Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-27 / 199. szám
3 2007. AUGUSZTUS 27, HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Elismerések NMH-információ NÓgrád megye. Állami ünnepünk, augusztus 20-a alkalmából az Észak-magyarországi Regionális Közigazgatási Hivatal NÓgrád megyei kirendeltségének két munkatársa állami elismerésben részesült. A Magyar Köztársaság elnöke Fábiánná dr. Balogh Máriának érdemes és eredményes munkássága elismeréseként, a Magyar Köztársasági Bronz Érdemkereszt kitüntetést adományozta, míg az önkormányzati és területfejlesztési miniszter Godó Tímea eredményes tevékenységét emléktárggyal jutalmazta. Rockfesztivál a bemutatkozásra NMH-információ Salgótarján. A rockzene kedvelői egy fergeteges bulival köszönthetik az őszi időszakot a megye- székhelyen, hiszen észak-magyarországi tehetségkutató rockfesztivált rendez a Fiatalok Együtt Salgótarjánért (FEST) és a Fehérpont Egyesület szeptember 22-én a Salgó diszkóban (a régi Bányász Művelődési Házban). Olyan zenekarok indulhatnak a fesztiválon, amelyek még nem rendelkeznek saját nagylemezzel, illetve azok, akik elhivatottságot éreznek arra, hogy zenei tudásukat szakmai zsűri előtt is megmérettessék. Értékes nyeremények fognak gazdára találni az este folyamán. A versenyzők szeptember 5-ig jelentkezhetnek, legalább két saját számot és legalább egy feldolgozást kell előadniuk. Túljelentkezés esetén a zsűri előválogatást tart. A verseny után fellép az Akela, a Wisdom és a Zord. Az érdeklődők már késő délután találkozhatnak a vendégzenekarok tagjaival. Jelentkezési feltételek és további információk a www.feherpont.hu oldalán találhatók. A bányászatra, a bányászokra az emlékmű előtt emlékeztek a vizslásiak V. G. Vizslás. Tizedik alkalommal tartották meg a falunapot szombaton és hagyomány az is, hogy együtt rendezik a bányásznapi megemlékezéssel. A bányászok, a bányászmártírok emlékműve előtt Nagy Klára köszöntötte az emlékezőket, méltatta a bányászatra, a bányászokra való emlékezés szép hagyományát. Mint mondotta: Vizslás valamikor színtiszta bányásztelepülés volt. Erkölcsi és anyagi elismerés - az 1957 óta megtartott bányásznapokon hűségjutalom - illette a bányászokat. Azért a munkáért, amellyel naponta tették kockára az életüket, hogy a föld mélyéből felhozzák a fényt, a meleget, az életet jelentő szenet. S ezek között a bányászok között ott voltak a vizslási emberek is. Kegyelettel emlékezett a szónok azokra, akik bányabalesetben veszítették el életüket. Befejezésül azokról az értékekről szólt, amelyeket a bányászok mindig is magukénak mondtak, őriztek. Olyan emberi értékeket, mint az egymásrautaltság, az összetartozás, az egymás és a közösség tisztelete, a rászorulók támogatása. Ezt követően az önkormányzat, a bányászszakszervezet vizslási alapszervezetének és a BDSZ NÓgrád megyei nyugdíjasbizottságának vezetői helyezték el koszorúikat az emlékmű talapzatán, majd felhangzott a bányászhimnusz megindítóan szép dallama. Rákos József, a megyei nyugdíjasbizottság elnöke beszédében áttekintette a nógrádi bányászat 150 éves történetét. Szólt Ó- Mária-táróról, az első bányáról, az iparszerű termelés kialakulásáról, a háború utáni széncsatákról, mert az újjáépülő országnak több szénre volt' szüksége. Tisztelettel emlékezett arra az 1200 nógrádi bányászra - köztük a vizslási bányászokra - akik a bányának áldozták életüket. Már