Nógrád Megyei Hírlap, 2007. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

2007-07-02 / 152. szám

12 SPORTTUKOR 2007. JÚLIUS 2., HÉTFŐ Kiegyensúlyozott tavaszt produkáltak labdarúgás NB III, Mátra-csoport, 2006-2007 - Mérlegen a Balassagyarmati SE A labdarúgó NB III Mátra-csoportjában lévő' Balassagyarmati SE ellentmondásos őszi szezont zárt. A gárda idegenbeli szereplése elfogadható volt, ám hazai fellépéseik alkalmával kevesebb pontot gyűjtöttek mint amennyit szurkolóik, vezetőik és a csapat önmagától elvárt. Ezzel szemben a fiúk tavasszal remekeltek, igaz a tervezett huszon­három ponttal szemben húszat szereztek, de így is elégedettek lehetnek. A szereplésről és a tervekről Lenkey Gábor edzőt kérdeztük. Lenkey Gábor edző- Egy re­mek tavaszt tudhat a csa­pat a háta mögött. Mi változott meg tavasszal?- A tava­szi szezon előtt sok mindent át­beszéltünk, megpróbáltuk a hibákat őszin­tén feltárni. A sikeresebb szereplésünk azt mutatja, hogyha nem is mindent sikerült kijavítani, de a csapat és velük együtt én is jó következ­tetéseket vontunk le, ezáltal el­mondható, hogy a fejlődés útjá­ra léptünk. Természetesen sem­mi sem tökéletes, de a tavaszi munkánk és eredményeink alapja lehet annak az igénynek a kielégítésére, hogy Balassa­gyarmaton ismét nagy csapat le­gyen, mint a nyolcvanas évek elején, amelyben csak az itt élők és a környékbeliek futballozza­nak. A mai gazdasági helyzet­ben ez az alapja annak, hogy egy kisváros si- keresen szerepel­hessen a je­lenlegi ma­gyar futball bármelyik osztályá­ban. A pil- 1 é r e k e t megtalál­tuk, a játé­kosok vevők a munkára, az em­berek érdeklődését sikerült fel­kelteni mind a gyermek- és a fel- nőttfutball irányába is. Egy ki­rakatcsapatra mindig szükség van, hiszen kell a motiváció, kell a magasabb cél ahhoz, hogy minden kisgyerek futballista is akarjon lenni. Ez a közösség, ami tavaszra kialakult, tehetsé­ges és végre önérzetes fiatalem­berekből áll, akik nemcsak akar- gatnak, vagy szeretnek játszani, hanem az adott tehetségükhöz mérten bizonyítani is szeretné­nek, maguknak csapaton belüli Gaál Balázs vetélytársuknak, a barátoknak, és az „ellenségeknek” is.- Az őszi szezonhoz képest mennyiben volt más a tavaszi fel­készülés?- Tavaszi felkészülésünk so­rán végig érezni lehetett, hogy lépegetünk előre, taktikailag, fi­zikailag és mentálisan is. Úgy gondolom, hogy nekem iS sike­rült megtalálni azt a rendszert, amiben a csapat magabiztosab­ban, sikeresen mozog. Célul hu­szonhárom pontot tűz­tünk ki a tavaszi sze­zonra, vé­gül csak húsz lett belőle, de elégedetlen nem lehe­. ___ tek. Számí­Gy imesi Gabor . . . tasaim sze­rint a mérkőzések képe alapján öt pont maradt bennünk és ez lehet a jövő kulcsa annak, hogy tényleg jó csapat legyünk, s a kü­lönbséget mindig realizálni tud­juk. Ha racionálisabbak, ember­telenebbek leszünk ebben az osztályban, akkor ez a keret bár­mikor bárkit le tud győzni. Ez egy óriási lehetőség, hiszen in­nen csak rajtunk áll vagy bukik, hogy mit produkálunk a jövő­ben.- A tavaszi mérkőzéseket ele­mezve melyeket emelnéd ki, és melyekre nem emlékszel vissza szívesen?