Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-11 / 212. szám

2 2007. SZEPTEMBER 11., KEDD NÓGRÁD MEGYE Ünnepelt a falu H. B. ____________________________________ Csécs e. A község önkormányzata és a helyi Kék­nefelejcs népdalkor szeptember 8-án ünnepelte az első népzenei találkozóval egybekötött faluna­pot. A megnyitón a Honfoglalás című dal csendült fel elsőként a házigazdák előadásában, majd Bar­na Gyula polgármester köszöntötte a jelenlévőket. A nap folyamán ki-ki kedvére válogathatott a programokból. Az érdeklődők templomlátogatá­son vehettek részt, ahol megtekinthették Madách Imre és Fráter Erzsébet 1845-ben kötött házassá­gának bejegyzését. A bátrabbak kipróbálhatták ügyességüket a lövészetnél vagy elsajátíthatták a falmászás rejtelmeit. A kisebbek az ugrálóvárban tombolták ki magukat és a kisvasút autóin rótták a köröket. A futballrajongók a helyiek csapatát és a nevüket megcáfoló öregfiúkat biztatták. Az isko­lagalériába ellátogatok pedig részesei lehettek az elmúlt száz évet felidéző pillanatoknak, gyönyör­ködhettek a művészeti iskolások rajzaibán, meg­tekinthették a népdalkor emléktárgyait vagy a kézművesek munkáit. A népzenei találkozón Gyöngyöshalász, lászfényszaru, Karácsond, Pásztó, Poroszló, Zaránk, valamint a helyi népdalkor mutatkozott be. A folklórműsort az óvodás és iskolás gyerme­kek fellépései követték. A Szivárvány tánccsoport bemutatója után a szomszéd település résztvevő­inek köszönhetően megtudhattuk, hogy zajlik az élet a szarvasgedei fonóban. A programokat dal­csokrok zárták és szabadtéri bálban mulatozhat­tak kicsik és nagyok. Az éjszakai sötétségben a tá­bortűz fényei és melege mellett nosztalgiáztak a falu lakói, mely a nagyszabású rendezvény méltó koronája volt. Huszonötmilliárdos megtakarítás Az egészségügyi reform hatására hosszú évek óta elő­ször nincs hiánya a társadalombiztosításnak, sőt 25 milliárd forintos többlet gyűlt össze, amelyet az ágaza­ton belül, a gyógyintézmények kapnak meg, pótfinan-* szírozás formájában - közölte Ercsényi Ferenc, a Sza­bad Demokraták Szövetségének Nógrád megyei elnöke. G. E. Salgótarján. - Az ellátórendszer ésszerűsítésének, a jogviszony­ellenőrzés szigorításának, a gyógyszer-gazdaságossági tör­vénynek és a vizitdíj bevezeté­sének köszönhetően nemcsak a tervezett 27 milliárd hiány szűnt meg, hanem 25 milliárdos meg­takarítást is sikerült elérni a tár­sadalombiztosításban - fejtette ki Ercsényi Ferenc, hozzátéve: ­Ezt az összeget az ellátórendszer minőségének javítására fordítja a kormány. Mint mondta, a többletpénzt a reform alapelvei szerint oszt­ják szét: előnyt élveznek a nép­egészségügyi szempontból leg­fontosabb ellátást nyújtó kiemelt és járóbeteg-intézmények, vala­mint a sürgősségi ellátás. A megtakarítás egy részét, 10 milliárd forintot szeptember fo­lyamán kapják meg a gyógyinté­zetek. Nógrád megyében a ba­lassagyarmati Dr. Kenessey Al­bert Kórház közel 43 millió fo­rintos, a pásztói Szent Margit Kórház mintegy hétmilliós, míg a salgótarjáni Szent Lázár Me­gyei Kórház százmilliós pluszfi­nanszírozáshoz jut. A maradék 15 milliárd az utol­só negyedévben lesz kiosztva, ekkor a balassagyarmati intéz­ménynek 69 milliót, a pásztói­nak 13.5 milliót, a salgótarjáni­nak 123 millió forintot utalnak.