Nógrád Megyei Hírlap, 2007. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

2007-08-13 / 188. szám

2 NÓGRÁD MEGYE 2007. AUGUSZTUS 13., HÉTFŐ Jövőt ír az összetartozás Mint egy nagy család, amely a kastélykertben felállított sátrak alatt kö­zös pikniken harapniva- lóról, vendéglátásról és az estébe hajló szórakoz­tatásról is saját maga gondoskodik. Teszi ezt azért, mert tisztában van azzal: az összetartozás viszi előre a kis közössé­geket. Tóth Jánosné polgármester ünnepi köszöntője (MJ.) ____________________ Szarvasgede. - Hol többen lak­ták, hol kevesebben, hol háború dúlta, hol békében pihent, oly­kor gyarapodott, máskor szegé­nyedett a mi falunk, amit most ötödik alkalommal ünnepelünk - mondta a szombati eseményt megnyitó beszédében Tóth Jánosné, a község polgármeste­re, aki szavakat talált a szavak­kal nehezen leírható falusi élet szépségének érzékeltetésére, és szólt azokról az alkalmakról, melyek a helyiek vendégszerete­téről és a kis falvak megmaradá­sának zálogáról, az együvé tarto­zásról, a boldogulásról, szeretet- ről szólnak. Milyen jövőt szeret­ne Szarvasgede? A faluvezető er­ről is szólt: - kincset jelent a község páratlanul szép fekvése, a természeti adottságokban gaz­dag tájék, s az önkormányzat mindent meg kíván tenni az eb­ben rejlő lehetőségek kiaknázá­sáért, Az itt élők többsége is készséggel dolgozik azért, hogy a település vonzó legyen. Ennek szellemében kíván tenni a falu­vezetés is, s örömmel tapasztal­ja, hogy a tősgyökeres helybeli­ek jó kapcsolatot tartanak fenn az ide települtekkel. Fontos sze­rep jut ebben a barátságnak, me­lyet elősegít az, hogy az „új gedeiek” számára vonzó a helyi hagyomány, s ennek megisme­rését szívesen segíti az itteni kö­zösség. Tóth Jánosné után Gyulai Fe­rencet hallgatták meg a jelenlé­vők. A Magyar Tudományos Akadémia doktora elsőként rö­viden arról tett említést, milyen előzmények után döntött úgy, hogy ide telepszik. Majd el­mondta, hogy a falu múltját ku­tatja, s idézett abból a kötetből, melyet forrásnak tekint. A ren­dezvényen köszöntötték Szarvasgede legidősebb és leg­ifjabb lakóját, a kilencvennégy éves Csorba Józsefnét és a mind­össze pár hetes Díváid Benede­ket. Gyulai Ferenc beszéde A falunapon megfőzték és dí­jazták Szarvasgede legfinomabb gulyását, szépségversenyen tet­ték szemlére és szintén elisme­résben részesült a legszebb fér­filáb. Fellépett a műsorban a csécsei Kéknefelejcs népdalkor, a nosztalgia perceiben Zsuzsi és Orsi, majd a palotási tánccsoport szórakoztatta a közönséget. A nyugdíjasklub a fonójátékkal nyerte meg nézőit a rendezvé­nyen, amit tűzijáték zárt. Szombaton egész napos rendezvénysorozatnak örülhettek a pász­tóiak és a környékbeli települések lakói: ekkor tartották meg a Pász­tói plaza címre keresztelt, szórakoztató programokkal és vásárlási lehetőséggel színesített rendezvényt. PÁSZTÓI VIGADALOM Magányos a játszótér is... Elköltöznek iskolájukból a védtelenek (Folytatás az 1. oldalról) A gyerekek az új helyen két tancsoportban, jelenlegi pedagó­gusaikkal, külön tantermekben folytathatják tanulmányaikat. A diákok fejlődésének, fejlesztésé­nek szakmai feltételeit továbbra is biztosítják, ezután is megtar­tanak minden olyan órát, ami a régi épületben már hagyomány- nyá vált. Nehezebb helyzetbe kerülhet­nek azonban az alsósok: ők ösz- szesen négyen vannak, számuk­ra így nem indítanak külön osz­tályt, hanem integrálva, a lakó­helyük szerinti iskolában helye­zik el őket. Három gyerek Kis- terenyére, egy pedig Nagybá- tonyba kerül. Mivel a 3. számú iskola egy igazgatóságon belül működött, a változás-nem jár pedagóguselbo­csátással, leszámítva azt, hogy egy fő határozott idejű szerződé­sét nem hosszabbították meg. A technikai személyzet többsége nem az intézmény alkalmazásá­ban áll, de valószínűleg egyikü­ket sem küldik el. A tényleges költözés augusztus második felé­ben veszi kezdetét.