Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-23 / 145. szám
2007. JÚNIUS 23., SZOMBAT SPORTTÜKÖR Hullámzó teljesítményt nyújtott a Justitia kosárlabda NB II, Közép-magyarországi régió, férfiak A klubtörténelmi mélypontot jelentő 2005-2006-os szezont követően - mint emlékezhetünk rá az NB Il-es bajnokság elit csoportjába bronzérmesként fölkerülő Ipoly-partiak győzelem nélkül búcsúztak az A-cso- porttól - az új idényben ismét régi sikereik színhelyén, a Közép-magyarországi régió második vonalában szerepeltek a gyarmati kosarasok, ám az évad során szinte folyamatosan létszámbeli, egészségügyi, s egyéb problémákkal küszködő gárdának a dobogó helyett ezúttal a kiesés elkerüléséért kellett harcolnia. Az együttes szereplését Kenyeres Róbert csapatkapitány segítségével értékeltük.- Mindenekelőtt szeretnék köszönetét mondani mindazoknak, akik a csapatot bármiféle támogatásban részesítették a nemrégiben véget ért szezonban - kezdte Kenyeres Róbert. - Közülük is elsősorban Balassagyarmat Város Ön- kormányzatának, illetve Gál Endre sportfőtanácsosnak, akik teljes mértékben biztosították azokat az alapvető feltételeket, amelyek az NB Il-es szerepléshez szükségeltettek. Ugyancsak hálával tartozunk a balassagyarmati sportlétesítmények vezetőjének, Fábri Sándornak, aki szintén nagyban hozzá járult ahhoz, hogy megfelelő körülmények között készülhettünk egész évben. könnyebb lesz, azonban az események, finoman szólva, nem mindig úgy alakultak, ahogyan szerettük volna. Pedig a rajtra igazán nem lehetett sok panaszunk, hiszen gyakorlatilag úgy kezdtünk, mint amikor két évvel ezelőtt ugyanebben a csoportban bronzérmet szereztünk. Azonban miután idegenben megvertük a csoport kimagaslóan legjobb alakulatát, a Pesterzsébeti Kosársulit, jelentős fordulópont következett be teljesítményünkben. Mintha mindenki úgy érezte volna, a veretlen első helyezett otthonában aratott győzelemmel máris teljesítettük azt, amit ebben az évben akartunk. Ennek egyenes következményeként a Körvonalazódik egy nógrádi „tengely” A „főállásban” a Salgótarjáni Beszterce KK-t trenírozó Dániel Tamás a tizenhetedik fordulót követően vette át az Ipoly-partLgár- da irányítását, amely vezetésével következő négy mérkőzéséből hármat is megnyert, s gyakorlatilag biztosította bennmaradását.- Örülök, hogy az elmúlt néhány hónapban együtt dolgozhattam a gyarmati gárdával, hiszen egy nagyon lelkes és motiválható társaságot ismertem meg a Justitia csapatában - tudtuk meg Dániel Tamástól. - Azt gondolom, hogy az a mentális plusz, amit az elején sikerült hozzátenni a produkcióhoz, elég volt ahhoz, hogy tőlünk jóval előrébb lévő együtteseket is megverjünk. A későbbiekben azonban már maga a lelkesedés kevés volt, annál is inkább, mivel Simon Mihály és Kenyeres Róbert személyében két kulcsemberünk is kidőlt, míg a többiek munkahelyi, illetve iskolai elfoglaltságok miatt nem tudtak megjelenni a tréningeken és a mérkőzéseken. Ettől kezdve gyakorlatilag nem tudtunk normális edzésmunkát végezni, így azt kell mondjam, ennyi idő alatt nem lehetett többet kihozni a csapatból. Alapvető célunkat azonban így is teljesítettük, s kaptunk egy lehetőséget arra, hogy a következő évet sokkal komolyabban és összeszedettebben próbáljuk végigcsinálni. Erre vonatkozóan már vannak is elképzelések, azonban ezeket még egyeztetni kell az illetékesekkel. Az viszont már az eddigiekből is kitűnik, hogy ebben a Salgótarján- Szécsény-Balassagyarmat tengelyben