Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-08 / 132. szám

6 2007. JÚNIUS 8., PÉNTEK GAZDASÁG Beperli az uniót a magyar kormány A SZÉN-DIOXID-KVÓTÁK kiosztá­sa ügyében az Európai Bíró­sághoz fordul a kormány - közölte Dióssy László, a Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium szakállamtit­kára. Az Európai Bizottság ugyanis áprilisban 10,8 szá­zalékkal csökkentette a kor­mány jóváhagyásra elküldött kvótaosztási tervét. Átadták a Budapest Airport irányítását A BUDAPEST AIRPORT korábbi tulajdonosa, a BAA és a Hochtief AirPort által veze­tett konzorcium hivatalosan is lezárta a tulajdonosváltá­sával kapcsolatos tranzakci­ót - közölte tegnap a BA. Az új tulajdonos a következő öt évben 261 millió eurót fordít a Ferihegyi repülőtér fejlesz­tésére. Már diplomásokból is hiány van Európában HÁROMMILLIÓ BETÖLTETLEN állás van ma az EU-ban az Európai Bizottság adatai szerint. Eddig az alacsony képzettséget igénylő mun­kahelyek betöltése jelentett problémát, mostanában viszont a diplomások terén, például mérnökökben is hiány van. ^ .«BEI Pannon A BUX-index 2007. június 7-én Nyitóérték: 26 700 \ Változás: -0,31% j .............1..... Záróérték: 26435 Előző napi záróérték: 15.39. a Ne* York-i < 26517 tőzsde nyitása (j .. 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 0ra FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2007.06.0z Részvény Utolsóár(Fl) Vatozás(%) MiiltóR Genesis 1643 +4,65 127 Mol 24 610 +0,86 10 637 FHB 2 300 +0,44 256 Egis 21000 +0,24 101 MTelekom 954 +0,21 1562 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó áf (Ft) Változás«) Millió Ft Econet 152-5,00 197 Richter 36 450-4,08 3 892 Fotex 914-0,87 423 Rába 1685-0,82 41 OTP 9 380-0,74 7206 A BUX-index az elmúlt napokban MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2007. június 7-én. /Ft $/Ft /$ f f 252,83 187,27 1,35 +0,93 Ft +0,99 Ft Ocent Feltételekkel támogatják a munkavállalók a vagyontörvényt Beemelték a Megyeri híd első elemét Tegnap emelték be a Megyeri híd első, 120 méteres szerkezeti elemét. A Budakalászt és Újpestet összekötő híd két kilométer hosszú lesz, s várhatóan 2008 augusztusában adják majd át. Az építés költsége 61,9 milliárd forintra rúg. A szentendrei Duna-ág fölött acélhíd, a folyam főága fölött ferdekábeles híd épül, az ártér fölött pedig feszített vasbeton szerkezetű lesz. A hídon irányonként két sávot és az átlagosnál szélesebb leállósávokat építenek. Az északi oldalára kerékpárutat, a déli oldalára gyalogutat terveznek. A híd a Szentendrei-sziget felett húzódik majd, de a szigetre környezetvédelmi okok miatt nem lesz leágazása. áram Négyszázmilliárd forintos ukrán megaberuházás A világ egyik legmodernebb és egyben hazánk legnagyobb erő­művét építené meg Szabolcsban az ukrán hátterű Emfesz. A 2011- re elkészülő létesítmény a ma­gyar áramszükséglet harmadát elégíteni ki, és részben pótolná az addigra kieső elöregedett sze­nes erőművek kapacitását. Magyarország legnagyobb ka­pacitású erőművét húzná fel Szabolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben, a Tisza közelében az Emfesz Első Magyar Földgáz- és Energia­kereskedelmi Kft. A tervek sze­rint 2008-ban kezdik meg a 2400 megawattos gázerőmű építését. Ennek első, 800 megawatt telje­sítményű blokkja már 2011-ben üzemelhet, a teljes beruházás pe­dig 2015-re fejeződhet be. Az Emfesz már eündította az erőmű megépítéséhez szüksé­ges engedélyeztetési folyamatot. A társaság már meg is kapta a Magyar Energia Hivataltól az el­ső tüzelőválasztási engedélyt, amivel tulajdonképpen zöld utat kapott a beruházás. A nyár végé­re dőlhet el, hogy pontosan hol épül meg az