Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-30 / 252. szám
2 2007. OKTÓBER 30., KED SZECSENYI NAPLÓ Felismerte az idők szavát Sz. F. Szécsény. Verbói László, amikor 1966-ban Salgótarjánban, a gépipari technikumban megszerezte technikusi szakképesítését, egy rövid ideig az autóközlekedési vállalatnál dolgozott. A Szécsényi ÉPSZÖV elődje a TÖVÁLL 1969- ben, szakmájához értő, jó szervezőkézséggel rendelkező, épület- gépészeti ágazatvezetőt keresett. A feladat ellátását, Verbói Lászlóra bízták. Azokban az években a TÖVÁLL felfutóban volt, munká- j uk akadt bőven. Előfordult olyan idő, amikor a fiatal ágazatvezető irányításával közel százan dolgoztak. Az ő vezetésével számtalan épület gépészeti munkája készült el. Többek között, a salgótarjáni sportcsarnok, a megyeszékhelyen a Gagarin Általános Iskola uszodája. Verbói László szerette a nehéz feladatokat, örömét lelte a munkájában, úgy érezte, több van benne, nagyobb kihívásoknak is meg tudna felelni. Még valami, meggyőződése volt: bizonyára van az életnek olyan területe, ahol azért a munkáért, amit ő végez, a hozzákapcsolódó felelősségért többet lehet keresni. Ott élt benne a kreatív ember belső nyugtalansága. 1981-ben úgy döntött, hogy önállósítsa magát, ahogy abban az időben nevezték, maszek lesz. Ebben a világban az első lépése az építőiparhoz kapcsolódott, mészoltással foglalkozott, kemé- . nyen dolgozott. Később, a hazai és nemzetközi fuvarozásban látott fantáziát. Kezdetben egy kamionja volt, később egyre több, volt idő, amikor öt kocsija futott Európa útjain. Az autókat alkalmazottak vezették. Ő a munka- szervezéssel volt elfoglalva, s a szervizhálózatot biztosította. 1997-ben úgy érezte, hogy már nem találja meg a számítását a fuvarozásban. Három üzlettársával, Percze Bertalannal, Bakos Lászlóval, Mócsány Istvánnal megvették az Industria Kft. tulajdonosi többségét. Tevékenységük széles skálán mozgott a nyomdaipartól, az építőiparon át egészen a bérmunkavállalásig. Később, a kft- ből ketten kiléptek. Ma Percze Bertalannal, a korábban megalakult Várkert ’97 Kft tulajdonosai, annak társával együtt egyenrangú vezetők. Életének másik vonulata a közéleti tevékenység. A szécséVerbói László nyi ipartestület titkári tisztségét töltötte be. 1986-tól a KIOSZ megyei szervezetének az elnöke, 1990-től az átalakulást követően az Ipartestületek Nógrád Megyei Szövetségének az elnöke. Tisztségét már 5. ciklusban tölti be. Napi munkakapcsolatban áll, Baranyai Kálmánnal, a megyei titkárral, aki egyben elnöki tanácsadója is. Több szervezetben is tevékenykedik. 1992-ben megalakult a TIR Biztosító Egyesület, 2005-ig volt az ügyvezető elnökség tagja, napjainkban a felügyelőbizottságban dolgozik. Alapító tagja az egri székhelyű, 2000- ben létrejött észak-magyarországi vállalkozókat segítő garanciaszövetkezetnek, ahol 2007-ig az igazgatóság tagja volt, most a felügyelőbizottságban dolgozik. A nemzetközi fuvarozásban azok a vállalkozók vehetnek részt, akik elvégzik a kötelező tanfolyamot és sikeres vizsgát tesznek. Ezeket a tanfolyamokat Budapesten szervezik. Verbói Lászlóék 1990-ben elintézték, hogy Szé- csényben is legyen kihelyezett tanfolyam, így az embereknek nem kellett a fővárosba utazni. Számára az egyik kikapcsolódást a vadászat jelenti. 1984-től hét éven át volt az őrhalomi vadásztársaság elnöke. Ez alatt az idő alatt, Tóth Ferenc vadászmesterrel több fejlesztést hajtottak végre. Munkájára, közéleti tevékenységére mások is felfigyeltek, több elismerésben részesült. Megkapta az IPOSZ által adományozható legmagasabb elismerést, az IPOSZ-díjat. A Gazdasági és Közlekedési Miniszter, dr. Káka János 2006. március 15-én, a közlekedésért érdeméremmel tüntette ki, amellyel az iparosok körében végzett elévülhetetlen tevékenységét is elismerték. Élete szép ívű pálya, amelyet elsősorban ő maga alakított és alakít. Ebben a szép ívben van egy törés; az őt ért lelki megrázkódtatáson a mai napig nem tudta magát túl tenni. Amikor ez került a szóba, a kemény kötésű élettől edzett férfi elérzékenyült, hangja elcsuklott. 