Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
2007-08-15 / 190. szám
2007. AUGUSZTUS 15., SZERDA 3 NÓGRÁD MEGYE MIHALIK JÚLIA Kalendárium Lám, sok az, amink van, és szívesen adunk belőle neked és neked is... Erről szólnak, ettől hangosak és jókedvűek mostanában többnyire a falvak, de városrészek is ebben a megyében. Sokarcú falunapokra hangszerelt kiemelt alkalmak, találkozások kerekítenek ünnepeket, ahol újra egymás közelébe sodródnak a hosszú évek óta azonos he- lyenL de csak egymás mellett élők. Ok maguk, az ünneplők a megmondhatói, hogy egy-egy hét „utolján, ” mindig sikerül kitölteni egy- egy űrt, elsimítani összezördülések kellemetlen emlékét, s megmutatni azt a sajátos, közös pluszt, amiről mindig is tudtak, de amit igazán nem értékeltek. S már egyre többen tudják: nekünk, nekik és a szomszédoknak is vannak egyedi kin- csecskéik - ízes főztjeik és szavaik, ékes régiségeik és öltözékeik, hogy a szíveslátást, a tiszta vizű forrásokat, patakokat, pompás tájak látt á- nyát ne említsük... Ünnepet tartanak a nógrádi falvak. Segítségül hívják ehhez történelmük jeles napjait, múltról mesélődalaikat, táncaikat, hitük fényességét, vendégszeretetük teljességét. Eközben új, baráti kapcsolatokat szőnek, de talán mégsem ez a legfontosabb hozománya ezeknek a napoknak, hanem az, hogy új közösség születik egy annak neve zett régi hamvain. Az olykor még gyerekesnek is tűnő mulatozások, mókázások felélesztik, felébresztik az egymás iránti jó érzések szuny- nyadó parazsait, kinyitogatják a lelkek berozsdásodott kapuit. Persze, nincs pénz emeletes tortára, profi színházi produkciókra, de mindenhol akad liszt és tört bürge nya a pillekönnyű tésztához, kerül egy kis túró is a lepényre, szilva is a gombócba. A szomszéd falu né tásai szívesen eljönnek vendégeié adónak az összebarkácsolt szabadtéri színpadra, és lám, már kész is az ünnep. S ha mindehhez még felavatnak, megnyitnak vagy megszentelnek valami szépet, újat, még inkább elkülönül egymástól hétköznap és ünnepnap. Ezt tanulják, ezt gyakorolják a kedves nógrádi falvak. És, ha nem tévedek, ettől kicsit jobban is érzik magukat. Két út újul Alig néhány nap telt el azóta, hogy lapunk írásainak hatására a kivitelező cég végre rendbe tette a 21-es út két gyorsítószakaszán a sávokat elválasztó terület „növényzetét”. Úgy tűnik azonban, hogy a pásztói szakasz építői továbbra sem tesznek eleget kötelezettségüknek, a város mellett ugyanis maradt a sávokat elválasztó gaz. Etes. Sikeresen pályázott a község önkormányzata az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanácsnál. Ennek eredményeként az Arany János és a Madách utat is felújítják az elkövetkező hónapokban. Az elnyert támogatás összege közel 6,6 millió forint, amelyhez az önkormányzat saját erőként 5 millió forintot biztosított. A munkálatokkal párhuzamosan valósul meg az Arany János úton a csapadékvíz elvezetése is 2,7 millió forintból, melynek kivitelezését a falu vezetése saját forrásból finanszírozza. Sikeresen pályáztak Dorogháza. A település önkormányzata megnyerte azt a Leader-pályázatot, amelyet még az előző faluvezetés nyújtott be. A megítélt 1,2 milliós támogatásból, önerőből, társadalmi munkával valósul meg az önkormányzat tulajdonában lévő „Ivádi-ház” tetőszerkezetének felújítása és egy palóc szoba kialakítása. A Dorogházáért Közalapítvány szintén Leader-pályázaton nyert 2,5 millió forintot, ebből az ősz- szegből egy 120 négyzetméteres fix színpadot és akörül 180 méter hosszú kerítést építenek. A beruházások kivitelezése szerződés- kötés után kezdődik meg. Túrázók figyelmébe Salgótarján. A Petőfi Természetjáró Egyesület éjszakai túrát szervez a Medves-fennsíkra augusztus 25-én. A kirándulók szomba- tona 18.20 órakor induló 11/B helyi járatú autóbusszal kelnek útra, s bejárják a Salgóbánya, kőbányai tó, Medves-fennsík, Salgóbánya útvonalat. (Folytatás az 1. oldalról) permetezni a fürtöket - tette hozzá. Prezenszki Imréné - aki már a nyolcvannegyedik évében jár - megállapította: az idei termés elég gyenge volt, hiszen a természeti csapások sorra követték egymást: fagykár, majd a kánikula, azután a sok eső... Rengeteg szőlőszem szétrepedezett. Valamikor családja is több hold szőlőültetvénynek volt birtokosa, mára azonban már csak pár tőke van a kiskertjében, hiszen gyermekei nem a földben látják a jövőt. Elmondta: régen egy vagyont jelentett a föld, s mindaz, ami abban termett.