Nógrád Megyei Hírlap, 2007. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
2007-06-15 / 138. szám
2 2007. JUNIUS 15., PENTE BALASSAGYARMATI NAPLÓ Alapítvány a Maulbertsch-freskóért Helytörténeti kiadvány Táborozó gyerekek Balassagyarmat A Szabó Lőrinc Általános Iskola szervezésében június 17-től 23-ig indiántáborban vehetnek részt a diákok Balatonakalin, június 22-től 28- ig kézműves és német nyelvi tábor Bogácson, július 16-tól 22-ig természetjáró-tábor Velencén várja a tanulókat. Aláírásgyűjtés a szemészetért Dr. Bartal Gábor, a Dr. Ke- nessey Albert Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályának főorvosa, az egészségvédők egyesülete helyi szervezetének elnöke, a szervezet nevében aláírásgyűjtési akciót kezdeményezett a kórház szemészeti osztályának megmentése érdekében.- Mint civil, de az egészségügyhöz közel álló szervezet, testületileg úgy gondoltuk, az egészségügyi reform legnagyobb kárvallottja, a gyarmati kórház, legnagyobb vesztesége pedig a szemészeti osztály! Száz kilométeres körzetben nincsen olyan ellátás, amelyet az osztály produkál, s Debrecenen kívül a Dunától keletre nem végeznek olyan technikájú műtétet, amit a kiváló orvosokkal és kitűnő eszközparkkal működő osztály végzett. Mintegy két hete kezdtük meg az aláírásgyűjtést, levelet is írtunk Horváth Ágnes egészség- ügyi miniszternek, hiszen elhangzott az is, az év végén felülvizsgálják a reformintézkedéseket. Másfél két hónapig tart még az aláírásgyűjtés, s akkor lennénk elégedettek, ha a környéken lakók negyede aláírná az íveket. Az önkormányzat és a kórház előterjesztése mellett ez a fajta lakossági támogatás már nyomós érv lenne a szemészet megmaradása mellett. Valamennyi környékbeli polgármesternek elküldtük egy levél kíséretében az íveket, melyeket a háziorvosokhoz, a balassagyarmati patikákhoz is eljuttattunk, s a kórházban is lehet csatlakozni az akcióhoz - mondta dr. Bartal Gábor, hozzátéve: a szervezet négyhetes gyűjtés után összegzi először az eredményeket Sz. A Dr. Csekey László, a Dr. Kenessey Albert Kórház-Rendelőintézet pszichiátriai osztályának főorvosa, önkormányzati képviselő saját bevallása szerint őseire is gondolt, amikor alapítványt hozott létre a balassagyarmati plébániatemplomban található Szent Anna-kép restaurálására, melyet nem más, mint a 18. század világhírű későbarokk festője, Franz Anton Maul- bertsch festett.- Nagyapám évtizedekig tevékenykedett a helyi katolikus egyházközség elnökeként, felmenőim sokat jártak a nagytemplomba. Úgy érzem, őseimnek is tartoztam annyival, hogy ezt az alapítványt létrehozzam, s a város felé is szeretnék gesztust gyakorolni. Kéthavi képviselői és bizottsági elnöki díjamról lemondtam, ez az indító tőke, s várom, hogy a balassagyarmati polgárok, cégek, vállalkozások csatlakozzanak az alapítványhoz. Egy Maul- bertsch-kép óriási kincs, az idegenforgalmat is fellendíthetné, hiszen például a sümegi templomot sokan látogatják azért, hogy a nagy művész festményeit láthassák. A gyarmati Szent Anna-kép elkormolódott, meg- feketült, pedig Maulbertsch virtuóz színvilágáról is ismert. A plébániatemplomban egy Szent Pált ábrázoló kép is volt a festőtől, mely most a Magyar Nemzeti Galéria egyik legnagyobb látványossága - mondta dr. Csekey László. Maulbertsch műveit Magyar- országon többek között