Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-02 / 152. szám
4 NÓGRÁD MEGYE 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Egyházmegyei támogatás közösségi házra SágÚjfalu. Az önkormányzat és a helyi egyházközség kezdeményezésére a községben olyan közösségi ház létesül, ahol a fiatalok kultúrált körülmények között szórakozhatnak, tölthetik el szabad idejüket. A váci egyházmegye ötmillió forinttal járult hozzá a templom melletti épület megvásárlásához, amelyet az ön- kormányzat közösségi házzá alakít át. Szentes Attila polgármester azt mondta, hogy erre a célra a régi parókia épületét szerették volna felújítani, de azt Simon Péter, az egyházmegye főépítésze nem javasolta. Véleménye szerint, az épület olyan állapotban van, hogy azt már csak lebontani érdemes. A volt parókia épületét az önkormányzat az egyházmegyétől megkapta, lebontják és a terület hasznosításáról később döntenek. A közösségi házat, amely az egyház tulajdona és a helyi egyházközség fog működtetni, augusztus 20-án, Beer Miklós váci megyés püspök szenteli fel és adja át a rendeltetésének. Zöld Fülek: városszépítés nem zöldfülű módra! Fülek. A város közterületei észrevehetően megszépültek az elmúlt időszakban: virágokat, díszcserjéket és -fákat ültettek el mindenfelé a városban. Ahol a hely lehetővé tette, ott szabadföldbe kerültek a növények, ahol nem, ott virágládákat készíttettek számukra. A közterületek gondosan megszervezett szépítése persze hosszabb folyamat része, ráadásul a városnak külön programja is van erre a célra: a Zöld Fülek névre hallgató, az önkormányzat által irányított kezdeményezés második üteme idén tavasszal zárult. Az Oppididum Fileck Polgári Társulás - magyar megfelelője a civil szervezet - mind a két alkalommal a környezet szebbé tételét célzó kezdeményezés fő szervezője és mozgatórúgója volt. sa sokat romlott az utóbbi években . - mondja némi szomorúsággal Agócs József, Fülek polgár- mestere. - A Zöld Fülek programban azonban valami megmozdult, hiszen jellemző és öröm- Nem volt egyszerű dolog, eleg kevés az ilyen és hasonló kezdeményezés, az emberek hozzáálláteli dolog volt, hogy hét végéken egész családok mentek el a virágládákat lefesteni - ezeket egyébként a közhasznú vállalattal (a városgazdálkodási cégek szlovákiai megfelelője) készíttettük el, mert így sikerült a legolcsóbban megoldanunk. A fa alkatrészek védelmére a ládákat belülről egy gumiaszfaltnak nevezett tartósítószerrel kenték le és bádoglemezzel is kibélelték, így lényegesen hosszabb ideig megmaradhatnak. • •- A gyerekeket is sikerült megmozgatni a virágládák kérdésében - veszi át a szót Anderkóné Agócs Erika, a főszervező Oppididum Fileck Polgári Társulás vezetője, egyben a füleki városháza munkatársa.- Láthatták, hogyan készülnek ezek a virágtartó konténerek, aztán ők festették le ezeket, de arra is lehetőségük nyílt, hogy egyet- egyet jelképesen örökbe fogadjanak közülük. Most meg nagy öröm látni, hogy még a nyári szünetben is odamennek a saját vi- rágaikhoz,.megnézik, hogyan fejlődtek, vagy éppen oda beszélnek meg találkozót a barátaikkal. Tulajdonképpen ezzel - amellett, hogy a közterületek megszépültek - egyfajta kötődést is sikerült kialakítani a város iránt. Különösen nagy öröm volt azt látni, hogy a gyerekek sokszor a szüleikkel, nagy- szüleikkel együtt dolgoztak, hogy a Zöld Fülek program megvalósulhasson. Ez persze egyben azt is jelezte, hogy történik valami Füleken!- A Zöld Fülek program második ütemére pályázaton nyertünk 17 ezer koronát, külön ön- kormányzati támogatásra már nem volt szükség mellé, olyan sokat segített a lakossági összefogás - teszi hozzá Agócs József. - Az anyagiakon messze túlmutat, hogy a civil segítséggel sikerült megvalósítani a programot, aminek pénzben kifejezhető értéke nincs ugyan, de ebben a helyzetben a tízszeresét éri, mint bármiféle anyagi támogatás! A munka is érték, a fizetség meg ebben a helyzetben csak annyi érte, hogy a város közterületeiben gyönyörködhetnek az emberek. A legdrágább kihelyezett növények a díszcseresznyefák, ezekből tizenkettőt helyeztek el a konténerekben. A városvezető még az eredmények között említi, hogy a Zöld Fülek program második ütemében részt vevő gyerekek egyáltalán láthatták, hogyan készül egy virágláda, milyen