- Kapáltunk, dolgoztunk, földet műveltünk, szőlőt ültettünk - ebből éltünk. De el kell fogadnunk, hogy a mai fiataloknak mindez már semmit sem jelent, másban keresik és találják meg a boldogulást, sőt a régi kerteken ma már csak pázsit található. Csépe Lászlóné, egy másik falubeli elmondta, hogy a község lakói már régóta foglalkoznak szőlőtermesztéssel, volt Csépe Lászlóék is leginkább a családnak termelnek már amikor ez jelentett biztos jövedelmet a számukra. Tapasztalatai szerint majdnem minden évben károsulnak a zamatos fürtök: vagy a szárazság, vagy a fagy, vagy a sok esőzés miatt. Mint mondta, egyre gyakoribb, hogy kivágják a tőkéket, mert saját célra sok, eladni pedig kevés a szőlő. Hozzátette: sajnos az igazi, eredeti, jó állapotú szőlőtermések igencsak megcsappantak, hiszen a bevásárlóközpontokban más sem akad az ember kezébe, mint a külföldi fürtök. Mindezek ellenére - mint megtudtuk - jó pár szőlőültetvény akad még a hasznosi Csonkás-dűlőn és az úgynevezett „Malmok elején”. Utunk során arról is kaptunk információt, hogy a közhiedelmekkel ellentétben még most is akad néhány tő a viszonylag későn érő vad szőlőfajtából, a novából, ami egyébként mézédes és nagyon finom. Virágba borulva Csesztve. Többéves hagyomány, hogy a település részt vesz a „Virágos Magyarországért”, környezetszépítő versenyen. Természetesen ebben az esztendőben is virágba borult a község: nyolcezer egynyári növény került a tartókba, amelyek egy részét magvakról ültették, a többség azonban a falu saját nevelésű palántája. Múlt héten látogatott Csesztvére a környezetszépítő verseny bírálóbizottsága, amely döntése alapján szeptember elején hirdetik majd ki a legszebb virágos települést. Ezzel párhuzamosan a község a „Virágos falunk” fotópályázatra is benevezett, ahol szakemberekből álló zsűri bírálja el a településekről beérkezett digitális fényképsorozatokat. VAN AHOL MARADT... „Földet műveltünk, szőlőt ültettünk - ebből éltünk...7' Kezünkben az idegenvezetőnk... Mihalik J. Hollókő. Magyarországon egyedülálló idegenvezető rendszert alakítanak ki a világörökségi településen. A falu idén ünnepli v ilágörökséggé nyilvánításának 20. évfordulóját, ennek alkalmából ezzel és más érdekességekkel, újdonságokkal kedveskedik az ide látogatóknak. A lehetőséget erre az úgynevezett Interreg CADSES-program keretén belül benyújtott, Élő örökség pályázatával nyerte el. Eszerint - már néhány nap múlva - egy korszerű informatikai eszköz, kézbe vehető, kis méretű személyi számítógép kalauzolja a vendéget a község belső részén. Használatával az egyes nevezetességekhez közeledve a turista elérheti az adott épülethez, látnivalóhoz tartozó pár perces történetet, ismertetőt, videó formájában. Sőt, további információhoz juthat egy háttéranyag megnyitásával. A kis masina internetkapcsolaton keresztül képeslap küldésére is alkalmas. (Természetesen a hagyományos idegenvezetésre is van lehetőség a községben, bár a tapasztalatok szerint viszonylag kevesen igénylik ezt, a látogatók többsége enélkül járja be az ófalut, s keresi fel a várat.) Az Élő örökség pályázat célja - a sajátos helyzet hatékonyabb kihasználásával - a világörökségi helyszínek és környezetük gazdasági helyzetének élénkítése, az érintettek életminőségének, életszínvonalának javítáSÉTA VÉGE X Megtekinthető helyek 1. Hollókő látogatóhoz 2. Fagyizó 3. Kaláris Ajándékbolt 4. Hollókőért Közalapítvány 5. Polgármesteri Hivatal 6. Hollókő temploma 7. Postamúzeum 8. Falumúzeum 9. Mogónhóz 10. Szövőhöz 11. Babamúzeum 12. Óvoda épülete 13. Holló Kerámia Údülőház, Pászti féle ház This is the details field ... A Világörökség Bizottság 1987-ben a magyarországi várományos helyszínek közül Budapest mellett elsőként a Nógrád megyei palóc falut. Hollókot vette fel a Világörökségi Listára. Utolsó sor-. KÖVETKEZŐ © BEZÁRÁS© MEGTEKINTÉS sa, továbbá a szociális összetartás és önazonosságtudat erősítése, valamint a beruházások ösztönzése. Ezek érdekében egyrészt a turizmus fellendítésére összpontosítanak az érintett helyeken. Másrészt arra törekszenek, hogy a lakosoknak, főleg iskolásoknak a világörökségi tudnivalókkal kapcsolatos ismereteit bővítsék. További cél egyebek közt a világörökségi helyszínek esetleges speciális problémáinak - például foglalkoztatási nehézségek, elnéptelenedés - orvoslása. A sikeres megvalósításhoz megnyerik a helyi kulcsszereplőket, tanulmányozzák a korszerű eljáráson alapuló turisztikai szolgáltatásokat, modellértékű esettanulmányokat készítenek. A világörökségi helyszínek által megvalósuló fejlesztések révén jövő-forgatókönyveket állítanak össze. A CADSES- térség hét országából kilenc partner (Hollókő, Ausztriából és Bulgáriából kettő-kettő, ezen kívül lengyel, olasz, görög szervezet, ide értve önkormányzatokat is) dolgozik együtt a fentieknek megfelelően. (CADSES: Magyarország és további 17 ország a Balti-tengertől égé szén a Földközi-tengerig alkot egy közös egységet amely a közép-európai-adriai- dunai-délkelet-európai térség idegen elnevezésének rövidítése.)