lehet gondolkodni, s itt lehet több osztályban is, úgy felnőtt-, mint utánpótlásszinten jó kosárlabdát csinálni. galmas mérkőzéseink, hosszú nyeretlenségi szériánkat azonban képtelenek voltunk megszakítani, s bár érezhetően több volt az együttesben, egyszerűen nem tudtunk túljutni a holtponton. Jó példa erre az Kenyeres Róbert, Lovászi Levente és Simon Mihály voltak a gyarmati gárda legjobbjai a nemrégiben véget ért szezonban- Az előző évi siralmas szereplés után nem számított túlságosan merész kijelentésnek, hogy a 2006-2007-es szezonban egy szinttel lejjebb csak jobb jöhet.- A tavalyi mélyrepülés után valóban mindenki azt gondolta, hogy ez az évad sokkal A számok tükrében folytatásban sorra veszítettük el a mérkőzéseket még a leggyengébbnek tűnő riválisokkal szemben is. Sorozatban buk- tuk el az előzetesen könnyűnek tűnő találkozókat, így nemsokára eljött az az idő, amikor a csapat már nem hitt magában. Akadtak ugyan izMérkőzésről mérkőzésre Józsefvárosi TE (i) 44-78, Eldorádó KE (o) 97-61, Százhalombattai KSE (i) 69-83, Ferencvárosi SZSE (o) 77-75, Budai XI. SE/A-GPS Bolt (o) 80-76, Miklósi Kékrókák (i) 66-114, Fazekas Öregdiákok (o) 66-73, BLF Palota (i) 79-86, Kandó FSC (o) 92-83, PEKOSI (i) 90-88, Kobak KC (i) 58-83, Budafoki KK/B (o) 82-92, Esztergomi KE (i) 76-88, Öreg Kaszások (o) 55-71, Józsefvárosi TE (o) 64-74, Eldorádó KKE (i) 68-82, Budai XI. SE/A-GPS Bolt (i) 65-102, Miklósi Kékrókák (o) 101 -77, BLF Palota (o) 69-65, PEKOSI (o) 63-88, Kobak KC (o) 81 -47, Százhalombattai KSE (o) 68-73, Budafoki KK/B (i) 71-82, Esztergomi KE (o) 62-86, Ferencvárosi SZSE (i) 72-79, Öreg Kaszások (i) 57-81, Kőbányai Darazsak/A (o) 20-0, Kőbányai Darazsak/A (i) 78-84, Kandó FSC (i) 60-111, Fazekas Öregdiákok (i) 59-122. 13. Bgy. Justitia otthon idegenben 30 9 21 2089-2404 39 15 8 7 1077-1041 23 15 1 14 1012-1363 16 Kik szerepeltek? Lovászi Levente (450 ponl/28 mérkőzés - 16,1-es pontátlag), Koncsek Péter (183/28 - 6,5), Koltányi Gábor (208/25 - 8,3), Simon Mihály (354/23 -15,4), Kenyeres Róbert (395/21 -18,8), dr. Tatár-Kis Péter (15/21 - 0,7), Csábi Szilveszter (2/16 - 0,1), dr. Gyöngyösi Péter (124/15 - 8,3), Szabados Péter (66/14 - 4,7), Major Máté (38/12 - 3,2), Tőzsér Tamás (114/10 -11,4), Fenyőházi Gergő (15/10 -1,5), Zólyomi Zoltán (86/7 -12,3), Páris Bence (2/4 -0,5), dr. Major Árpád (17/2 - 8,5), Laczkó Péter (0/1 - 0). Eldorádó elleni találkozó, amikor a félidőben már húsz ponttal vezettünk, azonban a második játékrészben teljesen szétestünk, s végül sima vereséget szenvedtünk.- A sorozatban elszenvedett hét vereség következtében a gárda az új év elejére a kiesőzónába csúszott vissza, s ekkor immár reális veszélyként rémlett fel az újbóli osztályváltás lehetősége.- Február végén már valóban szinte teljesen reménytelennek látszott a helyzetünk, azonban szerencsénkre „feltűnt” a Salgótarjáni Beszterce KK-t trenírozó Dániel Tamás, aki azonnal igent mondott megkeresésünkre, s gyakorlatilag bent tartotta a csapatot a B-csoportban. Attól kezdve, hogy az irányítás egy felkészült szakember kezébe került, a játék képe alapvetően megváltozott. Az idény hátralévő részében már a legerősebb csapatokkal is partiban tudtunk lenni, még azt követően is, hogy súlyos sérülések miatt a gárda legponterősebb játékosai közül Simon Mihály, valamint jómagam is kiestünk az utolsó nyolc találkozóra. Talán az egyetlen kivételt az utolsó mérkőzés jelentette, de annak már tényleg nem volt jelentősége és nagyrészt a fiatalok szerepeltek.