növényekkel ültethetők be és a későbbiek során hogyan kell gondozni egy ilyet Ezek az ismeretek bizonyára a későbbiekben is hasznosak lesznek számukra, ha környezetüket akarják szépíteni. Parlagfű: ellene beszéltek... Ötven éve érettek Balassagyarmat. Nem a fél évszázad különös misztikuma hozta össze az 1957-ben a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban érettségiző 4. C osztályt. Az a belső kohéziós erő, ami az alma materben eltöltött négy év alatt kialakult közöttük, s az azóta eltelt öt évtized alatt, még mindig összetartja az öregdiákokat. A kohéziónak több eredője van. Az osztályfőnök, Farkas Andrásné Nelli néni személyes varázsa, aki több volt mint osztályfőnök, ember, a nagybetűs ember ő, aki ebben a szellembe nevelte a rábízott tanulókat. Az elmúlt 50 évben nem csak figyelemmel kísérte az egykori diákjai sorsát, ahol tudott segített és együtt örült a sikereiknek, őszintén osztozott a keserűségükben, fájdalmukban. Minden bizonnyal hatott az osztály közösségére a sorsukat érintő, befolyásoló történelmi körülmény, 1956-57-es tanévben voltak végzős diákok. Befolyásolta a közösségé kovácso- lódást, hogy több mint 40-en kezdtek és a végére 21-en maradtak. Az érettségit követően 5 évenként találkoztak, de előfordult, hogy közben is összejöttek egymás lakásán. Ilyenkor nemcsak a közös múltat idézték meg, életük egy-egy szakasza is „megelevenedett”. Az évek előrehaladásával, mindig másra és máshová helyezték a hangsúlyt. A lázadó, tettre kész ifjúságtól a diploma megszerzésén, családalapításon, az egzisztencia megteremtésén, az önmegvalósításon, az alkotáson át eljutottak a nyugdíjasévekig, melyben még mindig jelen van a tenni akarás vágya. Később a férjek, feleségek, mint tisztelit- beli 4. C-sek ott voltak közöttük. Azt írtam, hogy nem a fél évszázad misztikuma hozta őket össze. A mostani találkozó mégis más volt, mint a többi, a kerek évfordulóból adódóan volt egy különös varázsa. Hatan, már örökre elballagtak közülük. Benkő Cs. Gyulára a tanárok nem szóltak rá, amikor órán az előtte lévő lapra rajzolgatott, tudták, hogy ő így is követi az óra menetét. A festőművész az 50. évforduló alkalmából kiállítással tisztelgett egykori iskolavárosa előtt.- Borzalmas dolog, amikor egy gyermeket azért büntet a sors, mert odaszületett, ahová. Igaz, a gimnáziumba az 1953-as enyhülést követően felvettek, itt senki sem éreztette velem, hogy apám egy kisebb földbirtokos. Az érettségi után nem volt egyszerű az életem. Nem vettek fel az egyetemre, azt jóval később végeztem el - emlékezett vissza a nógrádmarcali Makay Iván. Jámbor Vilmos, az egykori szendehelyi kisdiák, a diploma megszerzését követően falujába került tanítani. Feltűnt a találkozón, hogy a máskor jó kedélyű, vidám osztálytárs, most milyen szomorú. - Nincs annál borzalmasabb, mint amikor a szülő a fiát, akiben az élete folytatását látja, yégleg elveszíti - tört fel belőle a keserűség. A balassagyarmati Fábián János együttérzően hozzátette - Megértelek. Tudjátok, hogy a feleségemet, már korábban elveszítettem, most a fiam feleségét temettük el - mondta, miközben könnyeivel küszködött. Ezek nem amolyan kisebb diákcsínyek, az élet kemény, komoly, kegyetlen megpróbáltatásai. - Végigtanultanrés tanítottam az eddigi életem. Tudjátok, hogy fizika-matematika szakos tanár lett belőlem. Még most is óraadó vagyok, szülőfalumban Romhányban 7 újságolta Szlezák István. Jakubecz József orvosi egyetemet végzett. Annak idején hívták Egerbe főorvosnak, de ő hű maradt megyénkhöz. Hosszú éveken át a rétsági járás főorvosa volt. Még ma is gyógyít. Számára, mint az egykori 4. C, valameny- nyi diák számára, a gyermekei, unokái jelentik az igazi boldogságot. Paksi Katalin édesapjának 150 hold földje volt, a Csesztvéhez tartozó, Bakópusztán. Ezért ő is X-es tanuló. volt, de azt senki sem éreztette vele. - A diáktársakra, tanáraimra, mindig nagy szeretettel gondolok vissza. Most elvállaltam az unokám nevelését - magyarázta. Unatényi Tibornak németmagyar kereskedelmi vállalkozása van. A vállalkozó többet van Németországban, mint itthon. - A gimnázium egy jó alapot adott, amire az évek során nekünk kellett építeni - fogalmazott. Cziráki Katalin is ma már nyugdíjas. Az óvónő nagymama szeretettel, melegséggel