Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-30 / 151. szám
2007. JÚNIUS 30., SZOMBAT 11 SPORTTUKOR A pályán ismét búcsúzott a Salgótarjáni KC kézilabda NB I/B, Keleti csoport, férfiak, 2006-2007 A Salgótarjáni KC a 2005-2006 évi bajnokságban az NB I/B Keleti csoportjában a 13. helyen zárta a bajnokságot, de több gárda visszalépése, nem nevezése miatt megtartotta tagságát. A 2006-2007-es évadban sem sikerült az előrelépés, ismét a 13. helyen zárt az SKC legénysége. A csapat szerepléséről Molnár Ferenc szakmai igazgatót kérdeztük. Molnár Ferenc szakmai igazgató- A 2005-2006 évi bajnokság befejezésével a megszokottnál nagyobb volta játékosok mozgása.- Több játékosunk távozott a múlt szezon zárása után, de többen is érkeztek. A nagyon tehetséges fiataljainkkal és a megmaradt játékosok ötvözetéből úgy gondoltuk, egy jó középcsapatot tudunk összekovácsolni. Azonban nem sikerült, mert az élet újra átírta az elképzeléseinket.- Miként értékeli a bajnoki bizonyítványt?- Tehát jó előjelekkel, jó csapattal és sikeres felkészülés után vágtunk neki a 2006-2007. évi bajnoki évadnak. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az Orosházával és az Ózddal idegenben nagyon szoros mérkőzést játszottunk. Ezután pedig egy mélyrepülés kezdődött anyagilag, ami egészében befolyásolta a csapat működését. Szertefoszlani látszódtak annak a reményei, hogy ismét egy komoly csapat legyen Salgótarján városának. Ezt követően a játékosok iS sorra távoztak, legnagyobb veszteségünket Szabó Tamás korai kiválása jelentette, akit később egy másik meghatározó játékosunk, Farkas Roland követett. A folytatásban már szinte csak a fiatalokkal voltunk kénytelenek kiállni a mérkőzésekre. Ez azt eredményezte, hogy az őszi szezon vége felé nagy különbségű vereségeket szenvedtünk. Megpróbáltuk rendezni a sorokat, ami többékevésbé sikerült is. Leigazoltuk Djurovic Nikolát (Horvátország) és Drabant Attilát (Kecskeméti Delfin KC), velük úgy hiszem kissé megerősödtünk. Sajnos az anyagi források tavasszal sem sok jóval kecsegtettek, ezért az edzéslehetőségek is a minimálisra csökkentek, szinte csak a mérkőzéseken találkoztak a csapat tagjai. Ilyenkor nehéz bármi olyasmit is tenni, vagy mondani, ami hatásos lehetne. Improvizálni kell egy edzőnek, ami nagyon nehéz, főleg úgy, hogy a kevés játékos miatt neki is pályára kellett lépni. A legnagyobb mélypontunk a tavaszi szezonban a Tiszavasvári elleni találkozó volt, ezen a mérkőzésen a szerb játékosaink, illetve a többiek is teljes mértékben szinte hobbi- szerűen kézilabdáztak. Innentől kezdve egy kis fejmosással, a történtek reális értékelésével azért sikerült talpra állni. Egy bravúrt is elértünk a bajnokság végére, idegenben a Szeged KKSE elleni egy pont nagyszerű érzés volt. Összességében a csapat, az anyagiakhoz mérten, ismét azt teljesítette amit tud, ha heti három edzéssel tudtunk volna készülni hétről hétre, akkor az első 6-7. hely valamelyikén zárhattunk volna. Most nem arról beszélnénk, hogy 12 vagy 14 csapatos lesz-e az NB I/B, vagy ismét ott leszünk-e.- Hogyan értékeli a játékosok teljesítményét?- Az egész bajnokságot áttekintve a kapuban Ihász Zoltán rutinos játéka főleg tavasszal meghatározó volt. A másik kapusunk Nemes András, akiről bebizonyosodott az, hogy edzés nélkül képtelen védeni, mert nagyon sok estben tudott volna segíteni, amikor Ihász elfáradt. Drabant Attilán látszott, hogy hosszú idő után játszik kezdőként. Djurovic Nikola egy fegyelmezetlen játékos, benne van az a szerb stílus. Nagyon nehezen illeszkedett be a csapat játékába, de később ő is belátta, hogy mit kell csinálni. A beállóposzton Kanuric Nenad a kezdeti kiváló játéka után teljesen leeresztett a bajnokság végére. Lehet ezt fogA számok tükrében Végeredmény 13. Salgótarjáni KC 26 5 1 20 723 - 901 11 őszi végeredmény 