Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-22 / 222. szám
2007. SZEPTEMBER 22., SZOMBAT 7 MEZŐGAZDASÁG Piacelméleti ismeretekre is szüksége van a jó gazdának Egy kicsit körbe-körbe kocsikázunk Karancsság utcáin, mígnem végre a „tetthelyre” találunk. Nem azért, mintha nem kaptunk volna a faluban elég útbaigazítást, hiszen a község ismert, fiatal gazdaembere interjúalanyunk, akit - mint mondta - éppen internetezés közben értünk tetten. Baráthi Ottó- Hajdara Rolandnak hívnak, 24 éves vagyok, nőtlen, jelenleg „főállású” nappali tagozatos egyetemi hallgató és családi gazdaságban növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodó vagyok. A szakma alapjait a szécsényi mezőgazdasági szakközépiskolában sajátítottam el, 2002-ben kezdtem el saját vállalkozásomat 8 hektáron - mutatkozik be a szimpatikus fiatalember, majd kérésünkre röviden jellemzi a gazdaságát is.- A gazdaság mérete már a 200 hektárt is meghaladja, hat településen fekszik: Karancsság, Karancslapujtő, Kishartyán, Sóshartyán, Ságújfalu és Endrefalva. A földterület legnagyobb hányada szántó és van némi szántóművelésre nem alkalmas gyep. Gabonaféléket és olajnövényeket termelek benne, előbbieken belül kenyér- és takarmánygabonát, azaz búzát és triticalét, illetve most sörárpater- melésre is ráállok. Ezenkívül az olajnövények, amelyek nagyon előtérbe kerültek: így a napraforgó és a talán helyi különlegesség, az olajtök, amiből nagyobb vetés- területtel rendelkezem.- Milyen a piacképessége e növényi kultúráknak?- Fix piacom van, előfordul hogy vem egy bizonyos mennyiség már nincsenek olyan értékesítési problémáim, mint korábban voltak, akár az olajtöknél, akár a gabonánál. Köszönhető ez a feldolgozóipar elmúlt évtől megnőtt nyersanyagéhségének, amit a prognózisok következő évekre is megerősítenek, így a közeljövőben a reményeim szerint nem lesznek értékesítési gondjaim. A beszélgetésünk e részénél házigazdánk részletesebben is kifejtette álláspontját az intervenció intézményéről, kitérve a kereslet-kínálat várható alakulására, az EU és a magyar agrárgazdaság kapcsolatára, azzal zárva eszmefuttatását, hogy az intervenció intézményét szerinte mindenképpen fenn kell tartani. Elismeréssel szólt az agrárminiszterünkről, akit „ízig-vérig” szakembernek tart Mindezzel a fejtegetésével talán akaratlanul is bizonyította, hogy piacelméleti és egyéb szakmai ismeretekre és fel- készültségre is szüksége van a jó gazdának. Ezzel összefüggésben - kérdésre válaszolva - elmondta, hogy információt az újságokból és internetről szerzi be elsősorban, de a kamarai hírlevél is segíti őt esetenként az eligazodásban.- Melyik a legjövedelmezőbb terményfélesége?- Eddig kétségtelenül az olajtök volt, ezen realizáltam a legnagyobb árbevételt és nyereséget is. Most viszont attól tartok, hogy ez az év fordulópont lesz az olajtök esetében, miközben a konvencionális termények, például a búza és a napraforgó ára elég tisztességes. A mostani terméseredmények és árak alapján, lehet, hogy egyre kevésbé lesz érdemes foglalkozni az olajtökkel, illetve egyáltalán az alternatív növényekkel, és visz- sza kell állni a hagyományos növények napraforgó, repce - mesztésére.- Utóbbiaknak egyébként is nagyobb a termésbiztonságuk, a piaci pozíciójuk pedig - úgy néz ki - stabil lesz. Ez lehet a helyzet az olajnövények, a biodízel, illetve a bioetanol esetében, mely utóbbi gyártása világszinten elindult. Ezekből hiány keletkezhet, tehát érdemes lehet termelésüket előtérbe állítani.- Mi a véleménye a kisvállalkozók támogatásáról, milyen az a pénzügyigazdasági környezet, amelyben „élni-halni" kell?- Beruházási támogatást eddig még nem, csak területalapút vettem igénybe. Most éppen a fiatal gazdálkodói pályázatra készülök és reméter szabad értékesítésre is. De ma A fiatal gazdálkodó tekintélyes gépparkot birtokol A gazdaság mérete már a 200 hektárt is meghaladja - mondja Hajdara Roland riumainak meg fogok felelni. Viszont az elmúlt időszakban, egészen a SAPARD óta, az volt a meglátásom, hogy a pályázati feltételek többségében a nagy termelőknek kedveztek és a kisebb gazdálkodóknak - tehát a 300 ha alattiaknak - kevésbé. A pályázatok bírálati szempontjaival kapcsolatban azt figyeltem meg, hogy azon beruházások kaptak prioritást, illetve magasabb pontszámot, amelyek több munkahelyteremtést, nagyobb árbevétel-növekedést állítottak be az üzleti tervükbe. Mindezek arra utalnak szerintem, hogy nem igazán a kisvállal- kozá-sok a támogatási rendszer kedvezményezettjei.