Nógrád Megyei Hírlap, 2007. november (18. évfolyam, 254-277. szám)
2007-11-16 / 265. szám
4 PF. 9 6 2007. NOVEMBER 16., PENTEK A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Késői levél Mária nénihez A szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégiumon belül működő Tiborc Egyesület alapítójára emlékezünk. Szenpéteri Béláné Mária néni 1904. november 8-án született, 103 évvel ezelőtt. szándékú, másokon segíteni akaró gondolata. „Ne kényszerüljön Tiborc lenni egyetlen szegény, elesett sorsú diák sem, aki a földműves munkáját választja.” E szándéka maradandót alkotott, az ő támomegajándékozta őket. Élete alkonyán is az okozott számára örömet, ha mások sorsán könnyíthe- tett. Az apránként nyugdíjából gyűjtögetett forintjait ajánlotta fel az arra rászoruló gyerekeknek, s tette ezt a világ legtermészetesebb dolgaként, nem várva cserébe semmit. Követte a megismert gyermekek életútját, érdeklődött további sorsuk alakulásáról és büszke volt sikereikre. A vele való találkozások mindig örömmel töltöttek el mindannyiunkat, hosszú hónapokra feltöltődést kaptunk mélyen tiszta emberi személyiségéből. Örülünk, hogy megismerhettük őt, hálásak vagyunk támogatásáért, cselekedetével adott mintájáért. Iskolánkkal való kapcsolata 1999 tavaszán kezdődött, amikor az ő nemes gondolata és önzetlen támogatása elindította a Tiborc Egyesület működését, amelynek ő a névadója is egyben. A saját patinás kiadású Bánk bán-kötetét is iskolánknak adományozta, amikor kifejtette szándékát. Még ma is visszacseng - az akkor már 95. évében járó - kedves, törékeny alkatú idős hölgy mélyérzésű, tiszta gatásának kamatai azóta is sok diák sorsán segítenek. Mai világunkban a szándékok sokszor ellenkezőek az ő nemes gondolkodásával, támogató cselekedeteivel, viszonzást nem váró tiszta, önzetlen, egyszerűségében mélyen emberi vonásaival. Mária néni olyan volt iskolánk közössége számára, mint egy jóságos, kedves nagymama, aki amikor a segítségét megköszönő gyerekek meglátogatták, újra Észrevétel a megyei Príma-díjhoz Jó kezdeményezésnek tartom az országos és más megyék mintájára a Vállalkozók Országos Szövetsége megyei szervezete, illetve a nógrádi vállalkozók által három éve alapított Nógrád megyei Pri- ma-díjjal történő jutalmazás intézményét. A jelölés módját, mikéntjét nem ismerem, de az idei jelölteket megismerve néhány alapelvet célszerű lenne rögzíteni az „ítélkező” grémiumoknak. Főleg a művészet kategóriánál lehetnének kikötések az alkotó művészek védelme, illetve esélyeinek növelése érdekében. Az idei három jelöltből egy nevezhető alkotó művésznek. Az, hogy politikai tisztséget betöltő személyek vannak a jelöltek között számomra azt jelenti, hogy ezt a jó kezdeményezést is sikerült a politika terepévé tenni. Pedig a „politikai ripacskodásnak" elég Pénzkórság, avagy a „szanált" pénzérmékkel segítsük az egészségügy helyzetét! Emlékszem még azokra az időkre, amikor tinikoromban gyakran elszalasztottak valamelyik boltba ezt-azt vásárolni. Megmondták mit vegyek, kiszámolták az akkor még fillérekben mért áruk árát úgy, hogy még két-há- rom stolverkre nekem is futotta. Örömmel teljesítettem a feladatot. Nem volt nehéz a vásárlás. Mindennek elfogadható, szabott ára volt, akkor még nem a csillagászok szabták meg az áruk értékét. Néhány pengőből, majd később forintból egy hétre valót meg lehetett vásárolni. Nagy becse, jó értéke volt a pénznek. Most viszont pénzkórság van. Mintha egy mágnes mágikus erővel vonzaná a milliókat, milliárdokat egy-egy kupacba, míg az aprók, a suterok csupán az elesett emberek között oszlanak meg ilyen-olyan, de minimális arányban. Ezért ez a furcsa pénzkórság is főleg a szegényeket sújtja, azért is, mert kitalálták, hogy az egy- és kétforintosok elértéktelenedtek, gyártásuk veszteséges és használatuk időt rabló. Az egyetlen megoldást az illetékesek abban látják, hogy az említett érméket kivonják a forgalomból. Csak még a módja tisztázatlan. Visszavegye-e a bank csökkent értéken, vagy a tulajdonosok adják le a színesfém-kereskedőknek - egyelőre bizonytalan áron. Mária néni ez év augusztus végén távozott el közülünk. Emlékét megőrizzük, örökre szívünkbe zártuk. Az egyesületet úgy működtetjük tovább, ahogyan ő kívánta. Fényképén keresztül pedig