Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-21 / 221. szám

2007. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK GAZDASÁG 5 Soha nem látott nagyságrendű fejlesztési források Összesen több mint 1000 milliárd forint áramolhat be a magyar agráriumba a következő bő hat évben. Ha a magyar vidék jól pályázik az európai uniós pénzekre, akkor a gépesítéstől a faluturizmusig versenyképes Mezőgazdaság 592 milliárd forint Életminőség javitasa 173 milliárd forint Gépesítés Öntözésfejlesztés Bioenergia Falüturizmus Templom- és iskolafelújítások Faluközpontok korszerűsítése * FORRÁS: FVM • FuHtírKTSS tiRAf'HvX Környezetvédelem 407 milliárd forint Vízgazdálkodás Génmegőrzés Talajvédelem Összesen 1184 hivatal esetében ír ki közbeszerzési pályázatot a postai szolgáltatások nyújtására a Magyar Posta - mondta el Sza­bó Pál, a táfsaság vezérigazga­tója egy tegnapi sajtóbeszélgeté­sen. Az érintett postahelyek éves forgalma mindössze 2,5-10 mil­lió forint közötti. A tervek sze­rint öt körben bonyolítják le az értékesítést. Az első ütemben Komárom-Esztergom, Somogy, Heves és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye érintett. Összesen 220 postahivatal tevékenységé­nek kiszervezése jöhet szóba, de a végleges lista csak az október 15-én megjelenő pályázati ki­írásban lesz nyilvános. A tele­pülésszerkezetből is adódóan Somogybán és Szabolcsban na­gyobb számú postát érint az in­tézkedés, mint a másik két me­gyében. ■ Komárom-Esztergom, Heves, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg az érintett elsőre. A tervek szerint 2008. július elsejétől már új üzemeltetője lesz a pályázatban meghirde­tendő hivataloknak. A települé­si önkormányzatok, valamint a helyi kis- és középvállalkozások mellett a jelenlegi mobilposta­szolgáltatásban részt vevő vál­lalkozók, illetve a1 postai alkal­mazottak is indulhatnak a ten­deren. Akár az is előfordulhat tehát, hogy a polgármesteri hi­vatalban vagy a helyi pékség­ben lesz majd a jövőben a pos­tasarok. Az érintett hivatalokban ösz- szesen 560 főt foglalkoztatnak, de a posta számít arra, hogy eb­ből a körből is kikerülhet a ké­sőbbi üzemeltető. Az első ütem tapasztalatai alapján folytatódik a további megyékben a posták ki­szervezése, amely a tervek sze­rint 2009 első félévére érhet véget. Szabó Pál hangsúlyozta: az új üzemeltetők mindazt a szolgál­tatást kötelesek lesznek nyújta­ni, amelyet jelenleg is elérhet a lakosság. Az ellátás biztonságáért továbbra is a Magyar Posta felel. Mostanáig összesen 104 hivatalt zárt be a posta, így jelenleg 2744 fix postahely működik, közülük 328-at vállalkozók üzemeltetnek. A további kiszervezés 2009-ben 2,5 milliárd forint költségmegta­karítást hoz a postának. ■ D. N. A pesszimistáknak nem lett igazuk, az Európai Unió elfogadta az Új Ma­gyarország Vidékfejlesz­tési Programot (ÚMVP). így bő hat év alatt ezer- milliárd forintra számít­hat a mezőgazdaság. Vég Márton „Az Európai Unió vidékfejleszté­si bizottsága egyhangú szava­zással elfogadta az Új Magyar- ország Vidékfejlesztési Progra­mot” - jelentette be tegnap Gráf József. A földművelésügyi és vi­dékfejlesztési miniszter hozzá­tette: Magyarország ezzel az uniós országok első harmadá­ban van az elfogadott vidék- fejlesztési tervek tekintetében. A miniszter láthatóan elégedet­ten számolt be arról, hogy a 2007-2013 közötti évekre szóló program elfogadásával a magyar mezőgazdaság részére 5 milliárd euró - több mint 1000 milliárd forint - fejlesztési forrás nyílik meg, ebből 3,8 milliárd euró a kö­zösségi rész, a fennmaradó há­nyad magyar nemzeti