- Az észak-magyarországi ré­gióban arányosan osztották szét a támogatást, a két nagy miskol­ci kórház után a salgótarjáni in­tézmény a harmadik legna­gyobb összeghez jutott - zárta szavait Ercsényi Ferenc. Elárulta a mosoly bemutató Boltokban Szávai Attila Régács című hangoskönyve Szabó Andrea Rétság. Ha szokványos kezdés is, nincs rá jobb mondat: szépszá­mú érdeklődő előtt mutatták be a közelmúltban Szávai Attila Rég­ács című hangoskönyvét a rétsá­gi művelődési házban. Az akkor még javában tomboló óriási hő­ség sem riasztotta el az embere­ket a rendezvénytől. Bár ezen nem lehet csodálkozni, hiszen he­lyi szerzőről van szó, és az sem mellékes, hogy neves színészek is közreműködtek a bemutatón. Az alkalomhoz illő zenével kez­dődött az ünnepség: Majnik Lász­lóról eddig is tudtuk, hogy reme­kül gitározik, ám Szunyogh Pált inkább költőként ismertük. Most fuvolázott. Majnik László pedig szintén ír verseket Szóval, vagyis zenével...., a költők szórakoztat­ták a nagyérdeműt. Ezt követően Eitzenberger Balázs, a hangos­könyv rendezője köszöntötte a megjelenteket, majd bemutatta a neves vendégeket Ádám Tamás, a Hangoskönyv Magazin szerkesztője vezette a műsort, pontosabban: beszélge­tett az előadókkal, a szerzővel és az érdeklődőkkel. Dömer György, a kiváló színész egy magyar regét mondott el, akárha Mel Gibsont hallottuk volna (Dörner szinkro­nizálja). Hogy ne legyen olyan fe­szes a hangulat, bárki feltehette kérdését a színművésznek. Girasek Károly érdeklődött a hangoskönyv és az olvasás össze­függéseiről. Dörner megerősítet­te: megvan a helye és jelentősége a hangoskönyvnek rohanó vilá­gunkban, ugyanakkor semmi­képp nem pótolhatja az olvasás élményét A Régács egyik novelláját - A lagzis menet címűt - Gubányi György István adta elő mély bel­ső azonosulással. A színész-elő­adó elmondta, hogy a kiadó igaz­gatója kérte fel a feladatra. Ami­kor ismerkedett Szávai szövegei­vel, elsőre kicsit idegennek tűnt számára néhány szóösszetétel, kép, de aztán megbarátkozott ve­lük. A végére egyenesen belesze­retett az írásokba. Szávai Attila rétsági, mindenki ismeri őt és ő is ismer mindenkit, mondhatni, otthon van Régácson. Pardon, Rétságon! Hogy máshol is találkozhatunk-e szerény kis hazánkban hasonló jellemekkel? Hogy vannak-e hasonló szituáci­ók? Hogy az emberi ostobaságot megállítják-e a határok? A szerző próbálta szűkíteni a kört mond­ván: valójában a novelláiban sze­replő helyek, emberek csakis rét­ságiak. Ezt persze alighanem ma­ga sem hitte. Látszott a szája szeg­letén megbúvó mosoly. Dörner György mesélt még él­ményeiről, szóba került Tirana is. Amúgy nehéz napja volt a mű­vésznek, hiszen a rendezvény előtt több órát töltött a stúdió ma­gányában, magyar regéket és mondákat mondott fel. Zene. Függöny. Ha lett volna. De egyébként sincs vége. Eitzenberger Balázs búcsúzott a közönségtől és ajándék hangoskönyveket osztogatott. Lassan oszlott a tömeg, a színé­szek dedikáltak, beszélgettek. A rendezvény után a szereplők és a meghívottak átvonultak a szemben lévő vendéglőbe, ponto­sabban annak teraszára, hogy megünnepeljék Szávait Attilát és . a hangoskönyvét, s hogy koccint­sanak a jövőre. Ahogy illik. „Nyitott szív és felkészült szem” sz. a. Balassagyarmat Rendkívül csalá­dias, bensőséges, meghitt kiállí­tás-megnyitónak lehettek tanúi azok, akik szeptember 7-én ellá­togattak a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ Horváth Endre Galériájába. • A Munkácsy-díjas Bálványos