- Apropó fiatalok. A szezon előtt a legfőbb célként a csapat újbóli megerősítését, illetve az ifjak fokozatos beépítését jelölték meg. Ezt mennyire sikerült megvalósítaniuk?- Bár az év során több fiatal játékos is megfordult a csapatnál, igazából csak Csábi Szilveszter és Major Máté voltak azok, akikre komolyan lehetett számítani. Ők nagyon sokat fejlődtek ebben az esztendőben, s többször előfordult az is, hogy nélkülük nem tudtuk volna lejátszani idegenbeli mérkőzésünket. Megyei szinten azt hiszem sikerült teljesíteni azt a célunkat, hogy minél több bizonyítási lehetőséget adjunk azon játékosoknak, akik az NB Il-es csapatban ezt egyelőre még nem kaphatják meg.- Összességében miként vonná meg a szezon mérlegét?- Szereplésünkről sok mindent el lehet mondani, csak azt nem, hogy egyenletes teljesítményt nyújtottunk volna. Sajnos változatlanul jelentős gondot okozott a létszámhiány, amit ráadásul a hajrában szinte példátlan sérüléshullám is súlyosbított. Csupán négy-öt olyan játékosunk volt az idényben, akik többé-kevésbé folyamatosan rendelkezésre álltak. A centerposzton számításba vehető Tőzsér Tamás és Szabados Péter munkahelyi elfoglaltságamiatt mulasztott sok mérkőzést, míg Zólyomi Zoltán kezdeti lelkesedése három hónap után elfogyott és azt követően már rá sem számíthattunk. Mindez nyilvánvalóan nem volt jó hatással a csapat felkészülésére, eredményességére, s ebben a tekintetben mindenképpen változásokra lesz szükség. Ugyancsak nagy tanulsága a mostani szezonnak, hogy edző nélkül nem igazán szerencsés még a B-csoportnak sem nekivágni, illetve, hogy a megfelelő szerepléshez komoly edzésmunkára van szükség.- Hogyan tovább?- A jövőt illetően nem szeretnék még semmit mondani, mert helyzetünk nagyban függ a Beszterce KK sorsától. Amennyiben a salgótarjáni együttesnek összejön az NB I-es szereplés, akkor az várhatóan ránk is hatással lesz. A legfontosabb kérdések elvileg július elején fognak eldőlni, s addig kár lenne bármit is tervezni - zárta szavait Kenyeres Róbert. ■ H. P. SBTC: ismét saját jogon Csongrády Béla AZZAL, HOGY BEFEJEZŐDÖTT A 2006/2007-ES BAJNOKSÁG, új időszámítás indult az SBTC labdarúgócsapata háza táján. Pontosabban ez az új korszak akkor kezdett körvonalazódni, amikor néhány héttel ezelőtt Salgótarján Megyei Jogú Város Közgyűlése kifejezte abbeli szándékát, hogy a jövőben évi hatmillió forinttal támogatja az egyesület működését. Azét az egyesületét, amelyik négy év óta lényegében csak papíron létezett. de akkor hogyan jártunk - mi megszállottak, fanatikus szurkolók - rendszeresen, a Tóstrandon mindig, de többször idegenben is - Stécé-meccsre az elmúlt években is? Úgy, hogy egy 2003. július 9-én köttetett közgyűlési megállapodás nyomán a Salgótarjáni FC, amely nem volt más, mint a Salgó Öblös-Faipar, volt szíves SBTC néven nevezni csapatát az NB II-be. Ez akkor mentőövet és nagy előrelépést jelentett a megyei bajnokságban nyolcadik helyen végzett Stécé számára, amely financiális gondok miatt egyszersmind átmenetileg felfüggesztette tevékenységét. Csak a köszönet és elismerés hangján kell szólni a klub elnökéről Simon Imréről és családtagjairól, akik - csakúgy mint korábban Kopka László és Kakuk József - sok áldozatot hoztak annak érdekében, hogy a patinás Stécé név megőrződjön, fennmaradjon két évig az NB Il-ben, majd egy esztendőn át az NB Ill-ban. Sajnos tavaly nyáron onnan is kiesett a csapat és újra a megyei bajnokságban indulhatott. Az őszi szezont olyan fölénnyel nyerte, hogy a tavaszi botlások ellenére is az élen végzett. Azonban a sors fintora és a kétcsoportos, rájátszásos bajnoki rendszer megannyi furcsasága következtében nem sikerült bajnoknak lennie, így az augusztusban induló 2007/2008-as szezonban ismét csak a megyei bajnokságban játszhat. CSAKHOGY ALAPVETŐEN MÁS VISZONYOK, FELTÉTELEK KÖZEPETTE. Simon Imre ugyanis a Stécé javára lemondott a Salgó Öblös-Faipar valamennyi felnőtt játékosáról, akik így átiga- zolhatóak az eddig szüneteltetett SBTC-be, s a reaktivált csapat így most már saját jogán és nevén szerepelhet a megyei pontvadászatban. MÉGHOZZÁ SZÉP TERVEKKEL ÉS NAGY REMÉNYEKKEL, amelyekre az önkormányzati támogatás ad okot és alapot. Egyértelmű célként fogalmazódik meg a megyei bajnokság megnyerése és azt követően az NB Ill-ban való sikeres szereplés. Sőt belátható időn belül a csapatnak még feljebb kell lépnie, s a nemzeti bajnokság második vonalában kell hosszú távon helytállnia. Csak ez méltó ugyanis a 87 éves múltú, évtizedekig az NB I-ben szereplő már-már mítoszt, de legalábbis a várossal összeforrott intézményt jelentő SBTC hagyományaihoz, az 1972-ben, 35 évvel ezelőtt szerzett bronzéremhez, a huszonnyolcszoros magyar válogatott, a legendás Aranycsapatban szerepelt Szojka Ferenc, az olimpiai bajnok Básti István és Szalay Miklós érdemeihez. A jelzett úton persze nem lesz könnyű végigmenni, a sok rossz tapasztalat, csalódás óvatossá tehet ugyan bárkit, de pesszimistává, lemondóvá nem! Mindenesetre az eddigieknél jóval nagyobb összefogásra van szükség mind érzelmileg, mind az anyagi forrásokat tekintve. Ezentúl már nem lehet arra hivatkozni senkinek, hogy Stécé-mérkőzések ürügyén üveggyáriak játszanak és esetenként nem is fekete-fehérben, hanem zöld színű szerelésben. A támogatásokon is meglátszik majd, hogy kinek - melyik vállalkozónak és cégnek - és mennyire fontos az SBTC múltja, jelene és jövője, egyáltalán Salgótarján presztízse, hírneve. Legyen példa, hogy néhány ezres - sőt százas - lélekszámú településeken képesek menedzselni egy-egy magasabb osztályú csapatot is. Abban lehet bízni, amit a város polgármester asszonya, Székyné dr. Sztrémi Melinda az elmúlt fél év során kétszer is - az öregfiúk megyeházi baráti vacsoráján és a Stécé-bálban - kinyilatkoztatott, mondván, hogy az SBTC várostörténeti érték, s ennek megfelelően ő a maga módján mindent megtesz annak érdekében, hogy a városnak újra legyen egy nagy, úgymond aranycsapata. REMÉLEM, HOGY MINDEZ NEM CSUPÁN NOSZTALGIA és pláne nem ósdi, idejétmúlt, fantaszta szöveg, ahogyan manapság egyesek szokták volt minősíteni Stécé-rajongásomat, a Csapat melletti elkötelezettségemet, kiállásomat. Sajnos már nem sokan éreznek ugyanígy mint én, de azt is tudom, hogy nem vagyok egyedül. Helyettük, értük is szoktam szólni. Ezúttal is ezt tettem. SPORTTURMIX Hétvégi sportműsor Vasárnap labdarúgás. Megyei n. osztály. Keleti csoport Karancsság- Egyházas SE, Mihálygerge - Mátraszele, Nógrádszakál - Luciáivá, Cered - Mátraterenye, Vizslás - Ságújfalu, 17 óra, Nyugati csoport Bánk - Őrhalom, Becske - Keszeg, Nógrádkövesd- Bércéi, Nézsa - Kétbodony, Ipolyszög - Hugyag, Babcsán Művek SC - Nógrádsáp, Patak - Nagyoroszi, Dejtár Magyarnándor, 17 óra. Ha nyerünk - felezünk Játékunkban pénteken Bognár Péter tari olvasónknak kedvezett a szerencse, így az ő szelvényét játszottuk meg. Tippjei: 1, x2,2,x2,2,2,12,1,1,12, lx, lx, 1, x.