- A baj­nokság fo­lyamán ját- szottunk olyan szin­tű mérkőzé­seket, ame­lyek ki­emelked­nek a me­ző n y b Ő1, Geregai János ilyen volt a Dabas, a Túra, a Mezőkövesd és a Putnok elleni fellépéseink. Na­gyon sajnáltam a csapatot Duna­keszin, ahol egy taktikai hiba és egy sérülés miatt hátrányba ke­„ volna, Mohácsi László hogy jár­jon. Nega­tív példaként a RAFC elleni ha­zai csatát említem, ahol nagy­részt az én taktikai hi­bám miatt az első já- tékrész- ben majd­nem el­ment a mérkőzés. Egyetlen­egy meccs «... 6; Schuchmann Attila volt, az ESMTK elleni, amikor az öltöző­ben érezni lehetett, hogy nem vagyunk magabiztosak, és a mö­göttünk álló tavaszi jó sorozat nyomaszt bennünket. A bajnok­ság végére megtaláltuk góllövő­cipőnket, hiszen három mérkő­zésen (Putnok, Nagykáta, Felsőzsolca) tizenöt gólt szerez­tünk. Alapjátékunk a mérkőzé­sek folyamán ült, a begyakorolt variációinkból gólokat értünk el, fizikálisán szinte min­denkit fe- 1 ü 1 m ú 1 - tunk, és mentálisan pedig meg- törhetetle- nek let­tünk. Hit- Miklián Norbert tünk egy- másban, magunkban és ez mérkőzések után is, mint közösség, megmu­tatkozott, hiszen mindig egymás szemébe nézve, jól éreztünk ma­gunkat.- Egyénileg miként értékeled a játékosok teljesítményét? ■ Geregai János: a csoport leg­jobb kapusa, emberi tartása szorgalma példaképpé teheti. Vida Máté kupamérkőzéseken és az utolsó három bajnokin vé­dett, valószínű, hogy elköszön tőlünk. Munkájával segítette ka­pustársát, pechjére csapattársa szenzációs teljesítményt nyúj­tott. Gaál Balázs: ha találna maga mellé egy olyan társat az élet­ben, akiért mindig harcolni tud, A számok tükrében BALASSAGYARMATI SE Végeredmény 9. Balassagyamat 26 8 9 9 34-37 33 Őszi végeredmény 9. Balassagyarmat 13 3 4 6 15-24 13 Otthon Balassagyarmat 13 5 4 4 17-14 19 Vendégként Balassagyarmat 13 3 5 5 17-23 14 MÉRKŐZÉSRŐL MÉRKŐZÉSRE A Balassagyarmat a bajnoki találkozókon az alábbi eredménye­ket érte el. 1. forduló: Maglód (idegenben) 1-3 (12. hely-0 pont), 2.: Dabas (otthon) 1-2 (13-0), 3.: Veresegyház (o) 0-2 (14-0), 4.: Ózd (i) 1 -1 (14-1), 5.: Túra (o) 0-3 (14-1), 6.: Mezőkövesd (i) 2-2 (14-2), 7.: ESMTK (o) 2-2 (14-3), 8.: RAFC (i) 0-0 (14-4), 9.: Du­nakeszi Vasutas (o) 1-0 (12-7), 10.: Putnok (i) 0-4 (13-7), 11.: Nagykáta (o) 2-0 (11-10), 12.: Felsőzsolca (i) 4-3 (8-13), 13.: Gyöngyös (o) 1-2 (9-13), 14.: Maglód (o) 1-0 (8-16), 15.: Dabas (i) 2-1 (8-19), 16.: Veresegyház (i) 0-0 (9-20), 17.: Ózd (o) 0-0 (9-21), 18.: Túra (i) 0-0 (9-22), 19.: Mezőkövesd (o) 1-0 (9-25), 20.: ESMTK (i) 0-2 (9-25), 21.: RAFC (o) 0-0 (9-26), 22.: Duna­keszi (i) 0-2 (9-26), 23.: Putnok (o) 2-2 (9-27), 24.: Nagykáta (i) 7-0 (7-30), 25.: Felsőzsolca (o) 6-1 (7-33), 26.: Gyöngyös (i) 0-5 (9-33). GÓLSZERZŐK 7 gólos: Ivitz. 5 gólos: Széles G. 4 gólos: Mohácsi, Gyimesi. 3 gólos: Zolnyánszki, László. 2 gólos: Gaál, Schuchmann, Cserni. 1 gólos: Benécs, Nagy Á. KI HÁNYSZOR SZEREPELT? 25 mérkőzés: Mohácsi László. 24 mérkőzés: Gyimesi Gábor. 23 mérkőzés: László Lóránd, Ivitz Zoltán. 21 mérkőzés: Föld­vári Ákos, Széles Gábor, Szenográdi Péter, Gaál Balázs. 20 mér­kőzés: Schuchmann Attila. 19 mérkőzés: Geregai lános. 17 mérkőzés: Zolnyánszki Norbert, Fábri Zoltán, Lovász Balázs. 16 mérkőzés: Balga Bálint. 12 mérkőzés: Nagy Ákos, Benécs Ba­lázs, Miklián Norbert. 11 mérkőzés: Aigner Attila. 