Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-03 / 180. szám
4 2007. AUGUSZTUS 3., PENTEK NÓGRÁD MEGYE Nógrádiak a Művészetek völgyében Portiunkula búcsú Szécsényben a /íz ___j___1 • _________________________' ______________I jj & „M indenki a mennyországba juthat!” Negyedmillió látogató, több mint háromezer előadó, s ezerkétszáz program. E számsorból is ki lehet találni, hogy ez csak a Művészetek völgye lehet. Az idén tizenkilencedszer várta július 27. és augusztus 5. között az érdeklődőket. Magyarország, illetve Közép-Kelet- Európa legnagyobb multikulturális fesztiválja. A Bakony alján, a Balaton-fel- vidék északi karéjában bújik meg a festői szépségű kicsinyke falu, Kapolcs. Féltő szeretettel emelkedik fölé a Kecskekő. Neve - melyet valószínűleg Kapolcs kun vezérről kapta - immár országszerte, sőt külföldön is ismerik. Az Eger-patak partján fekvő falu a középkorban fontos szerepet játszott, mellette haladt el a Via Magna, így az Adria felé tartó forgalom keresztülhaladt ezen a területen. A néphit szerint a közeli Királykő csúcsán lévő földsáncok Attila várának maradványai. A Sugárkankalin Turisztikai Egyesület kilenc település - Borsosberény, Dejtár, Drégely- palánk, Hont, Horpács, Ipoly- vece, Nagyoroszi, Patak, Pusztaberki - összefogásával jött létre a mikrotérség turisztikai fejlesztése érdekében. Rövid működésük eredményei közé tartozik az „Örökségeink útján zöldút” megvalósítása. A program célja, hogy értékeik megtekintését kínálják a térségbe érkezők számára. Kapolcsi bemutatkozásukat a működésüket támogató Ökotárs Alapítvány szervezte. Ennek során megismerkedhettek az érdeklődők a Börzsöny és Cserhát vidékének nevezetességeivel, látnivalóival. A bemutató helyszínére betérőknek lehetőségük nyílt filmek révén megcsodálni tájaink szépségét, előadást hallhattak a térség meglátogatásra érdemes helyszíneiről, megnézhették, milyen gyönyörű a Dejtár-Patak vidéke menyasszonyi viselete, s persze megkóstolhatták a Drégelypalánkon készült jóféle pogácsát és borocskát is. A gazdag programkínálatban szerepeltek még kézműves foglalkozások, s bemutatták Karaffa Gyula „Épp hogy csak beszólok...” című könyvét is. Nyugat-Nógrád sikeresen szerepelt a kapolcsi fesztiválon, s miután igen sokan ismerkedhettek meg e vidék kínálatával, bízhatunk benne, hogy ennek révén újabb vendégek érkeznek majd szép tájaink megtekintésére. ■ V.J. fr. Lendvai Zalán Szécsény. Minden év augusztusának elején búcsúját ünnepli templomunk. Bár az idén 675. éve alapított templom - és ferences kolostor is - Urunk színeváltozásának („A színében elváltozott Üdvözítő”) titulusát viseli (ünnepe augusztus 6.), a szécsényiek és a környező falvak, települések hívei is a hagyományosan e hónap első szombatján a Porciunkula búcsút tartják meg. A Porciunkula ma a ferences rend anyatemploma, egykor egy Assisi határában, a hegyen épült város lábainál, a síkságon lévő erdőben megbúvó romos kis épület volt. Innét származik ismert neve is: Porciunkula = kicsiny hely, részecske. A kápolna, amely alig négy méter széles és hét méter hosz- szú, Angyalos Boldogasszony tiszteletére van felszentelve. Assisi Szent Ferenc kedvelte az elhagyatott helyeket, mert az imádságra, az Istennel való bensőséges együttlétre igen alkalmasnak találta. San Damiano templomocskája után ezt is helyrehozta, itt ismerte fel hivatását, és itt telepedett le az első testvérekkel (1209), így a rend bölcsője és központja lett. Itt fogadta be Szent Klárát és alapította meg ezzel a ferences rend második, női ágát (1212). Ide gyűltek ösz- sze a testvérek minden év pünkösdjén káptalanra (1217-ben már több mint ötezren) és 1226- ban itt lépett át az örök hazába. A Celanoi Tamás által írt életrajzában (2Cel 12) olvashatjuk: ,A szent minden másnál jobban szerette ezt a helyet, és a testvéreknek is megparancsolta, hogy különleges szeretettel ragaszkodjanak hozzá. ” Az apró Porciunkula kápolnát ma egy hatalmas bazilika foglalja magába, a Santa Maria degli Angeli. Itt van a rend központi kolostora, anyaháza. A hely kegyelmi gazdagságát tapasztalva - miután egy látomásban az Úr Jézus jóváhagyja kívánságát - Ferenc 1216-ban III. Honoriusz pápától kéri a teljes búcsú kiváltságát: mindazok, akik e helyet meglátogatják, itt az Isten iránti szeretetükben a bűnbánatban újjászületnek, magukhoz veszik a szentáldozásban Krisztust, és imádkoznak az egyház és a pápa szándékára, bűneik teljes elengedését, teljes búcsút kaphassanak. „Mindenki a mennyországba jut” - örvendezett Ferenc, amikor a Porciunkula búcsút a pápai engedély birtokában bejelentette. A búcsú kiváltságát később más pápai iratok is megerősítették, sőt minden ferences templomra kiterjesztették, megtartásának hagyománya pedig - a keresztút és a betlehemállítás ferences