Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-26 / 173. szám
2 EGÉSZSÉGÜGY 2007. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK Az egészségügy reformnak titulált változásai várólistákat duzzasztanak, ami állítólag praktikus magának az ellátórendszernek. Nem így a várakozónak. Lapunk is foglalkozott már a problémával, egyebek mellett azzal, hogy legtöbbet maguk a betegek bosszankodnak a számukra nem kívánatos helyzet miatt. Gulyás Edina „Kéthavi várakozás csak a kezdet?” című írásában dr. Tóth Károlyt, a Szent Lázár Megyei Kórház osztályvezető főorvosát szólaltatta meg, s így megtudhattuk, hogy ebben a kórházban minden osztályra ilyen előzmények után lehet bejutni, „s leghosszabb a sor az ortopédián, az érsebészeten és a szemészeten. Természetesen, ha ez idő alatt a betegnek bizonyíthatóan romlik az állapota, előbbre vehető, de csak akkor, ha ezzel másoknak nem sérülnek a jogai.” jelezte a főorvos azt is: „a jövőben hat-tíz hónapos várakozásra is számíthatnak a páciensek.” Van kiút, vagy továbbra is listáról jut be orvoshoz az, akit nem fenyeget egészségének teljes összeomlása? VÁRAKOZUNK... - VÁRAKOZZUNK...? Tisztelt Miniszter Asszony! Lapunk, a Nógrád Megyei Hírlap nem egy ízben foglalkozott azzal az egyre nagyobb méretekben jelentkező problémával, amely szerint a megyében egyetlen súlyponti kórházban, a salgótarjáni Szent Lázár Megyei Kórház- Rendelőintézetben óriásira növekedett az előjegyzés időtartama. Betegek elmondása szerint nem egy olyan eset fordult elő, hogy a jelentkezéstől számított két hónapot követő időpontra hívták be a pácienst Többek véleménye szerint ez a helyzet tarthatatlan, mert a várakozás hónapjai alatt az állapot jelentősen romolhat, nem ritkán fájdalommal kénytelen élni az érintett. Mindezek következtében az érintett életminősége nem csekély mértékben rosszabbodhat Nem elhanyagolhatóak a pszichés velejárók sem: a várakoztatás következménye, azaz a megalázottság érzése, illetve az afeletti szorongás, hogy rosszabbodik az „egészsége” a rá váró beavatkozások elodázásával összefüggésben. Mindezt tetézheti, hogy több gyógyszerre szorulhatnak, míg bejutnak a célzott vizsgálatra, vagy kezelésre, s ez anyagilag is igen megterhelő lehet számukra. Nógrád megyei szakmabeliek és mi is úgy véljük, hogy a kialakult helyzet rosszabbra fordulhat, tovább nőhet az előjegyzési idő. Sőt egyesek úgy látják, hogy az alkotmányban foglaltakkal ellentétes a várólista felállítására kötelező miniszteri utasítás. Megyénk egészségügyi ellátórendszerének további kritikus pontja, hogy eladósodott a súlyponti megyei kórház, a másik kettő pedig a reform következtében Levelet írtunk a miniszternek alacsonyabb fordulatszámon működhet Az a határozott véleményünk, hogy nagyon sok a beteg, akiknek - valamint az érintett családoknak - a nehézségei csak fokozódhatnak, ezért a fent jelzett állapotok nem tarthatóak tovább. Mi a véleménye a fentiekről? Kérjük, mielőbb nyilatkozzon lapunknak arról is, hogyan lehetne csökkenteni a várakozási időt, vagy milyen egyéb módon tudna javítani az egészségügyi kormányzat a tarthatatlan helyzeten? Szeretnénk jelezni, hogy közölni fog juk olvasóinkkal, hogy Önökhöz fordultunk segítségért, s tudatni kívánjuk azt is, ha nem kapunk választ levelünkre. Tisztelettel a Nógrád Megyei Hírlap újságírót Gulyás Edina Horváth Boglárka Mihalikjúlia Pádár Zsófia Schveiczer Krisztián Előbb a listára, azután az orvoshoz! A magyarországi szokásjoghoz képest mindenképpen kellene a szemléletünknek igazodni - véli dr. Kovács Attila, egészségügyi minisztériumi államtitkár, levelünkre ugyanis ő válaszolt, úgymond, „három pontba összefoglalva a helyzetet” E szerint más uniós és nálunk fejlettebb országokhoz hasonlóan mi is úgy álljunk a dologhoz, „hogy várólista egyszerűen létezik.” Mint mondta, kétféle szempontból is fontos az igazodás: egyrészt a betegeknek el kellene azt fogadni, hogy vannak olyan, járó betegeket érintő diagnosztikus vizsgálatok, amelyek a nem sürgős kategóriába tartoznak, míg ha valakinek komoly fájdalmai vannak, s egyáltalán a diagnosztikától függ a sorsa, akkor vizsgálata sürgős.