erőmű. A cég veze­tői hónapok óta egyeztetnek a kérdésről a megyei települések vezetőivel és földtulajdonosai­val. lelenleg hat település jöhet szóba Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: Gyulaháza, Ramo- csaháza, Nagyhalász, Petnehá- za, Nyírtas és Nyírkárász. Az építkezés ideje alatt legalább két-három ezer, a térségben élő szakmunkás, vállalkozó és mér­nök munkájára lesz szükség, de a turbinák beindítása után is kö­zel kétszáz ember dolgozhat majd az üzemben. A négyszázmilliárd forintos zöldmezős beruházás kereté­ben megépülő létesítmény elké­MEGHALADJA (1 hÚSZ évet a hazai erőművek átlagéletko­ra, az elöregedett áramterme­lő blokkokat pedig rövidesen be kell zárni. Szintén súlyos probléma, hogy a meglévő erőművek egy része alacsony hatásfokkal működik, s ez a szigorodó környezetvédelmi előírások és a folyamatosan szűkével hazánkban működhet majd a világ egyik legmoder­nebb erőműve. A legújabb tech­nológiájú beépített gázturbinák a Közép-Ázsiából érkező gáz 58 százalékát tudják majd áram­má alakítani, szemben a ma­gyarországi erőművek átlagos, 36-38 százalékos hatékonysá­gával - mondta el lapunknak Sesztakov Borisz, az Emfesz szóvivője. A tervek szerint a megmaradó 42 százalék ener­giából hőt állítanak elő, ami a térség újonnan épített ipari és mezőgazdasági üzemeit láthat­ja el energiával. növekvő fűtőanyagárak mel­lett egyre kevésbé kifizetődő. A bezárásra ítélt és jelenleg is alacsony hatékonysággal mű­ködő erőművek miatt 2020-ig egyes becslések szerint 6000 megawattnyi új energiára lesz szükség Magyarországon, amit csak új üzemek létesíté­sével lehet megteremteni A szabolcsi erőművet nem a meglévő gázvezetékekből táp­lálnák, hanem saját „célvezeté­ket” építenének hozzá, amely az ukrán állam tulajdonában lé­vő bogorodcsányi tározóból ve­zetne a létesítményig, a magyar szakaszon mintegy 25, az uk­rán részen pedig 4Ö kilométer hosszan. Az áramot a legol­csóbb Paksi Erőműnél valami­vel drágábban, kilowattórán­ként körülbelül 0,6-0,7 euróért tudnák megtermelni, ami már versenyképes a második legol­csóbb mátrai erőmű áraival. A megtermelt áramot a szabad­piacon adnák el. Az Emfesz egy ciprusi cég tu­lajdonában van, amelynek fő tu­lajdonosa Dmitrij Firtasz ukrán üzletember - mondta el lapunk­nak Sesztakov Borisz. A sajtó­ban korábban több helyen olyan állítások jelentek meg, hogy a cég mögött áttételesen a Gaz­prom állhat. A MTI híradása sze­rint az Emfesz annak a Rosszuk- renergónak a tulajdona, amelyet 50 százalékban a Gazprom, 50 százalékban pedig Dmitrij Fir­tasz birtokol. A munkáltatói oldal támogatta az Országos Érdekegyeztető Tanács tegnapi ülésén a vagyontörvény javaslatát, a szakszervezeti oldal viszont csak bizonyos feltételek teljesítése esetén hajlandó erre. Az előterjesztés szerint a Nemze­ti Vagyongazdálkodási Tanács döntene a jövőben az állami va­gyonnal kapcsolatos stratégiai kérdésekről, jogkörébe tartozna az állami vagyon eladása, illetve a hitelfelvétel. A Nemzeti Va­gyonkezelő Zrt. - amelybe beol­vad a Kincstári Vagyonigazgató­ság (KVI), a Nemzeti Földalap (NFA), valamint az Állami Privati­zációs és Vagyonkezelő Zrt. (ÁPV) - vezetné a nyilvántartást az ál­lami vagyonról, előkészítené és végrehajtaná a tanács döntéseit. ■ Chikán Attila szerint nem biztos, hogy az állam jobb gazda, mint a befektetők. A munkavállalói oldal főként a kedvezményes munkavállalói tu­lajdonszerzésre vonatkozó sza­bályozást hiányolta a törvényter­vezetből. Emellett kérték, hogy a KVI, az NFA és az ÁPV összevo­násában érintett szakszervezete­ket vonják be a napi szintű egyeztetésbe. A munkaadók kér­ték a kormányt, hogy vegye fi­gyelembe a