Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-24 / 171. szám
2007. JULIUS 24., KEDD 1TA7FI FT IVUciIjLIj 1 Vita az új EU-szerzödé ü Bemutatták az új európai alapszerződés tervezetét. A145 oldalas szöveget, amelynek alapelveiről júniusban egyeztek meg a tagországok, most jogászok szedik ízekre. Az EU soros elnöke, Jósé Sócrates portugál kormányfő azt reméli: a szövegről már októberben Lisszabonban sikerül megegyezni. Újabb feltételek az ápolónők elengedéséért a több száz líbiai gyerek megfertőzésével vádolt öt bolgár ápolónő és palesztin orvos elengedéséhez újabb feltételt szabott a líbiai külügyminisztérium. Tripoli garanciákat kért az EU-tól, hogy tagállamai minden szinten rendezik kapcsolataikat Líbiával. ORFK: törvényesen használt gumilövedékek az országos Rendőr-főkapitányság Budapesti Nyomozó Ügyészséghez elküldött megítélése szerint a gumilövedékek rendszerbe állítása és alkalmazása az őszi zavargások idején az akkor hatályos jogszabályoknak megfelelt. A Társaság a Szabadságjogokért elnöke, Dénes Balázs július elején jelentette be, hogy a rendőrség tavaly ősszel olyan fegyvereket használt, amelyek nem voltak rendszerbe állítva. Fidesz: korlátozott egészségügyi ellátás A Fidesz szerint a kormány koncepciója alapján a betegek korlátozottan férhetnek majd hozzá az egészségügyi ellátáshoz. Varga Mihály, a párt alelnöke hangoztatta: több tb-járulékot kell majd fizetni, hiszen az egészség- biztosítási rendszer 2-3 százalékos adminisztrációs költségszintje a magán- biztosítóknál 20-25 százalékosra nő. Varga Mihály: nő az adminisztráció Eszköz nélkül nehéz lesz oltani erdőtűz Tegnapig félmilliárd forintba került a harmadfokú hőségriasztás A fővárosi Páskomligetben szerencsére sikerült eloltani a fel-fellobbanó lángokat. Kérdés, hogy négy-öt speciális kocsival bírnak-e valamennyi tűzzel. Eddig szerencséje volt az országnak, hogy könnyen megközelíthető helyeken csaptak fel a lángok. A tűzoltók ugyanis mindössze 4-5 speciális erdőtüzes járművel rendelkeznek. Vég Márton - Weszelovits Dániel „Az első becslések szerint eddig 488 millió forint többletköltséget okozott a nyolc napja tartó harmadfokú hőségriasztás. A legtöbb pluszkiadása várhatóan a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnak, illetve a tűzoltóságoknak lesz” - jelentette be tegnap délelőtt Daróczi Dávid. A kormányszóvivő hozzátette: az összegek egyelőre becslésen alapulnak. Ekkor még nem lehetett tudni, hogy délutánra országszerte visszagyulladnak a vasárnap éjjelre eloltott erdőtüzek. így a félmilliárd forintos többletköltség még garantáltan növekedni fog. „A vasárnapi ötszáz után tegnap mintegy kétszáz kisebb-na- gyobb szabadtéri tűzhöz kellett kivonulniuk a tűzoltóknak. A Pest megyei Inárcsnál a szél továbbfújta a parazsat, ezért ismét lángra kapott az erdő az M5-ÖS autópálya két oldalán. A füst ezúttal nem zavarta a forgalmat” - mondta lapunknak Tibor. Az Országos Katasztrófa- védelmi Főigazgatóság szóvivője hozzátette: jelentős kiterjedésű erdőtűz volt a Bakonyalján és a Pilisben is. Emlékeztetett arra, hogy már egy hónapja tűzgyújtási tilalom van az országban, ennek ellenére többnyire szemét-, avar- és tarlóégetés okozta a tüzeket. Több esetnél nem zárható ki a szándékos gyújtogatás gyanúja sem. Egy hónapja tűzgyújtási tilalom van, mégis sokszor égetés okoz tüzet. Dobson Az elmúlt tíz évben nem volt egyszerre ennyi erdőtűz az országban. így joggal merülhet fel a kétely: a lakástüzekhez szokott tűzoltók vajon sikerrel bir- kózhatnak-e meg a kánikula miatt elszaporodott erdőtüzekkel. „Az országban mindössze 4-5 darab speciális erdőtüzes gépjárműről tudok. Ez valóban nem sok, de folyamatosak a beszerzésekre kiírt pályázatok” - mondta lapunknak Rajnai Zsolt. A Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóságok Országos Szövetségének elnöke hozzátette: a jármű attól speciális, hogy terepjáró képessége jobb, mint a hagyományos vonulós kocsiknak. így szükség esetén nehezebben megközelíthető helyekre is fel tud jutni. Ha a jövőben is a mostanihoz hasonló „erdőtüzes” nyarakra kell felkészülni, akkor jó tudni, hogy Magyarországon jelenleg mintegy nyolcezer hivatásos tűzoltó van állományban. Ebből a létszámból ténylegesen 6500-an vesznek részt mentési munkákban, a többiek irodai munkát végeznek. A lánglovagok 112 tűzoltóságon teljesítenek szolgálatot, ebből 95-nek van vonulós egysége is. Tehát a napi 200-500 erdőtüzes esethez ennyi helyről érkezhet segítség. A helyzet július 1-je előtt még rosszabb volt, ugyanis akkor állt szolgálatba ötszáz új tűzoltó. így a tűzoltók heti munkaideje heti 54 óráról 48-ra csökkenhet