Nógrád Megyei Hírlap, 2007. szeptember (18. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-12 / 213. szám

2007. SZEPTEMBER 12., SZERDA KÖZÉLET 5 Célba ért a vagyontörvény privatizáció Több állami tulajdonú cég eladhatóvá válik 2008-tól Csökkenhet az állami tulajdonrész a postában is. A kormány szerint ez jót tesz a versenynek, az ellenzék azonban a vagyon kiárusításáról beszél. Nem mondhatta le a telefont: szóbeli szerződésre hivatkoztak gúzsba kötve Olvasónk szülei le akarták mondani a vezetékes telefont, mert keveset használják. Azt a választ kapták, hogy a múltkor szóban egy­éves akciós szerződést kötöttek velük. A vezetékes telefont üzemel­tető cégnél azt mondták: amikor a múltkor felhívták az érintetteket, és egy évre szóló kedvezményüket is­mertették velük, ők igent mondtak. így a céggel kötött szerződés egy évig érvényes. Olvasónk már azt is furcsáll­ja, hogy édesanyja beszélt a céggel, miközben az előfize­tés a férfi nevén van. Hogy lehet tehát így egy beszélge­tésből szerződés? Sehogy. A szóbeli beszélge­tés nem írásbeli szerződés. 3 Márpedig a telefonos cég csak azáltal érvényesítheti szándékát. Ha írásban nincs szerződés, amely az egyéves akció igénybevételéről szól, nem kötheti magához a fo­gyasztót. Ezt Magdus Ágnes, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Közép-magyarorszá­gi Regionális Fogyasztóvé­delmi Felügyelőségének osz­tályvezetője mondta el. A levélíró hölgy jelentse be panaszát a fogyasztóvédelmi hatóságnál - tanácsolta a szakember. Ők megvizsgál­ják, valóban köttetett-e szer­ződés a két fél között. Ismé­teljük: a telefonon való szó­beli előzetes megállapodás nem tekinthető annak, de a szakembereknek minden papírt látniuk kell. Látatlan­ban nem lehet az ügyről konkrétan nyilatkozni. A kedves olvasó tehát szedje össze a dokumentumokat, amelyek a telefontársaság­hoz kapcsolják őt. Ezután vegye útját a területileg illetékes fogyasztóvéde­lemhez, azaz a Nemzeti Fo­gyasztóvédelmi Hatóság adott fogyasztóvédelmi fel­ügyelőségéhez. kérjük. írja meg fogyasztóvédelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu A koalíciós pártok hétfőn újra megszavazták a va- gyontörvényt. Az ellenzék az állami tulajdon kiáru­sításától tart. Vég Márton Név szerinti szavazással hétfőn késő este az Országgyűlés elfo­gadta az államfő által júliusban visszaküldött, az állami vagyon­ról szóló törvény módosított vál­tozatát, amely szerint a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács elnö­két nem a kormányfő, hanem az államfő nevezi ki hat évre. Az először június 25-én elfoga­dott törvény szerint összeolvad az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő Zrt., a Kincstári Va­gyoni Igazgatóság, valamint a Nemzeti Földalapkezelő Szerve­zet, helyükbe a Nemzeti Vagyon­kezelő Zrt. lép. Az új szervezetet egy héttagú tanács irányítja, amely teljes tulajdonosi jogokat gyakorol az állami vagyon felett. A törvény lehetőséget ad, hogy több jelenleg állami vagy többsé­gében állami tulajdonú cég elad­hatóvá váljon 2008-tól. „Ha hatályba lép a vagyontör­vény, akkor az megteremti Ma­gyarország kiárusításának, ki- semmizésének lehetőségét” - hangsúlyozta Varga Mihály. A Fi­desz alelnöke szerint a Gyur- csány-kormány csak egy szem­pontból közelített az állami va­gyonhoz: hogyan lehet minél gyorsabban túladni rajta, és az ál­lamháztartás lyukait betömködni az érte kapott pénzzel. Veres