beszélt 4 gyermekéről és 9 unokájáról. Ménich György a matematika-, fizikaórák hangulatát idézte. Nem véletlenül, ez a két tantárgy határozta meg életének alakulását. Cseri Mária azt mondta, hogy munkahelyet keres a gyermekének, ami sokkal nehezebb, mint annak idején, amikor ő akart elhelyezkedni. Ha az írásból részemről egyfajta elfogultságot érez ki az olvasó, annak csak egy^oka lehet, én is az osztály tanulója voltam, velük együtt érettségiztem. ■ Szenográdi Ferenc Pádár Zsófia Salgótarján. „Együtt a parlagfű- mentes környezetért” címmel tartott nyilvános kerekasztal-beszél- getést és egyben sajtótájékoztatót az ÁNTSZ Észak-magyarországi Regionális Intézete és az Északmagyarországi Regionális Köz- igazgatási Hivatal a közelmúltban. A rendezvényt dr. Szandai László, a közigazgatási hivatal megyei kirendeltségének vezetője nyitotta meg, s köszöntőjében nem csak a parlagfű, de a gyomirtás fontosságát is hangsúlyozta. Elmondta, hogy nem lehet csupán hatósági eszközökkel kezelni az allergiás reakciókat kiváltó növények felszámolását, mindenkinek érdeke, hogy rend és tisztaság legyen környezetében. A rendezvényen Puszta Gergely, a Nógrád Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóságának parlagfűreferense az allergiás betegségekért felelős növényre és a fertőzés megszüntetésének tudnivalóira hívta fel a figyelmet. Tamási Ildikó, az Észak-magyarországi Regionális Munkaügyi Központ salgótarjáni kirendeltségének igazgatója a város parlagfű-mentesítési programjairól tett említést. A „Parlagfűmentes Magyarországért” program ez évi rendezvényeit Katonáné Tórák Éva, megyei parlagfű-mentesítési koordinátor ismertette: a fiatalok környezet- szeretetre, környezettudatos magatartásra nevelését már egészen kis korban kell kezdeni, ennek érdekében regionális rajz- és plakátkészítő versenyt írtak ki az ovisok, illetve az általános- és középiskolások részére. A diákokat az etesi közösségi házba várták a szervezők - az ÁNTSZ és a helyi védőnő - ahol parlagfű-vetélkedőn mérhették össze tudásukat. A salgótarjáni ifjúsági és napközis táborba is terveznek hasonló programot a nyáron, amelynek keretein belül az apróságok többek között megismerhetik az allergén növény biológiáját, valamint az ellene való védekezési folyamatokat. A koordinátor kiemelte, hogy folyamatban van. a parlagfű-mentesítési tárcaközi bizottság által civil szervezetek részére meghirdetett pályázatok elbírálása, s hozzátette: figyelemreméltó, hogy a régióban Nógrád megyéből érkezett be a legtöbb pályamunka. Tájékoztatott arról is, hogy az országos parlagfűmentesítési hét programjaihoz kapcsolódva az ÁNTSZ információs szolgáltatással várta az érdeklődőket a megyeszékhelyen és Pásztón is. Központi szóróanyagokkal, valamint hasznos tanácsokkal látták el az embereket az allergiával kapcsolatban, valamint totó kitöltetésével tájékozódtak a lakosság parlagfűvel kapcsolatos ismereteiről. A totók helyes megoldásáért reklámajándékokat kaptak jutalmul a kitöltők. A koordinátor szerint több hangsúlyt kell fektetni a fertőző területek felkutatására, ennek érdekében az ÁNTSZ idén is működteti a parlagfuvonalat, amelynek ingyenesen hívható telefonszámát júliustól a Nógrád Megyei Hírlapban is közöljük. Katonáné fontosnak vélte a parlagfű okozta betegségekről való széles körű tájékoztatást, valamint a szervezett lakossági programokat, parlagfű-mentesítési akciókat, amelyek bizonyítékul szolgálnak arra, hogy az emberek komolyan veszik, s magukénak érzik a problémát. - Csak úgy érhetünk el sikereket az allergén növények felszámolásában, ha a különböző szaktárcák közös összefogásával védekezünk ellenük - zárta gondolatait Katonáné. „Civil Szervezetek a Parlagfűmentes Magyarországért” képviseletében dr. Horváth Emilné, a Belszervi Betegek Salgótarjáni Egyesületének elnöke és Kurunczi István, Karancs- keszi polgármestere, a Ka- rancsvölgye Egyesület elnöke is értékes gondolatokkal kapcsolódott a beszélgetéshez. Varsány. A település gondozási központja ismét otthont ad a már hagyományosnak nevezhető nyári kézművestábornak. A július kilencedikén induló program hasznos időtöltéssel, kellemes elfoglaltsággal várja a gyerkőcöket, akik a kikapcsolódás mellett kreativitásukat is fejleszthetik. Kézművestábor a szünidőre