- Az előbbi besorolásúakat mindenhol tervezik, vagyis ez együtt jár egy-két hónapos várakozási idővel - tudatta az államtitkár, majd azzal folytatta:- Ez nálunk szokatlan, mert az előző tíz-tizenöt évben hozzászoktunk, hogy tulajdonképpen azonnal megvizsgálták azt, aki orvoshoz fordult Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra: a mostani helyzethez szükséges a szakma alkalmazkodása is, tehát el kell tudni dönteni, hogy mi igényel azonnali orvosi tennivalókat- Olyan ne legyen, hogy akut, gyors ellátásra szoruló beteg ne jusson be gyorsan orvoshoz. De hogy valami jót is mondjak ez ügyben: most dolgozunk a járóbetegreformon, ami ősszel kerül az Országgyűlés elé. Ez alapján biztosan tudom állítani, hogy átcsoportosítással kapacitás-növekedés valósul meg a járóbeteg-ellátásban is, ami valamennyire ezt az állapotot orvosolni, javítani fogja - jelezte az államtitkár, s azzal folytatta:- Meg kell azonban szokni a betegeknek is, hogy létezik a várólista, s ezzel együtt megfelelő keretek közt normálisan működhet a járó betegek ellátása. Hogy mik a megfelelő keretek, azt ősszel fogjuk megmondani - közölte, majd megjegyezte: „természetesen szerencsésebb lett volna, ha mindezt egyszerre meg tudtuk volna lépni, de minél hamarabb szeretnénk az elképzeléseinket megvalósítani. Tehát a jövő biztatóbb. Azt a régi múltat viszont, hogy valaki két napon belül minden vizsgálatra bejusson, nem tudjuk visszaállítani. Ez sehol a világon nem megy.” Az államtitkár úgy látja: a biztosítási reform is segít Szavai szerint „ha van a beteg mögött legalább egy igazi biztosító, az ki fogja harcolni a szolgáltatónál, hogy rövi- debb legyen a várólista és azt is, hogy egyértelműen el legyen különítve, ki a sürgős beteg és ki nem.” - Tehát a picit hosszabb távú - persze nem tíz évre gondolok - igazi megoldás ez lesz, s ezért szeretnénk, ezért harcolunk, hogy legyen teljes körű egészségügyi reform. Ezt a világon már mindenhol kitalálták. A technika mindegy, a lényeg, hogy az egy, állami pénzelosztóként működő országos egészségbiztosítási pénztárat - amely nem nagyon foglalkozik a betegek érdekeivel - a több-biztosítós modell váltsa fel. Tehát, amíg az egész bonyolult rendszer gyökerét nem változtatjuk meg, addig nem lesz itthon minőségi egészségügyi ellátás. Arra a felvetésünkre, hogy az ősz is nagyon messze van annak a betegnek, aki úgy érzi, hogy állapota miatt minél előbb kellene, hogy orvos lássa és nincs pénze magánrendelésre, ismételten azt a választ kaptuk:- Ami közelebb van, az a járóbeteg-ellátás őszi reformja, ami sokat fog segíteni. S, hogy mi legyen addig?- Ott, helyben kell tenni valamit - hangzott a javaslat S ha nincs elég orvos?- Ez esetben reméljük - ajánlotta dr. Kovács Attila -, hogy ide, szőkébb pátriánkba találnak azok, akik állást keresnek, mert például elbocsátották őket Az államtitkár újabb kérdésünkre a következőket fogalmazta meg:- Gyakorló orvosként azt tapasztaltam, hogy azért a magyar betegek hála Istennek vagy sáp nos, nagyon türelmesek. Tehát ha egy tisztességes ellátást érzékek nek, akkor van türelmük, akár heteket is kivárnak. Amikor pedig elvesztik türelmüket „írjanak pa- naszlevefet forduljanak az egészségbiztosítási felügyelethez” - kaptuk a tanácsot A terveket és a mai valóságot ma még éles határvonal választja el, de a fentiek szerint a közeljövő kedvező változást hozhat S az államtitkár szerint attól sem kell tartanunk, hogy a kényszerű várakozásról tudomást szerezve elhanyagolják betegségüket s csak akkor fordulnak orvoshoz, amikor már késő lesz. Mert „az emberi értelem mindig a helyén van, s azért bízhatunk abban, hogy nem fognak értelmetlenül reagálni még a rossz helyzetekben sem. Arra a