Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

2007-06-20 / 142. szám

2007. JÚNIUS 20., SZERDA 3 NOGRÁD MEGYE Felgyújtotta a feleségét Karancslapujtő. Egy 68 éves férfi benzinnel leöntötte, majd meg­gyújtotta 54 éves feleségét júni­us 17-én. A férfi csak másnap hívott orvost és mentőt a felesé­géhez, akit egy budapesti kór­házba szállítottak. Megállapítot­ták, hogy a sértett testfelületé­nek 40-45 százalékán szenve­dett életveszélyes, másod- és harmadfokú égési sérüléseket. A Nógrád Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnügyi osztálya életveszélyt okozó testi sértés bűntettének megalapozott gya­núja miatt gyanúsítottként hall­gatta ki a férfit és őrizetbe vet­ték őt. Újabb szeszfogás Közel félmillió forint ér­tékben, több mint három­száz liter jövedéki adózás alól elvont alkoholtermé­ket foglalt le a napokban egy salgótarjáni lakosnál a vám- és pénzügyőrség. A nógrádi vámnyomozók ezzel idén már második alkalommal bukkantak illegális szeszszállít mányra. S.K. Salgótarján. Kasza Lajos száza­dos, a Vám- és Pénzügyőrség Észak-magyarországi Nyomozó Hivatalának sajtcfelelőse arról tájékoztatta lapunkat, hogy a vámnyomozók - a határőrség bevetési alosztályával közös ak­ció során - tetten értek egy sal­gótarjáni lakost, amint az a gép­kocsijában kialakított rejtek­helyről a garázsába pakolta a jö­vedéki adózás alól elvont sze­szes italt.- Megállapítást nyert, hogy az alkoholtermék az Alföldről származik, de a garázsban to­vábbi illegális szeszelőállításra utaló aromákat, színezőanyago­kat és berendezéseket is meg­leltek munkatársaink. A hely­színen talált több mint három­száz liter, közel félmillió forint értékű alkoholterméket, vala­mint a szállításra használt, spe­ciálisan átalakított járművet a vámosok lefoglalták. A tetten ért személy ellen jövedéki or­gazdaság bűncselekmény miatt indult eljárás - tudatta Kasza Lajos. Egymásra talált tanár és diák Országos első a balassis kislány Szabó Andrea Balassagyarmat. Tóth Petra, a Balassi Bálint Gimnázium nyolcadik osztályos tanulója már megjelenésében is olyan bájos, mosolygós, tü­neményesen kedves jelenség, hogy teljes mér­tékben elhihető, amit tanárnője, Nagyváradiné Berták Ottilia állít róla: az ő tanítása, verseny­re való felkészítése soha nem volt teher, sok­kal inkább örömteli feladat. Mindemellett Pet­ra rendkívül szerény. Pedig van mire büszké­nek lennie: tehetségével, szorgalmával, inten­zív tanulásával bebizonyította: a helyzeti előnyt élvező nyugat-magyarországi és főváro­si diákokat maga mögé utasítva Nógrád me­gyéből is lehet valaki országos első helyezett német nyelvből az országos általános iskolai tanulmányi versenyen. A kislány - aki egyébként kitűnő tanuló - hetedikes korában szerette meg igazán a né­metet, amikor „rátalált" tanárnőjére, Bertók Ottíliára, aki tehetséggondozó, verseny-előké­szítő órákat tartott az évfolyamukon. - Olyan kisugárzása van a tanárnőnek, olyan kedves, hogy nem is ismerek rajta kí­vül ilyen tanárt - vallja a diák­lány, aki hetedik osztályos ko­rában már megyei harmadik helyezett leü németből.- Ekkor kezdtünk igazán együttműködni - mondja a ta­nárnő. - Az idei versenyre na­gyon sokat készültünk. Petra rendkívül pre­cízen, maradéktalanul elkészítette minden házi feladatát, napi több órát foglalkozott a nyelvvel. Napra pontosan beosztotta, mikor mit fog megtanulni. Az iskolai fordulóból két tanulónk jutott tovább a megyeibe, ahol olva­sott szöveg értését, az íráskészséget és a nyelvhelyességet mérték egy feladatlap és egy fogalmazás alapján, melyben az egészsé­ges életmódról kellett írni. A megyei első he­lyezés nem jelentett feltétlen meghívást a má­jus 18-i szolnoki döntőbe, de Petra maximá­lis pontszámmal került a legjobb húsz közé - magyarázza a tanárnő, akitől Petra veszi át a szót: - A döntő szóbeli megmérettetés volt. Mintegy öt percig úgynevezett motivációs be­szélgetést folytattam a