mindig velünk marad az iskola falai között. Példáját igyekszünk követni. Pihenjen békében, abban a boldog tudatban, hogy életében maradandót alkotott! A Tiborc Egyesület közössége sok jól bejáratott csatornája működik már, elég csak a Nógrád Megyei Hírlapot olvasgatni. A megyében sok alkotó művész, közösség él, megérdemelnék a figyelmet a jelölés alkalmával és a díjjal járó anyagi juttatás sem jönne rosszul nekik. Ha lehet, a rendszer felépítését célszerű lenne ebbe az irányba módosítani és nem volna a szőlő olyan savanyú. Kálmán Zénó Nem rajongok ilyen megoldásokért, részben azért, mert ez nem volt benne a választási ígéretekben. De ha már idejutottunk, jobb és nemesebb gondolatnak tartanám, ha a megyei kórházban és más egészségügyi intézményekben, orvosi rendelőkben, patikákban, nagyobb üzletekben, hivatalokban, vagy arra alkalmas helyeken megfelelő urnákat, gyűjtőhelyeket alakítanának ki az „elavult" érmék ingyenes fogadására ez az így ösz- szegyűlt érmék árát a megye egészségügyi helyzetének javítására fordítanák. Jobb helyre nem is mehetne - s nagy szükségük lenne rá! Kökényesi K. Béla Irigyelt gyorsaság ott, sikertelen pályázatok itt Az alábbiakban a Nógrád Megyei Hírlap 2007. október 31-i „Rapp, ahol megértették a fejlődés lehetőségét” című cikkre szeretnénk reagálni. Mint a cikkből megtudhatjuk, Rapp polgármesterének fáradozását siker koronázta, mert bízott a termálvizet jelző korábbi SKB Rt. által jelzett indikációban, az itt élő idős emberek tapasztalataiban és a megtalált rappi termálvíz meghozta a szervező munkájának gyümölcsét. A Nógrádban már régóta hőn áhított meleg víz megtalálása természetes, hogy megmozgatja minden érdekelt fantáziáját, azonban emlékezve a Nógrád Megyei Hírlap néhány évvel ezelőtti cikksorozatára - van-e Nógrádban meleg víz - ahol szakértők, geológusok, bányamérnökök nyilatkoztak a Nógrád megyében alapvetően szénkutató források nyomán talált melegvíz-kutakról, talán nem is olyan nagy-nagy csoda a rappi csoda. Hacsak az nem, hogy miért ilyen sokára találták meg.' Lásd még a Nógrád Megyei Hírlap Bér községben a Mól által fúrt termálkúttal kapcsolatos várakozásokat. A Rapptól nem is olyan távol lévő Litkén évek óta foglalkoznak a rárósi szabadidőpark mellett találtható, a szerzők által is említett NSZ-3, NSZ-4 sz. fúrások által bizonyított melegvízkincs hasznosításával. Litke ön- kormányzata kútfúráshoz 2003- ban elkészítette a vízjogi létesítési engedély dokumentációját, amelyre a Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2003. december 13-án adott létesítési engedélyt. A Salgótarján-Bátony- terenye Térségi Önkormányzatok Egyesülete 2004-ben a Terra Stúdió Kft. által elkészítette a megvalósíthatósági tanulmányt a Litke-Rárós meleg vizes fürdőcentrum kialakítására. A tervezett projekt szerint a szabadidőpark 6,6 hektáros területén, a helyben feltárt meleg vízre alapozva termálfürdő, valamint egy többfunkciós szabadidőközpont kerülne kialakításra. A fürdőcentrum beruházási költségei 2004. évi árszinten két és fél milliárd forintban lettek meghatározva, amely a következő tételeket tartalmazta. A fürdőcentrum magában foglal egy wellness-szállodát, többmedencés élményelemekkel gazdagított fürdőt, illetve egy tanuszodát. A fürdőkomplexumban konferenciatermek, étterem, torna- és fitneszterem, wellness-szolgáltatások kapnak helyet, míg a szomszédos területen kialakítandó szabadidő-központban csónakkikötő, kerékpáros pihenőcentrum, sátorozóhelyek, szabadtéri sportpályák, gépkocsiparkoló valamint kereskedelmi és vendéglátóegységek kerülnek elhelyezésre. A község önkormányzata természetesen nem rendelkezik a magvalósításhoz szükséges forrásokkal a fejlesztés elindításához, ezért megfelelő pénzügyi befektető bevonása érdekében 2005-ben elkezdte a fürdőcent- rumprojekt előkészítését. A megvalósításához pályázatot nyújtott be a Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács trfc-pályázatára, meleg vizű kút fúrására a fürdőcentrumhoz amelyhez negyvenmillió forint támogatást kért a beruházás 45 milliós költségeihez. A pályázatot az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács szakmailag megfelelőnek minősítette, de forráshiány miatt nem támogatta. A döntés nem keserítette el a község