Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-27 / 250. szám
4 2007. OKTÓBER 27., SZOMBAT KULTÚRA Múlt és jelen a Palócföld tükrében Ha hinni lehet a nem hivatalos híreknek, akkor vége felé jár egy korszak a Palócföld ötvenhárom^) éves történetében. Az a korszak, amelyet 2001 óta másodízben jegyez főszerkesztőként Praznovszky Mihály, az irodalomtudomány kandidátusa, a Mik- száth-életmű jeles kutatója, a Madách-kultusz egyik éltető személyisége. Az a korszak, amely megőrzött minden megőrzendő értékes hagyományt a hosszú életű folyóirat előző évtizedeiből és egyszersmind igyekezett megfelelni a korparancsnak, napjaink kihívásainak is. A számvetés időszaka azonban még nem érkezett el, a fentiek „csupán” azért említtettek, mert a lap minap megjelent idei legújabb száma is példázza e szerencsés kettősséget. Az előző három szám bemutatásánál már kénytelenek voltunk észrevételezni a - nyilván pénzügyi okok miatt - csökkentett terjedelmet, most sem tehetünk mást, annak ellenére, hogy tapintásra, első blikkre a helyzet javulni látszott. Csakhogya 125 oldal ezúttal a 2007/4-5- ös - tehát összevont - szám terjedelmét jelzi, s ez kétfelé osztva még kevesebb a 1-3. számok átlagosan nyolcvan oldalánál. De ennél nagyobb baja sem a közeli, sem a távolabbi jövőben ne essék a Palóc- földnek, egyelőre örülni lehet azoknak a figyelemre méltó értékhordozó és -mentő írásoknak, amelyek végül is olvashatók a megye irodalmi, művészeti, közéleti folyóiratának friss számában (is). Elsőként és összekapcsoltan két - nem is egymás melletti - rovat, a Palóc tükör és a Jeles palócföldiek tartalmáról szólunk. Ez ugyanis napnál fényesebben igazolja, hogy miért van szükség Nógrád- ban folyóiratra, egy olyan kiadványra, amely folyamatosan felvállalja a múltban gyökerező aktuális jellemzők elemzését éppúgy, mint a kulturális, művészeti hagyományok feltárását, ápolását. Boda László, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai karának nyugalmazott professzora, a torinói lepel kutatója - bár hat évtizeddel ezelőtt egy esztendeig maga is középiskolás diák volt Balassagyarmaton - vendégként érkezett az Ipoly-parti város Balassi Bálint nevét viselő patinás gimnáziumába, ahol az „erkölcsi dilemmák” témakörében tartott előadást és váltott szót a diákokkal. Tapasztalatairól elméletileg igényes, de egyszersmind olcsolódik Bamthi Ottó „Az idegenforgalom főbb tendenciái és egyes jellemzői Nóg- rád megyében, 1990-2005” című tanulmánya, amelyben megszólal Parditka Magdolna, a salgótarjáni Tourinform-iro- da vezetője és Becsó Zsolt, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke is. A szerző végül is ellentmondásos - a kedvező, a stagnáló és a visszahúzó tendenciákat, jelenségeket egyaránt mérlegre tevő - helyzetértékelésre kényszerül. A szellemi örökség méltatását felvállaló Jeles palócföldiek sorozat három - Vicinus, azaz Szomszéd András, Bozó Gyula és SzirácsikÉva által jegyzett - írása is Nógrád megye 19. századi monog- ráfusára, a mai Karancslapujtőhöz sok Ifj. Szabó István szobrászművész nevezetes alkotása: a „horpácsi Mikszáth” vasmányos „tudósításban” számol be. Ugyancsak a Palóc tükörben láttatik Kozárd, az „élő falu” Debreceni Boglárka, a Miskolci Egyetemen diplomázott fiatal salgótarjáni kulturális antropológus tolla nyomán. A kis nógrádi település felvirágzását taglaló írásához szervesen kapszálon kötődő Mocsáry Antalra emlékezik születése kétszázötvenedik évfordulója alkalmából. A dolgozatok közös tanulságaként megállapítható, hogy az elsősorban historikusként számon tartott - de szépírói tevékenységet is kifejtett - közhivatalnok tudományos munkássága révén méltóvá vált az utókor figyelmére és megbecsülésére, s nemcsak az úgymond kerek jubileumok idején. Alapvetően más szempontok miatt minősül kiemelendőnek a lapszám bevezető rovata, amely a Rétság központú nyugat-nógrádi Spángár András Irodalmi Kör néhány karakterisztikus alkotójának egy-egy művét hivatott bemutatni. A 2003-ban - Végh /ózse/kezdeményezésé- re és Krasznai Gyula szervezőmunkájával - alakult és egy nógrádi születésű 17-18. századi jezsuita szerzetes, egyházi író nevét viselő egyesület az elmúlt négy év során igencsak aktívnak bizonyult Ezt igazolják az évenkénti antológiák, pályázatok, Spangár-könyvek. Második évfolyamában jár a térség fontos orgánumává vált Börzsönyi Helikon című internetes folyóirat. A Palóciöld összeállítása a körhöz tartozó különböző korú költők tehetségét, sokszínűségét bizonyítja. Bár a Könyvszemle rovatban jelent meg, nem szakítható el a Spangár-kör