- Itt segíthetne a gazdaösszefo gás, de állítólag erre kevés a hajlandóság.- így van. A magyar emberre mindig jellemző volt, hogy az Uyenfajta együttműködést fenntartásokkal fogadta. De ebbe nem szívesen mennék bele.-És a kamarával mi a helyzet?- Mi tagjai vagyunk a kamarának, amely lényegében szakmai szolgáltatást nyújt. így például a pályázatok írásához, térítés ellenében, kamarai tagoknak némi kedvezménnyel. De van már itt annyi képviselet, hogy az ember eligazodni sem tud közöttük.- Kikkel dolgozik együtt a gazdaságban?- Esetenként és munkafajtáktól függően 1 -3 fő alkalmi munka- vállaló van segítségemre, leginkább a gépi munkáknál foglalkoztatom őket- Rövid idő alatt szó szerint a földből nőtt ki a gazdasága? Hogy csinálta?- Saját erőből, ide értve a család segítségét, ami nagyon sokat jelentett, anyagilag és erkölcsüeg is. Nagy áldozatok árán is, ami alatt azt is értem, hogy mindent visszaforgattam a gazdaság fejlesztésébe. Jelentős terhet vállaltam, a bankhiteleket most törlesztem, a viszonylag tekintélyes gépberuházásaim után.- Végezetül mika további tervei?- Mindenképpen a géppark továbbfejlesztése, elsősorban a betakarítási gépekre gondolva. Célom mindenkor a piaci igényeknek megfelelően termelni, a természet igényeinek is megfelelni, vetésváltással, talajhasználattal, amit az agrotech- nológiai követelmények is megkívánnak. Igyekszem korszerűen gazdálkodva fejlődni, az új kihívásoknak is mindig megfelelni. Tisztelt gazdálkodók, érdeklődők! A haszon nem csak a földeken terem * Fagy, aszály, viharkárok, felvásárlási, támogatási és piacgondok - nem problémamentes a mezőgazdasági termelők élete sem kicsiben, sem nagyban. Aki pedig a földeken, vagy az állatok körül tevékenykedik, bár érdeke lenne, ritkán tud időt szakítani a paragrafusok silabizálására. Nekik nyújthat segítséget a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége, amely a Mezőgazdászok Országos Szövetségének megyei kirendeltségeként számos hasznos tanáccsal, információs háttérrel áll tagjai és az érdeklődők rendelkezésére. A. Á. ___________________ Mg éterján, Szlobodnik János agrárközgazdásszal, a szövetség megyei titkárával a Bem út 10. alatti irodában beszélgettünk, elsőként feladataikról.- Érdekvédelmi szövetségünk elsődleges feladata kapcsolatot teremteni a szakminisztérium és tagjaink, a mezőgazdasági munkát végzők között - kezdte Szlobodnyik János. - Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy begyújtjuk az információkat tagjainktól, jelezzük kéréseiket, problémáikat a MOSZ-nak, ahonnan mondjuk a tej-, vagy gabonaterméktanács elé kerül egy-egy ügy, s innen összegezve, esetleg javaslatokkal alátámasztva a minisztérium asztalára kerül egy intézkedési tervezet, illetve visszafelé is működik az információáramlás: a döntések hétköznapi alkalmazásában is segítünk tagjainknak.- Adódik a kérdés: kik lehetnek a tagjaik?- A mezőgazdasággal foglalkozók, legyen akár őstermelő, akár egyéni, vagy társas vállalkozó, akár egy egész nagyüzem. Tagjaink meghatározott szolgáltatási kört kapnak szervezetünktől, amely ellenében természetesen tagdíjat kérünk, de ez az összeg megtérülhet azáltal, hogy jelentős terheket veszünk le á szerve^ zet tagjairól, sok utánajárástól, félreértéstől kímélhetjük meg őket.- Mit nyújtanak?- Tevékenységünk három nagy részre bontható: agrár-érdekképviselet, információára: moltatás, szakmai továbbképzés és szaktanácsadó rendszer. Az agrár-érdekképviseltbe beletartozik a már korábban említett információbeszerzés, a problémák, javaslatok továbbítása országos szervezetünknek. Komoly eredményeket, haszonnal járó lépéseket tudhatunk már magunkénak, s természetesen az eredményeket vissza is áramoltatjuk tagjainkhoz, például a közlönyök révén, amelyek irodánkban elérhetők. Emellett felvásárlási, kárenyhítési, biztosítási, vagy jövedelmezőségi tanácsadással is szolgálunk. Információáramoltatási rendszerünk révén akár naponta is tájékoztatjuk a tagokat levélben, interneten a jogszabály- változásról, a lehetőségeikről és kötelezettségeikről. Szakmai továbbképzéseinken bővítjük ismereteiket, de szervezünk tanfolyamokat, amely tagjaink számára természetesen olcsóbbak. Szaktanácsadó rendszerünk korábban az MVT-tanács- adásra épült, ma már az Új Magyarország vidékfejlesztési program fut. Segítünk egyrészt pályázatfigyeléssel, de kérésre meg is írjuk a pályázatokat, jelentősen leegyszerűsítve ezzel tagjaink dolgát.