Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-27 / 148. szám
4 2007. JUNIUS 27., SZERDA NÓGRÁD MEGYE Hivatásról beszélnek a trófeák Pillanatkép a baglyasaijai rendezvényről fot&hCvösi csaba Ebben az évben tizenharmadik alkalommal rendezték meg a Baglyasi napokat, amelynek keretében a helyi baráti kör és a Szánas Vadásztársaság egyedülálló kiállítást nyitott meg, a salgótarjáni Akkord fúvóskisegyüttes vadászkürtszólamai kíséretében. Tanácskozás a vaddisznóállományról FOTÓ: FARAGÓ ZOLTÁN- Az elképzelés azért fogalmazódott meg, mert a társaság területe egybeesik a városrész lakóterületével. Célja volt egyrészt bemutatni azoknak az állatoknak a trófeáit, amelyek valójában az itt élő emberek közvetlen közelében élnek. Másrészt a gyakran tévesen megítélt vadásztársadalmat szerettük volna közelebb hozni a civilekhez - mondta el Szabó Pál, a vadásztársaság gazdasági vezetője, hozzátéve: - Sokan ugyanis csupán úri hóbortnak tekintik ezt a tevékenységet, holott ennél sokkal többről és másról szól. A hagyományos rendezvény- sorozaton azokat a trófeákat mutatták be, amelyeket az elmúlt tíz év alatt - amióta a vadásztársaság működik - elejtettek. Lényegében az ország területén előforduló nagyvadak találhatók meg itt is, így látható volt gímszarvas, szalonka, róka, bronzérmes vaddisznó- és őzbakfej is. Azonban a nagyközönség elé tárt látnivalók csak egy részét képezik a társaság tulajdonában lévő gyűjteménynek.- A vadászat egy ősi mesterség, amelynek nem csupán a trófeagyűjtés a célja. Szeretnénk kiterjeszteni ennek a szenvedélynek a kultúráját, és megismertetni azt a laikusokkal - fejtette ki Majoros Sándor, a vadásztársaság elnöke. Azt a nézetet is segíthet eloszlatni az elejtett állatokból rendezett kiállítás, hogy az orvvadászokkal - akik szintén jelen vannak és garázdálkodnak - azonosítsák a hivatásos szakembereket. Talán a fiatalok figyelmét is fel tudják hívni a környezettudatos élet fontosságára, hiszen már több alkalommal is tartottak erdei előadásokat a gyerekeknek, akik így képet kaptak arról, mi mindent csinálnak a vadászok. Mivel a baglyasi kezdeményezésnek nagy sikere volt - a vendégkönyv szerint közel háromszáz látogatót vonzott - jövőre folytatás lesz. A tervek szerint egy nappal a rendezvénysorozat előtt megnyitja majd kapuit a bemutató, amely az eseménysor után zár be, annak érdekében, hogy az általános iskola diákjai is megtekinthessék azt.- A környező települések számára is felajánlottuk együttműködésünket. Szívesen elvisszük a kiállítást a működési területünkön lévő községek rendezvényeire, képekkel, térképekkel és tájékoztatókkal kiegészítve - mondta végül Szabó Pál. Salgótarján. Konferenciát rendezett nemrég a Nógrád Megye Vadászati Kultúrájáért Közhasznú Alapítvány és a megyei vadászkamara az országhatár magyar és szlovákiai oldalán élő Nimródok számára a salgótarjáni megyeházán. A téma mi más is lehetett volna, mint a már évek óta annyi gondot okozó sertéspestis? A megjelenteket, Szabó Endre köszöntötte az alapítvány nevében, szólt a vadászterületeket a közelmúltban érintő változásokról és arról, hogy fontos a párbeszéd a határ két oldalán élők között, hiszen a vaddisznóállományt érintő gondok is nagyjából azonosak. Ezután Szabó László, a vadászkamara megyei elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a jelenlévők - az Ipoly bal és jobb partjáról, a Karancs Medves északi és déli oldaláról sorra beDr. Imre