Zirc, Győr, Pápa, Vác, Eger és Szombathely templomai őrzik. Szabó A. A honismereti kör nemrégiben elhunyt elnöke, a város díszpolgára, Kovalcsik András tanár-helytörténész emlékére a Madách Imre Városi Könyvtár helytörténeti gyűjteményének történetét és kiállításait megörökítő, fotókkal illusztrált könyvecske jelent meg a közelmúltban Vas Ágnes összeállításában. A kiadvány a Nemzeti Civil Alapprogram és a Kiadványi Alapítvány támogatásával jelent meg, s az olvasó elé vetíti a 19. századi kisnemesi kúria, a Csillagház történetét, mely többek között helytörténeti könyvek és Három és fél évvel ezelőtt alakult meg a Balassi Bálint Gimnáziumban Pásztor Sándomé magyar-ének szakos középiskolai tanár vezetésével egy sikert sikerre halmozó, egyre érettebbé, egyre „profibb” kvartetté váló énekegyüttes, a Gold Singers. A tanárnő saját - idén érettségiző - osztályából választotta ki éneklő partnereit, akikkel aztán sorra kapta a meghívásokat. Sok-sok rendezvényen találkozhatott a közönség az altot éneklő Pásztor Sándornéval, a szopránt megszólaltató Bogár Erikával, a tenor Kun Gellérttel és a basszusszólamot előadó Markó Lászlóval. Utóbbi diákról azt is meg kell jegyeznünk: kiváló énektudása mellett a győri Kazinczy Szép Magyar Beszéd Versenyen Kazinczy-díjjal jutalmazták, felkészítő tanára, Pásztor Sándorné pedig az anyanyelvápoló szövetség Kazinczy-jutal- mát vehette át. Ami az együttest illeti, sugárzik róluk az együttének- lés öröme, az összeszokottság, a köny- nyedség. Próbák sorát vállalták azért, hogy olyan szinten szólaljon meg énekük, ahogyan azt a most megjelent, „Méznél édesebb szók” című CD-jük is bizonyítja. Repertoárjuk sokszínű: az alma mater névadójáig, Baképeslapok ezreit, Esze Tárná hagyatékát, valamint dia- és ft tógyűjteményeket őriz Balassi gyarmat történetéből. A kön) vecske szót ejt a Reiter Lászlc nak köszönhető patikatörténei kiállításról, a Madách-szobárc és a Balogh Károly-akvarelleJ ről, Horváth Endre pénzjegytei vező grafikusművész emlékk állításáról is, összefoglalót adv a művész életéről. A német nye vű fordítást Fogarasi Béla, az ar goi nyelvűt Nagy László készíte te. A Csillagházról szóló színve nalas kiadvány kiadója a Mi dách Imre Városi Könyvtár. lassi Bálint megzenésített vei seiig is visszanyúlnak, de nép dalt, klasszikus muzsikát, spir tuálét és populáris zenét is elí adnak. A Balassagyarmat Váró Polgármesteri Hivatala, a „Pr Stúdió” BBG Alapítvány és Madách Imre Kollégium által ti mogatott CD zenei rendezőj Pálmái Krisztián, a stúdiófelvi tel a salgótarjáni Front Stúdii ban készült Fekete Szabolcs ve zetésével. A borítót Pásztor Szí bölcs tervezte, a kiadásért a B< lassi Bálint Gimnázium é Borenszkiné Imre Éva igazgat« nő felel. A kvartett zenei kíséri tét Csábi István zenekarvezeti Banos Brigitta hegedűs, Palánl Éva fuvolista, Pálmái Krisztiéi az ütős hangszerek megszóla tatója, Végh Gyula gitáro: Gyimesi László zongorista bizti sította, illetve Siklai István adt meg a zenei alapot. A diákok továbbtanulása ki vetkeztében ez a formáció má nem marad fenn tovább, de eg biztos: a „ Méznél édesebb szól méltó befejezése, s egyben mej örökítője az együttes szép, mi zsikás éveinek.