Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-23 / 271. szám

2007. NOVEMBER 23., PENTEK GAZDASÁG UMHHNHMMMnHMBBBBSHHNBNHBBMBanHnnaHHMMHHMMMi 5 Kihalt pályaudvar érdeklődő külföldiekkel a szerdai sztrájk idején. Jövő kedden hasonlóan tanácstalanul állhatnak majd a Volánbusz-állomásokon. Reformdüh helyett sztrájk szolidaritás A vasutasok után kedden a buszvezetők következnek JÓ TANÁCS Hatvanezres monitoromat nem tudják kicserélni munkaeszköz Olvasónk el­romlott garanciális LCD- monitorjáról a szakszer­viz megállapította, hogy javíthatatlan. A gyártó cég azonban egy hónap múl­tán sem küldi a csereké­szüléket. A kereskedőnek, illetve a szerviznek törekednie kell rá, hogy 15 napon belül megja­vítsa vagy kicserélje a hibás készüléket - áll a 49/2003-as GKM-rendeletben. A törekvés azonban relatív fogalom - mondta Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Fogyasztóvédel­mi Felügyelőségének osztály- vezetője. Egy hónap várakozás után azonban joggal tiltakozha­tunk az ellen, hogy se javí­tás, se csere nincs. Ilyenkor a vásárlónak joga van hoz­zá, hogy visszakapja a pénzét. Ha ezt a kérését sem teljesí­tik, olvasónk békéltető testü­lethez vagy bírósághoz for­dulhat. Az előbbi esetében természetesen ahhoz a terü­leti illetőségű szervezethez, ahol a bolt székhelye van. A békéltető testület ingyen kivizsgálja az ügyet, még szakértő segítségét is igény­be veszi, ha kell. A vitás fele­ket szembesítik, és megpró­bálják tető alá hozni az egyezséget. A testület kiad egy határozatot, amely ugyan nem kötelezi a keres­kedőt, mégis egyre többen vetik alá magukat neki. Ha mindez nem jár sikerrel, irány a bíróság. Mivel az adásvétel polgári ügylet, a fogyasztóvédelmi hatóság itt nem léphet, csak a bíróság. Az esetleges per során akár kártérítést is lehet követelni, hiszen olvasónk munkájá­hoz nélkülözhetetlen eszköz használatától volt megfoszt­va, és ezért a cég a felelős. ■ Rados Virág kérjük, írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Alig lábalt ki az ország a vasutasok sztrájkjából, máris következik az újabb: kedden a Volán társaságok buszai állnak le. Farkas Károly „November 27-én kedden újabb sztrájk várható, ezúttal a 24 Vo­lán- társaságnál lehet kétórás munkabeszüntetés, a vezetett jármű típusához kötött korked­vezményes nyugdíj elleni tilta­kozásul” - közölte Korcsolayné Kovács Krisztina, a Közúti Köz­lekedési Szakszervezet elnöke. Jelenleg nem tudható, melyik társaságnál mikor sztrájkolnak, ráadásul az elégséges szolgálta­tásról sem sikerült még megálla­podni. Van olyan társaság, ame­lyik üzemkezdettől - fél négytől - sztrájkol két órán keresztül, de lehet olyan is, ahol reggel öt és hét óra között, azaz a legforgal­masabb időszakban. A sztrájkhullám egyre súlyo­sabban érinti a munkáltatókat. A szerdai munkabeszüntetés ne­gyedmilliárdos kárt okozott a MÁV-nak. A vonalakon csütör­tök hajnalra állt helyre a forga­lom, a hatórás sztrájk alatt ösz- szesen 41 személyszállító és 6 tehervonat közlekedett. „A MÁV­csoportnál 3883-an nem vették fel a munkát a 11207 szolgálat­ra vezényelt munkavállaló kö­zül” - közölte Kavalecz Imre, a vasúttársaság sajtófőnöke. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium egyelőre beadta a derekát, de a jelek szerint a szakszervezetek nem elégsze­nek meg a szárnyvonalak bezá­rásának elhalasztásával. „Avas­úti szárnyvonalaknál fontosabb az egészségbiztosítás és a társa­dalombiztosítás privatizációjá­nak kérdése” - fogalmazott Gas- kó István. A Liga elnöke szerint folytatni kell a tiltakozást. Hasonlóan fogalmazott la; púnknak Borsik János, az Auto­nóm Szakszervezetek Szövetsé­ELŐÁLLÍTOTTÁK OZ RTL Klub egyik operatőrét is a szerda esti tömegoszlatáskor. A férfi kamerájával a rendőrök és a tüntetők közé keveredett és el­esett. Az egyenruhások átsza­ladtak rajta, majd egy rendőr a hátára ült és megbilincsel­te. Amikor a rabomobilban kiderült róla, hogy televíziós operatőr, levették róla a bilin­cset és elengedték. Az Index gének elnöke. „Részt vettünk a november 10-ei megmozdulá­son, és október 25-én a Moz­donyvezetők Szövetségének két­órás sztrájkjával mi is tiltakoz­tunk az egészségbiztosítás és a nyugdíjreform ellen, ám mivel politikai pártok is ólálkodtak a szerdai munkabeszüntetés kö­rül, úgy döntöttünk, hogy szoli­daritást vállalunk a sztrájkolók- kal, de nem csatlakozunk” - je­lentette ki a szakszervezeti veze­tő. Borsik ugyanakkor nem zár­kózott el attól, hogy december 17-éig, amikor a parlament sza­vaz a módosításokról, még egy sztrájkban vegyenek részt. „Bármennyi ideig, akárhány­szor sztrájkolhatnak, ebben a te­újságíróit is igazoltatták, la­punk munkatársát pedig el­zavarták a helyszínről a rend­őrök. Az újságírókon kívül négy személyt állítottak elő, egyi­kük egy körözött zsebtolvaj. Egy esetben hivatalos személy elleni erőszak, három esetben pedig jogszerű rendőri intéz­kedéssel szembeni engedet­lenség miatt indult eljárás. kintetben nincs korlátozás - je­lentette ki lapunk kérdésére Fo­dor T. Gábor munkajogász. - Ar­ra ugyan itthon még nem volt pél­da a rendszerváltás után, hogy a kormány intézkedései ellen Uyen széles körű sztrájkhullám indult volna, de ennek jogi akadálya nincs" - mondta a szakértő. Fo­dor T. Gábor szerint teljesen ter­mészetes, hogy ilyen esetekben az állami cégek munkavállalói szüntetik be a munkát és hogy egyes politikai erők támogatják a tiltakozásokat. „Mivel a tiltakozás a kormány intézkedései ellen fo­lyik, természetes, hogy az ellen­zék támogatja” - tette hozzá. A koalíciós pártok a jelek sze­rint nem értenek egyet a munka­jogásszal. „Az MSZP nevében felszólítom a Fideszt, hogy a nép­szavazás után ne sajátítsa ki a munkavállalói érdekképviselet demokratikus intézményét is” - fogalmazott Nyakó István, a párt szóvivője. Az SZDSZ is a sztrájk ellen foglalt állást, Horn Gábor ügyvivő és Sándor Klára ország- gyűlési képviselő azt nehezmé­nyezték, hogy a sztrájkhoz csat­lakozott 150 iskolában egy nap­pal később kezdődik a tanítási szünet. „Ne a gyerekeket büntes­sék, nem ők döntöttek úgy, hogy sztrájkolnak” - áll a párt közle­ményében. „Belátható időn belül nem vezetik be az eurót” az MNB korábbi vezető köz­gazdásza, Hamecz István szerint Magyarországon be­látható időn belül nem lehet és nem is lesz euró. Az OTP Alapkezelő elnök-vezérigaz­gatója pesszimizmusát az intézményi változásokkal, illetve a változásra irá­nyuló szándék hiányával indokolta. Idén 5,6 milliárd forintot költöttek útfenntartásra költségvetésének negyedét, 5.6 milliárd forintot fordított az idén a fenntartási mun­kálatok elvégzésére az Álla­mi Autópálya Kezelő Zrt. 2007-ben a tavalyinál 300 millió forinttal kevesebbet, 5.6 milliárd forintot használ­tak fel fenntartási munkála­tokra. 