Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-11 / 160. szám
2 2007. JULIUS 11., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Canossát jártak iskolájukért Mint arról már korábban is beszámoltunk, Ipolytamócon a község vezetése kénytelen volt a bezárás mellett dönteni (Folytatás az 1. oldalról) Első nekifutásra elutasító választ kapott Hollókő is, a világörökségi falu azonban nem adta fel, újból próbálkozott, s csak a napokban kapta meg a hivatalos értesítést az „igenéről. Sokak előzetes véleménye szerint Hollókő sajátos helyzetét e tekintetben sem lehetett figyelmen kívül hagyni, bár alsó tagozatos kis alma matere van - amint korábban Szabó Csaba, polgármester lapunknak jelezte - elindították a fiatalok itt-tartását, az ófalu benépesítését célzó programjukat, s szép eredményeket értek el eddig. Elválaszthatatlan viszont ettől, hogy legyen helyben oktatás, s fejlődjön is ez, mert hiába a természeti, építészeti vonzerő, ha a szóban forgó alapszolgáltatás elsorvad, leépül, kétséges, hogy maradásra tudják bírni a fiatalokat, s ide csábítsák a betelepülőket Magyargéc önkormányzata is megfellebbezte az OKÉV döntését, s szerencsére sikerrel járt A minisztérium döntése alapján a település önálló intézményként működtetheti tovább általános iskoláját. Bár a fenntartása a normatíván felül évente tizenhárom milliójába kerül a település önkormányzatának, ennek ellenére a helyiek rendkívül örülnek a döntésnek, hiszen mind a nyolc évfolyam helyben működhet tovább. A mintegy kilencszáz lakosú község általános iskolájába jelenleg 116 gyermek jár. A törvényi előírásoknak tehát megfelelnek, az elkövetkezendő évben azonban kérdéses, hogy a felső tagozaton meglesz-e a megfelelő létszám. Erdőkürt iskolája szlovák nemzetiségi intézményként működik, helyzete ebből adódóan más, mint a többi kérelmezőé. Mint megtudtuk, a nemzetiségi iskolákra más törvényi előírások vonatkoznak: hat fő a kötelező minimum létszám osztályonként. Az Egyházasden- geleggel társult nyolcosztályos iskolába a környező településekről is járnak diákok. Valószínűleg az utóbbi ténynek és nemzetiségi jellegének köszönheti az iskola a pozitív eredménnyel zárult elbírálást. Ugyancsak határozatlan ideig működhet tovább Nógrád település általános iskolája. Itt, mint kiderült, a hetedik osztályban az elvárt 15 fő helyett csak 13 az induló létszám, emiatt volt szükséges az engedély megszerzése. A Berkenyével közösen fenntartott intézmény éves költségvetése 109 millió forint. A 120 tanuló közül többen remek eredményeket érnek el, 10 diák több megyei versenyen szerzett dobogós helyezéseket. Az önkormányzat ezért is ragaszkodik az iskolához. Szerencsésnek tudhatja magát a lucfalvai és a berkenyéi faluvezetés, mert oktatási intézménye nemzetiségi, így ezek maradhatnak az eddigi nyomvonalon. Bár örülnek ennek, hurráoptimizmusra azonban Schmidt Józsefné, berkenyéi faluvezető nem lát okot, inkább arra számít, hogy egyre több pénzbe fog kerülni az alsó tagozatos iskola fenntartása, a csökkenő normatíva miatt. Itt évi hétplusz ötmilliót fordítanak a gyermekintézményekre. A lucfalvai jelene, jövője szempontjából sokat jelent, hogy társulás működteti. Ami a továbbiakat illeti, bővíteni szeretnének, tudatta Bakos Gyula polgár- mester, hozzátéve, hogy ez ügyben már a szlovák kormányt is megkeresték. Nógrádmarcal az átminősítés útjára lépett, azt vállalta, hogy a megtartás érdekében roma nemzetiségi lesz az egy-három évfolyamos kisiskolája. Molnár Béla polgármester, volt pedagógus, aki negyvenkét évet töltött katedrán, s ebből harminckilencet helyben, tapasztalataira építve fogalmazta meg: a szülőhelyhez kötődés, a hazakép hogyan alakul ki annál a gyereknél, aki már kicsi korban azt szokja meg, hogy naponta el kell mennie hazulról? Mire, kire számítsanak a kisközségek, ha a fiatalok elszakadnak a családtól? Az összetartás, a családiasság a holnap szemszögéből sokkal inkább meghatározó lehet. Bárna önkormányzata szintén megfellebbezte az OKÉV elutasítását, és most