Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-28 / 149. szám

í 2007. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK KOZELET A pénzügyminiszter Gordon Brownt tegnap a londoni Buckingham-palotában fogadta II. Erzsébet királynő, és hivatalosan felkérte a kormányfői poszt betöltésére. Tony Blair volt miniszterelnök közel-keleti külön- megbrzottként folytatja munkáját. Az MSZP-munkástagozat is ott lesz Kádár sírjánál az MSZP Munkás és Érdek- képviseleti Tagozata csatla­kozik a Munkáspárt 2006 felhívásához, amelyben elíté­lik Kádár János sírjának bar­bár meggyalázását, és rész­vételükkel támogatják a júli­us 7-ei megemlékezést A szer­vezet szerint Kádár szemé­lye sokakat megoszt, de elis­merik, hogy sok becsületben megöregedett munkásban, értelmiségiben, sőt mai fia­talban Kádár személye mély tiszteletet ébreszt, a munká­sok és a munka iránt tanúsí­tott szeretete miatt. A KEHI vizsgálja a civil szervezetek támogatását A kormány megbízta a Kor­mányzati Ellenőrzési Hiva­talt (KEHI), hogy átfogó vizsgálat keretében ellen­őrizze, minden szabályosan történt-e a civil szervetek­nek, köztük az ifjúsági szer­vezeteknek kiutalt állami támogatások felhasználása­kor 1998 és 2006 között. Fidesz: „Gyurcsány hazudott a fiataloknak” nem igaz Gyurcsány Ferenc­nek az a megállapítása, hogy a teljes felsőoktatás támogatja a felsőoktatási törvény hétfőn elfogadott módosítását, amelyben a tan­díj is szerepel - jelentette ki Szijjártó Péter. A Fidesz szó­vivője arra figyelmeztetett, hogy a Hallgatói Önkor­mányzatok Országos Konferenciája nem támogat­ja a módosítást. Szijjártó a kormányfőt vádolja Kármán-ügy: „gyengéd szálak" olajszőkítés Kérdés, megnyílhatnak-e az évtizedekre titkosított olajakták Olajszőkítő műhely felszámolása Gyálon: néhány tartály és kénsav eég a műveéthez, mely akár egy tanyán is elvégezhető. Nem véétén a sok alföldi ügy. Kiderült: Kármán Irén megvert újságírót „gyen­géd szálak” fűzik az egykori olajügyek egyik főszereplőjéhez. Tibay Gábor Sajátos fordulatot vett a Kármán Irán megverésével kezdődött, akár az olajdossziék újbóli meg­nyitásához vezető ügy: kiderült, az újságírót saját bevallása sze­rint „gyengéd érzelmi szálak” fű­zik Portik Tamáshoz, az olajsző­kítési botrányok egyik főszerep­lő cége, az Energol korábbi veze­tőjéhez és tulajdonosához. Kár­mán Irén ugyanakkor azt állítja: ez a kapcsolat soha nem befolyá­solta munkájában. Az Energol-ügyről - mely új­ratárgyalása épp a napokban kezdődött meg - dióhéjban: a céghez köthető 19 személyt kö­zel 6,7 milliárdos csalással vá­dolnak. A vállalat égisze alatt a szőkített olajat úgy adták el, hogy nem fizették meg az üzem­anyaghoz egyébként kapcsolódó adókat. Portik nincs a vádlottak között: az ügy kirobbanásakor családjá­val külföldre távozott, és csak az elévülési idő elteltével, 2003-ban tért haza Magyarországra. Sándor Istvánt - becenevén: a Papát az olajügyek egykori fő­nyomozóját nem lepte meg a fej­lemény: Kármán múlt heti meg- verésekor már közölte, lehetsé­ges, hogy a maffia éppen Portik­nak kívánt üzenni a támadással. Az ügyben a parlament sem maradt tétlen: Szili Katalin házel­nök kezdeményezte az olajbizott­ság munkája alatt született, ak­kor 80 évre titkosított anyagok nyilvánosságra hozatalát. A bi­zottság munkájának eredménye­ként 29 doboznyi nyilvános, ku­tatható dokumentum, valamint kétdoboznyi minősített anyag született. Szilvásy György, a pol­Kénsav szőkítéshez az egykori háztartási tüzelő­olaj (hto) és az üzemanyagként használt gázolaj lényegében megegyezett. Az olajárrobbanás után azonban a gázolaj ára emelkedett, míg a hto-é - kö­szönhetően az állami támoga­tásnak - jóval alacsonyabb maradt. Hogy a tüzelőolajat ne lehessen a járművekben fel­használni, egyferrocén nevű adalékkal vörösre színezték: ez, amellett, hogy megkülönböztet- hetővé tette az anyagokat, nagy mennyiségben rongálta a modernebb autók motorját. Ha a ferrocént erős savval rea- gáltatják, elveszti jellegzetes szí­nét, így az üzemanyag gázolaj­ként újra eladhatóvá válik - ezt használták ki a bűnözők. A művelethez néhány tartály és kénsav szükségeltetik, így egy eldugott tanyán vagy járműtele­pen végrehajtható a „szőkítés”. A kapott üzemanyag azonban csak színében gázolaj, a moto­rokat továbbra is károsítja. gári nemzetbiztonsági szolgála­tok irányítására kijelölt minisz­ter tegnap azt közölte: mára hív­ta össze a titkosított dokumentu­mokat felülvizsgáló kormány­zati munkacsoport első ülését. A munka nem lesz könnyű: becs­lések szerint 80 ezer oldalnyi do­kumentumot kell áttekinteniük. Az olajügyek krónikája a rendszerváltástól a vizsgálóbizottság munkájának ellehetetlenítéséig bár az első esetre csak 1993- ban derült fény, már közvetle­nül a rendszerváltás környéké­től folytak az olajszőkítési ügy­letek. Óvatos becslések szerint - a környezeti károkat is bele­értve - akár 9000 milliárd fo­rint is lehet a szőkítések öt-hat éve alatt az államnak okozott kár. A bűnözői csoportok - és egyes, azóta sem bizonyított ál­lítások szerint egyes politikai körök - között százmilliárdok cseréltek gazdát AZ ELSŐ ÜGYLETEKRE 1993-ban derült fény: egy tíz szerelvény­ből álló vasúti illegális olajszál­lítmányról született ügyészi je­lentés Hajdú-Bihar megyében; nem sokkal később az azóta meggyilkolt Nógrádi Józsefet és két fiát érték tetten olajszőkítés közben Kiskunhalas mellett. A szaporodó ügyletek oda ve­zettek, hogy a Shell bejelentette: kivonul az országból, ha az állam nem intézkedik. Végül 1995-ben jegyrendszert vezettek be a háztartási tüzelőolajra, ám ez sem használt: beindult a hamisított nyomtatványok pi­aca. Nem sokkal később, 1995 májusában megszüntették a gázolaj és a hto közötti árkü­lönbözetet: a tüzelőolaj-eladá­sok néhány nap alatt drámai módon visszaestek az ország ban, a ßtöanyagot ki is vonták a forgalomból. ennek ellenére a történet to­vább gyűrűzött - elegendő a Bé­kés megyei rendőr-jön)gyilkos­ságokra vagy a Pallag László- féle olajbizottság munkájúm gondolni. Ez utóbbi 1999-es alakulása és 2000-es megszűn­te között érdemi eredményt nem tudott felmutatni, holott a koronatanú Nógrádi Zsolt val­lomásában több mint kétszáz nevet - ismert politikusokat és főrendőröket - említett meg. El­járások egyedül a másik oldal­ról indultak: a hírbe hozottak jelentették fel Pallag Lászlót - és meg is nyerték a pereket. Orbán: „Az új többség első fontos győzelme” A budapestiek is egyre szegényebbek vásárlóerő A fővároson kívül Győr-Moson-Sopron megye áll a legjobban Az OVB döntése a népszavazási kezdeményezésekről nem egy­szerűen a demokrácia, a Fidesz és a KDNP győzelme, hanem az elmúlt egy évben kialakult új többség első fontos győzelme is - mond­ta Orbán Viktor a köztévében. A Fi­desz elnöke azt vár­ja a referendumtól, hogy az emberek­nek visszaadja a saját jövőjük­ről szóló értelmes, országos vita lehetőségét. Orbán szerint nem a vizitdíjról vagy a tandíjról, ha­nem az egészségügy és az okta­tás jövőjéről döntünk. A volt kormányfő nem zárta ki, hogy az általuk kezdeménye­zett hat kérdést kiegészítsék a több-biztosítós rendszer ügyé­ben megfogalmazott kérdéssel. A hetedik kérdéssel Pokorni Zol­tán alelnök szerint a Fidesznek csak akkor kell fog­lalkoznia, ha az Al- kotmánybíróság után az Országos Választási Bizottság is kimondja a végső szót az ügyben. A Fidesz elnöke két nap alatt kétszer találkozott April Foley amerikai nagykövettel. Tegnap a népszavazásról is beszéltek. Né­meth Zsolt, a Fidesz külügyi ka­binetjének vezetője nem árulta el, hogy a referendumról mi volt a véleménye Foley-nak. ■ Z. M. ■ Az amerikai nagykövettel kétszer is találkozott a Fidesz elnöke. Magyarország vásárlóerő-indexe megyénként Némileg csökkent, de még min­dig Budapesten a legnagyobb a vásárlóerő - derül ki a GfK ku­tatásából. A kutatócsoport ha­gyományosan kétévente készülő kutatásában azt mé­ri föl, mekkora el­költhető jövedelem­mel rendelkeznek a ’ magyarországi ház­tartások. A felmérés most kiadott, időkö­zi adatai az eddig „jól teljesítő” megyékben stagnálást vagy né­mi visszaesést mutatnak. A me­gyék közül ismét Győr-Moson- Sopron a legerősebb, az utolsó továbbra is Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye. A budapesti vásárlóerő-index több mint fél százalékponttal csökkent a 2006-os adatokhoz ké­pest: most 134,7 százalék, vagyis a százszázalékos országos átlag­hoz képest 34,7 szá­zalékkal többet költ­hetnek a budapesti­ek. A fővárosban 2000 óta folyamatos, viszonylag nagy­mértékű - kétéves áltagban 5 százalék körüli - emelkedés volt megfigyelhető. Szabolcs-Szatmár-Beregben a korábbi csökkenéssel szemben némi - 0,55 százalékpontos - növekedést figyeltek meg a ku­tatók, de még így is ők a „sereg­hajtók”. ■ Boda V. ■ Szabolcsban és Borsodban a legrosszabb a helyzet az országon belül.

Next

/
Thumbnails
Contents