Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
2007-07-13 / 162. szám
2 2007. JÚLIUS 13., PÉNTEK BÁTONYTERENYEI NAPLÓ Elkészültek a hét évre szóló tervek Már dolgoznak azon, hogyan és milyen forrásokból valósulhatna meg a városközpont-rehabilitáció második üteme FOTÓ: RIGÓ TIBOR Az oktatás, a művelődés, az iparfejlesztés, a lakókörnyezet minőségi javítása képezi azokat a nagy projekteket, amelyeket „zászlóshajóknak” tartunk, és a lehetőségekhez mérten próbálunk megvalósítani - kezdte összefoglalóját Balázs Pál alpolgármester, amikor arra kértük, beszéljen az önkormányzat fejlesztési terveiről. Mint mondta, ez nem azt jelenti, hogy csak ezekben gondolkodnak, hanem azt, hogy ezek azok a nagy projektek, amelyek az unió adta lehetőségeket felhasználnák. Bátonyterenye. - a város 2007 2013. közötti projektgyűjteménye a nagyobb fejlesztéseket tartalmazza erre az időszakra - mondta Balázs Pál. - Azt is megjelöltük, melyek azok a legfontosabbak, amelyek 2010-ig, az első ciklusban kerülnének megvalósításra. Ennek egy része bekerült a kistérségi projektjavaslatokba is, amely a 2007-2008. évet érinti. Ahhoz ugyanis, hogy ezek a projektek 2010-ig megvalósuljanak, 2008-ig részletesen ki kell dolgozni azokat, hiszen csak akkor tudunk pályázni, ha kész tervekkel rendelkezünk mindenre. Jelenleg nincs kész anyagunk. Két pályázat előkészítése van folyamatban: az egyik az ipari parkot érinti, az oda betelepülni kívánók feltételeit biztosítva, míg a másik a városrehabilitáció EL, amelynek során megvalósulna a Kisterenyét Nagybátonnyal ösz- szekötő út. Ez több mint 1,5 küo- méteres útszakaszt jelent, kétoldalt járdával, ami egyben kerékpárút is lehet. Az összekötő út mellett feltárnánk a lakóházak építésére alkalmas területet, de lehetőség nyílna egy szabadidő- és sportcentrum zöldövezeti megépítésére is a Zagyva-patak melletti területen. A másik oldal nem beépíthető, mert az a vízmű védterülete, lassúszűrőkkel és kutakkal. Ezért itt védőfasor megépítésén is gondolkodunk, hiszen ha megépül az út, a különböző szennyeződéstől meg kell óvni a területet.- Tudható, hogy mekkora az értéke ezeknek a projekteknek?- Az ipari parkos projekt összértéke mintegy hatszázmillió forint, az elnyerhető támogatás háromszázmillió forint. Ha ettől nagyobb a projekt összértéke, az növeli a szükséges önerőt. A másik projekt kétmilliárd forint: ez a Nagybátony-Kisterenye közötti összekötő út befejezése, lakóterület feltárása, sport- és szabadidő- központ létrehozása. Erre még nem tudjuk, mekkora támogatás nyerhető, mivel a pályázatot még nem írták ki, tehát megvalósítása a pályázati kiírás függvénye. Papírra vetett elképzeléseink azt mutatják, mit szeretnénk mi. De hogy mibe fogunk „beleférni”, nem tudjuk, mert most még nincsenek meg a részletes kiírások. Valószínűleg ki fogják írni a pályázatot, hiszen az első ciklusban már volt ilyen, de akkor sajnos nem mindenki tudott pályázni. Ahhoz, hogy minél több projekt megvalósulhasson, ez a pályázati rendszer folytatódni fog. Hiszen ez az egész az ország fejlesztéséről szól.- Csak városi megvalósítású projektek vannak, vagy esetleg vannak olyan elképzelések is, amelyek kistérségre vonatkoztathatók?- Sok kérdésben próbálunk a kistérséggel közösen gondolkodni: természetesen projektjeinket csak saját magunkra határoztuk meg, mint ahogyan minden egyes település ezt teszi. Ameny- nyiben megnyílnak a kistérségre kiírt projektek, és tudjuk, mire lehet pályázni, akkor pályázunk. Ebben van már egy olyan projektünk, ami kistérségre épül, ez pedig a turizmus: a volt polgármesteri hivatal régi épületének felújítása és kiállítóhellyé minősíttetése. Ehhez tartozna még a tiribesi volt bányaterület egy része, ahol az aknatorony is áll. Szeretnénk ipartörténeti kiállítást a volt polgármesteri hivatal épületében, amely valamikor bányaigazgatóságnak épült, itt elsősorban a bányászatot szeretnénk bemutatni. Ezzel a kiállítóhellyel csatlakoznánk a Mátra-projekt- hez is, amelynek gesztora