János ellenben azt mond­ta: a köztársasági elnök szemé­lye garanciát jelent a tanács meg­felelő működéséhez. A pénzügy­miniszter szerint az állami va­gyon még mindig jelentős, ezért a törvény annak csökkentésére épül. Cél az is, hogy a vagyongaz­dálkodásért felelős egyetlen szer­vezet az állami vagyon teljes kö­rére egységesen működjön. A tör­vény hatálya nem terjed ki pél­dául a területi, helyi, települési, kisebbségi önkormányzati tulaj­donra, az állam pénzvagyonára, az államadósságra, a Magyar Ál­lamkincstárra, de a társadalom- biztosítás vagyonára sem. Értékesíthető lesz több regio­nális vízközművállalat, vagyis a magyarországi ivóvízkészletet is privatizálhatják. Felmerülhet a Budapest Airportban, a Nemze­ti Tankönyvkiadóban, a Nemze­ti Autópálya-kezelőben lévő álla­mi részesedés eladásának a le­hetősége is. A Magyar Villamos Művekben és a Magyar Postá­ban a 99 százalékos tartós álla­mi tulajdon 75 százalék plusz egy szavazatra csökkent. Nem lehet eladni viszont a MÁV-ot, a Szerencsejáték Zrt.-t és egyetlen erdőgazdaságot sem. Az Élőlánc Magyarországért Közéleti Moz­galom már jelezte, hogy a döntés kapcsán az Alkotmánybíróság­hoz fordulnak. Abban azonban hiába reménykednek, hogy Só­lyom László másodszor sem írja alá a törvényt, mert az államfő­nek erre csak egyszer van joga. Az állami vagyon központi ke­zelésének szükségességét a rendszerváltást megelőző spon­tán privatizáció hívta életre. Még a Németh-kabinet hozta létre 1990-ben az Állami Vagyonügy­nökséget. Két évvel később az ál­lami tulajdon kezelésére meg­alakult az Állami Vagyonkezelő Rt. A két szervezet feladatait vet­te át 1995-ben az ÁPV Rt. Egyre többen vásárolnak balatoni ingatlant EGYRE TÖBB MAGYAR ÓS kül­földi vásárol telket, nyaralót vagy házat a Balaton part­ján. A szakemberek szerint a magyarok vásárlókedve egyre nő, a tavalyi adatok­hoz képest idén már fele-fe­le arányban vesznek külföl­diek és magyarok is ingat­lant. A sármelléki reptér charterjáratai miatt egyre több a külföldi, a nyugat­német és az angol befektető. Az élelmiszerek miatt magas az infláció A FOGYASZTÓI ÁRAK aUgUSZ- tusban nem változtak július­hoz képest, és 8,3 százalék­kal haladták meg az egy év­vel korábbi szintet - közölte a KSH. Az év első nyolc hó­napjában 8,5 százalékkal emelkedtek az árak. Egy hónap alatt az élelmiszerek árai 0,1 százalékkal emel­kedtek, az idényáras élelmi­szerek - burgonya, friss zöldség, gyümölcs - 9,9 szá­zalékos árcsökkenése és a többi élelmiszer 1,5 százalé­kos árnövekedése miatt. Csomag a fehérebb gazdaság érdekében sziKORA Jánost az adóható­ság, Sípos Jenőt a vámható­ság, Pálfalvi Andrást az OEP és Papp Istvánt az Országos Munkavédelmi és Munka­ügyi Felügyelőség részéről együttesen kérte fel a kor­mányfő, hogy szeptember vé­géig készítsenek egy intézke­déscsomagot, amely a fekete- gazdaság visszaszorítására irányul. Becslések szerint ha egy-három százalékponttal fehérülne a gazdaság, már százmilliárd többletbevétele lenne az államnak. Az APEH-elnököt is felkérték Kistérségek: kicsit tologatták a településeket megmaradt a Sarkadi kistér­ség, Derecske-Létavértes kistér­ség nem vált ketté, Bocskai­kért viszont a debreceni kistér­ségből a hajdúhadházi kistér­séghez került, miután az Or­szággyűlés hétfőn este a kis­térségi törvény módosítását is elfogadta. Az eredetileg június 18-án elfogadott törvényt az államfő küldte