8 mérkőzés: Vida Máté. 7 mérkőzés: Széles Balázs, Cserni Balázs. 4 mérkő­zés: Adamek László. ■ B.T. vagy akar, akkor ez futballkarri- erjében is előnyére válhat. Nála a folytonos motiváció hiányzik. Szenográdi Péter: hosszú távon magasabb osztályban is megvan az az ember, aki a bal oldalon, szinte bárhol bevethető. Renge­teget fejlődött, remélem olvas­suk majd az NB I-ben is a nevét. Ivitz Zoltán: sajnálatos sérülé­se miatt csak a végén jött ki be­lőle az a tudás, ami miatt csapat­társai az egyik legjobb játékos­nak tartják. Miklián Norbert: télen igazol­tuk, egy szerény, de nagyon jó csapatember, tavaszi sikereink­ben az ő új szemlélete és játék­stílusa óriásit nyomott a latban. Lovász Balázs: az egyik leg­ügyesebb játékos, bár az talány, hogy miért mindig a felkészülés végén sérül meg és rengeteg idő kell neki ahhoz, hogy ismét ma­gára találjon. Mohácsi László: ősszel látvá­nyosabb volt, most viszont óriá­si erőt adott a nehéz helyzetek­ben fiatalabb csapattársainak. Taktikailag ő mozgatja a csapa­tot. Széles Gábor: belőle bármi le­het, ha játszik, senki nem tudja mi fog következni, ez néha prob­léma, viszont ha nincs a pályán, akkor mindenkinek nagyon hi­ányzik. Aigner Attila: nagyon türelmet­len volt, de megértette, hogy ha lemaradását nagyrészt pótolja, si­keresen léphet pályára. Gratulál­ni lehet neki, hiszen amikor lehe­tőséget kapott mindig élt vele. Balga Bálint: ha majd nem akar többet adni, mint amennyit kérnek tőle, akkor kevesebb lesz a hiba és magabiztosabb lesz ő is. Nagyon jó alany. Schuchmann Attila: ritkán szól, de velősét, ezért mindig, mindenki figyel rá. Az ő pótlása még nem megoldott. Nagy Ákos: a szezon elején kezdett, majd elbizonytalanodott és a végére ismét tehetségéhez mérten teljesített. Biztató, ahogy a sikereket és a gondokat is pró­bálja feldolgozni. Földvári Ákos: a felkészülés keserves volt neki, de teljesítmé­nye igazolta, hogy megérte. Sé­rülése rosszkor jött. Fábri Zoltán: olyan, mint a jolly joker, mindenhol bevethető. Sajnos ezt a fegyveres testüle­teknél is tudják. Benécs Balázs: felkészülése alapján többet vártunk tőle, bár a végén ismét kezdett magára ta­lálni. Zolnyánszki Norbert: nagyon jó fizikai állapotban kezdte a sze­zont, jól is teljesített, aztán egy biciklis körút lelátóra kény­szerítette. Gyimesi Gábor: alapjátékunk­ban nagyon nehéz feladata van. Sokan nem értik, hogy miért kap ennyi bizalmat, én jónak ér­tékelem a teljesítményét, hiszen súlyos sérülése után első szezon­ját játszotta végig. László Lóráncb igazi sztahano­vista, hiszen három műszakban dolgozik, maszekol, kondizik, és még az edzéseket is látogatja. Az talány, hogy mikor pihen. Néha nem ártana. Cserni Balázs: szezon elején sajnos megsérült, és ahogy utolérte magát, kapott is lehe­tőséget. Egy szerény, nagyon tehetséges, tizenhat éves fia­talember, aki lőtt két gólt, és neve mellett NB III-as mérkő­zések állnak.- Hogyan tovább?