Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)

2007-11-23 / 271. szám

2007. NOVEMBER 23., PÉNTEK 3 r r TAJTORTENET KERÁMIÁKON KERESZTÜL A pásztói születésű, Alsótoldon élő, Ferenczy Noémi-díjas Antal András keramikusművész tárlata nyílt meg a közelmúltban a Mik­száth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájában. Shah Gabriella művészettörténész megnyitóbeszédében elmond­ta: a keramikus művészete valóságos tájtörténetet hord magában, s a táj különböző hangulatait az iparművészet is képes érzékeltet­ni. A magas fokú égetéssel készült alkotások a napfény színeit, ár­nyalatait mutatják meg, szimbolikus jelentést adva a valóságnak. Az alacsonyabb hőmérsékletű égetéssel készült művek már inkább a nyugalmat árasztják magukból. - Antal András munkásságára a mesterségbeli tudás, a tudatosság és a virtuozitás jellemző. A „Nyári zápor ” sorozat felrepülő madaraival, a viharral, a villám- csapással, a veszélyt érző szarvasokkal szinte drámai erejű, s az ember örök fenyegetettségére utal. A művész átéli az egyetemest, valamiféle panteisztikus életerő, varázserő árad munkáiból - fej­tette ki a méltató. A kiállítás december 20-ig tekinthető meg. A tanár nem varázsló, hanem kertész Nagyváradiné Bertók Ottilia tanárnő eddigi pedagógu­si pályafutásának már önmagában is jelzésértékű eredménye az, hogy hajdani alma matere tantestületé­ben négy egykori tanítványa tanítja a német nyelvet. Úgy is mondhatnánk: szinte „kinevelte” a Balassi Bá­lint Gimnázium nyelvszakos utánpótlását: azokat a fi­atal tanárokat, akik az ő hatására, az ő példája nyo­mán választották élethivatásul a tanári pályát, ezen belül is a német nyelv oktatását. BALASSAGYARMATI NAPLÓ Megkezdődött a tornaterem építése Az önkormányzat a Sport XXI. létesítményfejlesztési program „Sportcsarnokot minden közép­iskolához” című projektjében nyert támogatást, melynek kere­tében a Szent-G.yörgyi Albert Gimnázium részére - az egész város közössége számára nyitott szolgáltatásokkal - sportcsar­nok építésére nyílik lehetőség PPP-konstrukcióban. A kivitele­ző a Trend Építő Zrt., mely egy 17x34 méteres játékterű épüle­tet épít fel. Az önkormányzatnak évi 28 millió forintos önrészt kell fizetnie a 22 milliós állami tá­mogatás mellett. A mintegy 250 millió forintos beruházást a ter­vek szerint jövő év augusztus 15- ére adják át. Születésnaposok Balassagyarmat. November 28-án 17 órakor szervezik meg a Csil­lagházban a Madách Imre Váro­si Könyvtár olvasói és a honis­mereti kör tagjai számára azt az ünnepséget, melyen a kerek szü­letésnapot ünneplőket köszön­tik. A házigazda Kovács Ferenc, a honismereti kör elnökségi tag­ja lesz. Kpzreműködik Bárány Bence verssel és Pap Bence gitár­játékkal. Versmondóverseny Balassagyarmat. Több mint szá­zan jelentkeztek - a térség isko­láiból is - a Nemes Nagy Ágnes születésének 85. évfordulójára meghirdetett versenyre, melyet a Madách Imre Városi Könyvtár­ban rendeznek meg november 28-án és 29-én 14 órai kezdettel. Az általános iskolások három ka­tegóriában indulnak, egy kötele­ző Nemes Nagy Ágnes-verssel és egy szabadon választott művel. Mozgókönyvtár Balassagyarmat. 2008. január 1­jétől mozgókönyvtár szolgálta­tást indít be a balassagyarmati kistérségi társulás. Szolgáltató helyenként, vagyis könyvtáran­ként egymillió-háromszázezer forint kistérségi normatívát hív­hatnak le, melyet a könyvtárak berendezésének felújítására, va­lamint könyvpótlásra fordíthat­nak. Ezenkívül eljuttatják a könyveket azon településekre, ahol éppen nem található meg az adott olvasmány. Eddig már 19 település jelezte szándékát: igénybe kívánja venni a szolgál­tatást. Szabó Andrea Balassagyarmat, s akkor még nem is szóltunk arról, hogy a ta­nárnő nyelvi csoportjainak ki- lencven-száz százaléka tesz kö­zép- és felsőfokú nyelvvizsgát, il­letve számos tanítványa jutott már be az országos középiskolai tanulmányi verseny döntőjébe, s az elmúlt tanévben egyik kivá­ló növendéke, Tóth Petra az or­szágos német nyelvi versenyen első helyezést ért el. A „Balassagyarmat Kiváló Pedagógusa "-díjban részesült ta­nárnővel főként pedagógiai hit­vallásáról beszélgettünk.