13. Salgótarjáni KC 13 2 0 11 373 -455 4 Otthon Salgótarjáni KC 13 5 0 8 368 - 431 10 Vendégként Salgótarjáni KC 13 0 1 12 355 - 470 1 Mérkőzésről mérkőzésre 1.: forduló: Orosházai FKSE (idegenben) 26-28 (8. hely/0 pont), 2.: Tiszafóldvár (otthon) 28-31 (10/ 0), 3.: Ózdi KC (i) 27-30 (12/0), 4.: Tiszavasvári (o) 40-37 (11/2), 5.: Kiskőrösi KSK (i) 31-35 (12/2), 6.: Makó KC (o) 40-33 (11/4), 7j Hort SE - FTC (i) 24-35 (12/4), 8.: Delfin KC (0) 23-30 (12/4), 9.: Csömör KSK (i) 36-38 (12/4), 10.: Szeged KKSE (o) 25-41 (12/4), 11.: Fehérgyarmat VSE (i) 24-31 (12/4), 12.: Ceglédi KKSE (i) 30-42 (13/4), 13.: Mezőkövesdi KC (o) 19- 44 (13/4), 14.: Orosházai FKSE (o) 31-43 (13/4), 15j Tiszafóldvár (i) 25-32 (13/4), 16.: Ózdi KC (o) 33-40 (13/4), Y7z Tiszavasvári (i) 26-43 (13/4), 18.: Kiskőrösi KSK (o) 28-32 (13/4), 19.: Makó KC (i) 28-41 (13/4), 20.: Hort SE - FTC (o) 20- 37 (14/4), 21.: Delfin KC(i) 18-41 (14/4), 22.: Csömör KSK (o) 34-30 (13/6), 23.: Szeged KKSE (1) 33-33 (13/7), 24.: Fehérgyarmat VSE (o) 10-0 (13/9) - a Fehérgyarmat VSE kétszer nem jelent meg a mérkőzés színhelyén ezért a versenybizottság a 2 pontot, 10-0-lal igazolta a Salgótarjáni KC javára, 25.: Ceglédi KKSE (o) 37-33 (13/11). 26.: Mezőkövesdi KC (i) 27-41 (13/11). Gólszerzők 107 gólos: Kanuric Nenad (5,63 gól átlag). 80 gólos: Nagy József (4,71). 79 gólos/ebből 25 hétméteresből): Forgács Péter (3,16). 73 gólos: Veres Attila (4,56). 71/4 gólos: Djurovic Nikola (7,89). 65/17 gólos: Szabó Tamás (9,29). 57/11 gólos: Simák György (4,75). 54/10 gólos: Farkas Roland (6,00). 47/3 gólos: Molnár Ferenc (2,35). 31/7 gólos: Drabant Attila (3,88). 20 gólos: Szabó Gábor (1,67). 19 gólos: Jakab Norbert (0,76). 4 gólos: Répás Adám (0,25). 3 gólos: Molnár János (3,00). 2 gólos: Kaiszter Miklós (0,25). 1 gólos: Kovács Gergő (0,14). Ki hányszor szerepelt? 25 mérkőzés: Forgács Péter, Jakab Norbert. 24: Nemes András. 20: Molnár Ferenc. 19: Kanuric Nenad. 17: Nagy József. 16: Veres Attila, Répás Ádám. 15: Ponyi Gergő. 12: Simák György, Szabó Gábor. 11: Fekete Tamás, Magyar Bence. 9: Ihász Zoltán, Farkas Roland, Djurovic Nikola. 8: Kaiszter Miklós, Drabant Attila. 7: Szabó Tamás, Kovács Gergő. 2: Ruha István. 1: Molnár János, Berta Sándor, Lukács Gergely. ni munkahelyi elfoglaltságra, fáradtságra, de nyilván a csapatok is felkészültek a játékából. Teljesítménye a megítélésem szerint elmaradt a várakozástól. Veres Attilának edzésproblémái voltak, súlyfólösleggel küzdött. Ő nem tudja ezt a hajtós modern kézilabdát játszani. Ilyen mentalitással nem sokra fogja vinni. Nagy József hű maradt önmagához, van a nagyszerűen játszik ennek ékes bizonyítéka a szezonzáró mezőkövesdi mérkőzés. Mindenféle arcát megmutatta ebben a bajnoki évben. A legnagyobb reménységünk Forgács Péter, aki egyedül próbálta meg néha Jakab Norbert segítségével az edzéseket elviselhetőbbé tenni. Ez látszik is a fiatal játékoson és Jakabon is, hogy akarják, de akarni és a tenni között óriási különbség van. Nem hiszem, hogy meg kell nekik elégedni azzal amit elértek, mert még nagyon sok egyéni képzésre van szükségük. A többi fiatal - Ponyi Gergő, Répás Ádám, Lukács Gergő, Kazinczi Dániel, Kaiszter Miklós - húzóemberek lehettek volna a felnőttcsapatban, de nem tették, mert az edzéslátogatottságuk, hozzáállásuk mentálisan is problémás.- Hogyan tovább?