bírálókkal, majd két kép közül választhattam. A háziállatokról be­széltem, utalva arra, mennyire igaz társaivá válhatnak az embernek, s még a vakvezető kutyákról is említést tettem. Majd egy ott ka­pott szöveg tartalmát kelleű elmondanom me­moriterként. Az egyes sorszámmal verse­nyeztem, ami - úgy látszik - szerencsét ho­zott. Amikor visszafelé haladtak a névsorban az eredményhirdetésnél, a harmadik helye­zettnél ránéztem Otti tanárnőre: azt hittem, kifelejtettek. Lélegzetelállító érzés volt, ami­kor bemondták, hogy én nyertem meg a ver­senyt - meséli Petra, aki a nyári szünetben is folytatni kívánja a német nyelv tanulását. Né­met újságokat olvas és német adókat hallgat, és természetesen a tanárnőhöz is szeretne órára járni. 11. osztályos korában pedig az OKTV-t célozza meg.- Hihetetlen, hogy ilyen diák létezik - teszi hozzá tanárnője, akinek idáig már két tanít­ványa jutott az országos döntőbe három alka­lommal. S ahogyan a kislány ránéz, érezni le­het: ő is ugyanezt gondolja pedagógusáról. Az anyanyelv vonzásában... Pádár Zs. Bátonyterenye. Nyelvápoló, nyelvőrző mun­kát vállalt magára a Váci Mihály Gimnázi­um Bárczi Géza Kör névre keresztelt kis csapata. A „mozgalom” immár huszonöt éves múltra tekint vissza, a jelenlegi kis „nyelvészeket” OraveczLászlóné, a gimnázi­um magyartanára vette szárnyai alá. A nyelvőrzők tizenöt fővel képviselik is­kolájukat, s a szakkörön az egyik rádióadó­ban szereplő Beszélni nehéz! című műsor ­nem kis fejtörést igénylő - feladványait pró­bálják közösen megfejteni. Most azonban - mivel az adás nem kapott helyet a rádió új műsorstruktúrájában és a tanárnő is nyug­díjba készül - felmerült a kérdés: hogyan to­vább? A családias hangulatú szakkör fő felada­ta az, hogy a fiatalok megtanulják helyesen használni anyanyelvűket. Szépkiejtést, ver­sek és prózák felolvasását gyakorolják, íz­lelgetik a nyelvhasználatot és nyelvtörténe­tet, s nem utolsósorban: a különböző meg­mérettetéseken is jól szerepelnek, bizonyí­tanak. A magyar nyelv iránti elkötelezettségüket mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a gimnáziumból huszonhármán tagjai az anyanyelvápolók szövetségének. Oravecz Lászlóné elmondta: életre szóló élmény a gyermekkel való szakköri munka és a versenyzés egyaránt, ezért az együttes munka nem maradhat annyiban. Jövőre is lesznek foglakozások és reméli, hogy a kis anyanyelvápolókat sokan követik majd. Haranglábas megújulás a Karancson Karancslapujtő. A Karancs Kápol­na-hegy nevű csúcsán álló Szent Margit-kápolnát szépen felújítot­ták az elmúlt hetekben. A Karancs-kápolnáért Alapítvány a XIII. századi alapokon álló épü­letet vette gondozásába, a festés és meszelés mellett rusztikus mészkőburkolatot is kapott a kegyhely padlója. A kivitelezés Szőllős Géza és Deák János keze munkáját dicséri. Felvételünk még ebben az időszakban ké­szült, amikor a szerény bútorza­tot is kipakolták a kápolnából. Az Ipoly Erdő Zrt. salgótarjá­ni erdészete a megújulással pár­huzamosan egy szép fa harang­lábat is elkészíttetett a régi, vil­lanyoszlopból kialakított helyére a cég közjóléti programjának ré­szeként. Emellett szép új pado­kat is elhelyeztek a kápolna előtt. A beruházáshoz párosult a környezet szokásos rendbeté­tele, kaszálása is. A Lévárdi György által vezetett tarjáni erdé­szet nem csak a kápolna környé­kének felújítását segítette, ha­nem rendbe tetette a Kápolna­hegyre vezető túrautat, lefestet­ték a forrásházak fém alkatré­szeit, illetve tetőt kapott a kegyhelyre vezető út mellett a régi esőbeálló ház is. A kápolna újraszentelése július 1-jén dél­ben lesz, amelyre dr. Beer Miklós váci megyés püspököt is várják. Megálljt az elvándorlásnak! Egy település legnagyobb értéke la­kónépessége, noha ez Ütött - és az utóbbi időkben városunkban is - mintha feledésbe ment volna. Salgó­tarján lakossága - az országos irány­zattal összhangban - évtizedek óta folyamatosan csökken, miközben