egyetlen mélyművelésű bánya sincs Nógrádban, de a bányászszakszervezet 12 alapszervezetében őrzik a hagyományokat. A bányászmúltra emlékezve megtartják a bányásznapot - most 57. alkalommal - együtt az önkormányzatokkal. Emléktúra indul Salgótarján egykori bányáihoz és a volt bányakastély falára visszahelyezik a széncsatákra emlékeztető táblát, a bányásztelepüléseken újabb emlékhelyeket avatnak. Rákos József köszöntötte az emlékezők között Kakuk Józsefet, a vizslási alapszervezet tiszteletbeli elnökét, aki 60 évet töltött a szakszervezeti mozgalomban és 36 évig alapszervezeti elnök volt. A bányásznapi megemlékezésen az alapszervezet öt tagját részesítette elismerésben Pusztai Kornél elnök hűségükért, mert fél évszázada tagjai a bányászszakszervezetnek. A falunap ünnepélyes megnyitójában Angyal Jenő polgár- mester többek között arról beszélt: több mint tíz éve fogalmazódott meg a gondolat, hogy évente egy alkalommal olyan közös ünnepet szervezzenek, amikor megmutathatják értékeiket, és amely megmozgatja a település apraját, nagyját. Örömmel nyugtázta a falunapok, s a mostani faluünnep sikerét, amelyre nem csak a helyiek, a környező településekről is sokan eljöttek. Családok, régen látott barátok, ismerősök ünnepeltek, szórakoztak együtt. Köszönetét mondott mindazoknak, akik anyagiakkal támogatták a rendezvény sikerét, 26 vállalkozás, egyéni vállalkozó volt ilyen és több ön- kormányzati képviselő is. A polgármester elismeréssel szólt azokról, akik „csak” munkájukkal segítették a falunap megrendezését. Meghívást is „átadott” a népes hallgatóságnak, amely már a következő évre szólt. A szervezők gazdag programmal örvendeztették meg a résztvevőket, valamennyi korosztály talált kedvére való szórakozást. A sport, a játékos vetélkedő, a zenés műsor egyaránt helyet kapott benne. A központi park színpadán kora délutántól pörgött a műsor. A Pillangókat, a mátraszőlősi mazsoretteket a vizslási Százszorszép menyecskekórus, majd a mátraszőlősi Gyöngyvirág hagyományőrző énekegyüttes követte nagy sikert aratva a palóc dalokkal és százszorszép népviseletükkel. A hagyományos és modern táncok, az örökzöld operettmelódiák, a cigánydalok sokaknak szereztek szép, örömteli perceket, önfeledt szórakozást. Estére sztárvendégek érkeztek, Vizslásra „települt” a Fásy-mula- tó L L Juniorral, Máriával, Csocsesszel, Fásy Ádámmal. A hosszúra nyúlt, kellemes napot tűzijáték és utcabál zárta. Főzőverseny ErdŐtarCSa. Szombaton a falunap keretében főzőversenyt rendeztek a községben, mely sok családot mozgatott meg, s a közösségteremtést is szolgálni kívánta. Meleg étel Somoskőújfalu. A nyári szünet ideje alatt a helyi önkormányzat mintegy harminc gyermeknek biztosított naponta egyszeri meleg étkezést. Emellett minden nap 11 és 13 óra között pedagógus foglalkozott a gyerekekkel a finom ebéd előtt. Nyertek ErdŐtarCSa. A község a Leader- pályázatnak köszönhetően mobil hangosítóberendezéssel gazdagodott. Az új eszköz kiváló szolgálatot tesz különböző rendezvények alkalmával, de a lakosság tájékoztatásában is nagy segítséget nyújt. Tervek, beruházások Cered. A település önkormányzata még ebben a ciklusban szeretné felújítani a helyi általános iskolát, kibővíteni az idősek otthonát, illetve helyreállítani az immár nem működő szilárdhul- ladék-lerakó területének növényzetét. A község vezetése emellett még idén akadálymentesítené az