- Nem az a létkérdés Salgótarjánban és a Salgótarjáni KC körül, hogy milyen osztályban indul, hanem az, hogy megteremtődik már végre az az anyagi lehetőség amivel végre el lehet kezdeni érdemben szakmailag dolgozni. A Balatonfüreden tartott edzőtovábbképzés rávetítette fényét, hogy miért tart itt Nógrád megye az utánpótlás- képzésben. A 19 megye és Budapest között teljes mértékben az utolsó helyen vagyunk, szinte nem adunk játékost a korosztályos válogatottakba. Most talán majd lehetőség nyílik Forgács Péter előtt. Az önkormányzat elé egy nagyon jó koncepciót tettünk le, ami egész térséget és Nógrád megyét fogja körbe, plusz még a határon túlról is várunk fiatal tehetségeket, akik ezt a játékot meg akarják tanulni. Egy teljes körű összefogásra van szükség, nem széthúzásra, amiből már tapasztaltunk eleget. Gőzerővel kell készülnünk, mindegy, hogy melyik osztályban, már nagyon sok játékos jelentkezett, hogy visszajönnének, illetve nálunk folytatnák a játékot. Az első és a legfontosabb dolog az, hogy végre olyan szponzorokat találjunk, akikkel megnyugtató anyagi hátér mellett nyugodt szakmai munkát lehet folytatni. ■ Mulicza Ferenc Az SKC (sötét mezben) csapata kevésszer érezhette a siker ízét Rajtunk lenne a világ szeme! Ötpárti konszenzus a budapesti olimpia mellett A 2020-as olimpiai pályázat benyújtására irányuló első komolyabb lépésnek nevezte, egyúttal pozitív, egyöntetű és határozott véleménynyilvánításként értékelte Demszky Gábor főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés csütörtöki határozatait, mely szerint ötpárti támogatással Budapest a nevét adta az olimpiához. A főpolgármester az örömteli hír mellett elmondta, hogy december 31-ig hozzák meg a végső döntést az ötkarikás játékok lehetséges helyszíneiről. A szóba jöhető területek közül mindenesetre a Puskás Ferenc Stadion és környéke, valamint a Duna menti városrehabilitációs részek a „befutók”, mely összefüggő területeket rendbe kell tenni, fel kell építeni a szükséges létesítményeket, míg a tartalékszerepre a Csepel-sziget északi része a jelölt. A főpolgármester hangsúlyozta, hogy az olimpia megrendezésére, amelynél nem Budapest, hanem az ország sikere a tét, 4600 milliárd forintot kell áldozni, ebből 900 milliárd a közvetlen költség, a többit az infrastruktúra viszi el. Hozzátette, hogy a teljes terv kidolgozását 2010 végére kell elvégezni, hogy 2011-ben megalapozott kormánydöntés születhessen. Leszögezte, hogy az olimpia lehetőség és hatalmas felelősség is egyben. Az ötkarikás játékok révén „kiemelkedhetünk a kis európai államok közül, rajtunk lenne a világ szeme”. A rendezés nagymértékben elősegítené a főváros, de az ország fejlődését is. Hangoztatta továbbá, hogy össznemzeti ügyről van szó, s hatalmas a felelősség, hiszen felelősen kell felhasználni az olimpiára fordítandó ezermilliárdo- kat. Demszky Gábor megemlítette még, hogy a házigazdasággal együtt járna számos kiemelt infrastrukturális beruházás megvalósítása, így például a 4-esen kívül az 5-ös metró megépítése, a ferihegyi gyorsvasút kiépítése, 300 kilométer plusz autópálya, 400 kilométernyi gyorsforgalmi út, a sportcélú fejlesztések sorában pedig egy 16 ezres olimpiai, s egy 17 ezres médiafalu megépítése, utóbbiak a magánszféra bevonásával születnének meg. A főpolgármester külön méltatta a BOM-nak, mint civil mozgalomnak a kezdeményező szerepét, jelentőségét, a 2020-as olimpia Budapestre hozataláért kifejtett tevékenységét. Szalay-Berze- viczy Attila, az olimpia magyar- országi megrendezésének (újbóli) előmozdítására szerveződött BŐM - valamint a Budapesti Értéktőzsde - elnöke mérföldkőnek minősítette a közgyűlési szavazást és kijelentette: itt a bizonyíték, hogy van olyan téma, amelyben a pártok képesek ösz- szefogni, együtt szavazni. Mint ahogy van értelme civil mozgalmat is létrehozni - tette hozzá, azzal a megjegyzéssel, hogy a BŐM munkája még nem ért véget. - A Fővárosi Közgyűlés mai döntésével felhatalmazást adott Budapestnek, és gyakorlatilag a BOM-nak: 2011-re helyzetbe hozzuk a kormányt, hogy benyújthasson egy pályázatot annak reményében, hogy messzire vezetheti az országot. Az olimpia ma már nem háromhetes sportesemény, hanem országfejlesztő projekt, amelyre pályázni kell. Ha nem tesszük, lemaradásra ítéljük magunkat - fogalmazott a BŐM elnöke.