lelkiségből fakadó szokásához hasonlóan - az egész világon elterjedt a testvérek és a harmad-rendi (a ferences lelkiség szerint a világban élő) hívek által. A búcsú elnyerésével Szent Ferenc saját lelki gazdagságát és Isten kegyelmét kívánta megosztani minden emberrel - mindenkit a Porciunkulához akar vinni, hogy ott utat találjon az égbe, Istenhez. A világ minden részéről számtalan zarándok látogat ide nap mint nap, imádkozni Isten segítségét és a Szűzanya oltalmát kérni, és akik nem juthatnak el Assisibe, a ferences templomokban megtartott búcsún élvezhetik ezeket a kegyelmeket. A Porciunkula búcsúnak élő hagyománya van Szécsényben is. A História Domus feljegyzései szerint minden évben, még a ferencesek száműzetése idején, a kommunista időszak alatt is mindig nagy tömegek részvételével tartották meg. Szécsényben az idén augusztus 4-én, szombaton tartjuk a Porciunkula búcsút, melyen a 800 éve született Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéje is megtekinthető lesz: tisztelettel vesz- szük körül a világegyház legismertebb magyar és ferences szentjének zarándokbotját. Katolikusként persze nem tulajdonítunk az ereklyéknek mágikus erőt, de tisztelettel vesszük körül - arra csodálkozunk rá, hogy a Krisztus követségében járó ember - így pl. Árpád-házi Szent Erzsébet - életében a bot már nem fegyver, hanem támasz, segítője útjai során, amikor üldözést szenved, vagy a szegényeket látogatja, jótékonyságával Isten szeretetét közvetíti számukra. Mindez bennünket is arra bátorít, hogy a rendelkezésünkre álló eszközöket - pénzt, időt, jogköröket, szavainkat - megszenteljük, és mindenekelőtt a jó lehetőségeként, a szegények, a rászorulók és egymás életének szebbé tételére használjuk. Az idei búcsú tehát különleges: őseink példáját követve a világ sok ezer ferences templomának közösségével kapcsolódunk össze a 675 éves szécsényi templomban a 800 éve született szent ereklyéje mellett, hogy Isten sze- retetében megújuljon életünk, és egymás felé is megnyíljon szívünk. Az ünnepi búcsú alkalmából a templomban már 17 órától lesz gyóntatás. 18 órakor litánia lesz, majd kihelyezzük Árpád-házi Szent Erzsébet vándorbotját. 19.30-kor ünnepi vecsernye kezdődik, 20 órakor pedig ünnepi szentmise lesz, melyet dr. Beer Miklós püspök atya mutat majd be, és amelyet agapé követ a kolostor folyosóján. Este 10 órától a templomban szentségimádás kezdődik a klarissza nővérek vezetésével, majd rózsafüzér imádság és zsolozsma következik, végül éjfélkor szentmisével zárul a búcsú programja. A búcsúra szeretettel várjuk a megújulni vágyókat, érdeklődőket és minden jó szándékú embert! Megválasztották Palócország szépét - Nem vesztek ki a hagyományok vé idén a kazári Sándor Boglárkát választották, míg a második a herencsényi Galanics Petra, a harmadik pedig a terényi Csordás Ágnes lett. A menyecske kategóriában a kazári Danyi Lilla Istvánná szerezte meg. Különdí- jat kapott a csitári Kissné Gál Piroska. A csoportok között a Heves megyei bogácsiak lettek az elsők, második helyen a karancslapujtőiek végeztek, a Balassagyarmat, a 12. alkalommal megrendezett Szent Anna- napi palóc búcsún a hagyományoknak megfelelően megválasztották Palócország viseletes szépeit - különböző kategóriákban. A színpadra lépők között a 19 hónapos kisfiútól a fiatal és középkorosztályokon át a nyolcvanéves nagyszülőkig szinte valamennyi korosztály képviseltette magát. Külön öröm volt látni azt, hogy a leáuy kategóriában sok gyermekkorú öltötte magára büszkén ősei hagyományos öltözékét, ami azt a reményt sugallja: lesz még utánpótlás, hiszen az 1960-as évek „kivetkőzé- sét” követően e fiatalok 2007- ben, a harmadik évezred elején már büszkék a tradícióikra. A szülők legtöbbször újravarratták a nem olcsó ruhadarabokat - időt és anyagiakat nem sajnálva, sokat áldozva a palóc hagyoharmadik helyezést a heren- csényiek érték el. A család kategóriában az őrhalmiak győzedelmeskedtek, másodikok a rimóciak, harmadikak a varsányiak lettek. A gyermekek körében a kazári Piácsi ftil győzött, másodikként „fűtöttbe” a 19 hónapos rimóci Bablenq Bálint, a harmadik helyezésben az ipolyvarbói Fábián ifeinadett részesült. A Máriás leány és menyasszony kategória győztese a dejtári Bodor Evelin Jeti - aki a patvafci önkormányzat különdí ját is megkapta - második helyen az ilinyi Tóth Bernadett, a harmadik helyen a herencsényi Perjési Zsófia végzett. '< mányok megőrzése érdekében. Kisfiúk és kislányok viselték örömmel a falujukra jellemző ruhákat. Érdekességszámba ment az is, hogy a kazári Huszkó Jánosné a palóc gyászviseletet is bemutatta - elsőként a búcsúk történetében. Paiócország szépévé és egyben a leány kategória győztesévitte el a pálmát, a második helyezést az őrhalmi Menyhárt Éva, a harmadik helyet a rimóci Kiss