- Az őrhalmi általános iskolá­ból a Balassi Bálint Gimnázium­ba vezetett az útja. Mikor döntöt­te el, hogy tanár lesz?- Engem valamiféle belső késztetés terelt a pályára. A csa­ládunkban senki nem volt peda­gógus. Egyszerűen felnéztem az általános iskolai tanítóimra, s a Balassiban már tudtam, hogy ta­nár leszek. A középiskolában Ko­vács Ferenc földrajztanár egyéni­sége, imponáló közvetlensége és segítőkészsége ragadott magá­val. Német nyelvből öt tanárom volt, s nagyban hatott rám Földessy Lászlóné fiatalos lendü­lete, illetve Varga Pálné határo­kat nem ismerő áldozatkészsé­ge, szakmai tudása, időt és fárad­ságot nem kímélő felkészítő munkája. így aztán végül is né­met-földrajz szakra felvételiztem az ELTE-re, ahol 1981-ben szerez­tem diplomát. Hazavonzott a szü­lőföld. Először a kisterenyei gim­náziumba kerültem - nagylelkű emberek gyülekezetébe. 1985-től pepiig visszakerültem egykori is­kolámba, a Balassiba.- Mitől lesz valaki jó tanár?- Nem pusztán a számokban mért eredményektől és nem csak a szakmai felkészültségtől. Attól, hogy hogyan viszonyul a gyerekhez, s hogyan tudja elér­ni nála azt, hogy megvalósítsa a célját. Ehhez meg kell érinteni a tanuló lelkét, azonosulni kell az örömeivel, a gondjaival, az egész világával, gondolkodásmódjával. Mindeközben csiszolni kell a jel­lemét, alakítani az egyéniségét, hogy megtalálhassa a helyes utat. De a lélek „csiszolását” csak egy számára hiteles, követ­kezetes, segítőkész embertől fo­gadja el a diák. A tanulónak éreznie kell azt, hogy az ő érde­kében cselekszik a tanár. Meg akarja tanítani valamire, azért, hogy minél többet tudjon, minél gazdagabb legyen. A tanítás nem csak a házifeladat-adásról, jegyadásról, számonkérésről szól. Sokkal több ennél. A gyere­kek a törődést is elvárják, akár­csak az egyenle­tességet, a kiszá­míthatóságot. Én például soha nem állítom meglepe­tés elé a diákjai­mat. Tudják, mit várok el tőlük. Az értékelés pedig nem állhat csak jegyadásból. Próbálom egyénre szabottan elmagyaráz­ni, kinek mi a hiányossága, mi­ben kell még fejlődnie, s a gyere­kek - például feleléskor - egy­mást is értékelik.- Mennyi felkészülést igényel mindez?- Sokat. Módszertanilag igyek­szem minél változatosabb órákat tartani és megkísérlem áttanul­mányozni a legújabb tankönyve­ket. Állandó megfelelés ez önma­gam felé és a tanulóim irányá­ban. Ahhoz, hogy mindennap megfeleljek a gyerekeknek, s amint belépek az osztályba, meg­próbáljak más ember lenni - ott­Bródy önálló estje Balassagyarmat, a Markó iván- balettestek, a Sas József kabaré­est méltó folytatásaként decem­ber 8-án 19 órakor Bródy János látogat el Balassagyarmatra, a Madách Imre Filmszínházba. A Kertész István Alapítvány támogatására olyan művészek érkeznek az Ipoly-parti városba, akik szeretnék segíteni azt az örökségápolást, melyet az alapít­vány végez. Bródy János önálló estje során csak a saját szerze­ményeit játssza majd el, s elő­adását követően az ő generáció­jának egykori balassagyarmati zenészei, a Syrén, a Minerva és a Centrum zenekarok tagjai áll­nak össze közösen néhány dal erejéig. Mind Bródy Jánosnak, mind pedig a közönségnek meg­lepetést kívánnak szerezni a hajdani muzsikusok, akik az 1960-as, 1970-es évek hangula­tát, a korabeli fiatalok zenéjét, életérzéseit is szeretnék meg­idézni. A rendezők remélik, hogy ezen az estén minden résztvevőnek emlékezetes él­ményben lesz része, s abban is bíznak, hogy a város igényeinek megfelelően lesz még folytatás... Érdeklődni a szervezőnél, Majdán Bélánál lehet a 06 30 5832-186-os telefonszámon. hon hagyva a napi gondokat - hitre is szükség van. Hiszek ab­ban, hogy a pedagógia hivatás, de közben örök szolgálat is. Idő­igényes, hosszú folyamat az őszinte kapcsolat megteremtése a gyerekekkel. Én például a szü­netben is sokat beszélgetek a ta­nulóimmal, de azt is tudom: a pe­dagógia csapatmunka. A szülők­kel és a többi pedagógussal való együttműködés is létfontosságú.