektelen, ugyanakkor zavaros pénzügyekkel terhelt világunkban mégis fontos üzenettel nyitotta meg a Cserhátvidéke Takarékszövetkezet tagértekezletét Holes Imre. A tagok közös pénzügyek iránti érdeklődését jellemzi itt, hogy a 262 fős tagságnak több mint fele jelen volt a gyűlésen, ahol Nándori Márton jelölőbizottsági elnök javaslatára egyhangú szavazattal választottak meg a tagok közül 69 főt küldöttnek az elkövetkező öt évre. Az ügyvezető elnök hangsúlyozta: ha egy takarékszövetkezet gazdálkodásában baj van, akkor azt egy másik felvásárolja, mint arra megyénkben is volt példa nem is olyan rég. Ha viszont a baj nagyon nagy, akkor az Országos Takarékszövetkezeti Intézményvédelmi Alap (OTTVA) a tartalékolt biztonsági alapból nyújt mentőövet azon takarékszövetkezeteknek, amelyek gazdálkodásában probléma jelentkezett. Ha ez sem elég, akkor az Országos Betét- biztosítási Alap (ÓBA) rendezi a takarékbetétesek követeléseit. Egyszóval a takarékbetéttel rendelkező ügyfelek nem károsodhatnak. Az előbbiekből következik, hogy a takarékszövetkezetek takarékbetétes ügyfelei két oldalról is biztosítva vannak. A gazdálkodásuk mutatóiról elhangzott: a takarékszövetkezet hitelállománya szeptember végén közel 3 milliárd forint volt Az óvatos hitelkihelyezésnek köszönhetően a hátralékos állomány jelentéktelen, annak ellenére, hogy a lakosság eladósodása a megyében is emelkedő tendenciát mutat. A betétállomány ettől természetszerűen magasabb, közel 5 milliárd forint. Fontos mutató, hogy a betétállománynak tavaly 52, idén azonban már 60 százalékát tudták hitelbe kihelyezni. Ez azért is figyelemre méltó, mert országos átlagban 40 százalék ez a mutató. így aztán érthető, hogy jó stabil gazdálkodású takarékszövetkezetnek ítélik meg a Cserhátvidékét, amelyet az ország 30 legjobban működő takarékszövetkezete között jegyzik. A folyamatos fejlesztések, karbantartások mellett 60 millió forint eredményt produkál. Az elmúlt tíz hónapban 1,2 milliárd forint hitelt folyósítottak a kirendeltségek. Amit azért tartanak jó eredménynek, mert Vácott, Salgótarjánban is számos versenytársuk van, Balassagyarmaton pedig - ahol egy-egy bankra 1500 lakos jut jelenleg - hét versenytárssal kell megküzdeniük. Igaz, rutinjuk már van a városi versenyben is, hisz éppen 25 éve, hogy - az országban elsőként - városi kirendeltséget nyitottak a magyarnándo- riak, és ezzel kezdetét vette a takarék- szövetkezetek országos térnyerése. Ennek eredményeként ma már minden városban nem is egy, hanem több ki- rendeltséggel vannak jelen, országosan pedig 1700 ilyen működik teljes banki szolgáltatással. Problémát jelent a pénzügyi szektorban is a gazdasági pangás. A munkahelyeket többnyire az autópályák mellé telepítik, a Cserhátban leginkább csak Bércéi, Szügy, Rétság, Balassagyarmat az, ahol új munkahelyek létesülnek. A lakosság összetétele is sokat változik emiatt a településeken. A falvak elöregedettek, a munkanélküliek jelentős része képzetlen, minőségi munkavégzésre nem képes. „A házakat felénk legfeljebb tatarozzák, de nem bővítik. Még csak tetőtér-beépítéseket sem látni mostanság. Ez pedig nagyon nagy baj” - állapította meg Holes Imre. Ezzel együtt sem vonul ki a takarékszövetkezet a kis falvakból, helyette inkább azt szeretnék elérni, hogy a postai szolgáltatásokat is átvennék a helyi kirendeltségek, javítva ezzel a falvakban élők részére nyújtott szolgáltatásokat A Cserhátvidéke Takarékszövetkezet egyébként önálló gazdálkodású intézmény, amely minden épületét, gépeit, számítástechnika és biztonság- technika berendezéseit saját erőből hozta létre, teremtette elő. Ma Váctól Salgótarjánig 14 kirendeltséggel működnek. Mindegyik fiókjuk gazdaságos, igaz, ehhez több helyen csökkenteniük kellett a dolgozói létszámot Az informatikai fejlesztések előtt 70, ma 53 fővel működteti fiókhálózatát a takarékszövetkezet. Új kirendeltség nyitása nincs napirenden, de Salgótarján és Vác környékén is vannak pénzügyileg ellátatlan területek, ahol szóba jöhet üyen fejlesztés. Ott erősítik a pozíciójukat, ahol a vállalkozók is jelen vannak, ahol a takarékszövetkezetnek és a vállalkozóknak „van mit mondani egymásnak” - fogalmazott az ügyvezető elnök, Holes Imre. Azért, hogy a betétek kamatait növelni, a hitelekét pedig csökkenteni tudják, hatékony gazdálkodást folytatnak, különösen az üzemgazdasági költségek csökkentése terén mutatkozik jelentős megtakarítás. A tagértekezleten egyébként egyhangú döntéssel fogadták el a takarékszövetkezet alapszabályának módosításait. A többnyire formális, illetve az ésszerűbb üzletmenetet segítő változásokat a szövetkezeti és a hitelintézeti törvény változása tette szükségessé. A tagértekezleten a gazdálkodási eredmények ismertetésén és a szervezeti változásokon túl a napi üzletmenet és a pénzügyi szolgáltatások aktuális kérdései is előkerültek. Elhangzott: gyanút keltőén jó pénzügyi ajánlatok vannak a piacon, a megtévesztő reklámok között nem könnyű eligazodni. A betétes érthetően szeretne minél magasabb kamatot kapni, a hiteligénylő olcsó hitelhez jutni, viszont nem tisztességes az „apró betűk” mögé rejtem egy-egy hirdetés lényegét - fogalmazott Holes Imre, aki a személyes kapcsolatok fontossága mellett érvelt ez alkalommal is. A takarékszövetkezetnél gyakorlatilag az összes betéti lehetőség megtalálható: a különböző futamidejű, fix kamatozású lekötésektől a betétmixig, amely a fix betét és a befektetési jegy kombinációját tartalmazza. De akár külföldi, akár más, magas hozamot ígérő, nem állami kötvényeket is kínálni tudják hamarosan. Legfeljebb - mivel kockázatosnak tartják - nem ajánlják azokat Nem úgy a sávos betétkamatozás lehetőségét, vagy a bankszámlabetétet, s a bankkártyahasználat lehetőségét. Ez utóbbit elsősorban vásárlásra, nemcsak készpénzfelvételére, hiszen az utóbbira költségmentesen, helyben ott vannak a kirendeltségeik. A bankkártyával történő vásárláskor költség nem terheli az ügyfelet, hiszen helyette a kereskedőnek számolnak fel díjat, akinél a szolgáltatást igénybe vették. Végül a szövetkezet elnöke megköszönte a tagok támogatását, amelyről naponta bizonyságot szereznek a takarékszövetkezeti dolgozók, vezetők. Kérte a jelenlévőket, hogy vigyék hírét a jó gazdálkodásnak, és a szolgáltatások sokszínűségének mindazon területekre, ahol megfordulnak.
