Nógrád Megyei Hírlap, 2007. október (18. évfolyam, 229-253. szám)
2007-10-24 / 247. szám
2 2007. OKTÓBER 24., SZERQ NÓGRÁD MEGYE Feloldozás és bűnbánat Ünnepi önkormányzati üléssel kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc 51. évfordulójáról való megemléker zés pásztón a városháza nagytermében. A Himnuszt követően Sisák Imre Pásztó polgár- mestere beszédében áttekinSisák Imre ünnepi beszéde tést adott az 1956-os eseményekről, majd a város önkormányzata által alapított Ágasvári Lajos-díjat adták át. Idén Balogh Tiborné magyar- orosz-német szakos tanárnő és Illés Rudolfné munkáját köszönte a meg a város. Az ülést követően a Szentlélek temető mellett emlékhelyen harangszó köszöntötte az emlékezőket. A Himnusz után Sisák Imre mondott megemlékező beszédet. „Több mint ezeréves történelme során sokat szenvedett nemzetünk, de a vérzivataros századokat túlélve, ma is létezik Magyarország”. Sisák Imre részletesen beszélt az 1956-os eseményekről, az azokat kiváltó okokról. Az ország akkori vezetőinek tevékenységéről, tetteiről, amelyet a magyar társadalom már nem tűrt tovább. Kiemelte, hogy 1956. október 22-én a fiatalság 16 pontos követelést fogalmazott meg. Október 23-án azon az 51 évvel ezelőtti kedden pedig a lengyelek melletti tüntetésből forradalom, majd szabadságharc bontakozott ki Magyarországon. A szónok hangsúlyozta: 2007. október 23-án 51 év távlatából értékeljük azt, hogy a kommunista diktatúra béklyóját magáról letépő magyar nép forradalma óta 17 év telt el a rendszerváltást követően, de 1956 történéseinek megítélése a mai napig vitatott. Sisák Imre beszédét azzal zárta: „51 év után adjuk meg a hősöknek és megnyomorított családtagjaiknak a nekik kijáró tiszteletet, 51 év után kapjon méltó történelmi megítélést a hősök, és megalázottak nyerjenek feloldozást, a bűnösök pedig tartsanak bűnbánatot! A megemlékezés után dr. Fila Lajos prépost imádkozott az áldozatok emlékére, majd koszorúzásra került sor az emlékhelyen. A koszorúzás után fáklyás felvonulás volt a Szent Lőrinc-plébániatemplomhoz, ahol Bednarik Anasztázia orgonaművész hangversenyére, majd ünnepi szentmisére került sor a hősi halottak emlékre. ■ esla Világtörténelmi jelentőségű magyar példa Ha nincs az 1956-os forradalom és szabadságharc nem, vagy csak jóval később következik be a rend- | szerváltozás, s a világ nem józanodik ki a kommu- | nizmusból - hangsúlyozta kedden Bérezési Mihályné, a Magyar Politikai Foglyok Szövetsége Nógrád megyei elnöke. Schveiczer Krisztián Salgótarján. A megyeháza falán elhelyezett '56-os emléktáblánál tartott koszorúzási ünnepségen - amelyet a Pofosz és Salgótarján önkormányzata szervezett - Bérezési Mihályné XX. századi történelmünk legjelentősebb eseményének nevezte az 1956-os forradalmat és szabadságharcot A nemzet akkor, megelégelve a kommunista rémuralmat és a szovjet elnyomást, úgy döntött, hogy egy új Magyarországot teremt, olyat amely berendezkedését tekintve hasonlít a nyugati polgári demokráciákhoz, de azoknál is emberségesebb.- Az ember szabadságra született, azért, hogy tehetsége, képességei szerint szabadon kibontakoztathassa emberi létét önmaga és mások boldogulására. Ne feledjük: a szabadságnak az adja igazi értelmét ha nem öncélú, hanem a társadalmat és az egész közösséget gyarapítja - fejtette ki Bérezési Mihályné. Mint mondta, 1956 társadalmi robbanása alapvetően a rossz, nemzetellenes politika következménye volt. Senkit sem az egyes embert, sem a népet nem lehet önmaga ellenében „boldogítani”. Ezt nem ismerte fel Rákosi, de állampárti utódai, Kádár János és elvbarátai sem, akik lényegében restaurálták a bolsevik típusú kommunista hatalmi rendszert.