- Sz. A. Arany énekesek búcsúja „Ne tégy olyat, Majdán Béla várostörténész, több helytörténeti könyv szerzője, az Ipoly menti zsidó múzeum létrehozója néhány nappal ezelőtt sikeres államvizsgát tett az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem művelődéstörténeti szakán. Ebből az alkalomból beszélgettünk vele.- Négy évig tartó tanulmányaira tett most pontot. Hogyan tekint vissza az eltelt négy esztendőre?- A művelődéstörténeti szak az egyetlen olyan szak az egyetemen, ahová keresztény emberek is járhatnak. 25 fős volt az évfolyamunk, mindössze nyolcán jutottunk el az államvizsgáig, s ebből a nyolc főből ketten voltunk keresztények. Az államvizsgát persze megelőzte a szakdolgozat, melynek az „Ortodoxia és hatásai, neológja és asszimiláció” címet adtam. Ebben a 97 oldalas munkában - első sorban a helyi sajtó alapján - igyekeztem nyomon követni: hogyan alakult a dualizmus korában a magyarországi zsidóság sorsa, mennyire tartottak ki hitük mellett, s mennyire vették át környezetük hatásait, kimutatható volt-e az el- magyarosodás, a kikeresztelke- dés, a korabeli magyar társadalomba való beolvadás, az asszimiláció. A tendencia láthatóvá vált: eléggé széles körű lett a zsidóság magyarsághoz való illeszkedése, a magyar társadalomba való betagozódása az élet minden területén. Most már nem csak kereskedőként éltek zsidó honfitársaink például Balassagyarmaton, hanem orvos, tanár, városi rendőrkapitány, sőt Reményi Károly személyében az 1880-as években városbíró is kikerült közülük. Később vasutasként, katonatisztként is tevékenykedtek.- Miért tartotta szükségesnek belevágni tanulmányaiba? amit magadnak nem kívánsz!" Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz ügyvezető igazgatója az Ipoly menti zsidó múzeum 2000-ben történt átadásakor- 2000-ben a zsidó imaházban kiállítást hoztam létre, melyet szép számmal látogatnak külföldről is. Tavasztól őszig számos vallásos ortodox személyiséggel találkozom, akik a műemléki temetőt és az imaházat keresik fel. Úgy gondoltam, tudnom kell, hogyan értsek szót velük. Nem elsősorban héberül akartam tanulni, hiszen a művelődéstörténeti szakon a héber nyelv tudására nemigen fektetnek hangsúlyt. Inkább a zsidóság története, a zsidó nép sorsa, a zsidóság számtalan irányzata, művelődéstörténete érdekelt. S az is: mennyire gyökere a zsidóság a kereszténységnek. Foglalkoztatott , hogyan tudom megismertetni a zsidó kultúrát a keresztény környezetben, elsősorban fiatalokkal. Hiszen ha Jézusról beszélünk, Mózesről is tudnunk kell. A mai fiatalok kevéssé ismerik a keresztény vagy a zsidó kultúrát. Lehet valaki hívő vagy nem hívő, egy biztos: az embernek a másik emberhez v ló viszonyában kell lennie eg mércének, szabályozónak, élig; zító iránynak. El kell gondolkoi ni azon, amit egy híres rabi mondott évszázadokkal Jézi után, mikor is megkérdezték t le: mire való a zsidóság sok ir ta, szent tekercse. Azt kérték hitetlenek a rabbitól, mondja i röviden nekik, mi a zsidó vallí lényege. Erre a rabbi azt vál; szólta: „Ne tégy olyan dolgc amit magadnak nem kívánsz!' Ne ölj, mert nem örülnél, J megölnének, ne lopj, mert ne: örülnél, ha meglopnának, r csald meg, akit szeretsz, me nem örülnél, ha megcsalnánal Úgy gondolom, ez a mai, eler bertelenedő emberiség szárnál olyan iránymutató, amin érd mes elgondolkodni. Keveset gondja lenne az emberiségne ha a zsidó és a ráépülő keres tény példázatokat, bölcsesség két megismernénk... Szabó Andn