- Hogyan lehet mindig lelke­sen, hittel belépni az osztályte­rembe?- Nem mondom, hogy könnyű hivatás ez. Egyik hitvallásom Erich Kästner mondása: „A ta­nár nem varázsló, hanem ker­tész. Gondoz, ápol, de nektek kell növekedni.” Hiszek azonban a kitartás, a szorgalom erejében is. Goethével szólva: „A zseni ta­lán csak szorgalom.” Szeretem oldani a tanórák hangulatát hu­morral, de az oldottság kellő fe­gyelemmel, szigorral kell, hogy párosuljon. Egyébként a terem­be belépve, valahogy mindig ki­egyensúlyozottá tesznek, lendü­letbe hoznak a gyerekek... „Mindig találok valami szépet” Balassagyarmat Nógrád Megye Közgyűlése ünnepi ülé­sén Veres Pálné-díjat adományozott Nagy Ervinné magyar-történelem szakos középiskolai tanárnőnek. Generációk nőttek fel a városban a közismert tanár­nő kezei alatt, aki munkája elismeréseként már nem egy kitüntetést vehetett át: részesült a „ Kiváló ta­nár” címben, elnyerte Nógrád megye pedagógiai dí­ját, s irodalmi kutatásaiért a Madáchiidat is magáé­nak tudhatja. Nagy Ervinnével tartalmas pedagógusi és kutatói életpályájáról beszélgettünk. Szabó Andrea- Ha jól tudom, 1958-ban kezdte meg a tanítást a Balassi Bálint Gimnáziumban...- Igen, budapesti vagyok, s miután elvégeztem az ELTE ma­gyar- történelem szakát, mate­matika-fizika szakos férjemmel együtt kerültünk a Balassiba, ahol aztán 1991-ig tanítottam. Az intézmény megalakulásától kezdve pedig a Szent Imre Ke­resztény Általános Iskola és Gimnázium óraadója vagyok.- Köztudott, hogy a tanárnő a tanítás mellett irodalmi kutató­munkát is végez.- Sok mindennel foglalkoz­tam és foglalkozom a tanári te­vékenység mellett. Szakfolyó­iratokban jelentek meg pedagó­giai tárgyú írásaim, részt vet­tem a felzárkóztatási és fakultá­ciós program megyei szervezésében, titkára és alapí­tója lettem az Országos Madách Irodalmi Társaságnak, s a Ma- dách-rajzokkal, festményekkel kapcsolatos kutatásaim egy kö­tetben is megjelentek. Újságot is szerkesztek. Az iskolai Talen­tum és az Életerő című lap szer­kesztője vagyok. Ezen kívül tíz éve írok színdarabokat.- Mi foglalkoztatja leginkább a színdarab írásban?- A média kultűrszegény ha­tását ellensúlyozandó, szeret­ném, ha a gyerekek játszva, bi­zonyos emberi tulajdonságokat átélve kerülhetnének nagy él­mények közelé­be. A tanórán tör­ténő ismeretát­adás nem mindig olyan sikeres és hatásos, mint amikor a diák a színjátszáson ke­resztül maga is részesévé válik a katarzisnak. írtam már dara­bot 1848. március 15-ről Nóg­rád megyében, amelyből a ta­nulók megismerhették Pulsz- ky, Madách Imre és Károly, il­letve Nagy Iván körét. Egyszó­val azoknak az embereknek a gondolatait, akikre érdemes odafigyelni. „A mi. Erzsébe­tünk” címmel Árpád-házi Szent Erzsébetről szintén ír­tam, de Don Bosco édesanyjá­val is foglalkoztam egyik dara­bomban. Iskolánkban a Szent Imre-napokon mutatták be a di­ákszínjátszók Szent Imre her­cegről szóló színművemet. El­sősorban az érdekel, hogy ezek­ben a nagy formátumú embe­rekben milyen belső konfliktu­sok mentek végbe, s hogyan tudták kihozni önmagukból azt, amivé lettek. Szent Imre például szerzetes szeretett vol­na lenni, de a történelem más pályára állította. Ő képes volt legyőzni belső gyötrődéseit, s elfogadni történelmi hivatását, mindeközben megőrizve lelki függetlenségét. Most Mind­szentyről készülök darabot ír­ni. Természetesen mindez ren­geteg utánajárással, olvasással, önképzéssel jár. Valószínűleg nyomtatásban is megjelennek majd a darabjaim.- Nagyon sok pedagógus fá­rad meg a napi taposómalom­ban. Hogyan volt képes mindvé­gig megőrizni lelkesedését?- Mindig találok valami újat, valami szépet, amit érdemes el­mondani, megosztani a tanu­lókkal. Mindkét tantárgyamat szerettem mindig, hiszen egy­másra épülnek. S vannak külö­nösen kedves részterületeim. Egyébként ahhoz, hogy az em­ber lelkes maradhasson, önma­gának is állandóan fejlődnie kell...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents