Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-10 / 186. szám

KITEKINTŐ 2007. AUGUSZTUS 10., PENTEK Palóc napok Füleken Fülek művelődési központja a hét végén ren­dezi meg sorrendben tizenhetedik alkalommal a palóc napokat. A rendezvénysorozat már ma, augusztus 10-én, pénteken megkezdődik. A megnyitó 16.00 órakor kezdődik a Vigadó udva­rán, ünnepi köszöntőt mond Agócs József, Fülek polgármestere és Doc., Ing. Murgas Milan, a besztercebányai megyei önkormányzat elnöke, közreműködik a füleki Melódia női kar, a Pro Kultúra férfikórus, a füleki művészeti alapisko­la növendékei és Lea Krpel’anová. 16.30 órakor nyílik Életút címmel Jacsmenyík József jubileu­mi kiállítása a városi múzeum galériájában. 17.00-kor gyermekműsor következik: lesz ug­rógála á gumivárban, felfújható mászófal, gumi­csúszda, Danyi Irén és a Spirit tánccsoport szó­rakoztató műsora. Előbbi helyszíne a városi mű­velődési központ belső udvara. A budapesti Szi­get Színház előadásában 20.00 órakor kezdődik a János vitéz című daljáték a várudvaron, a be­lépő száz korona. Augusztus 11-én, 10.00 órakor mesedélelőtt és gyermekrajz kiállítás várja az érdeklődőket a városi könyvtárban. 15.00 órakor kezdődik a játszóház a Magyar Közösségi Házban, a Cse- madok helyi szervezetének rendezésében. Lesz­nek kézműves-foglalkozások, versenyek, báb­színház, gyerekmozi. 17.00 órakor kezdődik a „Határtalan Palócország” című előadás-sorozat, a Jó Paló­cok Regionális Népművészeti Egyesület cso­portjainak néptáncgálájával. Fellép a Vidróczki néptáncegyüttes Gyöngyösről, a Kenderszer néptáncegyüttes Bodonyból, a Karancs néptánc­együttes Karancslapujtőről, a Palóc Táncmű­hely Fülekről, MFS Rakonca ifjúsági néptánc­együttes Fülekről, a Kis Rakonca gyermek-nép- táncegyüttes, szintén Fülekről. A helyszín: a várudvar. 20.00 órakor a füleki Zsákszínház J. Garner „Ébredés” című darabját mutatja be. Fellép a Magyar Színjátékos Szövetség is, mindkét elő­adás a művelődési központ színháztermében lesz. Augusztus 12-én, vasárnap 20.00 órától a ma­gyarországi Korái együttes koncertje zárja a programot a várudvaron. Tűzifa, a jovo útja Emelkedik az energiahordozók ára, a gázé már egyenesen az egekbe szökött, sőt, az előttünk álló években feltételezhető az állami támogatások további csökkenése, ami mindinkább a vi­lágpiaci ár megfizetésére kényszeríti a kisfogyasztókat is. A Föld energiakészletei azonban nem végtelenek, az újraterme­lődő, környezetbarát források egyre fontosabbá válnak világ­szerte. Ez persze Magyarországot is fokozottan érinti, hiszen az alternatív energiák alkalmazásában, megtermelésében az adottságoknak köszönhetően a Kárpát-medence igen nagy je­lentőséggel bír. Az egyik legfontosabb hazai energiaforrás, a tűzifa pillanatnyi helyzetéről Tóth Gáborral, az Ipoly Erdő Zrt. vezérigazgató-helyettesével beszélgettünk. Faragó Zoltán- Cégünk Nógrád és Pest megye te­rületén 64 ezer hektár állami tulajdo­nú erdőt kezel. Ezen az erdőterületen évente 150 ezer köbméternyi faanyag termelhető ki úgy, hogy a gyarapodás még mindig jelentős mértékben meg­haladja a kitermelt mennyiséget Ebből a 150 ezer köbméter fából 130 ezer tű­zifa minőségű, ami persze rostfának, il­letve papíripari felhasználásra is alkal­mas.- Ezt a nagy mennyiségű tűzifát kik­nek adják el?- Egy részét a villamos erőművek veszik át, de jelentős a lakossági érté­kesítés is. Utóbbi azért két csoportra osztható, mert vannak, akik a kiter­melés helyszínén maguk gyűjtik a tű­zifát, mások meg az erdészetektől ve­szik. Tavaly a gázár emelésének híré­re ugrásszerűen megemelkedett a ke­reslet a tűzifa iránt. Ezért a közelmúlt­ban a kereskedelmi tevékenység fejlesztésére Balassagyarmaton és Kunszentmártonban nyitottunk dara- bolt-hasított tűzifa értékesítésére alkal­mas telephelyet.- Miért éppen Kunszentmárton?- A fa nagy tömegű árucikk, fajlagos fuvarköltsége magas, viszont pontosan kiszámolható, hogy a nógrádi tűzifa meddig szállítható el gazdaságosan. A Jász-Nagykun-Szolnok megye déli ré­szén felevő, a csongrádi határhoz közel eső Kunszentmárton éppen ilyen he­lyen van, ráadásul ez az alföldi vidék szegény fában. Ami a keresletet illeti, a ceilulózipa- ri felhasználás is felfutóban van, az aj­kai, pécsi, kazincbarcikai és az orosz­lányi erőmű is átveszi a tűzifát, gyakor­latilag korlátlan mennyiségben. Előb­biek mellett a rostipari felhasználás is jelentős. A cég számára a nagy fo­gyasztók kiszolgálása mellett lakossá­gi ellátás biztosítása is fontos. Az el­múlt időszakban vásároltunk négy olyan terepjáró tehergépkocsit, ame­lyek alkalmasak arra, hogy az erdőből egyenesen a megrendelő udvarára szállítsuk a tűzifát. Ezeket a tehergép­kocsikat vállalkozás formájában mű­ködtetjük, s így a külön fuvarról sem kell gondoskodnia a vásárlónak.- A legutóbbi tél nem terhelte meg any- nyim a fűtésszámlákat, mint amennyire szokta, de a tűzifa ám a többi energiahor­dozóéval együtt jelentősen emelkedett- A fa árnövekedése tavaly robba­násszerű volt! Idén nyáron viszont a ta­valyi ár alatt kínálunk tűzifát, hogy a felhalmozott készleteket csökkentsük. A fafűtés népszerűségének növekedé­sében nagy szerepet játszott az, hogy terjednek azok a korszerű tüzeléstech­nikai berendezések, pmelyek nagyon jó hatásfokkal üzemelnek, a fa hevíté­se során keletkező gázokat égetik el. Egy üyen kazán beszerzése még egy családi ház esetében is két-három év alatt megtérül! Ezek komfortfokozata csaknem azonos a gázéval, hiszen ele­gendő naponta egyszer megrakni őket. Valószínűsíthető, hogy az elkövetke­zendő időszakban a gáz állami támo­gatása teljes egészében megszűnik, ez további fogyasztói árnövekedéshez ve­zet. Az erdőgazdálkodók jelenleg még hátrányos helyzetben vannak, ugyan­is a tűzifára nincs állami szubvenció. A fatüzelés előnye, hogy akármi is lesz, az erdőgazdaság 64 ezer hektárról a la­kossági igényeket mindig ki tudja elé­gíteni, de a gázvezetékek forgalma bi­zony akadozhat. A vidéki háztartások döntő többsége előbb-utóbb a helyben képződő természetes fűtőanyagokat, fát, mezőgazdasági hulladékot hasz­nálja tüzelőül és nem a méregdrága külföldről importált energiahordozó­kat. Mindenesetre az lenne a legjobb, ha az állam egységes szubvenciók al­kalmazásával segítené - nem csak a fo­gyasztókat, hanem az újratermelődő energiaforrások előállítóit is!- A fűtési időszak kezdetét megelőző­en még a nyár végén indul a tűzifa-vá­sárlási szezon. Milyen keresletre számít az idei évben?- Való igaz, vevőink vásárlási szoká­sait vizsgálva az elmúlt időszakban az volt jellemző, hogy a tűzifavásárlók nagy része augusztusban és szeptem­berben, még a fűtési időszakot meg­előzően szerzi be a télirevalót. Ennek előnye, hogy ebben az időszakban az erdei utak jobb állapotban vannak, a szállítási költségek alacsonyabbak. Az enyhe tél és a forró nyár után a követ­kező szélsőség a farkasordító hideg le­het, a tűzifakeresletet mindig a téli hő­mérséklet befolyásolja elsősorban. A vegyes tüzelést alkalmazó háztartások esetében a már említett okok miatt a tűzifakereslet élénkülésével számo­lunk. Társaságunk küldetésének te­kinti a működési területén a lakosság tűzifaszükségletének kielégítését, így hiány esetén felvásárlásokból elégít­jük ki vevőink igényeit. Várszépítők tábora Fülek Idén is megtartották a városban az Oppidum Fileck Polgári Társulás (A civil szervezet szlovákiai megfelelője. A szerk.) szervezésében a sorrendben ötödik nemzetközi ifjúsági várszépítő tábort. A füleki gyerekeken kívül Erdélyből és Magyarországról is ér­keztek vendégek,' összesen harmincketten. Acsapatjúlius 16-tól július 21- ig a kánikula ellenére is minden délelőtt lelkesen munkálkodott a vár területén. Szakszerűen eltá­volították a várfalakról a gyom­növényzetet, a fiúk többsége kö­veket hordott és segítették az ép­pen feltárást végző régész mun­káját is. A lányok egy része a le­leteket - cserépdarabkákat - tisztogatta. A tábor keretén belül megvalósuló „Világok vára” elne­vezésű fotóművészeti fesztivál előkészületeiben is aktívan részt vettek. Segítettek az Oppidum Fileck Polgári Társulás tagjainak felhordani a kiállításra kerülő ké­peket a Bebek-toronyba, léceket festettek, a fotókat készítették elő a bemutatásra. Délutánonként kézműves-foglalkozásokon vet­tek rész, a várossal ismerkedtek, pályázatot írtak, és néhányszor még a parkbeli számháborúzás is belefért az esti programjukba. A hétből egy teljes nap kirándu­lásra volt szánva. Idén a zólyomi várkastélyt látogatták meg, majd késő délutánig Zólyomkovácsi- ban strandoltak. A táborzárás a fotókiállítás ün­nepélyes megnyitójával esett egy­be, amelyen a fő támogatókon, a Ménes-patak Egyesület képvise­lőjén és Fülek város polgármeste­rén kívül néhány kiállító fotómű­vész is részt vett. A látogatók előtt több mint egy évig lezárt Bebek- toronyban az Oppidum Fileck Polgári Társulás szervezésében most került először megrende­zésre kiállítás. A Világok vára el­nevezésű nemzetközi fotóművé­szeti fesztivál gondolata a táj és az ember. Különböző témakörű, ösz- szesen 400 darab, magyar, finn, osztrák, olasz és japán fotóművé­szek által készített kép került ki­állításra a valamikor kétszintes torony felújítás utáni öt emeletén. A kiállítás 2007. augusztus 18-ig tart nyitva. Érdemes megnézni!- bőd ­Vásártéri mozaikok „ j. y . - - ft Ibii 'l Kereken fél évszázada, hogy a fekete salakkal borított állatvá­sártér és nyomorúságos lakókör­nyezetének helyén kialakultak a mai városrész körvonalai. Ut­cák, járdák még alig voltak, sár­ban, porban építkezési törmelé­kek között, keskeny ösvényeken, tégladarabokra helyezett inga­tag pallókon közlekedtünk, de örültünk a száraz, egészséges, új lakásoknak és lelki szemeink­kel már láttuk a majdan megszé­pülő, ligetes, parkos környezetet is. Azóta megnőttek a fák, bok­rok, aszfaltburkolatot - és ház­számokat - kaptak az utcák, ki­alakult, majd többször átalakult a városrész főtere, mely az 1956- os sortűz emlékére a „December 8. tér” nevet viseli. Ötvenéves történelme során velünk, lakóival együtt sok min­dent megélt a Vásártér. Óvodáit, iskoláját kezdetben zsúfolásig megtöltötte a fiatal családok gye­rekserege, játszóterein, szökőku­tas, virágos főterén és zenés szó­rakozóhelyein nyüzsgött az élet, szabadtéri aszfalt sakktábláján reggeltől estig folyamatosan zaj­lottak a kibicek hadától kísért színvonalas sakkcsaták. Éveken át a város büszkesége, legkedvel­tebb városnegyede volt, majd - talán épületeinek félkomfortos, szocreál jellege és megkopottsá- ga miatt - a modern városköz­pont árnyékában sokat vesztett népszerűségéből. Mostanában azonban, talán kies környezete, energiatakarékos, téglafalú épü­letei, központi fekvése és jó kö­zellátása miatt, mintha ismét kezdene felértékelődni. A tavaly felújított, gyönyörűen virágosított December 8. tér az ország egyik legszebb 56-os em­lékművével és emlékparkjával méltóan őrzi az áldozatok emlé­két és szolgálja a környék lakói­nak pihenését, szépíti a város összképét. Van ismét egy kis cso­bogó szökőkútja, ivókútja és van­nak ismét kényelmes, illetve an­nak látszó, rögzített pihenőpad­jai. Kár, hogy ezek ülőkéje rideg, élére állított fémlemezekből ké­szült, mert így alapvető funkció­juknak nem felelnek meg, sőt az egészségre is ártalmasak! Igaz ugyan, hogy nagyon masszívak és nem ellophatok, de ez nem el­fogadható indok egy pihenőpark használhatatlan padokkal való felszerelésére! Szerencsétlen do­log volt néhány évtizede a mo­dernség látszatát keltő, szögletes betonvázú, illetve támla nélküli fix padok szabványosítása vá­rosszerte, még nagyobb baj azon­ban, hogy a tapasztalatokat nem vonjuk le, továbbra is ilyenekkel kísérletezünk! A tér - egyébként igényes - felújításának azonban talán a legnagyobb hibája, hogy járófe­lületeinek nagy részét hengere- zetlen, tömörítő anyag nélküli, vastag mészkő murva réteggel borították be, ami nehezen jár­ható, szétrugdalásra, szétszórás­ra csábító olyannyira, hogy a kő­szemcsék jó része már a gyepfe­lületet és a környező aszfaltbur­kolatokat csúfítja, ahova szán­ták, onnan pedig fokozatosan kikopik. Helyenként már a fel­színre került a durva kőalapzat. Ugyanennyi pénzért minden bi­zonnyal jobb megoldást lehetett volna találni! Örömünkbe ürömöt azonban azok a lakótársaink is cseppen­tenek, akik az elültetés másnap­jától folyamatosan kilopják a parkból a frissen elültetett virá- - gokat, díszcserjéket. Ideje lenne végre felismerni, hogy őket csak­is a parkok, közterületek rend­szeres őrzésével, felügyeletével lehet megfékezni! Ennek meg­szervezése egyben munkahely­teremtő önkormányzati feladat­nak is tekinthető. Hosszú évek után az elmúlt napokban végre tartósnak ígér­kező minőségben felújították a piac felé átvezető vasúti aluljáró lépcsőjét. A patakparti, garázsok mögötti környezet persze még így is sok kívánnivalót hagy ma­ga után, kár volt tetézni a rendet- . lenséget az építők által ottha­gyott aszfalt, sóder- és műanyag­maradványokkal. Vajon ki vette át ezt a rossz példát mutató, be­fejezetlen munkát? Mint városszerte mindenütt, itt is több figyelmet érdemelne az egyébként már szépen kiala­kított zöld területek ^állapota. Nem szükséges minden ház­tömb körül játszótérnek, vagy pázsitnak lennie, de legyen leg­alább egy játszótér, amely ku­tyapiszok nélküli és „összkom­fortos”, a gyepfelületeket pedig nem csak akkor kellene nyírni, kaszálni, amikor már derékig ér a gaz. Jelenlegi állapotukban e parkrészletek a tiltó táblák elle­nére is elsősorban kutyasétálta­tásra és randalírozásra alkalma­sak. Sem a gyerekeknek, sem a felnőtteknek nem nyújtanak megszerethető játékteret, társas pihenésre, együttlétre alkalmas lehetőséget. Név és cin a szerkesztőségbei

Next

/
Thumbnails
Contents