fellélegezhet, mert valószínűleg sajátos helyzetére, a nehézkesebb megközelítésére, zsákfalumivoltára tekintettel, a korábbi formában működtetheti az általános iskolát S amiért mégis kicsit szorong, annak az afeletti bizonytalankodás az oka: vajon hogyan is alakul majd a pénzügyi háttér? Mennyi lesz a normatíva, rosszabbodik-e a faluvezetés anyagi helyzete? Hasonlóan tekintenek a jövőbe Ludányhalásziban is, ahol nem volt szükség fellebbezésre, a fenntartói szerepet azonban egyre nagyobb megpróbáltatásnak tartják. Ecsegen is két kört futottak, mert az első elutasító válasz volt, de végül a remélt válasz érkezett. Moravcsik Ferenc polgármester és a képviselők mialatt erre vártak, arra számítottak, az elbírálók figyelembe veszik annak tényét: a következő évfolyamokon a népességszám kedvező változásának következtében nem lesznek létszámgondok. Nógrádmegyeren ott és úgy folytathatja munkáját az oktatási intézmény, ahogyan eddig, itt sem kevés a tanulói létszám. Héhalomban és Mátraszőlősön viszont vannak megoldandó feladatok, itt még nem tisztázódott a „hogyan tovább?" ' Kállón is az eddigiek szerint folytathatja munkáját az iskola, bár a következő tanévben a hetedik és a nyolcadik osztályban nem lesz meg az előírt létszámminimum. A 2008/2009-es tanévtől viszont legalább tizenöt-tizenöt diák tanul majd ezen a két évfolyamon. A hetvenes évektől Erdőtarcsával létesített társulás működteti. Ez utóbbi helységben csak alsó tagozatosok iskoláznak helyben, s ezt a lehetőséget a továbbiakban is tartani szeretnék, azonban az alacsony gyermekszám miatt valószínűleg kevesebb normatív támogatást kapnak majd a többcélú kistérségi társulástól. Az intézmények éves fenntartási költsége közel 82 millió forint, ebből 22 milliót finanszíroz a két település körjegyzősége.- A legnagyobb problémát az jelenti, hogy nagyon sok gyereket a környező településekre járatnak a szülők - mondta el Babecz Jánosné, Kálló polgármestere, majd hozzátette: - Annak ellenére, hogy felkészült pedagógusok és szép épület várja itt a diákokat. I Karancskeszi kérelmét is elfogad- I ták, az itteni intézményt Ipolytar- S nóccal társulásban tartják fenn. Tarnócon idén zárták be az alsó tagozatos általános iskolát. Évente csaknem 15 millió forint a fenntartási költség, ebből körülbelül 10 millió a kiegészítő normatívát Abban az esetben, ha 2008-tól nem lesz meg a minimális osztálylétszám, működtethetnek ugyan, de sem az óvoda sem az iskola nem kap elegendő támogatást. A rimóci általános iskola is nyitva áll a gyerekek előtt a következő tanévtől. A közoktatási törvény ugyan előírja, hogy ha egy intézményben nincs meg a nyolc évfolyam a meghatározott létszámminimummal, akkor tagintézménnyé kell válnia, azonban a rimóci iskolának sem kell társulnia, ha az előírt követelményeknek nem tudnak eleget tenni. Jelenleg közel százhetven diák tanul itt, és csak a leendő nyolcadik osztályban vannak kevesebben tizenötnél. A borsosberényi általános iskola azon kilenc oktatási intézményhez tartozik, amely továbbműködési kérelmét elutasította az OKÉV. így a felső tagozatos diákok szeptembertől más intézménybe kényszerülnek. A polgármester, Busái István szerint a valaha kilencvennyolc fős iskolát most teljesen szétzilálták, s ezzel ellehetet- lenítetik a falu helyzetét. Nagyoroszi, Horpács és Borsosberény községi ön- kormányzata azt tartotta célravezetőnek, hogy intézményfenntartási társulást hozzon létre. Az őrhalmi általános iskola véglegesen zöld utat kapott, ugyanis náluk csak egy év volt kritikus, a továbbiakat illetően a gyermeklétszám egyelőre megnyugtató. A módosított közoktatási törvény azonban ott is felborzolta a kedélyeket: „Ha már iskolája sem lesz egy településnek, akkor mije lesz?” - kérdezte aggodalmasan a Kanyó János polgármester. A törvény sajnos a gyermekek szülőhelyhez való kötődését is lerombolja, ezért az önkormányzat a végsőkig harcolt, mint kiderült, sikeresen. A mátraszelei általános iskola is kérelemmel fordult az OKÉV-hez. Azt azonban elutasították, viszont