kiegészítés. „De - számítások szerint - bankhitelek segítségével össze­sen mintegy 2000 milliárd fo­rint értékű fejlesztés valósulhat meg a magyar agráriumban és a vidéken” - hangsúlyozta Gráf József. Legtöbbet a mezőgazdasági és erdészeti szektor versenyképes­ségére költhet az ország, hiszen 592 milliárd forint felhasználá­sát fogadta el a bizottság, ami a források 48 százalékát teszi ki. A források 35 százalékát szán­ják a környezetvédelmi és ter­mészeti környezet fejlesztésére, azaz 407 milliárd forintot. A vidéki életminőség javításá­ra pedig 173 milliárd forintot szavazott meg hazánknak az Európai Unió. „Tehát a források csaknem felét a versenyképes­ség javítását szolgáló technikai „VÉGTELENÜL ÖRÜLÖK, hogy az Európai Unió elfogadta a vidékfejlesztési programot, hiszen mondjuk tavaly decem­berben erre senki nem látott komoly esélyt. Ennek a siker­nek az a legfontosabb tanul­sága, hogy nem gyáva nyuszi­ként kell kimenni tárgyalni megújításra és szerkezetátalakí­tásra, telepek megújítására for­dítják. Míg munkahelyteremtés­re az összes forrás kétharmadát szánják” - emelte ki a miniszter. Gráf József elmondta: a terv el­fogadását követően sorra indul­nak a vidékfejlesztési progra­mok, összesen mintegy 60 pá­lyázati jogcím lesz. Számítások szerint a fejlesztési programban falvanként átlagosan 8-10 olyan beruházás valósulhat meg, amely munkahelyet teremt, vál­lalkozást segít. A Fidesz szerint az EU által el­fogadott vidékfejlesztési prog­ram legnagyobb hibája, hogy olyan feltételeket szab, amelyek alapján a nagyüzemek jutnak hozzá a támogatások legna­Brüsszelbe” - mondta lapunk­nak Horváth Gábor. A Mez& gazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsé­gének főtitkára szerint a Fidesz állításai azért szak­szerűtlenek, mert a fiatal, kezdő gazdálkodók plusz- támogatásokat kapnak. gyobb részéhez. „Szerintünk el­fogadhatatlan, hogy a családi gazdálkodók gyakorlatilag kiszo­rulnak a támogatási lehetősé­gekből, ugyanis ez a réteg az ösz- szes pályázati forrásnak csupán néhány százalékában remény­kedhet. Ellenben az MSZP-hez közel álló, tsz-alapú tőkés nagy­birtokrendszeri kör komoly for­rásokra számíthat” - mondta Font Sándor. A Fidesz agrárpoli­tikusa hozzátette: a pályázatok­nál a kormány olyan magasan határozta meg az úgynevezett életképességi mutatót, hogy a családi gazdálkodók nem is tud­nak pályázatot beadni. Font Sándor az életképességi mutatóról elmondta: ezt olyan adatok alapján határozzák meg egy-egy mezőgazdasági üzem esetében, mint például a termő­föld nagysága, az éves árbevétel, a lábas állatok száma. „Szintén elfogadhatatlan, hogy a kormány ezt a koncep­ciót nem nyújtotta be a parla­mentnek. Igaz, a társadalmi vitá­ban elmondhattuk álláspontun­kat a civil szervezetekkel együtt, ám ezekből a javaslatokból a kor­mány gyakorlatilag semmit nem fogadott el” - szögezte le Font Sándor. „Nem gyáva nyusziként kell tárgyalni Brüsszellel” Több mint ezer helyen adná el szolgáltatását a Magyar Posta Dőlni fog a pénz a vidéknek úmvp Brüsszeli igen a programra - Falvanként nyolc-tíz beruházás Tovább bonyolódik a vízágyús szócsata SAJTÓINFORMÁCIÓK SZERINT jogtalanul vásárolt hazánk három vízágyút 315 millió forintért tavaly ősszel az Európai Unió schengeni alapjából, így ezt a pénzt vissza kell fizetni. Bajnai Gordon miniszter szerint azonban már tavaly június­ban tervezték a beszerzést Az EU budapesti képviselete szerint a schengeni alapok tavalyi költségvetésében még nem szerepelt a vásárlás. Az elemzők kisebb kamatcsökkenést várnak A Jövő hét elején a Magyar Nemzeti Bank