2001-ben Balázs fia teljes vétlenül autóbaleset áldozatta lett. Azt kérdeztem tőle, annak idején, 1981-ben jól döntött-e? Az volt a válasza: igen, ma is hasonló módon cselekedne. Verbói László felismerte az idők szavát Sikerének titka a tenni akarás, hinni önmagunkban és abban, amit csinálunk és a jó csapatmunka. Az IPOSZ országos elnöksége, Verbói Lászlót október 16-án, a Magyar Kézművességért díj arany fokozatában részesítette. Bronzba öntött érzelmek FEKVŐHELYEK, TÉRBURKOLAT, JATSZOHAZ Szécsény. A Benczúrfalván élő művészházaspár Szabó István és felesége, Nagy Mária szobrászművészek emblematikus alakjai Szécsénynek, tágítsuk a kört, Nógrád megyének. Sokan vannak, akik nem ismerik őket, keveset tudnak róluk. Hogy miért? Szenográdi F. Rájuk igazán érvényes József Attila gondolata: „dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes”. Ők csendben, szerényen, kellő művészi alázattal és tisztelettel teszik a dolgukat Amit létrehoznak, maradandó művészi alkotás, amely kibírja az idők megmérettetését Szabó István nevét gyakrabban lehet látni folyóiratokban, napilapokban, jómagam is több alkalommal méltattam munkásságát, alkotásait A feleségéről nagyon kevés írás jelent meg. Lehet, hogy ebben mi, zsurnaliszták is hibásak vagyunk. Közelebb áll az igazsághoz, ha azt mondom, nagyon kevés bemutatkozási lehetőséget kapott itt Nógrád megyében. Hogy miért? Nem önmutogató, tolakodó alkat Ő mindennél fontosabbnak tartja az alkotást, a művészetet Volt kiállítása Miskolcon, Hatvanban, Budapesten és számos más helyen, csak abban a városban nem, ahol él, ahol alkot, amely városnak kultikus alakja. Szívből örülök, hogy a művelődési ház lehetőséget adott a nyugdíjaséveiben járó művész számára egy önálló tárlaton való bemutatkozásra. Amit látunk tőle, az munkásságának egy kis szelete, de ahogy a cseppben tükröződik a tenger, úgy jelen van a szécsényi galériában a többdimenziós művészete. Nagy Mária az érzéseit, amelyek ott dolgoznak, munkálkodnak benne, mintázza meg, önti bronzba, vagy vési kőbe. Azokat az érzéseket, amelyek nagyon mélyen gyökereznek a lelkében, amelyet a gyermekkor és az ifjúkor táplál. Alkotásai magas fokú szakmai hozzáértésről tesznek tanúbizonyságot Művei nem csak esztétikai élményt közvetítenek, elgondolkodásra késztetnek, sugárzik belőlük az érzés, a belső töltet,* amely szándékkal a művész megalkotta őket. Az írók, költők portrészobrain érezni az alkotójuk irodalmi szeretetét, s ez a szeretet „átjön” a szemlélőben. Nagy Mária alkotásai nem abba a kategóriába tartoznak, amit az ember egyszer megnéz és kész. Mint ahogy az irodalmi alkotások olvasása közben újabb és újabb vonásokat fedezünk fel, így vagyunk az ő művészetével is. Tárlatlátogatás közben az ember úgy érzi, hogy az írók, költők társaságában jár, ott van az irodalom szentélyében, várja, hogy megszólaljon Kosztolányi Dezső, Juhász Gyula... Tóth Árpád elmondja egy versét Az ember magában mondogatja Babits Mihály Jónás könyvének sorait. Fflinsz- ky Jánosból árad a derű, a szépiránti vágy, az érett tisztaság. Nagy Mária a gimnáziumi érettségije után a képzőművészeti főiskola szobrász szakán diplomázott, közben tanári képesítést is szerzett A főiskolai évei arra voltak jó, hogy azt a tehetséget, amivel a sors megáldotta, szép lassan „kibontsa” elsajátítsa a különböző technikákat. Tehetség nélkül nem lehet az élettelen anyagba életet „lehelni”. Nagy Mária pedig azt teszi, „élnek” a alkotásai. Ahogy Juhász Gyula és a töbt költő és író alkotása örök, a külör böző nemzedékekhez szól, ép úg örök a bronzba öntött Juhász Gyi la és a többiek portréja, Nagy M; ria munkássága. Amikor a munkájával elkészü átadja nekünk, a szemlélőknél hogy az ő érzései, gondolatai munkáján keresztül eljussanal hozzánk, ott éljenek bennünk. M folytatói vagyunk annak a gondc lati sornak, amellyel az alkotó a kotásait létrehozta. Azt mondtam, a művészete , gyermek- és ifjúkor gazdag él ményvilágából táplálkozik. A hal vani gimnáziumban volt egy esc dálatos irodalomtanára, aki töbl mint megszerettette vele