Sándor mutatkoztak, hiszen a legtöbben először látták egymást. A rendezvényen a földtulajdonosi és egyesületi alapon szerveződő vadásztársaságok mellett a magyar oldal legnagyobb állami erdő- és vadgazdálkodója, az Ipoly Erdő Zrt. is képviselte magát. Hajas Péter Pál, a megyei vadászkamara titkára az állategészségügyi kérdésekről szólt, majd reményét fejezte ki, hogy az általa felügyelt fogolyvisszatelepítés kísérleti programja az Ipoly jobb partján is megvalósulhat egyszer a határ menti együttműködés keretében. A mintegy negyven résztvevő bemutatkozása után dr. Imre Sándor, az állategészségügyi szakhatóság képviseletében a vaddisznók körében tapasztalt sertéspestis előfordulásairól, az uniós előírásoknak megfelelő kezeléséről tartott előadást. Amint mondta, három településen öt eset fordult elő. Emiatt minden lőtt vadat meg kellett vizsgálni, a vérből 10,6 A konferencia résztvevőinek egy része százalékuk esetében mutatták ki az ellenanyagot. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ezek közül mennyit eredményezett a szlovákiai vakcinázás? Mivel éppen Dél-Szlovákia a kritikus terület a vaddisznó szempontjából, a határon inneni Nógrádban különösen sok gondot okozott az intézkedések megtétele. A betegség kimutatása után Japán azonnal leállította a magyar sertéshús bevitelét, amit január óta napjainkra már enyhítettek, úgy, hogy az M3-as autópályától északra eső területekről tilos csak az export - viszont innen a házisertés szállítása is tilos. Dr. Imre Sándor elmondta, hogy védőkörzetet is kialakítottak, ami nyolc vadásztársaságot érintett, s egy május 7-én Herencsény közelében puskavégre került disznó is vírushordozónak bizonyult, holott a vér- vizsgálat alapján negatív volt a malac. A megyében a kockázatos hely a Karancs hegység, a Medves, a Ménes-patak völgye, ami pedig a dél-szlovákiai kilövéseket illeti, a statisztika hasonló gondokat és arányokat mutat. A jövőbeli feladatok között elhangzott, hogy a mentesítési terv készül, a vakcinázástól pedig Magyarországon megoszlanak a vélemények, de szükségességéről és hasznosságáról az unió álláspontja sem egységes. A populációk találkozási esélyeinek csökkentésével a kórokozó terjedését is korlátozni lehet, de ez nem egyszerű dolog. Ha nem etetik a vadat, akkor vándorol, ha etetik, akkor viszont túlságosan sok példány koncentrálódik egy helyre. Ami a vadászati alapelveket illeti, az uniós útmutatás kimerül abban, hogy miképpen kell mintát venni a lőtt vadból, illetve rendelkezést tartalmaz az elhullott állatok ártalmatlanítására. Ugyancsak a betegség lokalizálásához tartozik, hogy a megyéből augusztus 15-ig 767 darab lőtt vadat kell megvizsgálni, s amint az utolsó vírushordozó megtalálását követő két évig nem kerül elő újabb fertőzött vad, az unió is úgy tekinti, sikerült felszámolni a betegséget. A jövőre nézve nem túl biztató, hogy Szlovákiában immár 11 éve nem sikerül megbirkózni vele... Az előadás végén Szabó László hozzászólásában kifejtette, hogy Nógrád megyében a vadászati bevételek 80--85 százaléka származik a vaddisznóból, sok társaságnak jóformán ez az egyetlen bevételi forrása.