vissza. Sólyom László szerint az Országgyűlés akkor több olyan módosítást fogadott el, amelyeket az érin­tett önkormányzatok nem kez­deményeztek. kosa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere támogatta az álláspontja szerint is törvény­telen helyzet megszüntetését, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a célja egy teljes értékű debreceni kistérség, együtt Derecskével. Kóka a Nabuccót támogatná Képviselők: zsebbe vágó vita energia A stratégiai tároló negyede idén. rendelkezésre áll Kóka János állásfog­lalást vár A gazdasági tárca adatai alapján Európa gázigénye 2030-ig előre­láthatólag 20 százalékkal, mint­egy kilencvenmilliárd köbméter­rel, Magyarországé ezen belül hárommilliárd köbméterrel nő - mondta tegnap Kóka János annak kapcsán, hogy a Gazdasági és Közle­kedési Minisztérium (GKM), valamint a Financial Times pénteken nem­zetközi konferenciát tart Buda­pesten a Nabucco vezetékről, amely az Európai Unió gázbe­szerzési lehetőségeit hivatott szélesíteni. A magyar állam pénzzel nem kívánja támogatni a kiemelt projektet, azt pedig 2030-ra húsz százalékkal nőhet Európa gázigénye. egyelőre nem tudni, hogy az unió biztosít-e támogatást. „Demonstratív céllal tartjuk a rendezvényt, ezzel is jelezve, hogy elkötelezettek vagyunk a Nabucco ügyében” - mondta el tegnapi tájékoztató- ján-a gazdasági mi­niszter. A tárcaveze­tő szerint nincs el­térés a GKM és a kormányzat álláspontja között, de szük­ség lenne Gyurcsány Ferenc konkrét állásfoglalására. A stratégiai gáztárolókról el­mondta, az 1,2 milliárd köb­méteresre tervezett tároló negyede idén már rendelke­zésre áll. reform Az érintettek nem tárgyalnának költségtérítésről Bár a miniszterelnök hétfői be­szédében felkérte az Országgyű­lést, hogy a képviselői költségté­rítést alakítsák át, sem a kor­mánypárti, sem az ellenzéki frakciók nem tartják ezt aktuális kérdésnek, így feltehetőleg meg­marad a jelenlegi rendszer. A Vi­lággazdaság úgy tudja, hogy Gyurcsány Ferenc annak ellené­re tette a kérdés rendezésének igényét a 48 pontos reformteen­dők közé, hogy a szocialisták - már aki tudott a tervről - külön kérték, „felejtse el” ennek a vita­pontnak az újbóli megnyitását. Jelenleg nem folynak tárgyalá­sok a frakciók között a költségté­rítésről, és nem is terveznek ilyet - mondták fideszes képviselők. A képviselői díjazás két elem­ből áll, a tiszteletdíjból és a költ­ségtérítésből, utóbbit egy áta­lányösszeg és a szállásköltség te­szi ki. A szabályok 2006-ban már A honatyák illetménye és az átlagkereset euróbán Havi Havi arlamenti fizetés kereset Norvégia 3600 6213 Svájc 2748 2629 Ausztria 2 580 7 905 Csehország 633 2071 Lengyelország 592 2493 Magyarország 583 • 861 Románia 275 1573 FORRÁS: EUROPRESS-G YŰJTÉS szigorodtak: a költségtérítés megállapítása a választókerületi központ Budapesttől mért távol­sága alapján történik, ez száznul- lió forintos megtakarítást hoz évente. Megszűnt a képviselők ingyenes utazási lehetősége is. A legtöbb európai országban a képviselői munka díjazása az ál­lamigazgatás felső szintjéhez igazodik, és mindenhol van költ­ségtérítés. A honatyáknak álta­lában biztosítják az ingyenes belföldi utazást, a kilométerpénz sok esetben a lakóhely és a Par­lament közötti távolság függvé­nye. Szinte minden országban létezik szállásköltség-térítés nem fővárosi képviselőknek, számla ellenében. ■ T. E.

Next

/
Thumbnails
Contents