- Sajnáljuk magát a parkosí­tott, védő-óvó környezetet, ahol nyugodt, családias légkört tud­tunk biztosítani a gyermekek számára, de megpróbálunk az új helyzetben, az új helyen is helyt­állni, hiszen a tanulók érdeke is így kívánja - zárta szavait Misák Ferencné.- Egy valóságos család volt ez az iskola - erősíti meg Balogh Istvánná nevelőszülő, iskolaszéki képviselő. Mint mondta, a jól fel­szerelt intézményben a pedagó­gusok a tanulók minden lépésé­vel törődtek, ennek is köszönhe­tő, hogy tanulmányi eredménye­iket tekintve közülük nem egy az egészségesebbeket is utolérte.- Csodálatosak voltak az itteni ünnepek. Bizony ezek a segítség­gel élő gyermekek is becsülettel megtanulták a maguk kis versi- kéit. Az ember könnye potyogott, látván, hogy mire képesek... - zárta mondandóját Balogh Istvánná. Kevés a születés, szabad a választás... Bátonyterenye. - Ahogy a kistérség településein, úgy Bátonyterenyén is érzékelhető a tanulólét­szám csökkenése - mondta Molnár József, a vá­ros alpolgármestere: - Míg a rendszerváltás idő­szakában a Bartók iskolába még 1200 diák járt, addig most csak 500, a Kossuthban pedig 900- ról 450-re apadt ez a szám. A 3. Számú Általá­nos Iskola a múlt század kilencvenes éveinek kezdetén még 120 fővel működött, ez év szep­temberében azonban csupán 33 diák kezdte vol­na meg az új tanévet.- Mi okozta mindezt?- A 3. számú iskolának korábban azok lehet­tek a tanulói, akiket egy szakértői bizottság ide irányított. A közoktatási törvény módosítása sze­rint azonban minden tanulónak meg kell adni a szabad iskolaválasztás lehetőségét, így ma már gyakorlatilag bármelyik általános iskola képez­heti a sajátos nevelési igényű gyerekeket. Amel­lett, hogy kevesebben születtek, ennek is nagy szerepe volt abban, hogy az intézmény tanuló­létszáma drasztikusan lecsökkent.- Az iskola bezárása volt a válasz.- Olyan megoldást kellett keresnünk, amely mind a gyerekek, mind a szülők számára elfogad­ható, és az önkormányzat működési feltételeit sem rontja. Bízom benne, hogy a kezdeti termé­szetes zökkenők után képesek lesznek hozzá­szokni az új helyzethez a gyerekek. A Bartók és a Kossuth iskolákban a nyolcvanas években már működött hasonló gyakorlat, s a szabad iskolavá­lasztás következtében jelenleg is több sajátos ne­velési igényű tanulót nevelnek intézményeink.- Mekkora megtakarítást várnak ettől a lépés­től? Mi lesz a megüresedő épület sorsa?- A megtakarítást évi tízmillió forintra becsül­jük. A hasznosításra több lehetőség is felmerült, a közelben működő Bátony Rehab Kht. bővítené a tevékenységét, így egyrészt megvan annak az esélye, hogy a társaság átveszi az épületet. Más­részt évek óta tervezzük, hogy Bátonyterenyén, a kistérségi társulás keretében nevelési tanács­adó, szakmai szolgáltató központot hozunk létre - akár ennek is otthont adhat az építmény.- Mi lesz a bezárt iskola eszközeivel?