- Mi a legújabb eredményük?- A rétsági kistérségben szervezetünk nyerte el a „Helyi vidékfejlesztési iroda” címet, ahol a vidék élhetőségének javítása a feladatunk, s a vállalkozóknak, civil egyesületeknek és az önkormányzatoknak rendkívül hasznos LEADER- akciócsoport alakítása, beindítása lesz a feladatunk - zárta szavait Szlobodnyik János. Btociwgl*. A megújuló energiaforrások alkalmazása egyszerre szükségszerűség és lehetőség Magyar- ország részére. Szükségszerű, hogy a XXI. század elején válaszokat találjunk a fosszilis energiahordozók túlzott felhasználására visz- szavezethető problémákra (pl. globális klímaváltozás, kőolaj, földgáz árának emelkedése stb.). A világ minden országa szembesül ezekkel a kihívásokkal, de különösen fontos ez Magyarország részére, tekintettel a jelentős energiahordozó-importra (ld. orosz-ukrán gázárvita) és az EU tagállamként fennálló kötelezettségeinkre. Hazánk kedvező agroökológiai adottságai kiaknázásával a megújuló energia- források iránti fokozott igény egyben lehetőség is a magyar mező- gazdaságnak és a vidéken élőknek. A bioenergia (biológiai eredetű megújuló energiaforrások) előállítása, felhasználása az egyik pillére lehet a termelési és piaci szerkezet átalakításának, egy olyan mezőgazdasági reformnak, amelyre az elmúlt évtizedben nem volt példa. A bioenergiának röviden csak a legfontosabb mezőgazdasági előnyeit említve: • kiegyensúlyozottabbá tehető a termelés, felesleg helyett a gabona és a kukorica a piacon keresett, hosszabb távú szerződésekkel is leköthető termékké válik (bioetanol); • növekedhet az olajnövények iránti kereslet (napraforgó, repce), lehetőséget kínálva a termelőknek más kultúrák termesztésére; • az egysíkú gabonatermelés helyett a termőhelyi adottságokhoz jobban igazodó - hosszú távú szerződésekkel szintén leköthető - alternatív kultúrák termesztésére nyílik lehetőség (fás és lágy szárú energianövények); • a híg és szerves trágya ártalmatlanítása korszerű, kapcsolt biogáztermeléssel valósulhat meg, ez által a trágyatárolók holttőke helyett megtérülő beruházásokat jelenthetnek; • a melléktermékek és hulladékok energetikai célú felhasználásával a gazdálkodók a főtermékek értékesítése mellett további árbevételhez juthatnak; • az'energiahordozók helyben történő előállításával és felhasználásával növekedhet a vidék (energia)önellátó képessége, többletjövedelemhez juthatnak a kistérségek. A megújuló energiaforrások és a bioenergia-szegmens fejlesztése során cél a kiegyensúlyozott, fenntartható fejlődés, az öt kulcsterületen (energiagazdálkodás, környezetvédelem, EU-elvárások betartása, mezőgazdaság és vidékfejlesztés, nemzetgazdasági hatások) elérhető előnyök maximalizálása. Mezőgazda- sági oldalról a cél, hogy a gazdálkodók és a vidéki térségek az új iparág kialakulásában aktívan részt tudjanak vállalni és annak egyértelmű nyertesei legyenek. Az elmúlt időszakban számos intézkedés meghozatalára került sor, amelyek a megújuló energiaforrások elterjesztését ösztönözték. A folyamat nem állt meg, sőt az Új Magyarország fejlesztési terv és az Új Magyarország vidékfejlesztési terv támogatásaival még intenzívebb lendületet fog venni. Forrás: FVM agrár-vidékfejlesztési főosztály, www.fvm.hu Technikák, tippek, trükkök A magyar agrárgazdaság növekedésének is kulcskérdése a kis- és közepes vállalkozások, a magán- és társasgazdaságok - termelői csoportok, szövetkezetek - számának növekedése, a meglévők működésének hatékonyabbá tétele. Utóbbiak egyik alapvető feltétele pedig az, hogy az agrárgazdálkodók az egyre fontosabbá váló marketingtevékenységben is felvegyék a kesztyűt a legkorszerűbb (ipari stb.) vállalkozásokkal is. Ehhez a tulajdonosoknak, a gazdáknak és menedzsmentjüknek marketingismeretekre és a gyakorlatban alkalmazható tudásra van szükségük. Mindez a marketing egyik legismertebb hazai szakértőjének könyvében megtalálható. A szerző rendkívül sok praktikus példával, közérthetően, olvasmányos stílusban vezeti be olvasóját a marketing jövedelmező gyakorlatába. Rekettye Gábor Kisvállalati marketing c. könyve (Akadémiai Kiadó, Budapest) nemcsak a már működő vállalkozások és gazdá- ságok menedzsmentjeinek ajánlható, hanem azoknak is, akik még csak tervezik vállalkozásuk alapítását, gazdaságuk létrehozását (B. 0.)
