Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-25 / 198. szám
FOTÓ: PLACHY GYÖRGY 4 20 07. AUGUSZTUS 25., SZOMBAT KULTÚRA Könyv alakban a szécsényi konferencia Hamarosan - szeptember 14-én - lesz két éve, hogy a parlament kihelyezett emlékülést tartott Szécsényben, a Kubinyi Ferenc Múzeum udvarán felállított sátorban: a II. Rákóczi Ferenc nevével fémjelzett szabadságharc kiemelkedő eseménye, a szécsényi országgyűlés 300. évfordulója tiszteletére ülésezett a „tetthelyen” a magyar törvényhozás. A Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet Rákóczi-kiállítással és nemzetközi tudományos konferenciával járult hozzá a méltó megemlékezéshez. A 2005. szeptember 15-17. között tartott tanácskozás előadásai könyv formátumban „Rákóczi állama Európában” címmel láttak napvilágot. Az, hogy miért volt olyan emlékezetes és fontos esemény az 1705- ben Szécsényben tartott országgyűlés, talán Pálmány Béla tanulmányának bevezető gondolataiból tudható meg legjellemzőbb, legátfogóbb módon: „A haza szabadságáért szövetkezett magyar rendek közgyűlése" itt alapozta meg a kuruc állam szervezetét, és vezérlő fejedelemmé választotta Rákóczi Ferenc herceget, továbbá - mint azt Benda Kálmán hangsúlyozta ■- világtörténelmi jelentőségű tettel elsőként rendelkezett a türelem jegyében a katolikus és protestáns egyházak közel két évszázada tartó súlyos ellentéteinek megegyezéses elsimításáról Ez tükröződött a tanácskozás és tükröződik a kiadvány tematikájában is. Mint a kötet egyik szerkesztője, Balogh Zoltán (a másik Bagyinszki Istvánná) előszavában megjegyzi: az előadások „a szécsényi országgyűlés több alapkérdését tárgyalták. Az előadók az államépítés és a társadalmi támogatottság, a diplomácia, a jogtörténet és a hadtörténet kérdései mellett a személyiségnek a történelemben játszott szerepét is vizsgálták, mint a szabadságharc központi problémáját Külön előadás foglalkozott a szécsényi országgyűlésnek a békekötésről és a vallási toleranciáról alkotott törvényeivel ”Mi sem természetesebb, hogy a megyei hallgaRÁKÓCZI ÁLLAMA EURÓPÁBAN A kötet címlapján Daniel Warou: A szécsényi országgyűlés emlékérme (hátlap), a Magyar Nemzeti Múzeum éremtára tóság soraiban a legnagyobb érdeklődést azok az előadások váltották ki, amelyek valamilyen összefüggésben direkt módon is érintették Nógrádot, Szécsényt és a kiadvány olvasóinak figyelme is elsősorban ezekre a dolgozatokra irányul majd. Ezek között tallózva említjük Mészáros Kálmán írását Földváry László alezredes, nógrádi várkapitányról, Seres Istvánnak a nógrádi „vitézlő rend” részvételéről Thököly Imre Habsburg-ellenes harcaiban és Szirácsik Évának a Rákóczi-kori Nógrád vármegye közéletében játszott női szerepekről írott tanulmányát. Van nógrádi vonatkozása Czigány István „Forgách Simon katonai és politikai tevékenysége 1705-ben”, Praznovszky Mihály „Menyői Tolvay Ferenc, a debreceni tankönyvíró” és Ráday-Pesthy Pál Frigyes „Ráday Pál emlékezete” című opusának is. Annak idején áz országgyűlésnek, két évvel ezelőtt pedig a megemlékezésnek helyet adott Szécsényről szól Pálmány Béla fentebb már idézett írása, amelyben az „újratelepített végvár-mezőváros társadalmát” az 1690-1715 közötti évekre vonatkoztatva elemzi és ugyancsak fontos adalékokkal szolgál a település történetére nézve Varga Kapisztrán „Szécsény és a ferencesek az 1705-ös országgyűlés idején” című eszmefuttatása. A konferencia rangját a korszak és a téma érdemdús, ismert szakemberei (R. Várkonyi Ágnes, Köpeczi Béla és mások) adták meg, de fiatal, reményteljes kutatók is hallatták a hangjukat, letették névjegyüket az ismét maradandó tudományos értékeket felszínre hozó tanácskozáson illetve a „Rákóczi állama Európában” című