Gyöngyös. A Mátra az ország nyolc kiemelt turisztikai célterületébe tartozik: olyan dolgokat szeretnénk készíteni, ami bemutatná a Mátrát, mint az egyik igazán nagy természeti örökségünket. Büszkék vagyunk rá, nem véletlenül predesztináljuk úgy magunkat, hogy mi vagyunk az ország legtisztább levegőjű városa, és a mi területünk a legerdősítet- tebb. Szoktuk úgy is emlegetni, hogy mi vagyunk a Mátra északi kapuja. A volt hivatali épületet nem csak egyszerű kiállítóhelynek szánjuk: szeretnénk bemutatni a palóc hagyományokat, itt kapna helyet a Tourinform-iröda, ahol meg lehetne vásárolni a térségre jellemző népviseletet, azokat az eszközöket, amelyeket a helybeli, a kistérségben élő iparművészek készítenek, illetve ahol értékesíteni lehetne Bátonyterenye városában és kistérségében megtalálható emléktárgyakat. Ebben az épületben kutatóhelyet is szeretnénk létesíteni, összegyűjteni a régi dokumentumokat, levelezéseket és akit érdekel, kutatómunkát végezhet különböző részterületeken. Mindez kuriózum lenne. Tervezzük rendhagyó órák tartását a természet, ipartörténet, a palócság bemutatásáról, és ott helyben be is lehetne mutatni, hogy a kiállítás melyik része tartozik az előadáshoz.- Hol tart most ez a projekt?- Területfejlesztési tanács készített egy javaslatot, ők kimondottan csak az ipartörténet, azon belül is a bányászat bemutatásán gondolkodtak. Úgy vélem azonban, hogy ennek a vasúttal is kellene foglalkoznia: való igaz, hogy a terület felemelkedését a bányászat hozta, viszont amiatt épült meg a vasút, hiszen az itt termelt szenet el kellett szállítani valahogyan az ipavidékekre. A kettő tehát összefügg. Míg a vasút Kisterenye felemelkedését hozta, a bányászat Nagybátony településrész fejlődését vonta magával.- Mikorra valósulhat ez meg?- A megvalósulás annak a függvénye, hogy kidolgozásra ke- rül-e ez a projekt részletesen vagy sem, lesz-e hozzá megfelelő támogatás, és önfenntartóvá tudjuk-e tenni a kiállítóhelyet- Az említetteken kívül vannak- e még további tervek?- Természetesen gondolkodunk másban is: szeretnénk felújítani a Bartók és a Kossuth iskolák .épületeit, így a két nagy intézmény már korszerű feltételeket tudna biztosítani az alapfokú oktatáshoz, de ugyanígy tervezzük az óvodák, bölcsődék felújítását is. Tervezzük a belvízelvezető rendszer komplex felújítását a város minden részében, és szeretnénk az ipari parkot is tovább bővíteni. A turizmus területén a tervek között szerepel a kastély és kastélypark komplex fejlesztése a kisterenyei „Kacsavég” egy részével együtt, ahol a tájház is található. Fontos, hogy tovább folytassuk azt a fejlesztést, aminek eredménye a turizmusban már látszik, amire mindenki büszke, ez a maconkai tó és szemet gyönyörködtető környezete. Szerepel az elképzelések között a városi hulladékgazdálkodási program és a szeméttelep korszerűsítése, az oda kivezető út felújítása. A telepszerű lakókörnyezeteket - Gyula- és Katalin-akna, Szorospatak - is szeretnénk felszámolni, az ott élőket városias körülmények közé integrálni. Tervezzük kistérségi szociális központ építését, a gondozási központ elhelyezését. Tudjuk, hogy mindez túlnő a lehetőségeken, de ezeket tartanánk a legfontosabbnak. A következő időszakban azzal is kell foglalkoznunk, hogy a barnamezős területek - elhagyott iparterületek - rehabilitációjára tanulmányt készítsünk elő. Tervezzük a haldai tó és környékének rekreációs, azaz pihenőhellyé fejlesztését, az infrastruktúra újbóli, és az odavezető út kiépítését. Kistérségi szintű közlekedésfejlesztés is szerepel terveinkben: úgy tudjuk, elfogadták a Salgótarján- Nagykeresztúr-Sámsonháza- Tar közötti összekötő út építését. Buszközlekedésben gondolkodunk, a kistérség már nyert pénzt egy busz megvásárlására: a közlekedést mindenképpen úgy kell alakítani, hogy a kistérség központjába, ide a városba bejussanak a Kis-Zagyva-völgyén és Mátranovák térségében lakók. Kerékpárút fejlesztése szerepel még a tervekben, illetve a Szorospatak-Szentkút