- Mi, a Pofosz tagjai azt szeretnénk, ha nem kellene félnünk attól, hogy a történelem megismétli önmagát Azt szeretnénk, ha napjaink magyar politikusai párbeszédet folytaménak egymással, a valóságnak megfelelően értékelnék a múltats erre alapozva terveznék és építenék a jövőt - hangsúlyozta Bérezési Mihályné.- Azt szeretnénk, ha nem egy szűk réteg, egy néhány százalékos kisebbség birtokolná a nemzeti vagyont s nem az gazdagodna milliók munkájából, hanem a társadalom jóravaló, erkölcsös, törvény- tisztelő embere. így lámánk azt hogy 1956 hősei nem hiába hullatták vérüket A Pofosz elnöke köszönetét mondott a sok jóért, ami rendszer- változás után történt velük, de hozzátette: a megtorlás és az üldöztetés hátrányait illene még tisztességesebben kiegyensúlyozni. A me gyei szervezet idén tavasszal új ve zetőséget választott, amely elható rozta, hogy olyan érdekvédelmi segítő tevékenységet folytat amely jobban alkalmazkodik a tagság igényeihez.- Az 1956-os forradalom és sza badságharc nélkül nem, vagy csak sokkal később lett volna rendszerváltozás. A magyar példa nélkül a világ gondolkodását formáló értelmiség nem ábrándult volna ki a kommunizmusnak nevezett megváltó eszméből. Ezt tartjuk '56 lényegének, jelentőségének - zárta szavait Bérezési Mihályné, majd a jelenlévők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. (Salgótarján polgármestere, Székynédr. SztrémiMelinda alá zsef Attila Művelődési és Konferencia-központban, lapzártánk után mondta el ünnepi beszédét, s adta át a városi elismeréseket az arra méltóknak. Minderre későbbi lapszámunkban természetesen visszatérünk.) Őrizzük meg az ünnep tisztaságát! Koszorúzás megemlékezéssel A nagyon kellemetlen, esős, nyirkos idő ellenére sokan emlékeztek 1956 mártírjaira, a forradalmi eseményekre a Palóc ligeti emlékszobornál, amelyet tavaly állítottak fel egy civil kezdeményezés eredményeképpen, dr. Czimbalmos István orvosnak köszönhetően. A polgármester a Dudás házaspárnak átadta a kitüntetést Balassagyarmat. A Varietas Pódium Színház műsorát követően Paule László mondott beszédet a balassagyarmati ’56-osok nevében. - Nehéz megszólalni az idén elhunyt dr. Magyar Pál után, aki a múlt esztendőben emlékezett ugyanennél a szobornál, s aki a halál torkából menekült meg - mondta a volt MÁVAUT-as dolgozó, felidézve a balassagyarmati eseményeket.- Éppen a fővárosba fuvaroztunk, amikor hallottuk azt, hogy Pesten kitört a forradalom. Először a megdöbbenés lett úrrá rajtunk, majd a csatlakozás, szolidaritás igénye. A Bajcsy úton, s a főutcán vonult végig a hatalmas embertömeg, mely a kórháznál ledöntötte a szovjet hősi emlékművet. Visszafelé a Petőfi-emléktáblánál egy tanár elszavalta a Nemzeti dalt, jómagam koszorúztam is, a templom előtt pedig elénekeltük a Himnuszt és a pápai himnuszt. A következő napokban a járási munkástanácsban a közlekedési és szállítási ügyeket intéztem. 1957 márciusában tartóztattak le, Kistarcsára vittek, aztán Tökölre. 1958-ban szabadultam, de még egy évig rendőri felügyelet alatt álltam idézte fel a több mint fél évszázados eseményeket a túlélő, figyelmeztetve arra: 1956-ban a megfélemlített népből előtört a hazaszeretet, s a forradalom szépsége éppen az összefogásban, egymás támogatásában rejlett. Wittner Mária ’56-os forradalmár, országgyűlési képviselő arról szólt: nem lenne teljes az emlékezés, ha csak 1956-ra emlékeznénk .- Összevontan kell emlékeznünk a múltra és a tavalyi gyalázatra, mely az ötvenedik évforduló szétverésekor esett meg el- korcsosult demokráciánkban. 2008 a megtorlás éve lesz, s ehhez nem kérünk beleegyezést a demokrácia megcsúfolóitól szögezte le a képviselő, aki azt is kiemelte: Kádár „a nagy testvér” tankjainak biztonságában álnokul elárulta a forradalmat, s beindult a „szocialista megtorló gépezet”, a statárium és a sortüzek sora, félelmet oltva az emberekbe.