kiadványban, amely a „Discussiones Neogradienses” sorozat kilencedik köteteként jelent meg a Nógrád Megyei Múzeumi Szervezet kiadásában. Ezzel folytatódott az a hagyomány, hogy a megyében rendezett tudományos konferenciák - köztük például az első ízben 1975-ben rendezett Rákóczi-tanácskozás - előadásai nyomtatott formában is meg- örökítődjenek a jelen- és az utókor számára. ■ Csongrády Béla „Vissza az életbe” „Kassák az ember és a közszereplő” címmel jelent ugyan meg nemrégiben Standeisky Éva könyve, legtalálóbban azonban a „főhős”, Kassák Lajos egyik 1945-ben írott cikkének a címe - „Vissza az életbe” - fejezi ki a szerző szándékát, mondandójának lényegét. Hosszú évek óta törekszik ugyanis ráirányítani a figyelmet a 20. századi magyar irodalom és festészet e profétikus alakjára, a magyarországi avantgárd művészet megteremtőjére, aki - noha 1965-ben Kossuth-díjat kapott - kénytelen volt meg- és átélni a kitaszítottság élményét éppúgy, mint a „gyanús szabadgondolkodó” minősítés következményeit. Hogyan lehet, hogy miközben Kassák Lajos maga is változott, mégis ugyanaz az ember maradt? - valójában ezt a kérdést járja körül Standeisky Éva azokban az 1984-től 2007 márciusáig megjelentetett tanulmányaiban, (Az én Kassákom - Kassák Annája - Barátság? Kassák és Szabó Dezső - Az (ön)átértékelő - A közpolitikus - Kassák-cikkek a demokráciáról - Belső emigráns - Ügynökjelentések Kassák Lajosról - Kettős portré: Kassák Lajos és Veres Péter) amelyek újraszerkesztve, kiegészítve könyve tartalmát képezik. Ez csak Kassák Lajos: Házak, 1956, papír, tus Képeslap Kassák Lajosról úgy volt lehetséges - mutat rá - hogy „a paraszt és munkáskörnyezetből jött” szocialista Kassák polgári életformát és mentalitást vállalván egyik oldalon sem állt be a politikai pártok szekértolói, reguláris katonái közé, de bízott, hitt a jóért folyó harc szükségességében. „ Úgy érzem, éppen a bennem levő két ember tartja szerencsés egyensúlyban egymagámat. Ha nem így lenne, rég veszedelembe hajszolt volna a vad titánkodás, vagy kétségbe ejtett volna a szomorúság. Végeredmény: nem vagyok senkié, és nem kallódom egyedül” - idézi Standeisky Éva Kassákot mintegy magyarázatul a változás és az állandóság kettősségére. A kötetben - bár értelemszerűen a sokoldalú alkotóról is esik szó - az egyéniség, a gondolkodásmód és a közéleti szerepvállalás összefüggései kapnak kiemelt hangsúlyt. Nem véletlen, hogy Standeisky Éva írásai a Gondolat Kiadó jóvoltából éppen az idén - Kassák születésének 120, halálának 40. évfordulója esztendejében - öltöttek könyvformát. Érdemes tanulni, okulni belőle a Kassák-körön belül és kívül egyaránt-dyb„Arcok és énekek" Szorospatakon A megválasztása utáni másnapon szinte első útja Szorospatakra vezetett Lavajné Dóka Évának, Bátonyterenye új polgármesterének, hogy az ott rendezett írótáborban megnyitóbeszédet mondjon. Mondhatni tehát, hogy közszereplőként, városvezetőként „szűzbeszédét” tartotta a toliforgatók társaságában. Azóta a hatnapos összejövetel befejeződött, a tapasztalatok értékelésére Madár János költőt, a tábor vezetőjét kértük fel.-A Bátonyterenyei írók Köre - amelynek elnöke vagyok, s amelynek Balázs Pál alpolgármester is alapító tagja - kezdeményezte az írótábort. A szervezésben és rendezésben azonban szorosan együttműködtünk az idén alakult szervezettel, a pásztói székhelyű Alkotók Nógrád Megyei Szövetségével. Alapvető célunk az volt, hogy a Nógrád megyéhez kötődő - itt élő és alkotó, vagy innen elszármazott - írókat, költőket ösz- szefogjuk, személyüket és műveiket ebben a körben is megismertessük, népszerűsítsük. Nem volt véletlen az sem, hogy a tábort Szorospatakon - a Tádé panzióban - tartottuk. Házigazdánk Szabics Antal panzióvezető és egyik tagunk, Szabicsné dr. Borbély Éva volt A helyszín megválasztásával szerettük volna ráirányítani a figyelmet az egykoron szebb najxikat látott városrészre, a korábbi bányásztelepülésre, illetve üdülőfalura. Úgy gondolom, hogy az első ízben megrendezett írótábor - a természetes „gyermekbetegségei” ellenére - sikeresnek mondható. A megnyitón negyvenhetén vettek részt, az állandó létszám pedig húsz fő körül mozgott. A megyéből érkezettek mellett voltak vendégeink Budapestről, Kecskemétről, Nyíregyházáról és Szigethalomról is. Elhangzottak előadások - többek között - a Nógrád megyei heiytörténetírás- ról, az irodalom és a publicisztika kapcsolatáról, az irodalmi hagyományokról a múltésa jelen tükrében. Bemutatkoztak egymásnak a megyében működő irodalmi műhelyek képviselői, jellemezvén társaságuk, egyesületük, alkotócsoportjuk működését. Sor került több mostanában megjelent kötet premierjére és szó esett tervekről, készülő könyvekről is. Szinte erre az alkalomra látott napvilágot a Rím Könyvkiadó gondozásában az „Arcok és énekek” című versantológia, amelyben százhuszonegy költő - köztük olyan élvonalbeli, ismert lírikus, mint Ágh István, Csanádi János, Csoóri Sándor, Baranyi Ferenc, Mezei András - versei kaptak helyet. A válogatott gyűjteményben Nógrád megyét huszonhat szerző képviseli, - mások mellett - olvashatók Handó Péter, Karajfa Gyula, Konczek József, Marschalkó Zsolt, Zsibói Gergely művei, de bekerült az antológiába a bátonyterenyei kör néhány tagja is. Madár János gondolatainak összegzéseként elmondható, hogy a szorospataki írótáborral Nógrád megyében hiánypótló kezdeményezés indult útjára. A festőket, grafikusokat mozgósító művésztelepek mellé immár felsorakozik egy új alkotóműhely, amelynek a sorsa, jövője a következő években dől majd el. Sokan várják, várjuk sikerüljön stabilizálódnia, kiteljesednie. ■ Cs. B. Pál József nagy ívű, igényes előadást tartott Nógrád megye irodalmi hagyományairól JO MEGFEJTÉS, SZERENCSÉS NYERTES Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: „Itt a két lepedő, amit a vasalóért kért kedveském. ” Szerencsés nyertesünk: Hegyi Máté Salgótarján, Báthori út. 6. Kérjük, mai rejtvényünk megfejtését augusztus 30- ig juttassák el szerkesztőségünkbe (St., Alkotmány út 9.), az 1000 Ft-os vásárlási utalvány szintén itt vehető át! r~ SZELÍD VAD r~ KIFEJLETT ILYEN HAMAR? H BAJNOK HAZAI SAI'MOK • N UIIKN \ 1 1 i pj Kl’PAJA. K REPEDÉS. ELVÁLÁS ÜVEG. FLASKA LÉGIESEN KÖNNYED ÓCSKA. VACAK MÉTER. RÖV. SZÍNÉSZNŐ (NÓRAJ ? . t t nZ VERSENYSZAKASZ i i CÍMERMADÁR NÉVELŐ TERÜLET. RÖV. ► PÉPES ÉTEL ? t 1'AIM Al x s • | MASNI, PÁNTLIKA u i JELZETT IDŐTŐL AZ EGYIK OLDAL FRAJT ...; SZÍNÉSZNŐ ZSÁK. RÖV. KÁROSAN HATSZEMKÖZÉP ! t STRANDFÜRDŐ t DEDÓ SKICCEL MONDAT RÉSZE ! L DZSL'NGEI t KÖLYÖKARCULCSAPÓ OSZTÁLY. RÖV. — SNAPSZ ISKOLA. RÖV. ► TRÉFÁS FENYEGETÉS SZENVEDŐ ALANY L t A FORTE JELE j^\\ KESKENY DESZKA NEKISZEGEZ ALULRA ► t MEGALÁZKODIK ELKÉPZELÉS L FAGYOS ÉVSZAK ELŐTAG: SOK IZGALOMBALSZERENCSE ► t MAGA HÁTVÉD L NEMES ALKOHOL t AZ OXIGÉN VEGYJELE FAFAJTA CSODÁLKOZÁS b BÉCS KÖZEPE ! ♦ KI T I I HASÍT t SPORTKABÁT TENGŐDIK. VEGETÁL u~ t ... FAIR LADY; MUSICALFÉLREVON TÍ3 KÖLTŐ V. (ZOLTÁN) EURÓPA. RÖV. NÓTA KÖZEPE! PÉPSZERÜ ÉTEL MEGTELÍT 1 ___________________________________________J L NEM MOZGÓ 1 CSATLAKOZIK AFRIKAI ORSZÁG. FŐVÁROSA NIAMEY HORDÓMÉRTÉK FÉL ZSÁK ! NEMZETI TANÁCS. R. A TÖBBES SZÁM JELE3 t ** t t ? FELSŐ VÉGTAG ... MADRID L • f MENEKVÉSHÁROMTAGÚ ZENEKAR ATLÉTIKA. RÖV. ZALAI SPORTKLUB ...TAYLOR SPORTÖLTÖZÉK t TAVASZ VÉGEI ! PÖRÖGNI KEZD ! t VIZSGA- DARAB ! NÖVÉNYI RÉSZ i NÉMA TANÚ ! A RÉNIUM VEGYJELE r 1 t PERDÜLÉS ♦ t KELVIN. RÖV. AZ Ö KEDVEI KE L T t
