Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)
2007-09-20 / 220. szám
2007. SZEPTEMBER 20., CSÜTÖRTÖK 3 NÓGRÁD MEGYE Felolvasóest Salgótarján. A József Attila Kör kortárs irodalmi sorozatának új kötetét mutatják be a szeptember 20-i csütörtöki, az ifjúsági információs és tanácsadó irodában 17 órakor kezdődő felolvasó- esten. A költészeti antológia a 150. a sorban, címe: Egészrész. Lopják a csavarokat Mátraterenye. A bátonyterenyei rendőrkapitányság egyik körzeti megbízottja hétfőn arra figyelt fel, hogy Mátraterenyén két személy vasúti talpfacsavarokat pakol be egy Ladába. A rendőr elfogta a tetteseket, akikről megállapította, hogy Salgótarjánból érkeztek és 150 kilogramm csavart próbáltak meg eltulajdonítani. Ellenük lopás vétségének megalapozott gyanúja miatt indult nyomozás. Művészmozi Salgótarján. A József Attila Művelődési és Konferencia-központban szeptember 26-án 18 órától a Volver című filmet láthatják az érdeklődők. Az előadásra 250 forintért vásárolhatók jegyek a művelődési központban. Segítők képzése Pásztó. A drog és az AIDS elleni felvilágosító munkában fognak részt venni azok a középiskolás fiatalok, akiket szeptember 20-22-én készítenek fel a feladatokra az ifjúsági Vöröskereszt helyi csoportja szervezésében. A Teleki László Városi Könyvtárban tartandó képzés után az érintettek vizsgát tehetnek, s erről oklevelet kapnak. „Önkormányzati tulajdont nem privatizálunk" Salgótarján. A Salgótarján és Környéke Vízmű Kft körül hónapokkal ezelőtt hisztériakeltés indult - mondta el lapunknak Székyné dr. Sztrémi Melinda. A polgármester elismeri, hogy a víz, mint téma mindenkinek fontos, de úgy véli, hogy az ügy fontosabbá vált, mint amennyit ér. A város vezetője a megyei hírlap hasábjain szeptember 10-én megjelent „Már nem célszerű, hanem kényszer az átalakítás” című cikkel kapcsolatban hangsúlyozta: semmiféle döntés nincs vízműügyben.- Az új ügyvezető egy belső vizsgálat eredményeképpen a májusi taggyűlésen ismertette a vízmű állapotát, mely sokkolóan hatott az önkormányzatok vezetőire - fogalmazott Székyné dr. Sztrémi Melinda. Kiderült, hogy a kft. súlyos gondokkal küzd, ellentétben az előző vezetés tájékoztatóival. A helyzet megismerése miatt a tulajdonosok egy előkészítő bizottság felállítása mellett döntöttek, melynek feladata, hogy a feltárt helyzet orvoslására alternatívákat dolgozzon ki. A taggyűlés meghatározta a bizottság összetételét is, a munkában részt vett a cég felügyelőbizottsága, az ügyvezetés, valamint egy külső szakértő. Javaslatukat minden polgármester megkapta logikai összegzés néven. Utóbbi feltárja a vízmű állapotát és elemzi a víziközmű-szolgáltatásokról szóló törvényt, mely jelenleg még csak tervezet. Annyit lehet tudni, hogy 2009-től megszűnik az állami támogatás, s ez várhatóan jelentős változásokat okoz az országban.- Régóta problémát jelent a városban a magas vízdíj, melyet a jövőben csökkenteni kell - hangsúlyozta Székyné dr. Sztrémi Melinda. Majd hozzátette: a gond a kétlépcsős vízszolgáltatás, hiszen a Salgótarján és Környéke Vízmű Kft. tulajdonosai nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű vízbázissal, ezért vásárolniuk kell a vizet jelenleg az Észak-magyarországi Regionális Vízmű Zrt- től. A polgármester úgy véli, meg kell vizsgálni, hogyan lehetne a szolgáltatást egylépcsőssé tenni. Székyné dr. Sztrémi Melinda tudomása szerint egyelőre egyik önkormányzat sem tárgyalta a már említett alternatívákat. Mindössze annyi történt, hogy a tulajdonosok felhatalmazták az előkészítő bizottságot, hogy a logikai összegzésben szereplő lehetőségeket dolgozzák tovább.- Salgótarján vezetése nem látja olyan-állapotban ezt az anyagot, hogy a városi közgyűlés elé terjessze - fogalmazott a polgármester, sőt úgy határoztak, hogy a vízmű valódi helyzetének megismerése miatt átvilágítják a céget.