- A jövőnkről folyamatos egyeztetések vannak. Erről egy­előre, nem nyilatkozhatom. Befe­jezésül itt is szeretném megra­gadni az alkalmat, hogy megkö­szönjem a városvezetés támoga­tását, hozzáállását. Köszönöm továbbá azoknak a magánsze­mélyeknek, akik segítettek, tá­mogattak bennünket, az egyesü­let vezetésének, hogy csupán futball szeretetből ránk áldoz­nak ennyi időt, végül szurkoló­inknak is szeretném megkö­szönni azt a bizalmat, amit kap­tunk tőlük. ■ Kanyó Ferenc A végére feljött Lékó holtversenyes 2. Dortmundban? Elismerések a sportújságírók világnapjára A Magyar Sportújságírók Szövetsége (MSÚSZ) szom­baton tartotta futballtornával egybekötött ünnepségét a „sportújságírók világnapja” alkalmából Budapesten. A megemlékezésen, melyen megjelent Schmitt Pál, a MOB elnöke is, elismeréseket nyújtottak át az ország minden részéről érkezett szakmabelieknek. sakk. Miután legmagasab­ban jegyzett nemzetközi nagy­mesterünk, Lékó Péter öt dön­tetlen után szombaton a hato­dik mérkőzését az izraeli Gelfand ellen sötéttel megnyer­te, vasárnap az utolsó forduló­ban a fiatal azeri korosztályos világbajnokkal, Mamedjarowal találkozott a dortmundi sakk szupertornán. Lapzártánkkor már csak ez az egyetlen parti tartott - a többi (Alekszejev - Kramnyik, Naiditsch Gelfand, Carlsen - Anand) dön­tetlennel végződött. Legjobb hazai bábutologatónk, Lékó ha győz, akkor egyedül foglalja el a második helyet, ha nem, az alábbi lesz a sorrend: 1. Vla­gyimir Kramnyik (orosz, 2772) 5, 2-4. Lékó Péter (2738), Vis- wanathan Anand (indiai, 2786) levgenyij Alekszejev (orosz, 2679) 4-4, 5. Sakrijar Mamed- jarov (azeri, 2757) 3,5, 5. Mag­nus Carlsen (norvég, 2693), 3, Borisz Gelfand (izraeli, 2733) 2,5, 8. Arkadij Naiditsch (né­met, 2654) 2 pont. Ha már úgy is mindig a sporttal foglalkoznak, miért is ne azzal ünnepelnének a sport­újságírás világnapja (július 2.) alkalmából az ezen területen szorgoskodó hazai „firkászok” - vetődött föl már jóval a neve­zetes nap előtt. S lön: akik ed­dig kritikus hangnemben és dicsérő - néha (joggal) korho­ló - szavakkal számolnak be a világ talán legtöbb emberét ér­deklő dologról, sportról, most egy kispályás focitorna, a Hoffer Kupa erejéig maguk is kitették „produkciójukat” köz­szemlére. Szerencsére olvasó csak kevés látta, hogy mire is képesek a mások irányába csí­pős tollú krónikások, de azért higgyék el, egy-két szép megol­dás és ötletes gól (mondjuk a kelet-magyarországiak közép­kezdésből közvetlenül elért szemfüles találata) itt is esett. Végül ki más, mint a (labdarú­gócikkektől hemzsegő) Nemze­ti Sport csapata nyert, miután a döntőben 3-2-re diadalmas­kodott az MTI felett. A mi régi­ónkat képviselő, Géléi Jóska, Varga Csaba, vagy Bajzát Raffael nevével fémjelzett Ke- let-Magyarország válogatott bronzérmes lett. Ezután vehette át Farkas Jó­zsef fotóriporter és Várkonyi Sándor újságíró az életműdíjat, majd Feleki-díjat kapott Török Péter (Sport 1) és Török László (Calipso Rádió). Világnapi el­ismerésben részesült még Ró­nai Gábor (Tolna Megyei Nép­újság), Szélpál László (Délmagyarország), László Sándor fotóriporter, valamint Gergely Ágnes és Nagy Éva Albertina, az AIPS (Nemzetkö­zi Sportújságíró Szervezet) volt budapesti irodavezetője és munkatársa. Az első alkalom­mal kiírt nívódíjpályázaton írott sajtó kategóriában Erdei Tamás (Magyar Hírlap) kapta az első díjat Sinkovics Gábor és Somogyi Zsolt (mindkettő NS) előtt. A fotósoknál ifi. ThalyZol­tán képe nyert, Czagány Balázs (NS) két munkáját megelőzve. ■ (satis)

Next

/
Thumbnails
Contents