Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-18 / 140. szám
4 2007. JÚNIUS 18., HÉTFŐ NÓGRÁD MEGYE Elkötelezett híve a közmunkaprogramnak Szeno Szécsény. Dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébet, Szécsény város polgár- mestere, a többcélú kistérségi társulás elnöke elkötelezett híve a közmunkaprogramnak. Ahogy elmondta, számára két szempontból is fontos a programban való részvéttel. Vallja, hogy segély helyett munkalehetőséget kell biztosítani az embereknek. Másrészt, az önkormányzatoknak sokat számít, hogy így a településgondozási feladatok jelentős részét állami pénzből lehet megvalósítani. 2003-tól, mióta a közmunkaprogram létezik, rendszeresen és sikerrel pályáznak. Azóta a városba és a kistérségbe ezen a címen több 100 millió forint érkezett. Több településen, így Szécsényben is a közmunkásokkal komoly településrendezési feladatokat valósítottak meg. Van, ahol az intézmények takarítását is a közmunkaprogram keretében oldják meg. 2003-ban, az első pályázatot Szécsény és Nagylóc önkormányzata közösen nyújtotta be, akkor 17 millió forintot kaptak. 2004-től, a kistérség szinte valamennyi település közösen vesz részt a közmunkaprogramban. A szociális és munkaügyi miniszter, dr. Serfőzőné dr. Fábián Erzsébetnek a közmunkásokért érdemérmet adományoztak. Új felállásban Salgótarján. Veronika és Győzike először lép fel a nyilvánosság előtt június 21-én, csütörtökön az egyik hazai zenecsatorna díjátadó gáláján, Budapesten. Gáspár Győző három éve, egy tehetségkutató versenyen figyelt fel a salgótarjáni énekesnőre, s úgy döntöttek: ezentúl együtt próbálják meghódítani a zenei csúcsokat. Kirándulások, túrák, falmászás Túrázó óvodások a Magas-Tátrában, a Fátyol-vízesésnél, Schilli Katalin óvónő vezetésével A Mackóvár óvoda nevelési programjának kiemelt része az egészséges életmód, a mozgásfejlesztés. Az intézmény vezetője, dolgozói rengeteg kirándulást szerveznek a közeli erdőkbe, illetve hosszabb utakra. Az óvodába járó gyermekek közül sokan élnek a városközpontban panelekben, miattuk vált igazán fontossá a program. Hogy mindazok, akik lakásban élnek megismerjék a természetet. Salgótarján. A Mackóvár óvoda immár hét-nyolc éve megrendezi a környezetvédő óvodások táborát, ahol a gyerkőcök minden nap túrákon vehetnek részt. A kirándulásokon nagyítók, gyűjtőedények, növényhatározók és természetvédelmi könyvek segítségével közelebbről is megismerhetik a természetet. Idén a hegymászóklub is részt vesz a táborban. Schilli Katalin óvónő, a klub tagja és a klub vezetője, Orosz Mihály az óvoda vezetőjével, Andóné Angyal Máriával és a szülőkkel is egyeztetett arról, hogy biztonságos körülmények között megismertetik a nagycsoportos gyermekekkel a falmászás örömeit. Amint megtudtuk, négy-öt csoportból is jelentkeztek az ovisok, sőt a hét végi programokon a szülők is részt vesznek. A kirándulók már jártak feltárás alatt lévő barlangban a Cserhátban, ahol a gyerekek lapátjaikkal, szitáikkal segítettek a leletek keresésében. Az ágasvári gyalogtúrán megfigyelték a Csörgő-patak élővilágát és a Csörgő-barlang bejáratát. A kirándulás során biztonságos körülmények között és a klub vezetőjének szakmai felügyelete alatt kipróbálhatták a sziklamászást is. Nagykercsegen a klub tagjai kalandparkot építettek a résztvevők számára, valamint a gyerekek hagyományos népi játékokban: cseréptörésben, zsákban futásban és kötélhúzásban mérték össze erejüket. Síelés is szerepelt a programban: eredetileg Szilváskőn, de hó hiányában a gyerekek a Tátrában ismerkedhettek meg a havas sport első fortélyaival. A hegymászóklub egy különlegességgel is meglepte a Mackóvár óvodásait. Az óvoda területén található beton támfalra egy mászófalat építettek, melynek további biztonságos működtetése az óvoda vezetésének tervei között szerepel. Schilli Katalintól megtudtuk, hogy több gyermek is jelezte, hogy folytatni szeretné a falmászást, őket a Gerelyes Endre Művelődési Házban várják heti egy alkalommal.