- Az az álláspontunk, hogy önkormányzati tulajdont akár vízbázisról, akár hálózatról beszéljünk, nem kívánunk privatizálni és ezt a vezérfonalat képviseljük a későbbi tárgyalások során is - zárta szavait Székyné dr. Sztrémi Melinda. Bereczki-emléknap Romhány. Bereczki Máté-emlék- napot tartanak a településen szeptember 22-én 12 órától a Bereczki-kőnél. A híres gyümölcstermesztő és -nemesítő 1824-ben született Romhányban, és élete folyamán közel ezer gyümölcsfajtát különböztetett meg és írt le. Az ő tiszteletére látható a község címerében birsalma. A tudós Kunágotán halt meg, ezért a szervezők felvették a kapcsolatot a település vezetőivel, így innen is érkeznek vendégek a közös koszorúzásra, amit az általános iskolások műsora is színesít. Egy nap a kultúra jegyében P. Zs. Etes . Idén első alkalommal a település is csatlakozott a kulturális örökségek napjához. Az elmúlt vasárnap minden érdeklődő díjmentesen tekinthette meg az egész nap nyitva tartó faluházat és katolikus templomot. A szervezők kulturális programok sokaságával várták a vendégeket: az etesi iskolások néptánc- előadását követően a karancsaljai asszonykórus lépett színpadra, s mindemellett a jelenlévők megtekinthették a csodaszép góbién- és szalvéta- kép-kiállítást, a településen élő fafaragók alkotásait, a szépen hímzett térítőkét, valamint a népviseleti bemutatót is. Az egész napos programsorozat számos érdeklődőt, falubelit vonzott az első alkalommal megrendezett kulturális örökségek napjára. Elment a főszerkesztő Gotyár Gyula (1926-2007) Volt egy időszak, amikor gyakran találkoztunk, sokat beszélgettünk. Bármiről is esett szó közöttünk, előbb-utóbb mindig az újságnál kötöttünk ki. A „Nógrád”- nál, amely mindkettőnk számára fontos volt és az is maradt. Neki - a családja után - mindennél fontosabb. A megyei napilap prizmáján keresztül szemlélte a világot, nyilvánított véleményt. Nem is csoda, hiszen csaknem harminc esztendőt töltött el a szerkesztőségben, kerek negyedszázadon át volt felelős, illetve főszerkesztő. 1959. június 3-án fordult elő először, s 1984. december 31-én utoljára a neve az impresszumban. Amikor odakerült hetente csak kétszer jelent meg a „Nógrádi Népújság”, ő készítette elő, majd vezette be 1964. március elsején a megye első napilapját, a „Nógrád”-ot. Gotyár Gyula 1926. június 22-én született Parádsasváron, ahol édesapja üvegfúvó volt. 1943-tól ő maga is az üveggyártásban dolgozott formaesztergályosként: eleinte szülőfalujában majd Salgótarjánban. 1950-ben azonban - a kor szóhasználatával élve - kiemelték, először mozgalmi munkára irányították, majd tanulni küldték. 1956 decemberétől 1957 novemberéig még egyszer megmártózott a termelőmunkában is, majd következett - immár a nyugdíjazásáig - a megyei újság, amelynek napilappá válása korszakos jelentőségűnek bizonyult a nógrádi sajtótörténetben. Akkor már nem volt híján vezetői tapasztalatoknak, a napi megjelenés azonban minőségi ugrást jelentett a főszerkesztő számára is. Ugyancsak fontos mozzanata volt a munkásságának, amikor 1965 februárjában átvezényelte a szerkesztőséget az akkor Petőfi u. 1. sz. alatti, későbbi Palócz Imre, majd Erzsébet téri sajtóházba. Gotyár Gyula, mondhatni profi módon - az adott lehetőségeket felismerve, vezető testületi tagságát, széles körű kapcsolatrendszerét jól kihasználva - koordinálta a szerkesztőségi munkát, következetesen fejlesztette a személyi és tárgyi feltételeket. Igényes mérlegelés után választotta ki munkatársait - szerkesztőket, rovatvezetőket, újságírókat - és messzemenően támaszkodott tehetségükre, íráskészségükre. A lap lojális politikai irányultságát megtartva, igyekezett minél tá- gabb teret biztosítani az alkotói szándék, akarat érvényre jutásához. A műfaji sokoldalúság révén a legtöbben kiélhették szakmai ambícióikat, s ezzel az