Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-31 / 177. szám
8 2007. JÚLIUS 31., KEDD A NAP TÉMÁJA élelmiszerek Liszt, kenyér, tojás, hús: az összes fontosabb élelmiszer drágul ősztől az aszály- és fagykárok, illetve magas takarmányárak miatt. A gazdák a ^prmánytól várnak segítséget. ROBBAN VAGY SEM AZ ARBOMBA? Biztos, hogy nőnek az élelmiszerárak, már csak az emelkedés mértéke kérdéses: a termelők szerint kétszámjegyű növekedésre lehet számítani, a kereskedők ennél jóval visszafogottabbak. Németh Márk- Szatmári Csilla - Vég Márton Ötven forintba kerülő tojás, kétszázötven forintos kenyér és literenként kétszáz forintnál is drágább tartós tej: a háziasz- szonyok rémálma válhat valóra ősszel, mivel az aszály és a fagy okozott károk miatt szinte az összes mezőgazdasági termelő és feldolgozó drasztikusan növelné az árait. A természeti csapások leginkább a gabonát érintették, a búzaárak elérték a tonnánkénti 35-36 ezer forintot. A mintegy 35-40 százalékos ■ A természeti csapások leginkább a gabonát érintették, ezért a malmok körülbelül húsz százalékkal emelnék a lisztárakat. drágulás miatt körülbelül 20 százalékkal emelnék lisztáraikat a malmok. így kilónként 10-15 forinttal kerülhet többe a jelenlegi 60 forintnál a kenyérnek való. A liszt árát hasonló . mértékben követni fogja a kenyéré is - vázolta fel a pékek áremelési szándékait korábban lapunknak Ilonka Boldizsár, a Magyar Pékszövetség elnöke. A nemzetközi piacokon lévő tejhiány és a takarmányárak növekedése miatt tovább drágulhat, és az év végére elérheti a 72-73 forintot a nyers tej literenkénti felvásárlási ára. A Tej Terméktanács becslései szerint a friss dobozos tej átlagosan 160 forintba kerülhet, míg a tartós tej literenkénti ára elérheti a kétszáz forintot is. Drasztikusan nőhet a tojás ára is: a tojástermelők szövetsége egy múlt heti közleményében 50 forintos árat is elképzelhetőnek tartott. „A megemelkedett takarmányköltségek miatt 15-30 százalékkal drágulhat a sertés- és a baromfihús” - jelentette be tegnapi sajtótájékoztatóján Bárány László, a Baromfi Termék Tanács elnöke, miután a termelők képviselői tárgyaltak Gráf József agrárminiszterrel. A késztermékek árába véleménye szerint be fog épülni a drága búza által okozott többletkiadás, így az végső Hentespult egy fővárosi piacon. Az árak egyelőre nem szöktek az égbe, és a kereskedők sem érzik, hogy olyan tempónak nőnének, ahogy azzal a termelők fenyegetőznek. soron a fogyasztókra, azaz a magyar háztartásokra hárul majd. Szinte lehetetlen megjósolni, hogy végső soron melyik termék, pontosan mennyivel drágul ősztől. Egyrészt mert minden kereskedő külön állapodik meg a beszállítóival, másrészt egy kiló kenyér ára most is jelentősen változhat, attól függően, hogy a sarki fűszeresnél, vagy a hipermarketben vásároljuk meg. A hentesek, zöldségesek és pékek egyaránt állítják, hogy jelenleg még nem olyan nagy mértékű az áremelkedés, hogy az a forgalmukon érezhető lenne - derült ki tegnap, fővárosi piaci kérdezősködésünk során. Sok prus úgy látja, hogy az emberek panaszkodnak, ennek ellenére ugyanazokat az élelmiszereket veszik meg, mint korábban. Akadnak olyan árusok is, akik szerint a különböző médiumok áremelkedésről szóló híradásainak következménye, hogy az emberek magasnak tartják az élelmiszerek árát. „A vásárlók pénztárcája nem feneketlen, nem lehet egyszerűen eladni nekik azt, ami túl drága” - véli Vámos György az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára, aki a termelők számításainál jóval mérsékeltebb áremelést valószínűsít. Bár úgy véli, hogy a tejtermékeknél, a tojásnál, a húsoknál és a sütőipari termékeknél kisebb mértékű áremelésbe a kereskedők is bele fognak egyezni, nem tartja elképzelhetőnek, hogy a duplájára nőjenek egyes termékek árai. Szerinte biztosan lesznek olyan területek, ahol nem fogják a kereskedők elfogadni a szállítók általuk túlzottnak vélt áremelési szándékát, mivel azt is szem előtt kell tartaniuk, hogy a vásárló mennyit hajlandó fizetni az adott termékért. „Ki venne meg egy ötven forintos tojást?” - tette fel a költői kérdést Vámos. Variációk az élelmiszerárak féken tartására áfacsökkentéssel fékeznék az állattenyésztők az élelmiszer- árak emelkedését. Azt javasolják a kormánynak, hogy