- Az enyhe fokban értelmi fogyatékos gyerme­kek foglalkoztatása során felhalmozódott szelle­mi tőkét, az eszközöket - például a könyvállo­mányt - és a módszereket az alapfokú oktatási intézménybe integráljuk, hiszen a továbbiak­ban is szükség lesz rájuk. S remélem, hogy előbb-utóbb a kistérség szakmai szolgáltató­rendszerében is megjelenhetnek.- Terveznek további iskolabezárásokat is?- Nem tervezünk, hiszen a jelenlegi tanulólét­számok biztosítják iskoláink működését. Bízom benne, hogy megáll a születések számának csökkenése, s ha a folyamatban lévő munka­helyteremtő beruházások megvalósulnak, akár növekedésre is számíthatunk Gyökerek emlékünnepén Sámsonháza. Honnan, ho­gyan sarjadt a falunk? Er­re immár tizenharmadik alkalommal adott választ a szlovák ajkú település szombati nemzetiségi le­telepedési ünnepsége, amely a jövőnek is üzent: soha ne feledjük eleinket, s hogy kik vagyunk. A kapcsolatépítést és - ápolást szintén példázó emléknap a falu szívében kapott helyet: ott, ahol a faluház a polgármesteri hivatallal néz szembe, kö­zelükben magasodik a templom, s néz alá a szo­morúfűzzel árnyalt szín­padtérre. Mihalik J. A szívesen látott érkezők cso­portjai itt kezdték a múltidézést: színpompás ruhák büszke viselő­ivé, szereplőkké, fellépőkké vál­tak, s később itt gyülekeztek, hogy felvonuláson is megmutas­sák a féltve őrzött öltözeteket, fel­elevenítsék a régi dalokat Kora délután a faluházi szlo­vák konyhában kiállításmegnyi­tással kezdődött az ünneplés. A korabeli tűzhellyel, kellékekkel, bútordarabokkal felszerelt helyi­ség melletti kis terem ízléses el­rendezéssel, ezúttal régi textíliá­kat tárt a látogatók elé. Különbö­ző hímzésmódokkal díszített, konyhai és tisztaszobai haszná­latra szánt, patyolatfehér kézi szőttesek meséltek az elmúlt év­tizedekről Bajnoknő Képes Gyöngyi polgár- mester üdvözölte a megjelenteket, Felvonulás díszes szlovák népviseletben Képes Gyuláné korábbi faluvezető pedig a kiállítási darabok, taka­rók, törülközők, térítők, konyhai kendők eredetéről szólt röviden. Elmondta egyebek mellett, hogy a szövőszéken készült vásznakat a XIX. század végén és a XX. század elején több célra használták, ma már azonban múzeumi értéknek tekintik ezeket A letelepedésnek emléket állító esemény jelentőségéről a polgár- mester fogalmazta meg az alábbi­akat:- Gömör, Nógrád és Hont vár­megyék területéről több hullám­ban érkezve, munkát megélhe­tést keresve szlovák ajkú lakos­ság vándorolt északról délre, Sámsonháza területére is. Voltak, Képes Gyuláné, a falu korábbi polgármestere magyaráz a község múltjáról akik továbbmentek, mások ma­radtak, a letelepedés az 1600-as évek végétől 1725 között történt meg, ez alkalommal is ez időnek tisztelegnek. Az bizonyos, hogy századokkal ezelőtt Ábelfalva (Ábelová) községből jött ide a lel­kész és családja is, Ábelfalva te­hát biztos származási pont. A szlovákiai településsel három éve s tartanak kapcsolatot a Matica § Slovenska szervezet segítségével, = s a szombati eseményen a hatá- a ron túli falu vezetése is képvisel­tette magát. A felvonulás után kétnyelvű istentiszteleten vettek részt vendégek és házigazdák, majd a szabadtéri színpadon Kukely Róbert, a szlovák kisebb­ségi önkormányzat elnöke kö­szöntötte a jelenlévőket. Ezután kezdődött a folklórprogram lucfalvai, losonci és sámsonházai fellépőkkel, s a napot szlovák népzenei est zárta. Á rendezvényt pályázaton nyert támogatásokkal valósították meg.

Next

/
Thumbnails
Contents