jövő év végére. Ha minden az ígéretek szerint alakul, akkor 2008- ban újabb félezer ember kiképzése fejeződik be. Azt pedig döntse el mindenki maga, hogy a 2010-ig eszközfejlesztésre és laktanya-korszerűsítésre felhasználható 12 milliárd forint sok vagy kevés. Újra fellobbant a legnagyobb erdőtűz Budapesten még a cipő talpa is olvadásnak indul a főváros XV. kerületében, a Páskomligetben, ahol vasárnap nyolcvan hektáron pusztított tűz. Mindenfelé égett rönkök, hamu, szürkeség és füstszag. Kissé beljebb, az erd& ben hajléktalanok egykori szállásának maradványaira akadunk, miközben nem messze tőlünk újból felcsapnak a lángok. A száraz avaron, a tűleveleken gyorsan terjed a tűz, a fák is lángra kapnak. Hamarosan megérkeznek a tűzoltók, akiknek egyszer újra kell tölteni a víztartályt, míg végre sikerül megfékezniük a lángokat. az egyik tűzoltó elmondja: már többször vissza kellett jönniük, de többnyire csak kisebb kigyulladások miatt. „Ilyen nagy erdőtűz még nem volt a fővárosban, tegnap este is éjszakáig kint voltak a kollégák” - idézi fel. Bár a nagy veszély már elmúlt, amíg nem érkezik egy kiadós eső, addig számítani lehet további tüzekre, szerencsére a környékbeli lakott területek, a benzinkút és a gumigyár nincs veszélyben. A kerületi alpolgármestertől, Gyurcsánszky Jánostól megtudjuk: a leégett terület nagy része magán- terület, de különleges kártérítést igénylő, vagyoni károk nem születtek, mivel a tűzoltók megakadályozták, hogy a tűz ipari területekre terjedjen. Az erdő egyébként építési területnek van kijelölve, lakóparkot terveznek oda, így a talajrendező, előkészítő munkálatokon kívül nem terveznek helyreállítást. Elkezdheti munkáját az „ügynökbizottság" Felkérte a miniszterelnök az állambiztonsági iratok átadását vizsgáló szakértői bizottság tagjait - jelentette be tegnap Daróczi Dávid kormányszóvivő. Kenedi János tudományos kutató csapata történészekből áll: Varga László 1991 és 1999 között a Fővárosi Levéltár igazgatója volt, Ungváry Krisztián az 56-os Intézet munkatársa, Palasik Mária a Történeti Levéltár tudományos kutatója, Reisz T. Csaba pedig az Országos Levéltár általános főigazgató-helyettese. A bizottság tagja a Politikatörténeti Intézet tudományos tanácsadója és osztály- vezetője, Sipos Levente, valamint Ripp Zoltán is. „Függetlenségük garanciája eddigi munkásságuk - jelentette ki a kormányszóvivő többen közülük más ügyekben is vállaltak kemény konfliktusokat a koalíciós pártokkal”. „C” típusú nemzetbiztonsági átvilágításuk után napokon belül elkezdhetik azoknak a rendszerváltozás előtti titkosszolgálati iratoknak - köztük a Kádár-rendszer alatt készült jelentéseknek - a listázását, amelyek még nincsenek az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Feladatuk továbbá, hogy javaslatot tegyenek: hogyan könnyíthetik meg az állambiztonsági iratok kutathatóságát, illetve az adatokhoz való hozzáférést. ■ B. B. Kormánypárti győzelem a törököknél. 47 százalékkal a kormányzó, iszlámbarát Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) nyerte meg az előrehozott parlamenti választásokat Törökországban. A szavazást a sikertelen államfőválasztás miatt írták ki. Az ellenzék ugyanis attól tartott, hogy a kormányzat az iránihoz hasonló iszlám alapú rendszert akar bevezetni az országban. A választás napján kitört zavargásokban 17-en sérültek meg. OVB-döntés: népszavazás lehet a sziesztáról is Az Országos Választási Bizottság hétfői ülésén hitelesítette a szieszta bevezetéséről szóló országos népszavazási kezdeményezést. A testület döntése értelmében ugyancsak lehet referendum arról, hogy a földterület megművelőjét illesse meg elővásárlási jog termőföld vagy tanya vásárlása esetén, valamint arról is, hogy a helyi önkormányzatok dönthessenek egészségügyi közszolgáltató intézményeik, kórházaik működtetésének módjáról. A testület 37 kezdeményezést tárgyalt, s csak hármat hitelesített. Az elutasított kérdések között szerepelt például, hogy az alkotmánybírák fizetésétafelére csökkentsék, és az is, hogy az államadósság 2009 után ne növekedhessen újabb állami hitelekkel Az OVB azzal sem értett egyet, hogy népszavazás döntsön arról: ha a miniszterelnökjelölt hazudik, akkor legalább öt év szabadságvesztéssel büntessék. Az OVB az Alkotmánybírósághoz fordul, mert rosszul szabályozottnak és jogbizonytalanságot keltőnek tartja a népszavazási törvény azon rendelkezéseik amelyek leírják, hogy különböző időpontokban benyújtott kérdések hogyan viszonyulnak egymáshoz. Az állásfoglaláskérelem nem érinti a már átengedett népszavazási kérdéseket. ■ ■ Az OVB új állás- foglalást kér a sorrendről.