az irc dalmat. A művésznő azzal adózil az irodalom nagyjainak, egykor tanárának, hogy elkészítette : portréikat. Gyermekkori ihletésű több al kotása is, a tíz tablón kiállítót bronzérmei, amelyben ott van < természet iránti rajongása, az em berek tisztelete, a zenei élmény hatások. Legyen az portré, kis plasztika, dombormű, vagy érem mindegyiken érződik a harmónia Megdöbbentő a Félelem című mű ve, vagy a Magány alkotása amelynek nézése közben az em bér átérzi az idősek kiszolgálta tottságát, a magány súlyos ke resztjét. Minden kiállított munká ját hosszasan lehetne méltatni, hi szén mindegyik egy remekmű. Végezetül még egy dologról kel szólni, a kiállítás rendezőjéről, Ba kos Ferencről. A többdimenziós művész széles skálán mozgó alko tásai, kisplasztikák, portrék, fá ból készült alkotások, kőszobor köztéri szobrok fotói, szép egysé ges kiállításban mutatja be. Amerikában jártak a diákok Sz. F. Szécsény. A városban hagyomány, hogy az oktatási intézmények különböző célok megvalósítására jótékonysági bált szerveznek. Az önkormányzat a bevételnek megfelelő összeggel járul hozzá a nemes cél megvalósításához. Idén az óvodában ezt az összeget új fekvőhelyek vásárlására fordították. A gimnáziumban elkészült az udvar térburkolata. Az általános iskolában játszóudvar kialakítására került sor. Szécsény. A három szécsényi fiatal, Végh Veronika, Bárány Kinga és Kolosi Bálint a salgótarjáni Bolyai János Gimnázium tanulói, igazán csak most eszmélnek rá, hogy az elmúlt hetekben hol jártak. A sok-sok élményhatás ott él és munkálkodik bennük, ahogy elmondták, életük végéig elkíséri őket. A három fiatal tagja volt annak a 15 fős küldöttségnek, amely az iskolájukból az Amerikai Egyesült Államokba, a Michigan-tó partján lévő metropoliszba, Chicagóba, testvériskolájukba utazott. A két tannyelvű iskolában a diákok három-négy tárgyat angolul tanulnak. Az iskolásévek során tanulmány után vesznek részt Angliában. Az iskola az idén felvette a kapcsolatot a chicagói iskolával, így került oda a 15 fős küldöttség.- A kint töltött két hét, jó volt a nyelvtanulás szempontjából, s nagyon sok szép élményben volt részünk, megismertük egy másik kontinensen élő nép életét - mesélte Bálint.- Mi volt a programotok?- Délelőtt, azzal a fiatallal, akinél laktunk, iskolában voltunk, délutánra, hét végére különböző programokat szerveztek a részünkre - mondta Veronika.- Milyen programokban vettetek részt?- Voltunk hajókázni, felvittek minket a legmagasabb épület tetejére, színházi előadást láttunk, múzeumokat néztünk meg, városnézésen vettünk részt, engem például meglepett, hogy a könyvtár egyik polcán ott volt Petőfi Sándor kötete - válaszolta Bálint.- Milyen az amerikai iskola- rendszer?- Más, mint a miénk. Az épületbe csak mágneses beléptetőkártyával lehet belépni. A tanítás menete eltér a mienktőL Nincsenek osztályok. A felszerelésük, ha azt mondom szuper, gyenge jelzőt használtam - vélekedett Kinga.- Hetente négy nap van tanítás. Az ötödik nap az érdeklődésnek megfelelően különböző foglalkozáson vesznek részt a gyerekek - tette hozzá Veronika.- Azt azért el kell mondani, hogy nagyon zsúfolt a diákok élete, a tanítás mellett mindenki négy-öt egyéb foglalkozáson vesz részt. A sport komoly szerepet játszik, minden diák életében - fűzte tovább a gondolatot Bálint.- Mit tudnak rólunk? A kérdésre megoszlott a három fiatal véleménye. Volt, aki azt mondta, nagyon keveset, egészen meglepő kérdéseket tettek fel, például hogy van-e nálunk tévé? Míg Veronikának a vendéglátói jól ismerik hazánkat, Budapestet. A magyar diákok márciusban vendégül látják az amerikai társaikat és módjukban lesz megismerni a magyarok életét, szokásait. Ahogy a diákok elmondták, a vendéglátóik nagyon barátságosan fogadták őket, kedvesek voltak hozzájuk. Egyedül azt jegyezték meg, hogy az ottani étrendet, ételeket nehezen szokták meg, de Kinga mindjárt hozzátette, hogy ő plusz egy kilóval tért haza. A három diák életébe beépülnek az amerikai élmények, felerősítette bennük, amit úgy is tudnak a nyelvtanulás fontosságát.