öregszik is. A város lakónépessége az 1990. évi 47500 főről 2005-re 4891 fővel, 10,3 százalékkal, 42609 főre csökkent Ennek ismert oka az élve születéseket meghaladó halálo­zás, és az 1 980as évek elején még jel­lemző vándorlási nyereség veszteség be fordulása Fájó - de nem Salgótar­ján sajátja! - hogy az étveszülések száma a népesség egyszerű repró dukcióját sem biztosítja Az viszont már inkább a város sa­ra, hogy feltehetően egyes önkor­mányzati döntések reakciói következ­tében (is) Somoskőújfalu 2007. janu­ár 1-jén levált Salgótarjánról 2540 fős lakosságának elvesztésével Sal­gótarján népessége ma már - egzakt statisztika hiányában - legfeljebb 40 ezer fő körülire tehető. A kiválás ta­nulságait le kell vonni, miközben a vándorlási egyenleg negatívuma mi­att nem kell a vészharangot kongat­ni Ugyanis az ezer lakosra jutó el­vándorlások számát tekintve Salgó tarján 2004. évben tízmegyeijogú vá­rosnál is kedvezőbb mutatóval ren­delkezett 2005-ben pedig kisebb az egyenleg, mint 199(Eben és mint a megelőző három évben volt Nem azt kell tehát szajkózni, hogy „elmegy in­nen, aki csak tud”! Hiszen nincs is benne a nógrádi ember habitusában a vándorlás szelleme. Súlyos hiba lenne belesulykolnt Szemléletet kell váltani marasztalni kell a városlakó­kat, kiváltképp a mobilabb, kiművelt fiatal nemzedéket Munkahelyeket, lakást kell teremteni, humánus kör­nyezettel komfortérzést biztosítani, ez­zel elejét venni és megálljt is paran­csolni az elvándorlásnak. Salgótarján 2007-2018. évekre szóló gazdasági programjának több tervezett projektje - tessék csak meg nézni! - amennyiben sikeres lesz, hozzájárulhat a népességmegtartó- képességjavításához. Akkor elmond­hatjuk, jó esélyt adtunk, hogy mind­annyian otthon érezzük magunkat itthon, Salgótarjánban Szükséges az együttműködés Sz. A. Balassagyarmat, a Nógrád Me­gyei Mezőgazdasági Termelők Érdekvédelmi Szövetsége éves taggyűlését tartotta meg a kö­zelmúltban. A fórum előadója Nagy Tamás, az MOSZ országos elnöke volt, az ülést Borkő Ist­ván megyei elnök vezette le, a gyűlésen részt vett Borenszki Er­vin és Lombos István országgyű­lési képviselő, illetve Szlobod- nyik János, a szervezet megyei titkára. Az elmúlt év értékelésén túl, a mezőgazdaság aktuális kérdései és a 2007 2013-as időszak vár­ható tendenciái kerültek szóba. Magyarországon 200 ezer gaz­dálkodó tevékenykedik, s a jövő­ben elengedhetetlen az együtt­működés egyéni, őstermelői, csa­ládi gazdálkodói és társas vállal­kozási szinten, hiszen az unió ag­rárpolitikája a termelés koncent­rációját tartja szem előtt. A vállal­kozások vonatkozásában elsősor­ban a piacok biztosítása élvez elsődlegességet. Nagy Tamás ki­fejtette: az elkövetkezendő idő­szakban az élelmiszer-ipari ter­mékek iránt nagymértékű keres­let várható, s ennek a ténynek a kínai és indiai fogyasztás drasz­tikus növekedése a motorja. E ki­törési pont mellett a mezőgazda- sági eredetű termékek energia­célú hasznosítása a jövő útja. Az unióhoz való csatlakozás nagy nyertese a növénytermesztés a piacbiztonság megteremtése folytán, az állattenyésztés egyes ágai szintén stabilizálódtak, az erdőgazdálkodás a gázárak emel­kedése következtében került ked­vező helyzetbe, viszont az uniós tagság nagy vesztese a bogyós- gyümölcs-termelés, mely külö­nösen Nyugat-Nógrádot érinti. A bogyóságazatnak tehát állami se­gítségre van szüksége. Ami a fagykár enyhítését illeti: július 15-ig igénybe lehet venni a szoli­daritási alapot. - Mindenképpen nyitnunk kell az integrált kör­nyezetgazdálkodás felé, a környe­zetkímélő technológiák alkalma­zása, a természeti értékek őrzé­sének irányában - szögezte le az országos elnök, aki a földkérdés­ről szólva elmondta: a közteher­viseléshez 130 milliárd forinttal hozzájáruló társas vállalkozáso­kat célszerű „helyzetbe hozni” a jövőben. A gazdák érdeklődve hallgatták mi várható az elkövetkezendőkben l

Next

/
Thumbnails
Contents