megjegyzésünkre, hogy sokkal nagyobb lehet ott a baj, ahol nagy a csend, ahol nem kiabálnak, nem kongatják a vészharangot az alábbiakat mondta:- Ezekre a helyekre jobban oda kell figyelniük azoknak, akik ezt megtehetik. Ilyen hely Nógrád, talán azért, mert az átlagosnál mindig is nehezebb sorsú országrész volt. Máshol is van, de... Hollandiában a nem sürgős beavatkozást igénylőknek átlagosan mintegy öt hetet kell jelenleg várni - néhány éve ott is meghaladta a két hónapot a várakozási idő. Svéd, francia, finn és német kórházak norvég betegeket fogadnak, az úgynevezett pácienshíd létrejöttét egyik oldalról az előbbiek meglévő kapacitása és fel- készültsége, más részről a várólistások tömege mozdította elő. Ám, hogy az utóbbiak milyen feltételek mellett kelhetnek át ezen a hídon, s az anyagi oldalt is homály fedi. A brit kormány komoly lépéseket kíván tenni a szóban forgó probléma ellen, itt ugyanis a lakosok több mint tíz százaléka esélyes arra, hogy hónapokig „listás” legyen. Ezért jóval több orvost, ápolónőt akarnak foglalkoztatni és több tucat új kórház építése is szerepel terveik között. ló nekik. Tehát, amikor idehaza arra hivatkoznak, hogy a tőlünk fejlettebb országokban is természetes a várólista, elfelejtik hozzátenni, hogy a lista a sokat emlegetett külföldön - egy alapvetően jobb egészségügyi rendszerben, alapvetően jobb fizetések mellett - sem kívánatos elem. Az alkotmány kimondja „Nem, ez képtelenség!” Dr. Kovács Attila , az egészségügyi szaktárca államtitkára válasza volt ez arra a meglátásunkra, amely szerint az alkotmánnyal összeegyeztethetetlen a betegek várakoztatása. Mit gondoljunk akkor afelől, amit a Magyar Köztársaság Alkotmánya XII. fejezetében (Alapvető jogok és kötelességek címszó alatt) mond ki? „A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez. Ezt a jogot a Magyar Köztársaság a munkavédelem, az egészségügyi intézmények és az orvosi ellátás megszervezésével, a rendszeres testedzés biztosításával, valamint az épített és természetes környezet védelmével valósítja meg.” Országos várólista A HetiVálasz azokat a nem sürgős, halasztható beavatkozásokat szerepelteti a listákon, amelyekre harminc napnál többet kell várni. A lap munkatársai az Egészségbiztosítási Felügyelet honlapján fellelhető összes várólistát feldolgozták és valamennyi országos intézetet, megyei és fővárosi kórházat megkeresték. A táblázatok nem tartalmazzák azoknak az intézeteknek az adatait, amelyek kitértek a várólisták kiadása elől. A listák a kórházak hivatalos közlésén alapulnak és a július 5. és 14. közötti állapotot tükrözik. Az alábbiakban a HetiVálasz listájának részleteit közöljük: A leghosszabb idejű várakozás intézményenként: KÓRHÁZ NEVE _______________VÁRAKOZÁSI IDŐ BEAVATKOZÁS Or szágos Gerincgyógyászati Központ 5 év stabilizációs gerincműtét Hévíz, térítésmentes 1,5 év mozgásszervi rehabilitáció Kaposvár 1 év 8 hónap csípő-, térdprotézis Állami Szívkórház, Balatonfüred 1 év kardiológiai rehabilitáció Pécsi Tudományegyetem 1 év neuropacemaker-beültetés Baifi fürdőkórház 1 év krónikus rehabilitáció Eger 11 hónap szemlencse-beültetés Salgótarján 10 hónap csípőprotézis ORSZÁGOS VÁRÓLISTA (BEAVATKOZÁSOK SZERINT) Beavatkozás, szakrendelés név Várakozási idő Kórház Agvi érfalgvengülés 12 hét Miskolc, megyei kórház Csípőprotézis 1 év 8 hónap Kaposvár 1 év Országos Gerincgyógyászati Központ 10 hónap Salgótarján Gyermeksebészet 3-13 hét Győr Gyermek szemészeti műtét 3 hónap Heim Pál, Budapest Ideggyógyászati szakrendelés 8 hét Salgótarján 10 hét Bajcsy-Zsilinszky, Budapest Neuropacemaker-beültetés 1 év Pécsi Tudományegyetem Ortopédiai szakrendelés 8 hét Salgótarján Sebészeti beavatkozások 6 hét Salgótarján 8-16 hét Győr 10 hét Hódmezővásárhely Szemlencse-beültetés 50 hét Eger 25 hét Gyula 20 hét Szombathely 12 hét Kaposvár 5 hét Salgótarján Szívgyógyászati rehabilitáció 1 év Balatonfüredi szívkórház Ultrahang 6 hét Győr