várhatóan negyed százalékponttal csökkenti jelenleg 7,75 szá­zalékos alapkamatát. Elem­zők többsége úgy véli, az MNB nem várja meg a szep­temberi inflációs adatot. Kinevezték az ÁPVZrt. felügyelőbizottságát az ápv zrt. felügyelőbizott- ságánák a kormányfő által kinevezett tagjai: elnök Bor­bély Attila, tagok: Kertész István (MSZP), Mihályi Péter (SZDSZ), Popovics György (Fidesz-MPSz), Pongrácz Tibor (MDF), Mészáros József (KDNP) illetve Zs. Szőke Zoltán (ÓÉT munkaadói oldal). A GVH három bankot bírságolt meg A NAGY ZOLTÁN ÁLTAL Vezetett versenyhivatal (GVH) a K&H Bank Zrt.-t tizenöt- millió, az Erste Bank Hunga­ry Nyrt.-t kétmillió, a Citi­bank Zrt.-t pedig húszmillió forintra bírságolta meg, mert a pénzintézetek hitel­kártyáikat népszerűsítő tájé­koztatásukkal megtévesztet­ték a fogyasztókat. Nagy Zoltán, a GVH elnöke Eladható a vízművek üzemeltetési joga vagyontörvény Egységes lesz a nyilvántartás - A Fidesz szociális válságtól tart Nagycsaládosok: felhívás a civil társadalomhoz Az állami vagyon - könyv sze­rinti - értéke mintegy tízezer- milliárd forint, ám piaci értéke ennél magasabb is lehet. Az új vagyontörvény egységes nyüván- tartást hoz létre, így a valós ér­tékről is képet kaphatunk. Nincs döntés az állami vagyon értéke­sítéséről, az ezzel ellenkező hí­resztelés puszta riogatás - közöl­te Tátrai Miklós, a Pénzügy­minisztérium (PM) szakállamtit­kára csütörtöki tájékoztatóján. Hangsúlyozta: a parlament­nek lehetősége lesz a vagyonele­mek eladását megtiltani. Az öt regionális vízmű kikerülhet az állami tulajdonból, de arról nincs szó, hogy a vízbázis vagy a szennyvíztisztító is értékesít­hető legyen, a cégek csak az üze­meltetési jogot gyakorolják. A döntéseket ezentúl a Nem­zeti Vagyonkezelési Tanács hoz­za meg - közölte Tátrai Miklós. A nemzeti vagyon eladása a szociális válság további elmé­lyülését eredményezi - reagált Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivő­je az elmondottakra, hiszen így szerinte számos közszolgáltatás, az energia- és a postai díjak ára is növekedni fog. A szóvivő idéz­te a környezetvédelmi és vízügyi tárca tisztségviselőjét, aki koráb­ban már elismerte, a privatizáció után 50-100 százalékkal nőnek a vízdíjak. Szijjártó szerint pro­fitérdekeknek nincs helyük a közszolgáltatásban. ■ Sz. B. 3 Arról nincs szó, hogy a vízbázis vagy a szennyvíztisztító is értékesíthető Bojkottra fogják felszólítani a ci­vil társadalmat a nagycsaládo­sok az egészségügy átalakításá­ban részt vevő magánbiztosítók ellen - jelentette be Szabó End­re, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOÉ) elnöke a szer­vezet csütörtöki saj­tótájékoztatóján. Károsnak és át­gondolatlannak íté­lik a reformot. Véleményük sze­rint nemcsak az érdekvédelmi és szakmai szervezetek álláspont­jával ütközik, hanem a kormány­pártokon belül sincs egyezség, éppen ezért utasítják el, hogy egy rossz kompromisszumot erőltessenek a társadalomra. Az elnök kitért arra: a jelenle­gi gazdasági helyzetben minden családot óvnak attól, hogy hitele­ket vegyenek fel, s kérik őket, ala­posan mérlegeljék a hitelfelvé­telek körülményeit. A szervezet szerint ma fennáll a tömeges eladóso­dás veszélye. A NOÉ válaszolt azokra a - szeptem­ber 8-i demonstrá­ciót követő - politikusi reakciók­ra, amelyek szerint a civil szer­vezetek ne politizáljanak. Török Ádám főtitkár hangsúlyozta: nekik pontosan az a dolguk, hogy szakpolitikát folytassanak, a pártpolitikába pedig ezután sem fognak beleavatkozni. ■ Sz. B. ■ Minden csalá­dot óvnának a túl sok hitel felvételétől.

Next

/
Thumbnails
Contents