előfizetők, az olvasók - akik akkoriban voltak a legtöbben - is jól jártak. Gotyár Gyula az elmúlt években - távol tartva magát a közélettől - szűk családi körben élte - nem gondtalan - mindennapjait. Viszont mindig örömmel találkozott, s váltott szót egykori kollégáival, jó barátaival, sok-sok kedves ismerősével, s ugyancsak szívesen szorgoskodott, elmélkedett a Pécskő-hegyi kertben. Tévénézés, olvasás révén tájékozódott, különösen a Nógrád Megyei Hírlap számait vette szívesen a kezébe, nem egyszer reagált is az ott megjelentekre. Jó érzéssel töltötték el a jelenlegi kiadó és szerkesztőség vezetőinek meghívásai a sajtónapi ünnepségekre, nyugdíjas-találkozókra, amelyeken rendszeresen részt is vett. Sőt, az egyik ilyen alkalommal éppen ő vetette fel, hogy érdemes lenne könyv alakban is visszatekinteni az 1948-ban létrejött megyei lap, a „Szabad Nógrád” és jogutódjai hatvanéves történetére. Sok jó javaslattal, ötlettel járult hozzá az elkezdett munkához, amelynek megjelenését azonban sajnos már nem élhette meg. Szeptember 12-re virradóra végleg elaludt, családjában immár örökre befelhőzve a mindenkori Má- ria-napokat. A megrázó drámai helyzetben, á mély gyászban szeretteit, s a hozzá közel állókat az vigasztalhatja, hogy tevékeny életet élt, s a megyei napilap életre hívásában, működtetésében vállalt és betöltött szerepével jelentős örökséget hagyott hátra. Hamvai visszatérnek szülőhelyére, Parádsasvárra, ahol szeptember 22-én, szombaton 10.30 órakor temetik. Nyugodjék békében! Csongrády Béla Egykori iskolák, mi van veletek? (Folytatás az 1. oldalról) A hasznosi diákok, szülők és pedagógusok búcsúlevélben köszöntek el a közelmúltban felújított alma materüktől. Sisáklmre, Pásztó polgármestere, az intézmény fenntartója elmondta, hogy az épület önkormányzati tulajdonban marad, nem terveznek tulajdonosváltást. Folyamatosan keresik a hasznosítás azon lehetőségeit, amely a lakók megelégedését is szolgálja. A legéndi régi kastélyban - ahol az oktatás folyt - három éve nem hallható a gyerekzsivaj. Az önkormányzat tavaly eladta az épületet, így azt most egy magánszemély újítja fel, mintegy 150 millióból. Az|ilsótoldi iskola két éve üresen áll és az óvoda is hasonló sorsra jutott. Az épületeket nem hasznosították, csupán időszakos kiállítás kapott benne helyet. Mivel hat önkormányzat - Alsótold, Bokor, Cserhátszentiván, Garáb, Kutasó és Felsőtold - tulajdonában van, közös megegyezés szükséges az eladásához. Zabaron közel harminc éve megszűnt a felső tagozat, és már annak is több mint tíz éve, hogy az alsó tagozatos diákok is „elhagyták” a település általános iskoláját. Az épületet a kilencvenes évek elején kibővítették, amelyben most a posta, a rendelőintézet, gyógyszertár, idősek napközi otthona, teleház működik, valamint az önkormányzat is itt kapott helyet. Az alsó tagozatos diákok két osztálytermét összenyitották és közösségi színtérként használják, különböző rendezvényeket szerveznek az egykori tantermekben. Szilaspogonyban 1976 óta nincs iskola, a gyerekek a szomszédos Ceredre járnak. Az épületben a kisebbségi önkormányzat irodája, az óvoda, a családsegítő és gyerekjóléti szolgálat, rendelőintézet és melegkonyha kapott helyet. Nagy György, a település polgármestere elmondta, hogy szeretnék pályázati pénzből felújítani az egykori alma matert, szükség lenne a nyílászárók és a padlóburkolók cseréjére, külső festésre, továbbá akadálymentesítésre is. A munkálatok után idősek klubjának is otthont adna az épület, ahol különböző programokkal várnák a szépkorúakat. Salgótarján. Molnár Lajos volt a vendége, előadója pár napja a liberális szabadegyetemnek. A volt egészségügyi miniszter a József Attila Művelődési és Konferencia-központban tartott rendezvényen Emberibb egészségügy, egészségesebb élet címmel tartott előadást. ÜBERAUS SZABADEGYETEM