- Miből élnek meg a vadász- társaságok, ha a vaddisznóhajtáSzabó László sokat nem engedélyezik? - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy emiatt olyan robbanásszerű szaporulat várható, ami még tovább terjeszti a pestist. A konferenciát követő kötetlen beszélgetésen elhangzott, hogy kellő körültekintéssel engedélyezik a hajtóvadászatot, mert az élet nem állhat meg, illetve 30 napon belül a vadgazdálkodókat is kártalanítják. A tanácskozás ebéddel és a bárnai vadaskertben tett látogatással ért véget. Vadászok és állatvédők közös konferenciája Idén Szentén Ez évben a nyugat-nógrádi Szente községben tartja sorrendben immár 16. vadásznapját az Országos Magyar Vadászkamara Nógrád Megyei Területi Szervezete. Az elmúlt évek nagy sikerű rendezvényei Alsótold (2006), Karancslapujtő (2005), Szurdokpüspöki (2004, második alkalommal), Cered (2003), Diósjenő (2001) után a szervezők nem kis feladat előtt állnak! A vadásznap 2007. augusztus 18-án lesz, a szentéi falunappal együtt. A rendezvény részletes programját a Nógrád Megyei Hírlap későbbi lapszámában is közöljük. Budapesten, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartott sajtótájékoztatót Benedek Fülöp, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára és Pech tol János, az Országos Magyar Vadászati Védegylet ügyvezető elnöke. Egy új kezdeményezés első lépéseként a vadászati szakújságírók mellett a különböző állatvédelmi egyesületek képviselői is meghívást kaptak, hogy első kézből tájékozódjanak a vadászat helyzetének időszaki kérdéseiről. Az államtitkár elmondta, hogy a vadászatra jogosultak száma 1200-ról 1360-ra nőtt. Több szabálytalanság történt a vadászterületek új határainak kijelölésénél, de sikerültek a korrekciók. A megoldást a vadászok körében kell megtalálni. Szerinte büszkék lehetünk vadásztörvényünkre, ami Euró- pa-szerte elismert. Példaszerű- ek a különleges rendeltetésű vadászterületek. Sajnálatos tény - és ezzel a jövőben tartósan is számolni kell - hogy nagyon megemelkedtek a vadászat költségei, ez károsan hat a tagságra, erősen differenciálja a vadászatot. Vége van pz ingyen vagy „csak a vadból kitermelt jövedelem garantálta” vadászatnak. Mindent összegezve, az első tízéves vadászati ciklus tapasztalatai kedvezőek, a kifogások a rendszeren belül javíthatók. Üdvözölte ezt az újszerű fórumot, ígéretes kezdeményezésnek tartotta. Hozzászólásukban az állatvédők többsége is pozitívan értékelte ezt a gesztust, megértve annak a szükségességét, hogy az ilyen találkozók alkalmasak lehetnek arra, hogy a vadászok és az állatvédők álláspontja közeledjen egymáshoz. Volt viszont olyan hozzászólás is, amely tájékozatlanságot árult el a vadászattal, vadgazdálkodással kapcsolatban, bizonyítva azt, hogy kellenek az ilyen találkozók. Pechtol János hangsúlyozta, hogy az egyes kirívó esetektől eltekintve a csaknem hatvanezer magyar vadász többsége felelősséggel és becsülettel hódol ennek a szenvedélynek. Az államtitkár tájékoztatása szerint közel hétezer ember él közvetlenül a vadászatból és közvetve még mintegy tízezer embernek nyújt megélhetést. Tavaly huszonhétezer külföldi vadászvendég látogatott el Magyarországra. A vadgazdálkodás pénzügyileg is jelentős mezőgazdasági ágazat, éves árbevétele 14-16 milliárd forint. Az itt fölmerült problémák rendezése tehát társadalmi szempontból is fontos feladat. Lassan befejezéséhez közeledik a vadászterületek újrafelosztása, nem kevés problémával járt, amit főleg a vadászok saját maguk idéztek elő. Számos olyan példa akadt, amire nem lehetünk büszkék. Várhatóan mintegy 1360 vadászterület alakul, ami 12 százalékos növekedést jelent ugyan, de az előzetes becslések alatt marad, ami kedvező a vadállomány szempontjából.