orvosi rendelőt, az óvodát és az önkormányzatot is, mely a művelődési házzal egy épületben található. Ünnepre készülnek Karancsság. a település lakói Kisboldogasszony napjára, a Karancsság-Szentkút idei utolsó búcsújára készülnek, amelyet ez alkalommal szeptember elsején ünnepelnek. A szentmise tizenegy órakor kezdődik Szentkú- ton, ahová gyalogzarándoklat indul a község kápolnájától délelőtt fél tízkor. Rossz idő esetén a szentmisét a templomban mutatják be. A szervezők mindenkit nagy szeretettel hívnak és várnak a jeles napra. Freskóval gazdagodott az iskola Szabó A. Balassagyarmat. Lencsés Zsolt, a balassagyarmati származású és Olaszországban tevékenykedő festőművész páratlan antikme- szes-eljárásával - amellyel a város nagytemplomát is újjávarázsolta - most a Szent Imre Keresztény Általános Iskola és Gimnázium épületét gazdagította egy, az intézmény szellemiségét kifejezni kívánó freskóval. A freskó a Trianon előtti nagy Magyarország szívébe helyezi Balassagyarmatot, a Civitas Fortissimát, amelyet Le Dentu hadmérnök XVII. századi ábrázolásán keresztül örökített meg a művész. Az Úr jelképesen magasba emeli a várost, s rajta keresztül az egész Kárpát-medencét. A képen megjelenik a Szentháromság jelképe is, mint a keresztény hit és gondolatvilág megtestesítője. A régi vármegye címere szintén helyet kap az alkotásban, jelezve Balassagyarmat múltba veszett történelmét. Természetesen az iskola címere is benne foglaltatik a műben, amelynek finom tónusai a pirosból a fehérbe és a zöldbe játszanak át. Meló Ferenc, az iskola igazgatója kifejtette: valójában egész pedagógiai programjuk megjelenik az iskola első emeletén, hiszen a nagy Magyarország képe Lencsés Zsolt alkotásával egészül ki.- Mindkét mű a hazaszeretetei, a magyarságtudatot, az Isten sze- retetét, a szülőföldhöz való ragaszkodást kívánja „beoltani" tanulóinkba. Ezek azok az erkölcsi alappillérek, amelyeken nevelési elveink nyugszanak. Lencsés Zsolt freskója előtt alakítjuk ki majd azt a kis beszélgetősarkot, ahol médiásaink folytatják stúdióbeszélgetéseiket - tette hozzá az igazgató, aki arról is beszámolt: a nyár folyamán megújult intézménye. Kicserélték a korlátokat, kifestették a tantermeket és az aulát, a Köztársaság téri épületükben pedig minden európai követelménynek megfelelő új vizesblokkot hoztak létre. Ami a beiskolázást illeti: e téren sem panaszkodhatnak, bár mint minden oktatási intézmény - ők is megsínylették a csoportfinanszírozási változtatásokat.- Alapító okiratunkban 450 tanuló felvételére vállalkoztunk, s most közel ekkora a tanulói létszámunk. Óriási eredmény az, hogy nem kellett tanárokat elbocsátanunk, csoportokat ösz- szevonnunk, sőt, több évfolyam esetében tantárgyi bontást hajtunk végre. S ha az elveinkről beszélünk: továbbra is nevelő iskola szeretnénk maradni, amely a keresztény-konzervatív értékrendet adja át diákjainak, s ezt az értékrendet próbáljuk mind oktatásunkban, mind pedig tárgyi környezetünkben megjeleníteni. Központi helyet kap pedagógiai programunkban nemzeti és városi ünnepeink méltó megünneplése, a városban élt országos hírű költőink, íróink mind mélyebb megismertetése, s „utazó színházunkkal”, amely a környező falvakat is bejárja, kultúrmissziót szeretnénk teljesíteni - fogalmazott Meló Ferenc. Az iskola aulájában nyáron készült el Lencsés Zsolt páratlan freskója Falu- és bányásznap 2§|S».; <„ íe