Huba grafikusművész tárlatán ugyanis két leánya közreműkö­dött. Bálványos Judit zenemű­vész szaxofonjátékával kápráz­tatta el a jelenlévőket, míg Bálvá­nyos Anna művészettörténész édesapja művészetét elemezte kedves elfogódottsággal. Az ok­tóber 31-éig megtekinthető mű­vek tematikusán szerepelnek az alkotó által rendezett tárlaton. A színes ceruzával készült grafi­kák mesteri rajztudásról árul­kodnak, de az is látszik, hogy a művészettörténet, a letűnt korok stílusának ismerete a „kisujjá­ban van” Bálványos Hubának, aki kilenc éven át ábrázoló geo­metriát tanított a Képzőművé­szeti Főiskolán és immáron 29 éve oktatja a Budapesti Tanító­képző Főiskolán a vizuális neve­lés gyakorlati és elméleti tárgya­it: a művészettörténetet, esztéti­kát, vizuális kommunikációt.- Látni, értelmezni és szem­lélni tanít. A művészet befoga­dásához nyitott szívre és felké­szült szemre van szükség - emelte ki Bálványos Anna, aki arról is szót ejtett: édesapja az úgynevezett „ szocreál” korszak­ban is a fáradt, gondterhelt gyá­ri munkásokat, s a kicsinyesség­től és hatalomvágytól fűtött párt­vezetőket merte ábrázolni - a kor elvárásaival szöges ellentét­ben. A képek sorában egymáshoz kapcsolódó párok, az őszinte összekapaszkodás intim mozza­natai is megjelennek. Az embe­ri érzelmeket, akár a magányt, akár a szerelmet, akár az elesett- séget szívfájdítóan jeleníti meg a grafikusművész. Öregesen és otthonosan - de nem magányosan! Pillanatkép a nógrádmegyeri idősek otthonából M.J. ______________________ NÓgrádme gyer. Ahogyan öreg­szünk, úgy nyílnak újabb és újabb helyiségek az idősottho­nokban. Persze csak totyogósan, vagyis apró lépésekben, mert nagy változtatásokra, merész ál­mokra nem telik. A nógrád­megyeri - bennlakásos intéz­ményt is magában foglaló - alap­ellátó központ most újabb fejlesz­tést fontolgat, ezért pályázott, hogy a tervbe vett új lakószoba ki­alakításához anyagi támogatás­hoz jusson. Ezt tették eddig is, hosszú éveken keresztül, hiszen a kilencvenes években egy kicsi parasztházban látta meg a napvi­lágot a szállást biztosító idősek klubja. Mint az elnevezés sejteti, több egyedülálló hatvan éven fe­lülinek már akkor sem volt ele­gendő a klubszerű, nappali társas élet, meghúzódás. Valójában ez az igény és a fenntartó önkor­mányzat hívta életre a mai, négy­száz négyzetméter alapterületű, szép és igényes központot, amely klubot, házi segítségnyújtást,szo­ciális étkeztetést, családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást is szervez, illetve ellát. A pályázati lehetőségek man­kójára bátran támaszkodva, a szó szoros értelmében folyama­tosan építkezett az elmúlt évek alatt és fokozatosan érte el a je­lenlegi - harmincnégyes - férő­helyszámot. Ezt azonban még mindig nem tekinti végleges­nek. másrészt a tetőtér bőven kí­nál helyet további lakóhelyisé­gek kialakítására. Nem melles­leg az elöregedés és az elmagá­nyosodás kihívására is válaszol a meglévő élettér minél teljesebb kihasználásával. Alátámasztják ezt a számok, azaz a véget nem érő várólista, ami most éppen vi­szonylag rövid, tíz nő és nyolc férfi vár ugyanis jelenleg a beju­tásra. Igényes külső, szakszerű bel­ső. Összességében így jellemez­hető az otthonosságra sokat adó létesítmény, amely az ország bármely részéről fogad időseket, kiket a szakképzett személyzet vesz gondjaiba.

Next

/
Thumbnails
Contents