munkavállalók ked­vezményes tulajdonszerzésre vo­natkozó kérését. A kormányzati oldal nevében Markó Andrea, a Pénzügyminisztérium szakállam­titkára elmondta, elvileg teljesít­hetőnek tartja az igényeket. A szociális partnerek hiányol­ták a tartósan állami tulajdonban maradó társaságok listájáról egyebek között a nemzeti parko­kat, a regionális vízműveket és a Kopint-Datorg kutatóintézetet. A munkáltatói oldal ellenben nem igazán értette, miért marad­nak százszázalékos állami tulaj­donban az erdészetek. Chikán Attila egyetemi tanár érdeklődésünkre leszögezte: ab­ban az esetben célszerű állami tulajdonban tartani a társágo- kat, ha nagyon indokolható tár­sadalmi célokat szolgálnak, vagy ha látszik, hogy az adott cégért nem lehet reális árat kap­ni, vagy ha más nem tudja haté­konyan működtetni. Nem biztos ugyanis, hogy az állam minden esetben jobb gazda, mint a be­fektetők. ■ Tóth M. Pótolni kell a kiöregedett erőműveket Veszélyben a magyar föld? gráf József Külföldiek kezére kerülhet a nemzeti vagyon Ismét a T-Mobil kapta a legnagyobb bizalmat Ha nem közelednek egymáshoz a mai álláspontok a földtulajdon­lási kérdésekben, 2011 után a külföldi magánszemélyek kezé­re játsszuk a hazai termőterüle­teket - jelentette ki Gráf József agrárminiszter mezőgazdasági bizottsági meghallgatásán. Hoz­zátette: nincs reális esély arra, hogy - Gyurcsány Ferenc mi­niszterelnök utasításának meg­felelően - el lehessen érni Brüsz- szelben a külföldiek tulajdon- szerzését tiltó, ma hatályos mo­ratórium hároméves 2014-ig szóló - meghosszabbítását. Az egyik végletes vélemény szerint meg kellene teremteni a fóldvételi lehetőséget a belföldi jogi személyek számára is, míg a másik, azaz az ellenzéki állás­pont alapján csak a magánterme­lőknek kellene vásárlási lehető­séget biztosítani - hangoztatta a miniszter. Sem az ellenzéki, sem a kor­mánypárti képviselők nem érte­nek egyet azzal, hogy az FVM felügyelete alatt álló Nemzeti Földalapot egy új vagyonkezelő társaságba vonná a kormány. A miniszter szerint továbbra is kontrollt jelenthet az állami föl­dek fölött, hogy a birtokpolitikai irányelvek kialakítása továbbra is az FVM-nél maradna. ■ VG Kifogásolható az unió agrárstratégiája Magyarország számára elfo­gadhatatlan az Európai Unió jelenlegi agrárstratégiája, a ter­melés visszafogása - jelentette ki Gráf József a Magyar Orszá­gos Állatorvos Egyesület ren­dezvényén. A miniszter hangsú­lyozta: Magyarországnak ter­melési lemaradást kell behoz­nia, és összhangot kell teremte­nie a növénytermesztés és az ál­lattenyésztés között: ma 60:40 százalék az arány az állatié nyésztés hátrányára. Mint mondta, az egyensúlyt öt év alatt szeretnék elérni. A Reader’s Digest felmérése sze­rint Magyarországon az elmúlt hat évhez hasonlóan továbbra is a T-Mobile a bizalmat leg­inkább élvező mobil szolgáltató. Az ün­nepélyes díjkiosz­tón Liptay Gab­riella kommuni­kációs igazgató vette át az elis­merést. A Reader’s Di­gest Európai Meg­bízható Márkák-felmé- rése az egyik legnagyobb és legátfogóbb fogyasztói tanulmá­nyok egyike Európában, amelyet 2001-ben végeztek el először. Idén a vizsgálat 15 európai or­szavazató* e szágra terjedt ki, elsődleges cél­ja az volt, hogy felmérje, müyen márkák élvezik leginkább a bi­zalmat a Reader’s Digest magazin olvasóinak körében Európá­ban. A megkérde­zetteket a maga­zin 18 évnél idő­sebb előfizetői közül választják ki, az olvasók a márkákat egy egy­től ötig terjedő ská­lán négy kritérium (mi­nőség, ár, termékimázs és a fogyasztói igények kielégítése) értékelik. Eddig minden évben a T-Mobile (korábban Westel) volt a kategória győztese. a

Next

/
Thumbnails
Contents