2,6 milliárd jutott 45 kilométernyi út felújítására, másfél milliárd 55 híd reno­válására és ugyanennyi ösz- szeg az egyéb fenntartási te­vékenységekre. Kóka Azerbajdzsánban tárgyalt a Nabuccóról meg lehet törni Oroszor­szág sok tekintetben techni­kai és forrásmonopóliumát, a Kaszpi-térség gáza eljut­hat Európába - jelentette ki Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter azt követően, hogy tárgyalt Ilham Alijev azeri köztársa­sági elnökkel tegnap Baku­ban. Kóka szerint a követke­ző 25 évben Európa gázigé­nye százmilliárd köbméter­rel nő, a Nabucco vezeték ebből 31 milliárd köbmétert tudna fedezni, így Európa több lábra állhat az energia- ellátásban. Kóka az energiabiztonságról Operatőrt fogtak oszlatás közben a rendőrök Kétesélyes munkavállalás NAGY-BRiTANNiA Óva int a konzulátus az álközvetítőktől Többen kevesebbet költenek turizmus Harmincegymillió külföldi járt idén nálunk Ne dőljenek be csaló munkaköz­vetítők ajánlatainak - áll abban a közleményben, amellyel a lon­doni magyar konzulátus figyel­meztette a szigetországba érke­ző magyarokat. A hivatalhoz csak október vége óta többtucat- nyian fordultak panasszal. A rá­szedettek több száz fontot fizet­tek közvetítői díjként, és az első négy hónap szállásköltsége cí­mén álközvetítőknek, akik azon­nali munkaszerződést és jól fizető munkát kínáltak nekik. Az eredmény sokuknál üres zseb, köddé vált közvetítő és két­ségbeesés volt. Egy kitelepült közvetítői cso­port például több ezer font „vál­lalkozáskezdési” hitelt vetetett fel. Az összegből nagy értékű műszaki cikkeket vásároltak, amelyeket aztán a feketepiacon értékesítettek, a reklamálni me­rő reménybeli munkavállalót még meg is verték. A BBC tele­vízió nemrégiben vetített riport­filmje szerint emberkereskede­lemmé fajult a kelet-európai munkavállalók kiközvetítése; az áldozatok embertelen szál­láskörülményekért, nem létező álláshelyekért fizetnek több száz fontot. Sok fiatalnak a már kint dol­gozó ismerősök jelentik az igazi garanciát. Kincses László 24 éves kora ellenére már több alka­lommal dolgozott Londonban mosogatóként, később pincér­ként. „Itthon találkoztam olyan közvetítővel, aki tíz londoni cí­mért cserébe több tízezer forin­tot kért, de olyannal is, aki elin­tézte a telefoninterjút közvetle­nül a munkáltatóval. A legbizto­sabb módszer szerintem az, ha kezdetben ismerősnél lakva a helyszínen keresgélünk” - mondta el lapunknak. A közlemény felhívja a sziget- országba készülő munkavállalók figyelmét, hogy mindig győződje­nek meg arról, a választott mun­kaközvetítő szervezetet vagy sze­mélyt nyilvántartásba vette-e a magyar hatóság. A külképvise­let nyomatékosítja, a munkaköz­vetítő az álláskeresőtől nem kér­het közvetítői díjat. ■ Sz. B. Az idei év első kilenc hónapjá­ban 30,9 millió külföldi látogató érkezett Magyarországra, négy százalékkal több, mint 2006 ugyanezen időszakában, az álta­luk itt töltött 78,2 millió nap két százalékkal haladja meg a tava­lyi időszakét. A magyarok 13,3 millió alkalommal utaztak kül­földre, ez is négyszázalékos emelkedést jelent - tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal. A külföldiek januártól szep­temberig 715 milliárd forintot költöttek el hazánkban, ez 3,2 százalékos csökkenést mutat, közben a határ túloldalán majd­nem 20 százalékkal többet, 444 milliárdot költöttek a magyarok. A hosszabb ideig hazánkban tartózkodók 82 százaléka érke­zett turisztikai célból, ők 553 mil­liárd forint értékben vették igény­be idegenforgalmi szolgáltatá­sainkat. A legtöbben (39 száza­lék) Budapestre látogattak, a négy vagy több napra érkezők esetében a főváros után a Balaton volt a legfelkapottabb. Az egy év­vel korábbihoz képest nyolc szá­zalékkal kevesebben érkeztek több napra. ■ Sz. B. Magyarországra érkező látogatók száma országonként Románia Szlovákia Ausztria Németo. Szerbia Ukrajna Lengyelo. FORRÁS: KSH - EUROPRESS-GRAFIKA

Next

/
Thumbnails
Contents