nem fellebbeztek. Tóth László iskolaigazgató arról tájékoztatott, hogy a szelei alma mater intézményfenntartói társulást hozott létre Salgótarjánnal. Az első hat osztály tehát marad a településen, a hetedik, nyolcadik osztályos diákok viszont a megyeszékhelyre kényszerülnek a megszorító törvénymódosítás miatt. Kibővített program, megújult szervezet A Tudományos és Ismeretterjesztő Társaság (TIT), annak ellenére, hogy állami normatívában részesül, nehéz helyzetben van. Két út áll a szervezet előtt és a vezetőség mindent megtesz azért, hogy azon induljanak el, amely az életbenmaradást jelenti. Salgótatján. - Napjainkban rendkívül nehéz helyzetben van szinte minden civil szervezet - mondta el Kovácsáé Czene Csilla, a TIT Nógrád megyei szervezetének elnöke, hozzátéve: - társaságunk némi állami normatívában is részesül, azonban ez évről évre csökken. Mint mondta, két út áll a kultúrát és a tudomány értékeit népszerűsítő szervezet előtt: az egyik, hogy ellaposodik tevékenysége, kiürül tartalmi része, elhagyják tagjai és lassan kikopik a köztudatból is. A másik lehetőség, hogy megpróbál az adott lehetőségekhez igazodni, megpróbál tevékenységében megújulni, tagságában számszerűen és minőségében is megnövekedni, olyan embereket maga mellé állítani, akik hasznára lehetnek és túlélni ezt az időszakot Olyan módon, hogy közben fejlődik is, hiszen ma sokasodnak a civil szervezetek és nem könnyű megfelelni közöttük a kihívásoknak.- Mi a második utat szeretnénk járni, nem hagyjuk, hogy maga alá gyűrjön bennünket a pénztelenség, ezért újszerű, kibővített programmal, középtávú tervvel jelentkezünk, továbbá tagságában és elnökségében is megújítottuk a szervezetet - fejtette ki az elnök. Mint mondta, szerencsére a működési feltételrendszerhez az épület adott, hiszen annak ingyenes használatát tavaly további öt évre megkapták az előző városvezetéstől és úgy tűnik, hogy ezt a megállapodást az új önkormányzat is elfogadta. Középtávú programjukban jelezték, hogy továbbra is fontosnak tartják azokat a tevékenységeket - felnőttképzés, tanfolyamok, munkaerő-piaci képzések és a nyelvvizsgáztatás - amelyek jelentős bevételt hoznak. Továbbá olyan tevékenységeket is szeretnének meghonosítani a TIT működésében, amelyek eddig sem voltak idegenek tőle, csak jelentőségük eddig kevésbé volt számottevő, ilyenek például a műszaki tudományok. Művészeti tagozat megalakítását is szeretnék megvalósítani, nem véletlen, hogy az elnökségben helyet kapott Kele- Szabó Ágnes művész-tanár. A kapcsolatok bővítésére is nagy hangsúlyt fektetnek: a miskolci akadémiai bizottság helyi csoportjával és ^ Észak-magyarországi Környezetvédelmi Központtal is együttműködnek. A legutóbbi közgyűlésen pedig együttműködési szerződést írtak alá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségével (VOSZ). Pályázati fejtette ki Kovácsné Czene Csilla hozzátéve: - Gazsi Ferenc, a VOSZ elnöke ugyan nem lett tagja az elnökségnek, de tanácskozási joggal állandó meghívotti státust kapott. Mint mondta, idén megpróbálják megszervezni a nemzetközi nyári egyetemet, „Vállalkozók, fiatalok az Európai Unióban" témában. A VOSZ vállalta, hogy meghívnak országosan ismert előadókat, például Demján Sándor és Zwack Péter neve merült fel, azonban még további egyeztetésekre van szükség. Tárgyaltak a salgótarjáni ipari park vezetőjével, aki bemutatja, hogy az inkubátorház milyen lehetőségeket biztosít, megkeresték a banki szférát is annak érdekében, hogy hitellehetőségekről tájékoztassák az érdeklődőket és a tervek szerint helyi cégvezetőket is megszólaltatnak, akik elmondják, hogy milyen alternatívákat tudnak biztosítani a fiatal vállalkozóknak. tanácsadással és pályázatírással is bővítenék szolgáltatásaikat - A nyitottságot, új szemléletet egy fiatalítással és megújítással is szeretnénk jelezni: az elnökségben Kopka Miklós, a Nógrád Megyei Hírlap főszerkesztője és Kele-Szabó Ágnes művésztanár, míg az ellenőrzőszámvizsgáló bizottság- Ponyi Sándor tréner és Mravcsik László pályázatírókapott