közötti összekötő út fejlesztése, a következő ciklusban a szorospataki ifjúsági tábor és a Tarkő fogadó felújítása, mint városi tulajdonban lévő területek, Szorospatakon záportározó létrehozása, infrastruktúra fejlesztése. A tervezzük Bátonyterenye kulturális és szolgáltató szabadidős központjainak felújítását Ha a kastélyprogram beindul, a felújítás miatt megszűnik a Kastélykerti Művelődési Ház és Könyvtár, tehát elhelyezésére megfelelő körülményeket kell biztosítani. Felújításra szorul az Ady Endre Művelődési Központ épülete is, ez is egy nagy feladat. Tervek, elképzelések tehát vannak bőven, cél pedig az, hogy minél több támogatást szerezzünk az elképzelések megvalósítására. Pályázók, fejlesztők segítéséért dolgoznak Ez év márciusától Bátonyterenyén az új „városTiáza” harmadik emeletén várja a város és térsége vállalkozóit, a pályázni, fejlesztéseikhez EU-s és egyéb támogatást, hitelt igénylő érdeklődőket a Bátonyterenye és Környéke Többcélú Társulás és a Bátonyterenye és Környéke Területfejlesztési Társulás. Utóbbi egyben ellátva á Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány irodájának funkcióját is. Többdiplomás, felkészült szakember ad egyfelől naprakész információkat, tájékoztatót, másrészt konkrét segítséget a pályázatok, s egyéb anyagok elkészítéséhez. Bátonyterenye. A többcélú kistérségi társulások részére komplex kistérségi táborozási projekt megvalósításában történő együttműködés céljából közzétett felhívásra 81 kistérségből 222 került kiválasztásra, köztük a bátony- terenyei is. A szerződéskötéssel, illetve táborozással kapcsolatos legfontosabb tennivalókról a sport-szakállam- titkárság stratégiai és nevelési osztálya július 12-én, a Magyar Testnevelési Egyetem aulájában megrendezésre kerülő konferencián ad tájékoztatást. Hasonlóan időszerű a Nógrád Megyei Regionális Vállalkozási Alapítvány mikrohitelprogramja. 1995 január 1. és 2006 december 1. között 963 vállalkozás jutott kedvezményes kamatozású finanszírozási forráshoz Nógrád megyében. Olyan kisvállalkozások, amelyek megfeleltek az alkalmassági követelményeknek, nevezetesen: saját forrásaival is hozzá tudott járulni a befektetéshez..(Ez a hozzájárulás nem lehet kevesebb az igényelt hitel húsz százalékánál). Hitelt lehet igényelni gépek, berendezések, eszközök, s más beruházások finanszírozására, a már meglévő üzleti tulajdon, vagy bérelt infrastruktúra bővítésére, fejlesztésére, forgóeszközök biztosítására. A hitel felső összeghatára: 6 millió 350 000 forint, melynek kamata a jegybanki alapkamathoz igazodik. Az ifjúsági turizmus és természetjárás céljára szolgáló belföldi szálláshelyek fejlesztésének támogatására a Szociális és Munkaügyi Minisztérium és az Európai Szociális Alap Nemzeti Programirányító Iroda Társadalmi Szolgáltató Kht. (ESZA KhL) hirdetett meg pályázatot. A bátonyterenyei kistérségben kht.-k, önkormányzatok vagy egyéni tulajdonosok kezelésében számos szálláshelyet biztosító tábor, illetve ház található, várják az érintettek jelentkezését, segítséget nyújtván a pályázás lehetőségének, feltételeinek részletes megismertetésével, illetve elkészítésével. A 2009/2010-re szóló cselekvési tervhez kapcsolódó, az önkormányzatok, vállalkozások, civil szervezetek által megvalósítandó beruházásokra kiírandó pályázat előkészítése is elkezdődött. Augusztus, szeptember folyamán újabb pályázatok látnak napvilágot, amelyek az Új Magyarország fejlesztési terv keretében nyernek megfogalmazást, a különféle európai uniós támogatások igénybevételére ad lehetőséget. Valamennyi, a fent említett, s más, pályázással kapcsolatos tájékoztatás, információ, konkrét segítségnyújtás céljából várják Bátonyterenye és kistérsége valamennyi érintett érdeklődőjét Bátonyterenyén, a Városház út 2. szám alatt, a harmadik emeleten található irodákban a többcélú társulás és a területfejlesztési társulás munkatársai, hétfőtől csütörtökig 8 és 16,30 óra között, pénteken 8 és 14 óra között. (Telefon: 32/553-025).