tevékenységétől Karaffd Gyula (aki azonos Krasznai Gyulával) Épphogy csak beszólok... című kötete, amelyről Gréczi- Zsoldos Enikő írt recenziót. Másként teljesít küldetést a Palócfóld a Felvidéki kötődés című rovatban közöl- tekkel. A Rimaszombatból érkezett vendégek irodalmi estjén felvett hanganyag szemelvényei híven adják vissza a salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtárban tartott tavaszi találkozó hangulatát, szellemiségét. A Gömörország című, negyedévente megjelenő kulturális, művelődéstörténeti folyóirat főszerkesztőjét, B. Kovács István régészt és munkatársát Szászi Zoltán újságírót, költőt a házigazdák nevében Praznovszky Mihály köszöntötte és kérdezgette főként a regionális kultúráról, a régiós irodalomról, a lap és a szlovákiai alkotók magyarországi kapcsolatairól, az együttműködés fejlesztésének lehetőségeiről. A válaszokból sok minden kiderült, többek között az is, O y O . JL-l to** •*”*,* , r jy ■/ ... „..im. r/t* : r!í-7 < ’##***?. XMM» I ft ^ ******* : tk#*' iw,.0 r"“/ Mocsáry Antal történetíró portréja és 1811- ben kelt, a vármegyéhez címzett levele hogy egyik alapelvüket fővédnöküktől, a jeles költőtől, TőzsérÁrpádtól származtatják, aki szerint gondolkodni globálisan, cselekedni lokálisan kell. Nógrád megye egyik legjelentősebb képzőművésze, a hatvan köztéri szobrot - köztük az emblematíkus horpácsi Mik- száthot - alkotó szobrász, if). Szabó István az idén májusban töltötte be nyolcvanadik életévét. Mi sem természetesebb, hogy a Palócföld megkereste őt Benczúr- falván és Handó Péter közvetítésével jegyezte, amit a mesterségről, a szülőföldhöz való hűségről mondott. Az ünnep apropóján kerültek a lapba Buda László felvételei, amelyeket ifj. Szabó István Nógrád megyében található műveiről készített. Köztük van a Madách Imrét és Fráter Erzsébetet együtt(!) ábrázoló szoborter-. vezet is, amelynek ideális helye a csesztvei emlékmúzeum parkja lehetne. A művészen nem múlik, pénz kell hozzá, hogy elkészüljön és odakerüljön! S kell hozzá szándék, akarat, összefogás! Csongrády Béla Képek a^^-kiállítóteremből A közelmúltban újabb színfolttal gazdagodott Salgótarján művészeti, kulturális élete: a Kassai sor 4. sz. alatti helyiségben megnyílt Püski Sándor festőművész tárlata. A Nógrádi Média Kiadói Kft. által működtetett állandó kiállításon az országszerte ismert, nemzetközileg is jegyzett alkotó mintegy harminc festménye és néhány kerámiatála látható. A művek a művésztől meg is vásárolhatók. Szombatonként megjelenő sorozatunkban Püski Sándor egy-egy festményét mutatjuk be a Nógrád Megyei Hírlap olvasóinak. A múzsa a görög mitológiában a művészetek és a tudományok kilenc ókori istennőjének egyike. Ugyancsak szokás múzsának nevezni az alkotómunkát ihlető nagybetűs Nő figuráját. Ez utóbbi változatot azért is kell hangsúlyozni, mert Püski Sándor munkásságában is megkülönböztetett helye van a női fejeknek, nőalakoknak, amelyek hátterében mindig ugyanaz a személy, jelesül a művész felesége fedezhető fel múzsaként. így van ez az „Egyedül” című portrésorozat variációi esetében is. A mai lapszámunkban szereplő hölgy arcvonásai ugyancsak az alkotó múzsájára emlékeztetnek, de a néző számára sokkal általánosabb mondandót hordoznak. Kifejezik azt az érzést, ami egy hölgy szívében megfogalmazódhat egy férfi iránt, akit ezúttal a festmény teremtője, létrehozója személyesít meg. A hölgy szemében egyszerre tükröződik a vágyakozás a másik nem iránt és a rémület, a félelem a bizonytalanságtól, az esetleges visszautasítástól, az egyedül maradástól. Sőt, tekintetében felfedezni a visszafogottságot, a tartózkodást is, amely a méltóságukat óvó nők sajátja, s amellyel őrzik szuverenitásukat, személyiségüket. A kép vegyes technikával készült, az erős piros színek a szerelemre, a parázsló tűzre, az égő szenvedélyre utalnak. Püski Sándor „Egyedül” című festményének különös hangsúlyt ad, kiemelt jelentőséget tulajdonít az a tény, hogy egyik ajándékként szerepel a Vállalkozók Országos Szövetsége által indított és immár megyei szinten is létező Prima primissima-díj nógrádi jelöltjeinek elismerésénél a vállalkozók novemberi 24- i bálján Salgótarjánban, a megyeháza épületében. Cs. B. Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Maga megőrült kisasszony? Számlát kér a bérgyilkostól?” Szerencsés nyertesünk: Toldi László Karancskeszi, Sipos út 4. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését október 31-ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! Püski Sándor: Egyedül (vegyes technika, Prima-díj a nógrádi vállalkozók bálján)