a vágott és fagyasztott baromfi-, illetve sertéshús 20 százalékos általános forgalmi adóját mérsékeljék 5 százalékra. Erre meg is lenne a lehetőség, mivel az uniós szabályok szerint az élelmiszereket minden további nélkül kedvezményes kulccsal lehetne adóztatni. A Fidesz az intervenciós gabonakészlet zárolására kéri a kormányt, mondván, hogy a Magyarországon lévő gabonának a magyar érdekeket kell szolgálnia. Az ellenzéki párt azt is várja a kormánytól, hogy adja vissza az agrárágazatnak a korábban elvont 25 milliárd forintot. Raskó György agrárközgazdász szerint ha drágulna a hús, kevesebbet kell venni belőle- Megoszlanak arról az álláspontok, hogy a hiány miatt az egekben lévő takarmányárak végül kiváltják-e a végtermék, azaz a húsárak drasztikus emelkedését is. Ön melyik táborral ért egyet?- Egyikkel sem, ugyanis a kiskereskedelemben 5-10 százalékkal emelkedhet a hús ára a sertés- és szarvasmarha-állomány ellátási költségeinek növekedése miatt. Ez szerintem nem nevezhető drasztikusnak. Ha mégis nagyobb mértékű lenne a drágulás, akkor egyértelmű a fogyasztók reakciója: kevesebbet fognak vásárolni. A fő probléma azonban a kukoricával van. Most jelennek meg először komoly felvevő piacként a bioetanol-üzemek, amelyek bármilyen árat megadnak az alapanyagért. így a termelőknek egyszerűbb lesz az üzemeknek eladni a kukoricát, mint felhizlalni a sertéseket.-A Fidesz törvényi úton az EU- nak felajánlott 1,8 millió tonna intervenciós gabonatartalék zárolásával, valamint a földalapú támogatásból elvett 25 milliárd forint visszaadásával mérsékelné a drágulást, illetve enyhítené a gazdálkodók terheit. Ez járható út?-Az előbbinél nagyobb butaságot rég hallottam. Szerintem a Fidesz is tudja, hogy a Magyar- ország területén lévő, uniós raktárokban tartott gabona nem magyar, hanem EU-tulaj- donban van. Tehát a magyar parlament ezzel kapcsolatban semmilyen törvényt nem hozhat Ez a javaslat tipikusan a félművelt, megtéveszthető emberek szándékos félretájékoztatását szolgálta. Az utóbbit azonban maximálisan támogatom.- Lát esélyt a fagykárt szenvedett gazdák és a minisztérium közötti megállapodására?- A gazdáknak is be kellene már látniuk, hogy az 5 milliárd forintos, hosszú lejáratú hitelnél nincs jobb megoldás. Persze csak átmeneti intézkedésként fogadható el, ugyanis csak a szüret után derülhet ki, mekkora a kár. A hangosabbak 100 százalékos kárról beszélnek, de a többségnél azért megmaradhatott legalább a termés fele. A tárcának sem kellett volna megvárnia, amíg az utcára mennek a gazdák. Hiába tárgyaltak, nem jutottak egyezségre a földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium (FVM) delegációja tegnap tárgyalóasztalhoz ült a tavasszal fagykárt szenvedett gazdákkal Nyíregyházán. Lapzártánkig nem sikerült egyezségre jutniuk a feleknek. „Távol állnak egymástól az álláspontok. Nem engedtünk a gazdák öt pontjából, a tárcának pedig mintha nem lenne felhatalmazása, hogy új ígéreteket tegyen” - mondta lapunknak Budai Gyula, a Magosz igazgatója. az öt pontba beletartozik a Fidesz által is hangoztatott 25 milliárd forint visszafizetése, melyet a kormány a nemzeti agrár-kárenyhítési alaptól vont el. A fontosabb pontok közé tartozik, hogy a Gráf József szakminiszter által felajánlott hosszú lejáratú hitelre - amely tegnap óta igényelhető - az állam vállaljon százszázalékos garanciát. Az FVM tegnap még a 90 százalékos garanciára sem bólintott rá. Emellett követelték még a közteherviselési járulékfizetés elengedését is. Budai Gyula úgy vélte, ha a két naposra tervezett nyíregyházi tárgyaláson nem tudnak egyezségre jutni, szeptembertől folytatják az utcai demonstrációkat mindaddig, amíg követeléseiket nem teljesítik. „a megoldás szándékával ültünk tárgyalóasztalhoz a fagykárt szenvedett gazdákkal” - mondta Benedek Fülöp. Az FVM szakállamtitkára hozzátette: annak érdekében egyeztettek a gazdákkal, hogy már a szerdai kormányülésen döntés születhessen a kárenyhítés módjáról. Benedek Fülöp elárulta, hogy az egyeztetésen megvitatták, mi támogatható a gazdák követelései közül, s természetesen a tárca is rendelkezett javaslatokkal. Ezek mibenlétéről azonban nem árult el részleteket. Benedek Fülöp szakállamtitkár (jobbra) gazdákkal egyeztetett tegnap