- Nem üresek az ünnepeink, a hősök emlékezete tölti meg tartalommal e napokat- mondta Wittner Mária, Krassó György „Májusi hajnal” című versét idézve. Dr. Czimbalmos István reményét fejezte ki, hogy egy év múlva is Wittner Máriát köszönthetik az emlékműnél, aki véleménye szerint segít megőrizni az ünnep tisztaságát a politika mocskától. A két szónok és a Civitas Fortissima Kör megkoszorúzta a szobrot, majd dr. Czimbalmos István gyertyát gyújtott az áldozatok emlékére. A tömeg átvonult a Bajcsy úti emléktáblához, ahol az önkormányzat, a politikai pártok, az intézmények és a civil szervezetek rótták le kegyeletüket. Délután ünnepi képviselő-testületi ülés keretében adta át Medvácz Lajos polgármester a város 2007. évi szakmai díjait. ■ Szabó Andrea Szécsény. A városban október 20-án emlékeztek és tisztelegetek az 1956-os forradalom és szabadságharc emléke előtt. Az ünnepség a városháza előtt kezdődött. Bérezési Mihályné, a Pofosz Nógrád megyei elnöke, ünnepi köszöntőjét az 1956. október 27-én megjelent Szécsé- nyi Ifjúsági Forradalmi Bizottság röplapjából való idézettel kezdte: „Álljatok az új nemzeti kormányunk mellé és segítsétek naponta követeléseink teljesítését! Minden igaz magyar álljon közénk a független Magyarország megteremtéséért vívott harcunkban."- Ezekért a természetes nemzeti és demokratikus követelésekért, később az 1956-os forradalom és szabadságharc erőszakos vérbefojtása után, sokan halál- büntetést kaptak, börtön, internálás, üldözés, mellőzés, és számos más megaláztatásban részesültek. Itt Szécsényben is - mondta a Pofosz megyei elnöke. Ezt követően szólt a forradalmat leverő Kádár-rendszerről, amely nem fogadta el a másként gondolkodókat. Napjaink politikai életéről azt mondta:- Olyan politikusokat szeretnénk a közélet színpadán látni, akik nem öncélokért vagy szűk csoport érdekekért torzsalkodnak, hanem a nemzet egészének a javát szolgálják, miközben párbeszédet folytatnak a nemzetről és bírják a többség egyetértését. A város veietői, a pártok képviselői, a fegyveres testületek, intézmények vezetői elhelyezték a megemlékezés virágát a városháza falán lévő emléktáblánál. Az ünnepség a művelődési központban folytatódott. Bo- renszki Ervin országgyűlési képviselő ünnepi beszédében szomorúan állapította meg, hogy a* dicsőséges napot, 1956. október 23-át, csak papíron sikerült a legfényesebb nemzeti ünnepeink sorában emelni, azzal kell szembenézni, hogy' ünnepünket évről évre botrányok kísérik. Azok, akik kisajátítják 1956-ot, a köztársaság eszméit is gyengítik. Rendszerváltáskor a nép a múlt higgadt feldolgozására szavazott, nem a végeláthatatlan sárdobálásra, a párbeszédre mondott igent és a nem a gyűlölködésre. Az előadó szólt arról, hogy a forradalomban részt vevők soha többé nem akartak semmilyen diktatúrát, sem vöröset, sem fehéret, nem akartak többé elnyomást. Ez a közös elszántság egyesítette őket a túlerő elleni kilátástalan harcban. Végezetül hangsúlyozta: Éljünk bátran jogos örökségünkkel, 1956 szellemével, amely arra tarnt, hogy a nép, ha talpra áll önmaga védelmében, ha közösen érzi a haza ügyét, képes legyőzni az előítéleteket és az ellenszenvet! Képes közösen nemzetté nemesedni. Az ünnepi műsort, amelyet Cs. SzerémyAndrea szerkesztett, a helyi művészeti iskola növendékei adták. A megemlékezést követően, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet polgármester Dudás Sándornak és feleségének, Szécsény város közbiztonsága érdekében tett évtizedes polgárőri tevékenységük során végzett tartós, kiemelkedő munkájuk elismeréseként, az önkormányzat által alapított „A köz szolgálatában” kitüntető díjat adta át. A polgármester átadta az önkormányzat által meghirdetett Legszebb házeleje pályázatok díjait. Díjazottak: Lotharidesz Zoltán, Őze Pál, Molnár Györgyné, Mester Lászlóné, Mócsány Béláné. Különdíjat kapott, a Kiskertköz 1. szám alatti társasház lakóközössége, képviselőjük, Horváth Tibor. ■ Szenográdi Ferenc