önkormányzatát, mert 2006-ban a siker reményében újból benyújtották pályázatukat. Sajnos azonban támogatást most sem nyertek, mert a fejlesztési tanács döntése szerint a pályázat szakmailag ismételten megfelelt, de forráshiány miatt támogatást ismételten nem kapott. nőközpont kialakítására is. A Ludányhalásziban lévő tórendszer, valamint a Mihály- gerge melletti víztározó halállománya horgászni vágyók számára jelent vonzerőt, így a horgász- turizmus kedvelt célterületévé válhat a térség, ugyancsak a fürdőcentrum által nyújtott szolgáltatásaival. Szécsény és Hollókő közelsége, turisztikai vonzerejük tovább erősítheti a kínálatot, megteremtve a többnapos programok lehetőségét, ami a Nógrádban töltött vendégéjszakák növekedésével járna. Litke-Rárós határ menti fekTermálvíz termelése - másutt Felmerült a kérdés: miért ragaszkodik ilyen makacsul a kétszázmilliós költségvetéssel, bíró kisközség önkormányzata ehhez fejlesztéshez. Azért, mert a kút beüzemelését követően a megfúrt kút valós paramétereinek ismeretében elkezdhető a fürdőcentrum létesítményeinek további tervezése, a megvalósításhoz partnerek, befektetők bevonása, amelynek eredményeként Nógrád megyében egyedülálló kínálati palettával rendelkező régóta hiányzó meleg vizes fürdőcentrum jöhet létre, amely egy helyen, egy időben szabadidős programok (csónakázás, horgászás, kerékpározás stb.) lehetőségét is biztosítja. A létesítmény növeli a térség vonzerejét, gazdasági-turisztikai potenciálját erősíti, területi fejlődéshez pozitívan járul hozzá. Új munkahelyek teremtődnek, növekednek a jövedelmek és javul az élet minősége. A kapcsolódó szolgáltatások révén nő a helyi vállalkozások forgalma is. Növekednek a vállalkozások által befizetett adók, járulékok nagysága is, amelyek további forrást jelentenek az ön- kormányzat területfejlesztési terveinek megvalósításához. A térség legjelentősebb turisztikai látványossága, az Európa-diplo- más ipolytarnóci ősmaradványok természetvédelmi terület, amelyet évente 25-30 ezer látogató keres fel, tehát jelentős turisztikai vonzerőt képvisel. Az ökoturizmus kedvelt célterülete lehet az Ipolytarnóc és Litke között mintegy 300 hektáros mocsaras, ingoványos terület, a Csádaly, ahol a gazdag Ipoly közelségének köszönhetően ornitológiái megfigyelőközpont felállítása tervezett. Az Ipoly közelségének köszönhetően a vízi turizmus is felfutó turisztikai ágazat lehet a térségben. Litke részét képezi az országos kerékpárút törzshálózat Dunaka- nyar-Ipoly mente 110 kilométeres kerékpárút tervének. A tervezett fejlesztés kiváló lehetőséget teremt egy kerékpáros pihevéséből következően a fürdőcentrum hozzájárul a nemzetközi turista forgalom megélénküléséhez is, amely a határon átnyúló évszázados kapcsolatok újraélesztését, intenzívebbé válását is elősegíti, hiszen a fürdőcentrum célcsoportját elsődlegesen a Nógrád megye és határon túli wellnessturizmus közönsége jelentheti. Jogosan vetődik fel a kérdés: két sikertelen pályázat után érdemes-e újból, harmadszorra is nekivágni a meleg vizes fürdőcentrum megvalósításának? Az önkormányzat ha keserű szájízzel, de tudomásul vette a döntéseket, irigyelve természetesen a határ túlsó oldalán tapasztalt gyors döntés utáni sikeres kút- forrás eredményességét. De azért felmerült a kérdés: valóban akarják-e a régió döntéshozói a litkei meleg vizes fürdőcentrum megvalósítását vagy az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács forrásain kívül kell támogatókat, magyar és külföldi befektetőket keresni a projekt megvalósításához? Ellenkező esetben a litkeieknek csak a sopánkodás marad... Nos a litkeiek nem kívánják a sopánkodók táborát szaporítani, ezért pályázni fognak harmadszor is az észak-magyarországi regionális operatív program turisztikai fejlesztési pályázatra a projekt megvalósítása érdekében, bízva abban, hogy két „sikertelen” pályázás után végre kedvező döntés születik. Megkezdődhet a projekt megvalósítása, bizonyítva, hogy az Ipoly bal oldalán lévő önkormányzatok is fogékonyak a megye turisztikáját elősegítő meleg víz, termálvíz hasznosítására. Vámos Zoltán, Litke polgármestere Fodor Tibor, Salgótarján és Bátonyterenye Térségi Önkormányzatok Egyesületének ügyvezető igazgatója dr. Bocsi Ottó és László Gyula bányamérnök