- A tábor, a közös kirándulások egy új kapcsolódási formát jelentenek az óvoda és a család között - hangsúlyozta Andóné Angyal Mária, majd hozzátette: sokat köszönhet az óvodában működő jó kollektívának, akik mindig valami újjal gazdagítják nemcsak az intézetet, hanem a gyermekek érdeklődési körét is. Gyermekek és a falu napja Etes. Harmadik alkalommal rendeztek falunappal egybekötött gyermeknapot néhány napja a településen, az önkormányzat, a helyi iskola, óvoda, a szülői munkaközösség valamint a közösségi ház és könyvtár ösz- szefogásával. A sportpályán, gyermekműsorral kezdődött az esemény Zsuzsi és Orsi régi és új gyermekdalokkal szórakoztatta a szép számmal összegyűlt közönséget. Nem maradhatott el a tátika és az aszfaltrajzverseny sem, de volt légpuskalövészet és kerékpáros ügyességi vetélkedő is. A tűzoltók, a rendőrök és a katasztrófavédelem jelenlétének ezúttal csak a szórakoztató megismertetés volt a célja. A bátrabbak a magasból mentő autó kosarából szemlélhették a terepet. Felléptek a rendezvényen néptáncosok is: a Kendermag együttes, a Kincsér zenekar kíséretével adott műsort, nagy sikert aratott az etesi iskolások társastánca is. Míg a színpad körül inkább a nagyobbak csoportosultak, a kisebbek a kézműves-játszóházban foglalták le magukat: fakanálból bábot készítettek és gyöngyöt fűztek Délután moderntánc-bemuta- tó, gyermekdalok, nosztalgiacsokor szórakoztatta a közönséget. A Deff Jam Dance School táncosai után a hollókői Szent László Lovagrend lovagi tornája kápráztatta el a falunap résztvevőit. Korabeli ruhában, a korra jellemző fegyverekkel, valósághűen idézték vissza a letűnt korokat. Produkciójuk után a gyerekek kipróbálhatták a lovagi fegyvereket. A programok ideje alatt folyamatosan működött az ugrálóvár és az arcfestő, melyet a kicsik ingyen vehettek igénybe. Mindemellett lovaglásra is volt lehetőségük. Figurák a könyvtárban Salgótarján. A Balassi Bálint Megyei Könyvtár gyermek- könyvtárában június 19-től megtekinthető Szölke Patrik középiskolás tanuló Kinder-tojás figurákból álló gyűjteménye. Történelmi jelentőségű tárlat Az elmúlt hét péntekén egyedülálló, felbecsülhetetlen szellemi értéket magában hordozó emlékkiállítás nyílt meg egyik legnagyobb történelmi festőnk, a kilencven éve elhunyt Madarász Victor műveiből a Palóc Múzeumban. Szabó Andrea Balassagyarmat, a műtárgyakat - Madarász Victor és leánya, Madarász Adeline alkotásait, a művész hagyatékából előkerült fényképeket, okleveleket, bútorokat és személyes tárgyakat - a rákospalotai múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria bocsátotta rendelkezésre. A kiállítás létrejöttét Balassagyarmat Város Önkormányzata, a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ és a budapesti Ézsiás István szobrászművész támogatta. Dr. Matits Ferenc megbízott múzeumigazgató köszöntőszavaiban arról szólt: történelmi jelentőségű a tárlat a Nagy Iván alapította Palóc Múzeum életében. Nagy Iván és Madarász Victor egyaránt részt vettek az 1848-49-es forradalomban és szabadságharcban, melynek szellemiségét továbbvitték életművükben. Medvácz Lajos polgármester a segítségről és együttműködésről szólt: megköszönte a múzeum értékmentő szerepvállalását, mellyel a város szellemi életét segíti, s önkormányzata nevében szoros együttműködést ajánlott fel az intézménynek. - Elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy egy napon a város veszi át a múzeum működtetését, s elkötelezettek vagyunk irodalmi, kulturális hagyatékunk visszahozatalában is - mondta a városvezető. Dr. Basics Beatrix művészettörténész, a Budapesti Történeti Múzeum főigazgató-helyettese mintegy három évtizede kutatja a magyar történelmi festészetet, s a Nemzeti Múzeum történeti arcképcsarnokát is vezette. - Madarász az 1850-es években, a művészetek fővárosában, Párizsban lett híressé. A magyar szabadságharc leverése miatt gyászruhában járó, szép férfi kuriózummá vált a párizsiak szemében. A magyar történelmi tragédia indította el fényes pályáján, hiszen annak szellemiségét mindvégig megőrizte, ébren tartva nemzeti öntudatunkat. Kossuth, Petőfi, a szabadságharc hősei lettek festészetének hősei. 1870-es hazatérését követően sikersorozata megszakadt, a kiegyezés utáni Magyar- országon a hallgatás lett osztályrésze. Életműve azonban bizonyítja: egyes történelmi események hatása sohasem múlik elfogalmazott a méltató. A szeptember 15-ig megtekinthető tárlaton olyan híres alkotások is láthatóak, mint az 1859-es, Párizsban aranyérmet nyert „Hunyadi László siratá- sa”, vagy az 1864-ben készült „Zrínyi Péter és Frangepán Kristóf a bécsújhelyi börtönben” című festmény. A művek méltán avatják Madarász Vic- tort a magyar festészet egyik legnagyobb alakjává. Pillanatkép az eseményről
